Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Zsidó sors
Csak türelem kell...meg végül sok-sok lõszer. Túléltem, pedig erre nem sok esélyem volt. Gyerek fejjel fel sem fogtam, mi a zsidózás, gettó, munkaszolgálat, koncentrációs tábor, Auschwitz. Szép családban éltem, nagy rokoni körben. Édesanyámék tízen, édesapámék öten voltak testvérek, az unokatestvéreknek se szeri, se száma. Alig maradtunk.
Visszapillantva, egész életemben Isten a tenyerén hordott, a szerencse fia vagyok. Megmaradtam, bár sokszor szemrehányóan kérdem magamtól: miért pont én éltem túl 1944-et. Válasz nincs. Szép családom van és ez nagy öröm.
A nácik és magyar híveik ördögi terve, igen sikeres volt. Tengernyi irodalom írja le a munkaszolgálatot, a zsidótörvényeket, a koncentrációs táborok poklát, a parancsnokok és az õrök kegyetlenkedéseit, a kárörvendõ gyilkosokat. Európában hatmillió, Magyarországon hatszázezer áldozata volt a náci õrületnek. Nem közismert, hogy hazánkban százezer mártírt zsidó fajúnak minõsítettek. Õk nem voltak zsidók, kitértek, szüleik, vagy nagyszüleik voltak csak zsidók. Számomra, talán a társadalom számára is, a költõk versei, a visszaemlékezõk írásai a leghitelesebbek. Ezekbõl szedtem össze egy csokrot. A közölt versek nagy része versrészlet.
Arany János: Az örök zsidó (1860)
Pihenni már. - Nem, nem lehet:
Vész és vihar hajt engemet,
Alattam a föld nem szilárd,
Fejem fölött kétélû bárd...
Tovább! tovább!
.....
Rettent a perc, a létezõ,
S teher minden következõ;
Új léptem új kigyón tapod:
Gyülölöm a mát s holnapot...
Tovább! tovább!
........
Szegény zsidó... Szegény szívem:
Elébb-utóbb majd megpihen.
Az irgalom nagy és örök,
Megszán s átkom nem mennydörög:
Tovább! tovább!
Petõfi Sándor: Napló részlet (Pest, március 20. 1848)
De a legszomorúbb az, hogy nincs olyan gyalázatos ügy, melynek pártfogói, apostolai ne támadnának. Ezen égbekiáltólag igazságtalan zsidóüldözésnek apostola lett néhány zugprókátor, kik most széltire prédikálnak a zsidók ellen, s aki az igazság mellett szót emel, arra e megvetendõ hamis próféták elég szemtelenek azt kiáltani, hogy a zsidók által meg van vesztegetve. A nyomorultak! nem tudják, vagy nem akarják hinni, hogy önálló, becsületes emberek is vannak, kik nem a szennyes önérdek rabszolgái, hanem a tiszta igazság és humanizmus barátai.
József Attila: Smá Jiszróel
Szegénység szennylepelben
én nyughatatlanul bolyongtam,
sírt, mint a gyermek, a szívem,
víg nép közt egyedül borongtam.
Hol az ágy, melyben megpihen
e fáradt lélek ? - Kiáltottam:
Smá Jiszróel!
És leste szolga a szavam,
Selyempárnám, hûséges nõvel
számláltam marhám, aranyam,
gyarapodtam ésszel, erõvel
s amikor adtam, boldogan
mondtam magamban s emelt fõvel:
Smá Jiszróel!
És most is akármi jöhet,
dicsõség, sok pénz, nagy betegség:
akárki vethet rám követ
és bár halálos ágyam vessék,
a véghetetlen szeretet
szavát kiáltom, bármi essék:
Smá Jiszuróel!
Mezei András: Nusi levele - 1944. június 6. Derecske
"Most már egészen biztosan, most már csak
néhány óra múlva, megyünk, fogalmam sincs
hova. Kolozsvár? Várad? Újfalu? Onnan a vagonírozás?
Onnan hova? - De ti csak ne aggódjatok, kint a csomagok sorban állnak,
két hátizsák, az ágynemûs zsák, a kanna méz, a kosár élelem.
Áll a szekér a ház elõtt, ami a nagymamát viszi,
most már egészen biztosan, mindjárt, - az anyu írt lapot apunak is,
hanem a fontos, rendben vannak a téli dolgok édes Sanyikám,
elbúcsúzom. Írd apunak, hogy gondolok rá. A mi utunk
akárhová visz, gondja lesz ránk a Teremtõnek."
Mezei András: Számok
Semmilyen sírás, jajkiáltás nem
szörnyûbb, mint maguk a számok:
51 nap, 147 vonatszerelvény,
a négyszázharmincnégyezer
zsidó elhurcolása vidékrõl
kétszáz SS-sel,
ötezer magyar csendõrrel,
önkéntesek százaival,
elöszõr a gettókba,
aztán a téglagyárba
vagyonukból már mind kifosztva,
nyolcvan zsidó egy-egy vagonba,
étlen és szomjan Mengeléig,
a német megszállás napjától
nem önként, de szolgálatkészen,
a németeket nem megelõzve,
hanem csak elõzékenyen,
félmillió vidéki zsidó:
életben maradt tíz százalék.
Vihar Béla: Önarckép a kálváriával 1944.
1. Amikor a hetedik útra értem, már csak a fájdalom maradt velem, és egy csillag a szívem fölött.
2. Körülvettek engem a halál fegyveresei, hogy elveszejtsenek.
3. S ült a Sátán egy sziklán,s hahotázott kínjaimon.
4. Szavaimra pedig az ég megsüketült és nem felelt.
5. Függtem a kereszten, s vérem harmata csurgott szakállamra.
6. Én haltam meg a harctereken, a gázkamrákban, a fogolytáborokban, a beomlott pincékben, a fagyban, a lángban, az akasztófán, a sortûzben, én Dachauban, én Auschwitzban, én Oradourban, én Hirosimában....
Heltai Jenõ: Ha vége lesz... (1941)
Ha vége lesz a háborúnak,
Ha vége lesz búnak, borúnak:
A kevesek kik megmaradtak,
Egymásra, sírva, ráborulnak.
......
Jöttek kegyetlen, gyáva hordák
Az üldözöttet eltiporták, talpnyalóknak
Fegyvertelennek, védtelennek
Siettek átharapni torkát.
......
Az, aki vak volt, látva lásson,
Ki mihez ért, kapáljon, ásson,
Gyógyítson, írjon, muzsikáljon,
Dolgozzon új feltámadáson.
........
Emlékezzünk. Bármilyen forradalom tört ki, bármilyen terror lépett fel, mindig megjelent az antiszemita, zsidóellenes pogrom. A Horthy-korszak zsidópolitikája sajnos eredményes volt. 1944-ben a magyar társadalom nagy része közönyösen, elégedetten, egy részük örömmel szemlélte zsidó honfitársai elhurcolását. Sajnos csak nagyon kevesen vettek részt zsidó embertársaik megmentésében.
A felszabadulás után ismét voltak antiszemita tüntetések (Miskolc, Kunmadaras). Sokan a Rákosi-korszakot a "zsidók bosszújának" tartották. A rendszerváltozást követõen kódolt antiszemita szövegek jelentek meg. Ezt követte a sportpályákon, a tömeggyûléseken hallható gyalázatos szöveg: megy a vonat Auschwitzba, mocskos zsidók, stb. Egyes újságok, rádióadók zsidózó mûsora sem ritka. Vegyük sorba az elmúlt évek történéseit a teljesség igénye nélkül. Egy bírósági tárgyaláson a védõügyvéd, aki korábban magas kormányhivatal vezetõje volt, kérdést intézett a bíróhoz. Ön zsidó? Mert, ha igen, akkor ez összeférhetetlen és óvást emelek. A bíró az ügyvédet nem utasította rendre,z ügyvédi kamara az ügyvédet nem zárta ki tagjai sorából. A Magyar Sziget rendezvényén a Betyársereg vezetõje kijelentette: " el kell jutni oda, hogy egy gépkarabélynak az elsütõ billentyûjét valaki meg tudja húzni esetleg akkor, hogyha egy másabb bõrszínt lát." ".. Bennünk lesz e annyi, hogy le merjünk lõni egy rohadt, tetves zsidót". A legfõbb ügyészségre több bejelentés és feljelentés érkezett, szervezetektõl és magánszemélyektõl. A részletek mellõzésével a Pest Megyei Rendõr-fõkapitányság a nyomozást megszüntette. Az egri önkormányzat kulturális bizottságának ülésén hangzott el, hogy Székhelyi József színmûvész azért sem léphetett fel a városban "mert mindenki azt mondja, hogy Székhelyi egy SZDSZ-es büdös zsidó". Az egri Mûvészetek Háza Nonprofit Kft. ügyvezetõ igazgatója kérte az önkormányzat illetékesét: "a szakmai munkát megkönnyítendõ, állítson össze egy listát, kik azok az elõadó mûvészek, akik nem kívánatosak Egerben". Bolgár György mûsorában hangzott el: "Önt, mint ügyvédet egy bírósági tárgyaláson lezsidózták, a bíró erre nem reagált, sõt késõbb a bíróság vezetése sem". Az interjú további részét nem kívánom ismertetni. Minõségi változást jelentett, hogy az Országgyûlés Külügyi Bizottságának tagja külföldi újságnak adott interjújában kijelentette: "Magyarországon a zsidók nem kívánatosak és a holokauszt lényegében egy üzlet." Az Országgyûlés egyik képviselõje a tiszaeszlári vérvádról tartott elõadást a Parlamentben. A rasszista, antiszemita beszédeket, egyetemet, fõiskolát végzett személyek tartották. Az egyik közülük a dublini és a nürnbergi egyetemen is tanult.
A keresztény egyházi vezetõk közös nyilatkozatban tiltakoztak a gyûlöletbeszéd ellen, elutasítva a tiszaeszlári vérvádat és az általa keltett gyûlöletet, mindenkit a szeretet és az elfogadás krisztusi parancsának követésére és hirdetésére, az igazi emberi értékek alapján álló alkotó együttmûködésre hívott fel.
Magas beosztású személyektõl megnyugtató nyilatkozatok hangzottak el: " a zsidóknak nincs félnivalójuk Magyarországon". "Ebben az országban minden állampolgár biztonságban élhet. Meg fogjuk õket védeni, ideértve a Magyarországon élõ zsidó közösség tagjait is". Számomra nem megnyugtatók ezek a kijelentések. Vannak hatályos törvények, van rendõrség, ügyészség, bíróság, de a fenti történetek szereplõi ellen nem léptek fel, pedig ez hivatali kötelességük lenne. Hazánkban a szólásszabadsága (sajtószabadság, stb.) és az emberi méltóság törvénye nincs harmonizálva, a szólásszabadság kizárólagossággal rendelkezik. Németországban helyesen a rasszista, antiszemita szövegeknek és kijelentéseknek büntetõjogi következménye van. E témában, Németországban a törvény védi a közösségeket és a személyeket.
A törvénytisztelõ emberekben felmerül a kérdés: merre tart hazánk? Mi lesz a következõ lépés?
A magyar zsidók törvénytisztelõ, hû állampolgárai hazánknak. A zsidóság legjobbjai híven szolgálták országunkat. Nincs olyan szakma (gazdaság, tudomány, kultúra, stb.), ahol a zsidóság legjobbjai nem bizonyították volna tehetségüket és hûségüket.
Néhány példa.
Gazdaság: Weiss Manfréd, Ashner Lipót, Richter Gedeon, Goldberger Leó a magyar nagyipar megteremtõi. Ezekben a gyárakban nemzetközi szintû termelés folyt. Ugyanakkor a dolgozók jó, szociális ellátásban részesültek (egészségügy, kulturális létesítmények, stb.). Ashner Lipótot és Goldberger Leót Mauthausenbe deportálták. Goldberger Leó ott pusztult el, Richter Gedeont pedig 1944. december 31-én a nyilasok a Dunába lõtték.
Egészségügy: Korányi Frigyes (részt vett az 1948-49-es szabadságharcban), Gruby Dávid (Bem seregének orvos), Mester Endre, Gottsegen György, Bárány Róbert, Kresz Géza (a budapesti Önkéntes Mentõ egyesület megalapítója, 1887).
Matematika, fizika, kémia: Erdõs Pál, Turán Pál, Fejér Lipót, Kármán Tódor, Teller Ede, Szilárd Leó, Wigner Jenõ, Neumann János, Gábor Dénes.
Zenemûvészet: Fischer Anni, Solti György, Székely Mihály, Fischer Iván, Doráti Antal, Ormándi Jenõ, Alpár Gitta, Weiner Leó, Goldmark Károly, Hajdú Júlia.
Képzõmûvészet: Czóbel Béla, Fényes Adolf, Iványi Grünwald Béla, Poór Bertalan, Róth Miksa, Scheiber Hugó, Beck Ö. Fülöp, Bokros-Birman Dezsõ.
Filmmûvészet: Kertész Mihály, Cukor Adolf és György, Korda Sándor és Zoltán.
Színház: Ascher Oszkár, Básti Lajos, Beregi Oszkár, Darvas Lili, Egri István, Kabos Gyula, Herczeg Jenõ, Komlós Vilmos, Komlós Juci, Ruttkai Éva, Salamon Béla, Ráday Imre, Várkonyi Zoltán, Kellér Dezsõ, Alfonzó, Rodolfó, Jób Dániel, Hevesi Sándor, Vámos László.
Írók, költõk: Karinthy Frigyes, Molnár Ferenc, Bródy Sándor, Radnóti Miklós, Vér Andor, Vihar Béla, Füst Milán, Szép Ernõ, Heltai Jenõ, Hegedûs Géza, Osváth Ernõ, Hatvany Lajos, Bálint György.
Sport: Hajós Alfréd, Elek Ilona, Székely Éva, Komjádi Béla, Petschauer Attila, Kárpáti Károly, Ádler Zsigmond, Keleti Ágnes, Körmöczi Zsuzsa, Polgár Zsuzsa, Judit és Zsófi.
Orientalisták: Germanus Gyula, Stein Aurél, Vámbéry Ármin, Goldziher Ignác.
A neves zsidó származású személyekrõl Reményi Gyenes István: Ismerjük õket? címmel írt könyvet.
Budapest, 2012. május 13. Link
Visszapillantva, egész életemben Isten a tenyerén hordott, a szerencse fia vagyok. Megmaradtam, bár sokszor szemrehányóan kérdem magamtól: miért pont én éltem túl 1944-et. Válasz nincs. Szép családom van és ez nagy öröm.
A nácik és magyar híveik ördögi terve, igen sikeres volt. Tengernyi irodalom írja le a munkaszolgálatot, a zsidótörvényeket, a koncentrációs táborok poklát, a parancsnokok és az õrök kegyetlenkedéseit, a kárörvendõ gyilkosokat. Európában hatmillió, Magyarországon hatszázezer áldozata volt a náci õrületnek. Nem közismert, hogy hazánkban százezer mártírt zsidó fajúnak minõsítettek. Õk nem voltak zsidók, kitértek, szüleik, vagy nagyszüleik voltak csak zsidók. Számomra, talán a társadalom számára is, a költõk versei, a visszaemlékezõk írásai a leghitelesebbek. Ezekbõl szedtem össze egy csokrot. A közölt versek nagy része versrészlet.
Arany János: Az örök zsidó (1860)
Pihenni már. - Nem, nem lehet:
Vész és vihar hajt engemet,
Alattam a föld nem szilárd,
Fejem fölött kétélû bárd...
Tovább! tovább!
.....
Rettent a perc, a létezõ,
S teher minden következõ;
Új léptem új kigyón tapod:
Gyülölöm a mát s holnapot...
Tovább! tovább!
........
Szegény zsidó... Szegény szívem:
Elébb-utóbb majd megpihen.
Az irgalom nagy és örök,
Megszán s átkom nem mennydörög:
Tovább! tovább!
Petõfi Sándor: Napló részlet (Pest, március 20. 1848)
De a legszomorúbb az, hogy nincs olyan gyalázatos ügy, melynek pártfogói, apostolai ne támadnának. Ezen égbekiáltólag igazságtalan zsidóüldözésnek apostola lett néhány zugprókátor, kik most széltire prédikálnak a zsidók ellen, s aki az igazság mellett szót emel, arra e megvetendõ hamis próféták elég szemtelenek azt kiáltani, hogy a zsidók által meg van vesztegetve. A nyomorultak! nem tudják, vagy nem akarják hinni, hogy önálló, becsületes emberek is vannak, kik nem a szennyes önérdek rabszolgái, hanem a tiszta igazság és humanizmus barátai.
József Attila: Smá Jiszróel
Szegénység szennylepelben
én nyughatatlanul bolyongtam,
sírt, mint a gyermek, a szívem,
víg nép közt egyedül borongtam.
Hol az ágy, melyben megpihen
e fáradt lélek ? - Kiáltottam:
Smá Jiszróel!
És leste szolga a szavam,
Selyempárnám, hûséges nõvel
számláltam marhám, aranyam,
gyarapodtam ésszel, erõvel
s amikor adtam, boldogan
mondtam magamban s emelt fõvel:
Smá Jiszróel!
És most is akármi jöhet,
dicsõség, sok pénz, nagy betegség:
akárki vethet rám követ
és bár halálos ágyam vessék,
a véghetetlen szeretet
szavát kiáltom, bármi essék:
Smá Jiszuróel!
Mezei András: Nusi levele - 1944. június 6. Derecske
"Most már egészen biztosan, most már csak
néhány óra múlva, megyünk, fogalmam sincs
hova. Kolozsvár? Várad? Újfalu? Onnan a vagonírozás?
Onnan hova? - De ti csak ne aggódjatok, kint a csomagok sorban állnak,
két hátizsák, az ágynemûs zsák, a kanna méz, a kosár élelem.
Áll a szekér a ház elõtt, ami a nagymamát viszi,
most már egészen biztosan, mindjárt, - az anyu írt lapot apunak is,
hanem a fontos, rendben vannak a téli dolgok édes Sanyikám,
elbúcsúzom. Írd apunak, hogy gondolok rá. A mi utunk
akárhová visz, gondja lesz ránk a Teremtõnek."
Mezei András: Számok
Semmilyen sírás, jajkiáltás nem
szörnyûbb, mint maguk a számok:
51 nap, 147 vonatszerelvény,
a négyszázharmincnégyezer
zsidó elhurcolása vidékrõl
kétszáz SS-sel,
ötezer magyar csendõrrel,
önkéntesek százaival,
elöszõr a gettókba,
aztán a téglagyárba
vagyonukból már mind kifosztva,
nyolcvan zsidó egy-egy vagonba,
étlen és szomjan Mengeléig,
a német megszállás napjától
nem önként, de szolgálatkészen,
a németeket nem megelõzve,
hanem csak elõzékenyen,
félmillió vidéki zsidó:
életben maradt tíz százalék.
Vihar Béla: Önarckép a kálváriával 1944.
1. Amikor a hetedik útra értem, már csak a fájdalom maradt velem, és egy csillag a szívem fölött.
2. Körülvettek engem a halál fegyveresei, hogy elveszejtsenek.
3. S ült a Sátán egy sziklán,s hahotázott kínjaimon.
4. Szavaimra pedig az ég megsüketült és nem felelt.
5. Függtem a kereszten, s vérem harmata csurgott szakállamra.
6. Én haltam meg a harctereken, a gázkamrákban, a fogolytáborokban, a beomlott pincékben, a fagyban, a lángban, az akasztófán, a sortûzben, én Dachauban, én Auschwitzban, én Oradourban, én Hirosimában....
Heltai Jenõ: Ha vége lesz... (1941)
Ha vége lesz a háborúnak,
Ha vége lesz búnak, borúnak:
A kevesek kik megmaradtak,
Egymásra, sírva, ráborulnak.
......
Jöttek kegyetlen, gyáva hordák
Az üldözöttet eltiporták, talpnyalóknak
Fegyvertelennek, védtelennek
Siettek átharapni torkát.
......
Az, aki vak volt, látva lásson,
Ki mihez ért, kapáljon, ásson,
Gyógyítson, írjon, muzsikáljon,
Dolgozzon új feltámadáson.
........
Emlékezzünk. Bármilyen forradalom tört ki, bármilyen terror lépett fel, mindig megjelent az antiszemita, zsidóellenes pogrom. A Horthy-korszak zsidópolitikája sajnos eredményes volt. 1944-ben a magyar társadalom nagy része közönyösen, elégedetten, egy részük örömmel szemlélte zsidó honfitársai elhurcolását. Sajnos csak nagyon kevesen vettek részt zsidó embertársaik megmentésében.
A felszabadulás után ismét voltak antiszemita tüntetések (Miskolc, Kunmadaras). Sokan a Rákosi-korszakot a "zsidók bosszújának" tartották. A rendszerváltozást követõen kódolt antiszemita szövegek jelentek meg. Ezt követte a sportpályákon, a tömeggyûléseken hallható gyalázatos szöveg: megy a vonat Auschwitzba, mocskos zsidók, stb. Egyes újságok, rádióadók zsidózó mûsora sem ritka. Vegyük sorba az elmúlt évek történéseit a teljesség igénye nélkül. Egy bírósági tárgyaláson a védõügyvéd, aki korábban magas kormányhivatal vezetõje volt, kérdést intézett a bíróhoz. Ön zsidó? Mert, ha igen, akkor ez összeférhetetlen és óvást emelek. A bíró az ügyvédet nem utasította rendre,z ügyvédi kamara az ügyvédet nem zárta ki tagjai sorából. A Magyar Sziget rendezvényén a Betyársereg vezetõje kijelentette: " el kell jutni oda, hogy egy gépkarabélynak az elsütõ billentyûjét valaki meg tudja húzni esetleg akkor, hogyha egy másabb bõrszínt lát." ".. Bennünk lesz e annyi, hogy le merjünk lõni egy rohadt, tetves zsidót". A legfõbb ügyészségre több bejelentés és feljelentés érkezett, szervezetektõl és magánszemélyektõl. A részletek mellõzésével a Pest Megyei Rendõr-fõkapitányság a nyomozást megszüntette. Az egri önkormányzat kulturális bizottságának ülésén hangzott el, hogy Székhelyi József színmûvész azért sem léphetett fel a városban "mert mindenki azt mondja, hogy Székhelyi egy SZDSZ-es büdös zsidó". Az egri Mûvészetek Háza Nonprofit Kft. ügyvezetõ igazgatója kérte az önkormányzat illetékesét: "a szakmai munkát megkönnyítendõ, állítson össze egy listát, kik azok az elõadó mûvészek, akik nem kívánatosak Egerben". Bolgár György mûsorában hangzott el: "Önt, mint ügyvédet egy bírósági tárgyaláson lezsidózták, a bíró erre nem reagált, sõt késõbb a bíróság vezetése sem". Az interjú további részét nem kívánom ismertetni. Minõségi változást jelentett, hogy az Országgyûlés Külügyi Bizottságának tagja külföldi újságnak adott interjújában kijelentette: "Magyarországon a zsidók nem kívánatosak és a holokauszt lényegében egy üzlet." Az Országgyûlés egyik képviselõje a tiszaeszlári vérvádról tartott elõadást a Parlamentben. A rasszista, antiszemita beszédeket, egyetemet, fõiskolát végzett személyek tartották. Az egyik közülük a dublini és a nürnbergi egyetemen is tanult.
A keresztény egyházi vezetõk közös nyilatkozatban tiltakoztak a gyûlöletbeszéd ellen, elutasítva a tiszaeszlári vérvádat és az általa keltett gyûlöletet, mindenkit a szeretet és az elfogadás krisztusi parancsának követésére és hirdetésére, az igazi emberi értékek alapján álló alkotó együttmûködésre hívott fel.
Magas beosztású személyektõl megnyugtató nyilatkozatok hangzottak el: " a zsidóknak nincs félnivalójuk Magyarországon". "Ebben az országban minden állampolgár biztonságban élhet. Meg fogjuk õket védeni, ideértve a Magyarországon élõ zsidó közösség tagjait is". Számomra nem megnyugtatók ezek a kijelentések. Vannak hatályos törvények, van rendõrség, ügyészség, bíróság, de a fenti történetek szereplõi ellen nem léptek fel, pedig ez hivatali kötelességük lenne. Hazánkban a szólásszabadsága (sajtószabadság, stb.) és az emberi méltóság törvénye nincs harmonizálva, a szólásszabadság kizárólagossággal rendelkezik. Németországban helyesen a rasszista, antiszemita szövegeknek és kijelentéseknek büntetõjogi következménye van. E témában, Németországban a törvény védi a közösségeket és a személyeket.
A törvénytisztelõ emberekben felmerül a kérdés: merre tart hazánk? Mi lesz a következõ lépés?
A magyar zsidók törvénytisztelõ, hû állampolgárai hazánknak. A zsidóság legjobbjai híven szolgálták országunkat. Nincs olyan szakma (gazdaság, tudomány, kultúra, stb.), ahol a zsidóság legjobbjai nem bizonyították volna tehetségüket és hûségüket.
Néhány példa.
Gazdaság: Weiss Manfréd, Ashner Lipót, Richter Gedeon, Goldberger Leó a magyar nagyipar megteremtõi. Ezekben a gyárakban nemzetközi szintû termelés folyt. Ugyanakkor a dolgozók jó, szociális ellátásban részesültek (egészségügy, kulturális létesítmények, stb.). Ashner Lipótot és Goldberger Leót Mauthausenbe deportálták. Goldberger Leó ott pusztult el, Richter Gedeont pedig 1944. december 31-én a nyilasok a Dunába lõtték.
Egészségügy: Korányi Frigyes (részt vett az 1948-49-es szabadságharcban), Gruby Dávid (Bem seregének orvos), Mester Endre, Gottsegen György, Bárány Róbert, Kresz Géza (a budapesti Önkéntes Mentõ egyesület megalapítója, 1887).
Matematika, fizika, kémia: Erdõs Pál, Turán Pál, Fejér Lipót, Kármán Tódor, Teller Ede, Szilárd Leó, Wigner Jenõ, Neumann János, Gábor Dénes.
Zenemûvészet: Fischer Anni, Solti György, Székely Mihály, Fischer Iván, Doráti Antal, Ormándi Jenõ, Alpár Gitta, Weiner Leó, Goldmark Károly, Hajdú Júlia.
Képzõmûvészet: Czóbel Béla, Fényes Adolf, Iványi Grünwald Béla, Poór Bertalan, Róth Miksa, Scheiber Hugó, Beck Ö. Fülöp, Bokros-Birman Dezsõ.
Filmmûvészet: Kertész Mihály, Cukor Adolf és György, Korda Sándor és Zoltán.
Színház: Ascher Oszkár, Básti Lajos, Beregi Oszkár, Darvas Lili, Egri István, Kabos Gyula, Herczeg Jenõ, Komlós Vilmos, Komlós Juci, Ruttkai Éva, Salamon Béla, Ráday Imre, Várkonyi Zoltán, Kellér Dezsõ, Alfonzó, Rodolfó, Jób Dániel, Hevesi Sándor, Vámos László.
Írók, költõk: Karinthy Frigyes, Molnár Ferenc, Bródy Sándor, Radnóti Miklós, Vér Andor, Vihar Béla, Füst Milán, Szép Ernõ, Heltai Jenõ, Hegedûs Géza, Osváth Ernõ, Hatvany Lajos, Bálint György.
Sport: Hajós Alfréd, Elek Ilona, Székely Éva, Komjádi Béla, Petschauer Attila, Kárpáti Károly, Ádler Zsigmond, Keleti Ágnes, Körmöczi Zsuzsa, Polgár Zsuzsa, Judit és Zsófi.
Orientalisták: Germanus Gyula, Stein Aurél, Vámbéry Ármin, Goldziher Ignác.
A neves zsidó származású személyekrõl Reményi Gyenes István: Ismerjük õket? címmel írt könyvet.
Budapest, 2012. május 13. Link
Hozzaszolasok
#1 |
NKG
- 2015. August 22. 08:53:53
#2 |
spartakusz
- 2015. August 22. 09:17:58
#3 |
postaimre
- 2015. August 22. 09:36:11
#4 |
Ro-zsola
- 2015. August 22. 11:05:49
#5 |
Perje
- 2015. August 22. 15:54:32
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.