Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Pintér keménykedése még nem riasztja a bûnözõket
Bár rendpárti ígéretekkel került hivatalba a második Orbán-kormány, és az elmúlt két évben többször szigorította a Büntetõ törvénykönyvet, ez egyelõre nem látszik a bûnözési adatokon, melyek jelentõs mértékben növekedtek. A számok esetenként félrevezetõk, csalókák, de a lopások és a betörések száma mégis emelkedett. Utánajártunk az okoknak.
Jelentõsen megugrott az utóbbi két évben a bûncselekmények száma Magyarországon. A növekedés mértéke 2010-ben volt legszembetûnõbb, amikor 50 ezerrel több bûncselekményt regisztráltak az elõzõ évhez képest.
A Legfõbb Ügyészség májusban nyilvánosságra hozott adatsora szerint tavaly több mint 451 ezer bûncselekményt regisztráltak, és ezzel ismét az évezred eleji számot értük el. Pedig 2005-tõl 2009-ig csökkenõ trend volt megfigyelhetõ az összesített bûncselekményszámok alakulásában.
Az ügyészségi tanulmány szerint a növekedést elsõsorban a közrend elleni bûncselekmények megugrása okozta. Ebbe a kategóriába tartozik a garázdaság, a kábítószer-kereskedelem vagy a hivatalos és magánhasználatú okiratokkal való visszaélés, azok hamisítása.
Több rendõr, több bûncselekmény?
A két évvel ezelõtt hivatalába lépett második Orbán-kormány elsõ perctõl határozott rendõri fellépést ígért, a Fidesz vezetõ politikusai a bûncselekmények visszaszorításáról és „elszámoltatásról” beszéltek a 2010-es kampányban. A frissen kinevezett belügyminiszter két évvel ezelõtt júniusban egy sajtótájékoztatón azt mondta, „két hét alatt” rendet teremtettek az országban, majd kijelentette, azt várja a rendõri erõktõl, hogy a bûncselekmények száma csökkenjen, a felderítési mutató nõjön.
Drasztikus emelkedés
Fotó: LÜ
Pintér idén májusban az alkotmányügyi bizottság elõtti éves meghallgatásán ismét értékelte a kormány rendpárti vállalásait. A belügyminiszter azt állította, hogy a hatékonyabb rendõri fellépésnek köszönhetõen a fertõzöttebb Észak-Magyarországon csökkent a bûncselekmények száma. A miniszter szerint teljesült az a célkitûzésük, hogy az elsõ két évben 3500 fõvel növeljék a rendõrállományt, hisz májusig 4250 új rendõrt képeztek ki.
Bár az ügyészség grafikonja drasztikus megugrást jelez 2010-2011-re, a hvg.hu által megkeresett szakemberek, kriminológusok szerint ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy mégsem teljesültek a kormány céljai. Bizonyos bûncselekménytípusoknál lehetséges, hogy az ügyek számának növekedése épphogy a közbiztonság javulását eredményezi – mondta a hvg.hu-nak Finszert Géza.
Az Országos Kriminológiai Intézet fõmunkatársa szerint az ügyészség 2011-re vonatkozó jelentése, illetve a több évet átfogó, július 19-én közölt tanulmánya a bûnüldözõ hatóságok, rendõrség, adóhatóság, ügyészség tudomására jutott bûncselekményeket tartalmazzák. Ez Finszter szerint jelentheti azt is, hogy a hatóságok hatékonyabban dolgoznak rontva a statisztikát.
Rejtett bûnesetek
A kriminológus azt mondta, az ügyészség adatsorainak alapos elemzése után lehet egyértelmûen megválaszolni azt a kérdést, hogy a közölt adatok a közbiztonság javulását vagy romlását jelentik. Finszter szerint bizonyos bûncselekménytípusoknál ugyanis a növekedést nem a nyomozók hatékonysága eredményezi, a növekedés mértékénél lényegesebb szempont, hogy „magas vagy alacsony látenciájú bûncselekmények megerõsödésérõl van-e szó”.
A magas rejtettségû, látenciájú bûncselekmények azok, melyek a rendõrök, ügyészség elõtt gyakran rejtve maradnak, így nem is kerülnek be az adatsorokba – ilyenek például a vesztegetési ügyek. Így az esetszám megugrása azt jelentheti, hogy a nyomozóhatóságok hatékonyabban dolgoznak, többet derítenek fel, míg korábban azért maradtak rejtve az ügyek, mert kevesebb volt a feljelentés vagy a nyomozók módszerei nem voltak elég jók – mondta Finszter.
Ezzel szemben a kis látenciájú bûncselekmények – mint például az emberölés – sokkal feltûnõbb jelenségek, ezekben az esetekben szinte minden esetben indul eljárás, így a statisztika viszonylag jól tükrözi a valóságot – mondta a kriminológus.
A lopások és a betörések rontják a statisztikát
Jelentõs számbeli emelkedés látható a bûncselekmények legnagyobb hányadát adó vagyon elleni bûncselekmények, lopás, betörés, kifosztás esetében: 20 ezerrel több ügy került a hatóságok elé.
Finszter Géza szerint ez viszont valóban a közbiztonság romlását jelenti, hiszen a lopásokat, betöréseket szinte mindig bejelentik a kárvallottak, azaz nem maradnak rejtve a hatóságok elõl és bekerülnek az adatsorokba rontva a statisztikát. Egyébként is ezek a vagyonelleni bûncselekmények alkották mindig is a bûncselekmények legnagyobb halmazát Magyarországon – 2011-ben 256 ezer ilyen ügyet vett nyilvántartásba a Legfõbb Ügyészség. Bár számszerû növekedésük látványos a grafikonokon, ennek a bûncselekménytípusnak a megugrása önmagához képest nem kiugróan magas: 2009-rõl 2010-re 9-10 százalékos.
Az ügyészségi jelentés szerint 2010-ben 12 százalékos emelkedés volt a lopásoknál, 17,6 százalékos a betöréses lopásoknál, 2010-rõl 2011-re pedig 6 százalékkal nõtt a betöréses lopások száma.
Helyszínelés Galgagyörkön. Nagy erõkkel
Fotó: hvg.hu
Szintén a közbiztonság romlásaként értékelhetõ a garázdasági és személy elleni bûncselekmények számának emelkedése is. Az elõbbi 3 ezerrel, az utóbbi 2 ezerrel nõtt 2009 és 2011 között. Az utóbbihoz sorolják a gyilkosságokat: ez 2009-rõl 2010-re csökkent, 2010-rõl 2011-re viszont nõtt: 133-ról 142-re.
Átminõsített bûnügyek
A látenciára hatással lehet az is, ha megváltoznak a bûncselekmények nyilvántartásba vételének módszerei is. Még az elõzõ kormány javaslatára 2009-ben a Büntetõ törvénykönyvben módosították a közokirattal és készpénz-helyettesítõ fizetési eszközökkel való visszaélések számbavételi szempontrendszerét. A visszaélések a változtatás óta nem rendbeliként, hanem sokkal pontosabban, darabonként jelennek meg az adatokban, ez azonban nyilvánvalóan megugrasztja a bûncselekményszámot.
Az ügyészség adatsorai szerint a bûnesetek számának 2010-2011-es megugrásáért elsõsorban a köz- és magánokiratokkal való visszaélés a felelõs: 17 ezerrel nõtt meg a számuk 2009-hez képest. Ha valaki ellopja az iratainkat, illetve bankkártyánkat, akkor ez is visszaélésként fog visszaköszönni az adatsorokban.
Ilyen jellegû lopások eddig is jelen voltak a mindennapokban, csupán a statisztikák nem jelenítették meg õket – nem váltak láthatóvá, látensé az adatsorokban –, tehát számuk emelkedése nem jelenti feltétlenül a romló közbiztonságot.
Nem kerül a nyomozók elé
Látványos az emelkedés a korrupciós bûncselekményeknél. Az elmúlt két évben a regisztrált korrupciós bûncselekmények száma 2010-ben a felére csökkent, míg 2011-ben 52 százalékkal nõtt ez elõzõ évhez képest. Ez a hatalmas tûnõ ingadozás számokban kifejezve azonban már korántsem tûnik olyan nagynak. 2009-ben 963, 2010-ben 481, míg 2011-ben 740 korrupciós bûncselekményt regisztráltak.
Nyilvánvaló, hogy a statisztikában csak a bûnüldözõ hatóságok tudomására jutott esetek szerepelnek, a korrupciós esetek nagy része rejtve marad, nem kerül a nyomozók elé. A korrupció felderítése nem egyszerû feladat, ugyanis a magas látenciájú bûncselekmények sorába tartozik – mondta el a hvg.hu-nak Finszter Géza kriminológus.
A Legfõbb Ügyészség egy másik statisztikájából – mely 2010-tõl 20 évre visszamenõleg vizsgálta meg a magyar bûncselekményi adatokat – kiderül, hogy az összes bûneset mindössze 0,2 százalékát teszik ki a felderített korrupciós esetek, így a hivatali vesztegetés, a gazdasági vesztegetés és a befolyással üzérkedés.
Tavaly decemberben a Transparency International (TI) korrupciós helyzetrõl szóló éves jelentésében a vizsgált 183 országból Magyarország az 54. helyen állt. 2010-ben az 50. helyen zártunk, ami már akkor is a régiós átlag alatti értéket jelentett, ráadásul 2009-hez képest 2010-ben is négy helyet csúsztunk vissza, tehát a három évvel ezelõtti pozíciónkon már nyolcat rontottunk.
Ha növekszik a korrupciós bûncselekmények száma a statisztikákban, annak három oka is lehet – mondta el a hvg.hu-nak Földes Ádám a Transparency International jogi igazgatója. „Egyrészt elképzelhetõ, hogy az eljáró hatóságok hatékonyabban dolgoznak. Másrészt megugorhat az ilyen jellegû bûncselekmények száma, és akkor ugyanolyan mértékû ráfordítással több cselekményt tudnak feltárni. Vagy a harmadik lehetõség, több cselekményt minõsítenek korrupciógyanúsnak.”
Rendõrök a csepeli gyilkosság helyszínén
Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt
Egy, a Transparency International által szervezett konferencián tavaly februárban a Legfõbb Ügyészség egyik munkatársa arról tájékoztatta a résztvevõket, hogy megváltozott a korrupciós bûncselekmények adatgyûjtési módszere. Addig a Büntetõ törvénykönyv szûk értelmezését használták, de „a korrupciós bûncselekmény tartalmát átgondolva bevezették a korrupciós jellegû bûncselekmények kategóriát, mely a hivatali, gazdasági, igazságügyi korrupciós bûncselekményeket és a feljelentési kötelezettség elmulasztását foglalja magába”.
Tehát olyan esetek is korrupciós ügynek minõsülnek már, amelyek elõtte nem – azaz nem a feltárás lett jobb, a nyomozók dolgoznak hatékonyabban, hanem a besorolás változott.
Megelõzés vagy szankció?
A hvg.hu által megkeresett jogászok, kriminológus szerint lényeges kérdés, hogy a Btk. szigorítására törekvõ rendpárti kormány intézkedései, a szigorúbb fellépés hosszú távon javíthatja-e a közbiztonságot, elriasztja-e a lehetséges elkövetõket.
A rendpárti kormánnyal alapvetõen nincs probléma, a gond az, ha rendpártiság ürügyén esztelen szigorításokat eszközöl egy kormány” – mondta a hvg.hu-nak Pelle Andrea, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvivõje.
Örökös vita a jogászok között, hogy a bûncselekmények számának csökkentésében melyik a hatásosabb eszköz: a megelõzés vagy a szigorítás. Finszter Géza szerint bár 2010 óta a parlament minden évben módosította a Büntetõ törvénykönyvet, a szigorítás hatásai, a tendencia még nem láthatók. A kriminológus szerint leghamarabb öt év múlva lehet a következtetéseket levonni.
Hack Péter büntetõjogász a hvg.hu-nak azt mondta, a szigorítás nem feltétlenül eredményezi a bûnesetek számának csökkenését. Példaként az Egyesült Államokat említette: „Amerikában van halálbüntetés, ennek ellenére emberölések tekintetében az egyik legfertõzöttebb országnak számít”. A büntetõjogász szerint az elkövetések visszaszorításában nem játszik szerepet a büntetések súlyának növelése.
Link
Jelentõsen megugrott az utóbbi két évben a bûncselekmények száma Magyarországon. A növekedés mértéke 2010-ben volt legszembetûnõbb, amikor 50 ezerrel több bûncselekményt regisztráltak az elõzõ évhez képest.
A Legfõbb Ügyészség májusban nyilvánosságra hozott adatsora szerint tavaly több mint 451 ezer bûncselekményt regisztráltak, és ezzel ismét az évezred eleji számot értük el. Pedig 2005-tõl 2009-ig csökkenõ trend volt megfigyelhetõ az összesített bûncselekményszámok alakulásában.
Az ügyészségi tanulmány szerint a növekedést elsõsorban a közrend elleni bûncselekmények megugrása okozta. Ebbe a kategóriába tartozik a garázdaság, a kábítószer-kereskedelem vagy a hivatalos és magánhasználatú okiratokkal való visszaélés, azok hamisítása.
Több rendõr, több bûncselekmény?
A két évvel ezelõtt hivatalába lépett második Orbán-kormány elsõ perctõl határozott rendõri fellépést ígért, a Fidesz vezetõ politikusai a bûncselekmények visszaszorításáról és „elszámoltatásról” beszéltek a 2010-es kampányban. A frissen kinevezett belügyminiszter két évvel ezelõtt júniusban egy sajtótájékoztatón azt mondta, „két hét alatt” rendet teremtettek az országban, majd kijelentette, azt várja a rendõri erõktõl, hogy a bûncselekmények száma csökkenjen, a felderítési mutató nõjön.
Drasztikus emelkedés
Fotó: LÜ
Pintér idén májusban az alkotmányügyi bizottság elõtti éves meghallgatásán ismét értékelte a kormány rendpárti vállalásait. A belügyminiszter azt állította, hogy a hatékonyabb rendõri fellépésnek köszönhetõen a fertõzöttebb Észak-Magyarországon csökkent a bûncselekmények száma. A miniszter szerint teljesült az a célkitûzésük, hogy az elsõ két évben 3500 fõvel növeljék a rendõrállományt, hisz májusig 4250 új rendõrt képeztek ki.
Bár az ügyészség grafikonja drasztikus megugrást jelez 2010-2011-re, a hvg.hu által megkeresett szakemberek, kriminológusok szerint ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy mégsem teljesültek a kormány céljai. Bizonyos bûncselekménytípusoknál lehetséges, hogy az ügyek számának növekedése épphogy a közbiztonság javulását eredményezi – mondta a hvg.hu-nak Finszert Géza.
Az Országos Kriminológiai Intézet fõmunkatársa szerint az ügyészség 2011-re vonatkozó jelentése, illetve a több évet átfogó, július 19-én közölt tanulmánya a bûnüldözõ hatóságok, rendõrség, adóhatóság, ügyészség tudomására jutott bûncselekményeket tartalmazzák. Ez Finszter szerint jelentheti azt is, hogy a hatóságok hatékonyabban dolgoznak rontva a statisztikát.
Rejtett bûnesetek
A kriminológus azt mondta, az ügyészség adatsorainak alapos elemzése után lehet egyértelmûen megválaszolni azt a kérdést, hogy a közölt adatok a közbiztonság javulását vagy romlását jelentik. Finszter szerint bizonyos bûncselekménytípusoknál ugyanis a növekedést nem a nyomozók hatékonysága eredményezi, a növekedés mértékénél lényegesebb szempont, hogy „magas vagy alacsony látenciájú bûncselekmények megerõsödésérõl van-e szó”.
A magas rejtettségû, látenciájú bûncselekmények azok, melyek a rendõrök, ügyészség elõtt gyakran rejtve maradnak, így nem is kerülnek be az adatsorokba – ilyenek például a vesztegetési ügyek. Így az esetszám megugrása azt jelentheti, hogy a nyomozóhatóságok hatékonyabban dolgoznak, többet derítenek fel, míg korábban azért maradtak rejtve az ügyek, mert kevesebb volt a feljelentés vagy a nyomozók módszerei nem voltak elég jók – mondta Finszter.
Ezzel szemben a kis látenciájú bûncselekmények – mint például az emberölés – sokkal feltûnõbb jelenségek, ezekben az esetekben szinte minden esetben indul eljárás, így a statisztika viszonylag jól tükrözi a valóságot – mondta a kriminológus.
A lopások és a betörések rontják a statisztikát
Jelentõs számbeli emelkedés látható a bûncselekmények legnagyobb hányadát adó vagyon elleni bûncselekmények, lopás, betörés, kifosztás esetében: 20 ezerrel több ügy került a hatóságok elé.
Finszter Géza szerint ez viszont valóban a közbiztonság romlását jelenti, hiszen a lopásokat, betöréseket szinte mindig bejelentik a kárvallottak, azaz nem maradnak rejtve a hatóságok elõl és bekerülnek az adatsorokba rontva a statisztikát. Egyébként is ezek a vagyonelleni bûncselekmények alkották mindig is a bûncselekmények legnagyobb halmazát Magyarországon – 2011-ben 256 ezer ilyen ügyet vett nyilvántartásba a Legfõbb Ügyészség. Bár számszerû növekedésük látványos a grafikonokon, ennek a bûncselekménytípusnak a megugrása önmagához képest nem kiugróan magas: 2009-rõl 2010-re 9-10 százalékos.
Az ügyészségi jelentés szerint 2010-ben 12 százalékos emelkedés volt a lopásoknál, 17,6 százalékos a betöréses lopásoknál, 2010-rõl 2011-re pedig 6 százalékkal nõtt a betöréses lopások száma.
Helyszínelés Galgagyörkön. Nagy erõkkel
Fotó: hvg.hu
Szintén a közbiztonság romlásaként értékelhetõ a garázdasági és személy elleni bûncselekmények számának emelkedése is. Az elõbbi 3 ezerrel, az utóbbi 2 ezerrel nõtt 2009 és 2011 között. Az utóbbihoz sorolják a gyilkosságokat: ez 2009-rõl 2010-re csökkent, 2010-rõl 2011-re viszont nõtt: 133-ról 142-re.
Átminõsített bûnügyek
A látenciára hatással lehet az is, ha megváltoznak a bûncselekmények nyilvántartásba vételének módszerei is. Még az elõzõ kormány javaslatára 2009-ben a Büntetõ törvénykönyvben módosították a közokirattal és készpénz-helyettesítõ fizetési eszközökkel való visszaélések számbavételi szempontrendszerét. A visszaélések a változtatás óta nem rendbeliként, hanem sokkal pontosabban, darabonként jelennek meg az adatokban, ez azonban nyilvánvalóan megugrasztja a bûncselekményszámot.
Az ügyészség adatsorai szerint a bûnesetek számának 2010-2011-es megugrásáért elsõsorban a köz- és magánokiratokkal való visszaélés a felelõs: 17 ezerrel nõtt meg a számuk 2009-hez képest. Ha valaki ellopja az iratainkat, illetve bankkártyánkat, akkor ez is visszaélésként fog visszaköszönni az adatsorokban.
Ilyen jellegû lopások eddig is jelen voltak a mindennapokban, csupán a statisztikák nem jelenítették meg õket – nem váltak láthatóvá, látensé az adatsorokban –, tehát számuk emelkedése nem jelenti feltétlenül a romló közbiztonságot.
Nem kerül a nyomozók elé
Látványos az emelkedés a korrupciós bûncselekményeknél. Az elmúlt két évben a regisztrált korrupciós bûncselekmények száma 2010-ben a felére csökkent, míg 2011-ben 52 százalékkal nõtt ez elõzõ évhez képest. Ez a hatalmas tûnõ ingadozás számokban kifejezve azonban már korántsem tûnik olyan nagynak. 2009-ben 963, 2010-ben 481, míg 2011-ben 740 korrupciós bûncselekményt regisztráltak.
Nyilvánvaló, hogy a statisztikában csak a bûnüldözõ hatóságok tudomására jutott esetek szerepelnek, a korrupciós esetek nagy része rejtve marad, nem kerül a nyomozók elé. A korrupció felderítése nem egyszerû feladat, ugyanis a magas látenciájú bûncselekmények sorába tartozik – mondta el a hvg.hu-nak Finszter Géza kriminológus.
A Legfõbb Ügyészség egy másik statisztikájából – mely 2010-tõl 20 évre visszamenõleg vizsgálta meg a magyar bûncselekményi adatokat – kiderül, hogy az összes bûneset mindössze 0,2 százalékát teszik ki a felderített korrupciós esetek, így a hivatali vesztegetés, a gazdasági vesztegetés és a befolyással üzérkedés.
Tavaly decemberben a Transparency International (TI) korrupciós helyzetrõl szóló éves jelentésében a vizsgált 183 országból Magyarország az 54. helyen állt. 2010-ben az 50. helyen zártunk, ami már akkor is a régiós átlag alatti értéket jelentett, ráadásul 2009-hez képest 2010-ben is négy helyet csúsztunk vissza, tehát a három évvel ezelõtti pozíciónkon már nyolcat rontottunk.
Ha növekszik a korrupciós bûncselekmények száma a statisztikákban, annak három oka is lehet – mondta el a hvg.hu-nak Földes Ádám a Transparency International jogi igazgatója. „Egyrészt elképzelhetõ, hogy az eljáró hatóságok hatékonyabban dolgoznak. Másrészt megugorhat az ilyen jellegû bûncselekmények száma, és akkor ugyanolyan mértékû ráfordítással több cselekményt tudnak feltárni. Vagy a harmadik lehetõség, több cselekményt minõsítenek korrupciógyanúsnak.”
Rendõrök a csepeli gyilkosság helyszínén
Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt
Egy, a Transparency International által szervezett konferencián tavaly februárban a Legfõbb Ügyészség egyik munkatársa arról tájékoztatta a résztvevõket, hogy megváltozott a korrupciós bûncselekmények adatgyûjtési módszere. Addig a Büntetõ törvénykönyv szûk értelmezését használták, de „a korrupciós bûncselekmény tartalmát átgondolva bevezették a korrupciós jellegû bûncselekmények kategóriát, mely a hivatali, gazdasági, igazságügyi korrupciós bûncselekményeket és a feljelentési kötelezettség elmulasztását foglalja magába”.
Tehát olyan esetek is korrupciós ügynek minõsülnek már, amelyek elõtte nem – azaz nem a feltárás lett jobb, a nyomozók dolgoznak hatékonyabban, hanem a besorolás változott.
Megelõzés vagy szankció?
A hvg.hu által megkeresett jogászok, kriminológus szerint lényeges kérdés, hogy a Btk. szigorítására törekvõ rendpárti kormány intézkedései, a szigorúbb fellépés hosszú távon javíthatja-e a közbiztonságot, elriasztja-e a lehetséges elkövetõket.
A rendpárti kormánnyal alapvetõen nincs probléma, a gond az, ha rendpártiság ürügyén esztelen szigorításokat eszközöl egy kormány” – mondta a hvg.hu-nak Pelle Andrea, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvivõje.
Örökös vita a jogászok között, hogy a bûncselekmények számának csökkentésében melyik a hatásosabb eszköz: a megelõzés vagy a szigorítás. Finszter Géza szerint bár 2010 óta a parlament minden évben módosította a Büntetõ törvénykönyvet, a szigorítás hatásai, a tendencia még nem láthatók. A kriminológus szerint leghamarabb öt év múlva lehet a következtetéseket levonni.
Hack Péter büntetõjogász a hvg.hu-nak azt mondta, a szigorítás nem feltétlenül eredményezi a bûnesetek számának csökkenését. Példaként az Egyesült Államokat említette: „Amerikában van halálbüntetés, ennek ellenére emberölések tekintetében az egyik legfertõzöttebb országnak számít”. A büntetõjogász szerint az elkövetések visszaszorításában nem játszik szerepet a büntetések súlyának növelése.
Link
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.