Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Aranyhamisítás Magyarországon - Ezek a bankok bukhatnak nagyot


Úgy tudni, nem fedezik a Kézizálog Zrt. veszteségeit a zálogba vett tárgyak, a finanszírozóknak (bankoknak, magánszemélyeknek) biztosítékként felajánlott aranytömbök pedig hamisak: trombitarézbõl készültek. A lap által említett "vidéki pénzintézet" 600 millió forintot, egy "ismert budapesti nagytõkés" 300 milliót, egy "másik ismert milliárdos" pedig 2 milliárdot veszíthetett.

Az aranyhamisítás problémájáról áprilisban mi magunk is írtunk:
Információink szerint a Lombard-botrány már tavaly nyáron kirobbant, csak eddig viszonylag titokban maradt. A csalássorozat elsõ lépését az Alba Takaréknál derítették fel, amikor a létrejövõ új takarékszövetkezeti integráció sorban világította át egy nagy nemzetközi könyvvizsgáló segítségével a takarékokat. Akkor az Albánál azt találták, hogy az óvadéki arany sárgarézbõl van, állítólag a 100 kiló "arany" csak nyomokban tartalmazott nemesfémet.


A bankszektor több mint 20 milliárdot bukhatott az ügyön, bár a bankok "eddig nem sok jelét mutatták az aggodalomnak". Még a biztosítékként a zálogcég széfjeiben levõ, mintegy 10 ezer értéktárgyakat sem becsültették fel, ez ugyanis mintegy százmillió forintba került volna, amit meg akartak spórolni. A szakértõ becsüsökkel elvégzett utólagos értékbecslés a könyvekben szereplõ zálogtárgyérték csupán 5 százalékát tartotta valósnak. A Kézizálog Zrt. kiegészítõ melléklete szerint a cég legnagyobb banki finanszírozója a CIB, a Raiffeisen és az UniCredit, de további öt banknak tartozik.


Mivel a hamis értéken szereplõ zálogtárgyak mellett több száz kilogrammnyi aranyról van szó, bûnügyi krónikáinkban páratlan hamisításról beszélhetünk, az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNYI) vizsgálódik. Az aranytárgyak hitelesítésére jogosult Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Nemesfémvizsgáló és Hitelesítõ Hatóság (Nehiti) azt közölte, hogy a Kézizálog Zrt. soha nem végzett aranytárgy- és aranytömb-hitelesítést. Nem tudni, az aranytömböket fémjelzés nélkül vagy külföldi fémjellel ellátva adta biztosítékként a cég.

A Kézizálog Zrt. kibocsátott kötvényekkel is rendelkezett, a Napi.hu úgy tudja, hogy ezeket 10 milliárdos összegben ismert pénzintézetek jegyezték le (valószínûleg a fenti adatok ezt tartalmazzák), és BB+ besorolással adták el õket a Creditreform minõsítésével. Futhatnak tehát a bankok a pénzük után.

http://www.portfo...18161.html

Hozzaszolasok


#1 | Vizilo - 2015. August 12. 18:32:13
Nicsak mit csinalnak zirafek ( Magyarorszagon ) hamisitanak ! Nem semmi ,ezekre demokratikusann ki kell adni a kilövesi engedelyt...)
#2 | postaimre - 2015. August 12. 18:36:29
Valami nagyon sántít a nagy aranyhamisítási ügyben

A csalásban ugyan több milliárd forintnyi állítólagos aranytömb szerepel, ám ettõl még nem árasztotta el a hazai piacot a hamis arany. A záloghitelezéssel foglalkozó Kézizálog Zrt. ügyében csalás gyanújával indult nyomozás tavasszal, a csalás részletei most kezdenek körvonalazódni. Az ügyet ismerõ szereplõkkel megpróbáltuk rekonstruálni, mi is történhetett.

Piaci vélemények szerint már legalább 2-3 éve tudni lehetett, hogy a Kézizálog Zrt. tevékenységében valami nem stimmel. A záloghitelezésbe egymaga több pénzt vitt be, mint a másik három fõszereplõ, a BÁV, az Orex és a Multifaktoring együttvéve, miközben csak öt fiókja volt a többi 150 üzlethelyiségével szemben.

Ez egyúttal azt is jelentette, hogy rengeteg pénzzel adósodott el egy csomó bank felé, idén júniusban több mint 20 milliárd forinttal tartozott nyolc banknak. A zálogházak ugyanis úgy mûködnek, hogy maguk is hitelt vesznek fel, hogy a zaciba betett tárgyakért pénzt adhassanak.

A zálogházak hitelfelvételéhez a zálogba adott tárgyak nyújtják a fedezetet. Banki forrásaink azt mondták, hogy amikor néhány éve érzékelni kezdték a fizetési problémákat, a pénzintézetek felosztották egymás között a Kézizálog fiókjait, és azt feltételezve, hogy azoknak nagyjából azonos a forgalmuk, a nekik jutó fiók (ügyfelekkel szembeni) követelésére volt zálogjoguk. A bankok néhányszor ellenõriztek is egy-egy fiókot, de a teljes zálogtárgy-állományról így sem kaphattak pontos képet, ráadásul - ma már tudni vélik, hogy - a tárgyakat utaztatták is a kézizálogosok.

A pénzügyi felügyelet, vagyis az MNB idén januárban látta elérkezettnek az idõt arra, hogy felügyeleti biztost rendeljen ki a Kézizálog Zrt.-hez a helytelen hitelezési és refinanszírozási (tehát hitelfelvételi) gyakorlat miatt, majd májusban a cég engedélyét is visszavonta. Közben a tulajdonos, Bíró Péter önfeljelentést is tett maga ellen, saját bevallása szerint a kár 4 milliárd forintra rúghat.
Beolvasztották a zaciban maradt gyûrûket?

A legújabb információk szerint azonban ennek a többszöröse is összejöhetett a csalással. A napi.hu írta meg, hogy aranyhamisítás is történhetett a cégnél. Az így elõállított „aranytömbök” újabb hitelfelvételekhez nyújthattak fedezetet - de ezek a kölcsönök már nem a záloghitelezés fedezetére szolgáltak, vélhetõen Bíró Péter más forrásokból, más célra is pénzhez akart jutni az aranytömbök felhasználásával.

A VS.hu mindenesetre úgy tudja, a Kézizálog felszámolójánál egyetlen bank sem jelentkezett be olyan hitelezõi igénnyel, hogy közvetlenül aranyfedezet mellett nyújtott volna hitelt, és azt próbálta volna most behajtani. Azt pedig banki forrásaink is megerõsítették, hogy ha mégis lett volna olyan, hogy a Kézizálog fedezetként aranytömböket ajánl fel, és azt nem vizsgálták volna meg, az súlyos mulasztás lett volna.

Érdeklõdésünkre a CIB Bank hivatalosan is azt erõsítette meg, hogy számukra a biztosítékot a zálogházaknak az ügyfelek felé fennálló követelései, nem pedig közvetlenül a zálogtárgyak jelentik. Így a zálogtárgyak minõségének az ellenõrzése a zálogházak feladata, nem pedig a banké.
Nem a zálog lehetett az igazi biznisz

Az már a felszámolási eljárás eddigi néhány hónapja alatt is látszott, hogy a zálogház fiókjainak valójában nagyon kicsi a forgalma. Mintha senki sem akarta volna visszaváltani az aranygyûrûjét. És a papírok szerint a zálogtárgyak között szokatlanul nagy a gyémántok aránya, ami életszerûtlennek tûnik. Mellékesen a gyémánttal papíron könnyebb machinálni. A vagyon pontos felméréséhez igazságügyi szakértõ kell, úgy tudjuk, ez még nem történt meg.

Szakértõk szerint mindebbõl az valószínûsíthetõ, hogy a Kézizálog sokkal kevésbé foglalkozott tényleges zálogházi tevékenységgel, mint amilyen arányban hitelt vett fel, és amibõl a jelek szerint több 10 milliárd forintot nem fizetett vissza.

A történetben eddig csak a Kézizálog Zrt.-rõl volt szó, ám a VS.hu információi szerint az ügyletekben a Kézizálog közvetlen tulajdonosa, a Lombard Kft. is részt vehetett. Ez utóbbi cég volt Bíró Péter birtokában. Forrásaink az üzletembert szuggesztív, szimpatikus emberként írták le, akinek a rábeszélõ képességével sohasem volt probléma.

Az ügyet ismerõ szereplõk úgy magyarázták az üzletmenetet, hogy a Kézizálog csak magával a hitelezéssel foglalkozott, tehát ha valaki beadta az aranygyûrûjét a zaciba, annak pénzt adott cserébe, az említett sok-sok hitelbõl. Ha azonban a zálogba adó nem jelentkezett az adott tárgyért, és a gyûrû a Kézizálog nyakán maradt, akkor jött képbe a Lombard Kft. Ez a cég értékesítette a zaciban maradt értékeket. És vélhetõen ez a cég volt az, amelynek a tevékenysége során az állítólagos hamis aranytömbök felmerülhettek.

A feltételezések szerint a Kézizálognál beragadt aranytárgyak egy részét a Lombard megrendelésére beolvasztották, és aranytömbként próbálták azt hasznosítani. Hogy ezt ötvözték-e vagy sem valamivel, azt egyelõre nem tudni. A károsultak köre sem ismert, és miután esetenként az aranytömbök elfogadói is zavarosban halászhattak, ezért lehet, hogy maguktól nem is jelzik hitelezõi igényüket.

Ma már a Lombard is felszámolás alatt áll, miután az elmúlt hónapokban többen is eljárást kezdeményeztek ellene, köztük az adóhatóság és a Sberbank. A Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyon-Visszaszerzési Hivatala egyazon napon, május 5-én rendelt el biztosítási intézkedést a Kézizálognál és a Lombardnál.
Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt
aranytömb; arany; aranypiac; illusztráció
Az egész sántít

Ezen a ponton azonban már kezd minden homályossá válni. Az általunk megkérdezett aranykereskedõk ugyanis egyöntetûen azt mondják, hogy aki csak egy kicsit is ért az aranyhoz, nem tévesztheti össze a - hírek szerint - trombitarézbõl összegyúrt „aranytömböt” a valódi nemesfémmel.
“

Mintha egy Picassót és egy gyerekrajzot tennének egymás mellé

- mondja a Magyar Aranypiac Kft. ügyvezetõ-tulajdonosa, Schmidt Kálmán. Õ még azt is kétségbe vonja, hogy egyáltalán valahol is léteznek ilyen tömbök. Az interneten lehet találkozni olyan esetekkel, amikor többé-kevésbé vastag aranyréteggel volfrámot vonnak be, ami legalább anyagszerkezetében és súlyában hasonlít a valódi nemesfémhez, de a profiknak ultrahangos készülékük is van, és azt már nem lehet átverni.
“

Hacsak nincs benne az is, akit átvernek

- teszi hozzá.

Egy másik kereskedõ, a Conclude vezérigazgatója, Juhász Gergely azt mondja, hogy ez nem is aranyhamisítási ügy, hanem egy közönséges csalás. Szerinte az egész szakma hitelét veszélyeztetik a felmerülõ vádak, ezért azt ajánlották fel, hogy ha mostantól bárki úgynevezett befektetési aranyat, vagyis aranytömböt visz be a Conclude-hoz, akkor azt ingyen bevizsgálják, hogy megelõzzék a vádaskodásokat.http://vs.hu/gazdasag/osszes/valami-n...n-0812#!s2
#3 | postaimre - 2015. August 12. 18:57:45
Filmre vették, hogyan lopnak 28 milliárdot

Tovább dagad az eddigi legnagyobb bennfentes kereskedési botrány az Egyesült Államokban. A bennfentes információkat tradereknek eladó hackerek filmre vették, hogy szerzik meg az értékes értesüléseket. A vád szerint a gyanúsítottak összesen 100 millió dollárt kerestek.http://www.napi.hu/tozsdek-piacok/fil...01716.html
#4 | postaimre - 2015. August 13. 17:51:29
3 magyar manipulálta a londoni tõzsdét

Több millió font megfizetésére kötelezett a brit bíróság három magyart a londoni tõzsde manipulálásáért.

A londoni felsõbíróság szerdai ítéletében összesen 7,6 millió font bírság és a kereskedésbõl származó befagyasztott profit megfizetését rendelte el a pénzügyi felügyeletnek - írta a The Times címû lap csütörtökön.

A háromtagú magyar csoport a vád szerint kifinomult komputerprogramokat használva manipulálta az árakat a londoni tõzsdén: illegális kereskedõi technikák egész sorát alkalmazták az árak mozgatásához attól függõen, hogy eladni vagy venni akartak részvényeket. A bíróság a három magyar kereskedõ mellett a Da Vinci Invest nevû svájci alapkezelõt is bûnösnek mondta ki.http://mfor.hu/cikkek/befektetes/3_ma...zsdet.html

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték