Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Szimatolás a netes postafiókokban
Információszabadság – Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is botrányt kavar, hogy kit és mikor hallgathat le az állam
Minden brit lakos teljes telefonos, valamint e-mail kommunikációját rögzítené és legalább egy évig megõrizné a titkosszolgálat lehallgatóközpontja, a GCHQ a kormány terve szerint – írja lapunk londoni tudósítója.
A „szimatjavaslat” néven elhíresült, máris nagy felháborodást kiváltó tervezetet eredetileg a munkáspárti kormány dobta be a köztudatba 2009-ben, de az akkor ellenzékben lévõ konzervatívok és liberális demokraták a jogvédõ szervezetekkel együtt élesen bírálták, ezért hamar le is került a napirendrõl.
Számítások szerint a lehallgatás percenként 380 fontba (kb. 134 ezer forint) kerülne. Ám a koncepció most sem a felmerülõ költségek miatt került a támadások kereszttüzébe. Az adatvédelmi biztos hivatala szerint életek kerülhetnek veszélybe, ha a rendszer esetleg személyazonosságokat kever össze. Felmerül az a lehetõség is, hogy a szolgáltatók kereskedelmi célokra hasznosítják a hatalmas adatbázist.
David Davis parlamenti képviselõ, aki korábban harcba szállt a Konzervatív Párt vezetõ tisztségéért, úgy érzi, „teljesen feleslegesen jutna az állam újabb jogosítványokhoz annak kérdekében, hogy szimatolhasson az emberek után. Szó nincs arról, hogy a jogi felhatalmazás a terroristákra és más bûnözõkre korlátozódna, mindenki e-mailje, telefonhívásai és világhálós tevékenysége adatgyûjtés célpontjává válna.” A terv a kormányfõ talán leghíresebb tanácsadójánál, Tim Berners-Leenél is kiverte a biztosítékot. Az internet feltalálója a brit médiának elmondta: „álmatlan éjszakákat okoz” neki, hogy a kormányok ellenõrzésük alá próbálják vonni az internetet, vagy kémkedni próbálnak ezen keresztül.
HIRDETÉS
A legnehezebb helyzetben a liberális demokrata miniszterelnök-helyettes van, akinek pártja hagyományosan a magánéletbe való beavatkozás ellen tör lándzsát. Nick Clegg tagadta, hogy a londoni kormány el akarná olvasni emberek e-mailjeit. Szerinte csak fel akarják frissíteni a mobiltelefon-beszélgetésekre vonatkozó szabályokat, hogy a rendõrség és a titkosszolgálatok számára lehetõvé tegyék új technológiák, köztük a Skype követését is „a terroristák és más komoly törvényszegõk utáni nyomozás során”.
Mindeközben az Egyesült Államokban amiatt forrnak az indulatok, hogy vajon mire is szolgál majd a lehallgatásokra szakosodott titkosszolgálati ügynökség, az NSA új, Utah államban épülõ központja. A Wired magazin áprilisi számában megjelent terjedelmes cikk szerint ugyanis a becslések szerint kétmilliárd dollárt felemésztõ hatalmas szerver- és számítógépparkban nemcsak a külföldi állampolgárok, hanem amerikaiak kommunikációját is tárolják és elemzik majd. Ez utóbbi pedig az alkotmány szerint csak akkor lenne lehetséges, ha erre bíróság ad engedélyt.
Az amerikai lap cikke szerint azonban az NSA már jó ideje az amerikai telefonszolgáltatók központjaiban is rendelkezik titkos lehallgatószobákkal, és az internetes hálózatokra is olyan helyen kapcsolódott rá, ahonnan nemcsak a külföldi, hanem a belföldi adatforgalmat is figyelni tudja. Tehát az e-maileket, a Google-kereséseket, a telefon- és Skype-beszélgetéseket egyaránt tárolják. A cikk szerzõje által megkérdezett egykori NSA-munkatársak (akik közül többen névvel nyilatkoztak) szerint a 2001. szeptember 11-i terrortámadások óta mûködnek azok a titkos programok, amelyek során amerikai állampolgárokat is engedély nélkül megfigyelnek.
A Wired szerint csupán egy akadálya van, hogy az NSA még nem tud mindent elolvasnit: egyelõre nem tudják feltörni az erõsen (ám akár az átlagos felhasználók számára is elérhetõ módszerekkel) titkosított adatokat. Igaz, ez sem várat sokat magára: Tennessee államban egy titkos központban olyan nagy sebességû szuperszámítógépen dolgozik az NSA, amely akár képes lehet feltörni a kódokat. A Wired cikkének szerzõje egyébként James Bamford, aki már több könyvet is írt az amerikai hírszerzésrõl.
A szervezet vezetõi azonnal tagadták a lap állításait. Hangsúlyozták, hogy a Utah államban épülõ létesítmény csupán a nemzetbiztonság védelmét szolgálja. Keith Alexander, az NSA elsõ embere egy kongresszusi meghallgatáson tagadta a cikk állításait, hangsúlyozva, hogy az ügynökségnek „sem érdeke, sem képessége” nincs arra, hogy az átlag amerikaiakat lehallgassa.
Átment a Cispa a képviselõházban
Az amerikai törvényhozás alsóháza, a képviselõház tegnap elfogadta azt a törvényt, amely lehetõvé teszi, hogy cybertámadás gyanúja esetén a hatóságok hozzáférjenek a felhasználók személyes adataihoz. A jogvédõk által hevesen kritizált, Cispa nevû javaslatról Barack Obama amerikai elnök már korábban közölte, hogy meg fogja vétózni.
Link
Minden brit lakos teljes telefonos, valamint e-mail kommunikációját rögzítené és legalább egy évig megõrizné a titkosszolgálat lehallgatóközpontja, a GCHQ a kormány terve szerint – írja lapunk londoni tudósítója.
A „szimatjavaslat” néven elhíresült, máris nagy felháborodást kiváltó tervezetet eredetileg a munkáspárti kormány dobta be a köztudatba 2009-ben, de az akkor ellenzékben lévõ konzervatívok és liberális demokraták a jogvédõ szervezetekkel együtt élesen bírálták, ezért hamar le is került a napirendrõl.
Számítások szerint a lehallgatás percenként 380 fontba (kb. 134 ezer forint) kerülne. Ám a koncepció most sem a felmerülõ költségek miatt került a támadások kereszttüzébe. Az adatvédelmi biztos hivatala szerint életek kerülhetnek veszélybe, ha a rendszer esetleg személyazonosságokat kever össze. Felmerül az a lehetõség is, hogy a szolgáltatók kereskedelmi célokra hasznosítják a hatalmas adatbázist.
David Davis parlamenti képviselõ, aki korábban harcba szállt a Konzervatív Párt vezetõ tisztségéért, úgy érzi, „teljesen feleslegesen jutna az állam újabb jogosítványokhoz annak kérdekében, hogy szimatolhasson az emberek után. Szó nincs arról, hogy a jogi felhatalmazás a terroristákra és más bûnözõkre korlátozódna, mindenki e-mailje, telefonhívásai és világhálós tevékenysége adatgyûjtés célpontjává válna.” A terv a kormányfõ talán leghíresebb tanácsadójánál, Tim Berners-Leenél is kiverte a biztosítékot. Az internet feltalálója a brit médiának elmondta: „álmatlan éjszakákat okoz” neki, hogy a kormányok ellenõrzésük alá próbálják vonni az internetet, vagy kémkedni próbálnak ezen keresztül.
HIRDETÉS
A legnehezebb helyzetben a liberális demokrata miniszterelnök-helyettes van, akinek pártja hagyományosan a magánéletbe való beavatkozás ellen tör lándzsát. Nick Clegg tagadta, hogy a londoni kormány el akarná olvasni emberek e-mailjeit. Szerinte csak fel akarják frissíteni a mobiltelefon-beszélgetésekre vonatkozó szabályokat, hogy a rendõrség és a titkosszolgálatok számára lehetõvé tegyék új technológiák, köztük a Skype követését is „a terroristák és más komoly törvényszegõk utáni nyomozás során”.
Mindeközben az Egyesült Államokban amiatt forrnak az indulatok, hogy vajon mire is szolgál majd a lehallgatásokra szakosodott titkosszolgálati ügynökség, az NSA új, Utah államban épülõ központja. A Wired magazin áprilisi számában megjelent terjedelmes cikk szerint ugyanis a becslések szerint kétmilliárd dollárt felemésztõ hatalmas szerver- és számítógépparkban nemcsak a külföldi állampolgárok, hanem amerikaiak kommunikációját is tárolják és elemzik majd. Ez utóbbi pedig az alkotmány szerint csak akkor lenne lehetséges, ha erre bíróság ad engedélyt.
Az amerikai lap cikke szerint azonban az NSA már jó ideje az amerikai telefonszolgáltatók központjaiban is rendelkezik titkos lehallgatószobákkal, és az internetes hálózatokra is olyan helyen kapcsolódott rá, ahonnan nemcsak a külföldi, hanem a belföldi adatforgalmat is figyelni tudja. Tehát az e-maileket, a Google-kereséseket, a telefon- és Skype-beszélgetéseket egyaránt tárolják. A cikk szerzõje által megkérdezett egykori NSA-munkatársak (akik közül többen névvel nyilatkoztak) szerint a 2001. szeptember 11-i terrortámadások óta mûködnek azok a titkos programok, amelyek során amerikai állampolgárokat is engedély nélkül megfigyelnek.
A Wired szerint csupán egy akadálya van, hogy az NSA még nem tud mindent elolvasnit: egyelõre nem tudják feltörni az erõsen (ám akár az átlagos felhasználók számára is elérhetõ módszerekkel) titkosított adatokat. Igaz, ez sem várat sokat magára: Tennessee államban egy titkos központban olyan nagy sebességû szuperszámítógépen dolgozik az NSA, amely akár képes lehet feltörni a kódokat. A Wired cikkének szerzõje egyébként James Bamford, aki már több könyvet is írt az amerikai hírszerzésrõl.
A szervezet vezetõi azonnal tagadták a lap állításait. Hangsúlyozták, hogy a Utah államban épülõ létesítmény csupán a nemzetbiztonság védelmét szolgálja. Keith Alexander, az NSA elsõ embere egy kongresszusi meghallgatáson tagadta a cikk állításait, hangsúlyozva, hogy az ügynökségnek „sem érdeke, sem képessége” nincs arra, hogy az átlag amerikaiakat lehallgassa.
Átment a Cispa a képviselõházban
Az amerikai törvényhozás alsóháza, a képviselõház tegnap elfogadta azt a törvényt, amely lehetõvé teszi, hogy cybertámadás gyanúja esetén a hatóságok hozzáférjenek a felhasználók személyes adataihoz. A jogvédõk által hevesen kritizált, Cispa nevû javaslatról Barack Obama amerikai elnök már korábban közölte, hogy meg fogja vétózni.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Geza
- 2012. April 28. 18:09:58
#2 |
kincses
- 2012. April 28. 20:53:46
#3 |
GERRY
- 2012. April 28. 21:14:03
#4 |
GERRY
- 2012. April 29. 08:55:04
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.