Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Rottenbiller Lipót
Rottenbiller Fülöp, a helybéli halászok érdemes céhmestere és Maurer Krisztina gyermekeként született.[1] Középiskolai tanulmányait Pesten a Piarista Gimnáziumban kezdte, majd Kalocsán folytatta, ahol megtanult szlovákul és magyarul, végül Korponán fejezte be. Ezután a pesti egyetemen jogot és filozófiát hallgatott, és 1829-ben ügyvédi oklevelet nyert. Ekkor Pest város szolgálatába állt. 1835-ben nõsült meg, Almásy József (korábban Wurm) vaskereskedõ Klára nevû leányát vette feleségül, aki testvérbátyja, Rottenbiller József fõhadnagy özvegye volt. 1837-ben a Váci utcában épített házat. Az 1838-as pest-budai árvíz után a város az osztrák nemzeti banktól 2 650 000 forint kölcsönt vett fel, s ezen kölcsön felvételének, valamint ellenõrzésének módozatait Rottenbiller Lipót dolgozta ki, melynek köszönhetõen a város vesztesége minimálisra csökkent. 1843 júniusában Pest városa alpolgármesterévé választották, ekkor már ismert alakja volt a pesti liberális polgárságnak: gyakorta megfordult a Nemzeti Kör, majd az Ellenzéki Kör összejövetelein. 1848. március 15-én Vasvári Pállal és Jókai Mórral együtt lelkesítõ beszédet tartott a tömegnek, õ írta alá elsõnek a nép által a tanács elé terjesztett tizenkét pontot. Még ugyanezen a napon megválasztották a Közcsendi Bizottmány elnökéül. 1848. június 13-án kinevezték Pest városának fõpolgármesterévé. 1849-ben, az abszolutizmus idején elmozdították állásából, a szabadságharc leverését követõen három hónapig tartották fogva Újépületben, majd újabb három havi számüzetést kellett Grazban töltenie. 1850 januárjában engedték haza, amikor a császári és királyi haditörvényszék megállapította, hogy Rottenbiller ellen nincs joga bûnvádi eljárást indítani. Ezután visszavonultan élt kõbányai birtokán, ahol nemzetgazdaságtan és francia nyelv tanulásával foglalatoskodott. 1861-ben ismét fõpolgármesterré választották, néhány hónap múlva azonban megint meg kellett válnia állásától, melyet csak 1865 szeptemberében foglalt el újra. 1864-ben megalapította az Iparbankot és a Takarékpénztárt. Õ kezdte a fõváros területének feltöltését és a város vízmûvének kiépítését. Az 1867. évi tisztújításon már nem indult, visszalépett a közszolgálatból. 1868-ban agyvérzést kapott, ami ágyba kényszerítette.Link
Hozzaszolasok
#1 |
mindannyiunknak
- 2015. July 26. 20:53:59
#2 |
spartakusz
- 2015. July 27. 04:58:45
#3 |
spartakusz
- 2015. July 27. 05:01:54
#4 |
spartakusz
- 2015. July 27. 05:08:36
#5 |
GERRY
- 2015. July 27. 06:00:34
#6 |
GERRY
- 2015. July 27. 06:47:45
#7 |
Gutai Zub
- 2015. July 27. 08:42:07
#8 |
spartakusz
- 2015. July 27. 09:01:19
#9 |
GERRY
- 2015. July 27. 11:49:19
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.