Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Zsidó vezetõ ismerte el közösségük felelõsségét
Egyetértés van a kormány, a zsidó vallási közösségek és civil szervezetek között arról, mivel érdemes kiegészíteni a holokausztról szóló történelem teszttankönyveket – derül ki a Napi Gazdaságnak adott szakértõi válaszokból. Az egyik megszólaló úgy fogalmazott: a zsidók elleni általános társadalmi ellenszenv a zsidó közösség számlájára is írható, ezért nem a mindenkori kormányok a felelõsek. A tankönyv tematikáját illetõen, van, aki az 1848-as forradalomhoz köthetõ zsidó szerepkörrõl tanítana többet a diákoknak, illetve a vérvádakkal kapcsolatban látja fontosnak a kiegészítéseket.
A zsidó közösség saját felelõssége is, hogy az elmúlt 8-10 évben a társadalom egészében duplájára nõtt a holokauszttal és általában a holokauszt emlékezetének közbeszédi jelenlétével kapcsolatos ellenszenv – mondta a Napi Gazdaságnak Bodnár Dániel, a Tett és Védelem Alapítvány kuratóriumi elnöke. Abban a kérdésben is közös felelõsségrõl érdemes beszélni, hogy az alapítvány legutóbbi átfogó, reprezentatív antiszemitizmuskutatása szerint a holokausztrelativizálók vagy egyenesen -tagadók köre 9-rõl 18 százalékra nõtt – emlékeztetett.
15347.jpg
Alakulóban az egyezség a holokausztról szóló teszttankönyv tartalmáról a kormány és a zsidó szervezetek között - Fotó: Havran Zoltán
– Nem a mindenkori kormányokra kell a feladatokat és felelõsséget hárítani, a negatív percepciók átfogalmazása nagy mértékben a mi felelõsségünk is – tette hozzá a kuratóriumi elnök, aki egyben az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezetõségi tagja. Pozitív, következetes folyamatoknak kell indulniuk annak érdekében, hogy a zsidó közösség és a többségi társadalom hosszú távú harmonikus, nem sérelmeken nyugvó együttélése megvalósulhasson. Ennek egy lehetséges eszköze a minap immár ötödik alkalommal megtartott közösségi kerekasztal-tárgyalás, amelyben a kormány a zsidó vallási és civil szervezetekkel ült le egyeztetni, egyebek között a holokausztoktatás kérdésében.
– Bár a találkozón eltérõ vélemények is voltak, alapvetõen mégis konszenzus alakul a zsidó vallási és civil szervezetek valamint a kormány között – ezt már Olti Ferenc, a kormány képviselõivel a zsidó szervezetek nevében tárgyaló szakértõi csoport vezetõje mondta lapunknak. A szakember hozzátette, hogy a köznevelési rendszer 2010-es átalakítása óta arra törekszenek, hogy a hat szintre (Nemzeti alaptanterv, kerettanterv, tankönyvek tartalma, kimeneteli követelmények, tanári képzések) épülõ oktatási struktúrában helyet kapjon a felnövõ generáció antiszemitizmus elleni nevelése.
– A zsidó közösség és az oktatási kormányzat közötti tárgyalásokon a zsidó észrevételekre változtatási javaslatok fogalmazódtak meg – mindkét fél elégedettségére – a teszt alatt álló tankönyvsorozatban: az ókortól kezdve a középkoron át egészen a XX. századig. Olyan témák kerülhetnek a történelem-, az irodalom-, az erkölcstan- és az etikakönyvekbe, amelybõl a gyerekek megismerhetik a kormánnyal közösen kidolgozott álláspontot, és ezáltal felszámolhatók a zsidóság egészét övezõ tévhitek és tudatlanság – fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy a legtöbb vitatott esetben kompromisszum született, ezek szerint kell folytatniuk a munkát.
Jézus történetével kapcsolatban például a zsidó oldal azt javasolta, hogy a történelemkönyvekbe az evangéliumban foglaltak ne mint történelmi események kerüljenek be, hanem mindezt egészítsék ki a tudományosan bizonyított történelmi tényekkel. Továbbá kérték, hogy a témakörnél említsék meg a katolikus egyház által kiadott „Nostre Tate” pápai deklarációt, amely szerint a zsidók nem tehetõk felelõssé Jézus haláláért. A középkor fejezeténél például fontosnak tartják, hogy foglalják a gyerekeknek szánt tudástárba, az összes vérvádról bebizonyosodott, hogy valótlan volt. Az 1848-as szabadságharccal kapcsolatban azt tanácsolták, hogy jelenítsék meg a zsidóság hangsúlyos szerepét, azaz: a magyar hadseregben a zsidók népességbeli számarányuknál lényegesen nagyobb arányban lettek önkéntesek, valamint, hogy a háborús költségek finanszírozásában több mint 60 százalékos részt vállaltak. A neuralgikus XX. század kapcsán is tettek javaslatot: a teszttankönyvek magyar történelmét egészítsék ki azzal, hogy a Horthy-rendszer jellemzõje volt a változó intenzitású kormányzati antiszemitizmus. Kétségtelen, hogy ezen a ponton a két fél véleménye nem igazán közelít egymáshoz, de összességében konszenzusra törekszenek a tankönyvek tartalmának kiegészítésében. – A felsorolt példák kiragadottak, még sok megvitatásra váró kérdés van – emelte ki Olti Ferenc. Az egyetértés közös érdek, hiszen a zsidóságnak fontos, hogy közösségüket ne övezze ellenszenv. A kormány érdeke pedig az, hogy a gyerekek tárgyszerû tudással felvértezve léphessenek tovább az életbe – tette hozzá.
– Az oktatási kormányzat rendkívül nyitott a közoktatás zsidókkal kapcsolatos tartalmának változtatására – emelte ki Köves Slomó, aki egyebek között az Óbudai Zsinagóga fõrabbija, és akit 2012-ben a Magyar Honvédség tábori rabbijává is kineveztek. A fentiekkel egyetértésben úgy véli, a zsidóknak az 1867-es kiegyezésben és a polgárosodás folyamatában játszott szerepe a teszttankönyvekben a jövõben nagyobb súllyal jelenik meg a kormány oldaláról tapasztalható nyitottságnak köszönhetõen.
Link
A zsidó közösség saját felelõssége is, hogy az elmúlt 8-10 évben a társadalom egészében duplájára nõtt a holokauszttal és általában a holokauszt emlékezetének közbeszédi jelenlétével kapcsolatos ellenszenv – mondta a Napi Gazdaságnak Bodnár Dániel, a Tett és Védelem Alapítvány kuratóriumi elnöke. Abban a kérdésben is közös felelõsségrõl érdemes beszélni, hogy az alapítvány legutóbbi átfogó, reprezentatív antiszemitizmuskutatása szerint a holokausztrelativizálók vagy egyenesen -tagadók köre 9-rõl 18 százalékra nõtt – emlékeztetett.
15347.jpg
Alakulóban az egyezség a holokausztról szóló teszttankönyv tartalmáról a kormány és a zsidó szervezetek között - Fotó: Havran Zoltán
– Nem a mindenkori kormányokra kell a feladatokat és felelõsséget hárítani, a negatív percepciók átfogalmazása nagy mértékben a mi felelõsségünk is – tette hozzá a kuratóriumi elnök, aki egyben az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezetõségi tagja. Pozitív, következetes folyamatoknak kell indulniuk annak érdekében, hogy a zsidó közösség és a többségi társadalom hosszú távú harmonikus, nem sérelmeken nyugvó együttélése megvalósulhasson. Ennek egy lehetséges eszköze a minap immár ötödik alkalommal megtartott közösségi kerekasztal-tárgyalás, amelyben a kormány a zsidó vallási és civil szervezetekkel ült le egyeztetni, egyebek között a holokausztoktatás kérdésében.
– Bár a találkozón eltérõ vélemények is voltak, alapvetõen mégis konszenzus alakul a zsidó vallási és civil szervezetek valamint a kormány között – ezt már Olti Ferenc, a kormány képviselõivel a zsidó szervezetek nevében tárgyaló szakértõi csoport vezetõje mondta lapunknak. A szakember hozzátette, hogy a köznevelési rendszer 2010-es átalakítása óta arra törekszenek, hogy a hat szintre (Nemzeti alaptanterv, kerettanterv, tankönyvek tartalma, kimeneteli követelmények, tanári képzések) épülõ oktatási struktúrában helyet kapjon a felnövõ generáció antiszemitizmus elleni nevelése.
– A zsidó közösség és az oktatási kormányzat közötti tárgyalásokon a zsidó észrevételekre változtatási javaslatok fogalmazódtak meg – mindkét fél elégedettségére – a teszt alatt álló tankönyvsorozatban: az ókortól kezdve a középkoron át egészen a XX. századig. Olyan témák kerülhetnek a történelem-, az irodalom-, az erkölcstan- és az etikakönyvekbe, amelybõl a gyerekek megismerhetik a kormánnyal közösen kidolgozott álláspontot, és ezáltal felszámolhatók a zsidóság egészét övezõ tévhitek és tudatlanság – fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy a legtöbb vitatott esetben kompromisszum született, ezek szerint kell folytatniuk a munkát.
Jézus történetével kapcsolatban például a zsidó oldal azt javasolta, hogy a történelemkönyvekbe az evangéliumban foglaltak ne mint történelmi események kerüljenek be, hanem mindezt egészítsék ki a tudományosan bizonyított történelmi tényekkel. Továbbá kérték, hogy a témakörnél említsék meg a katolikus egyház által kiadott „Nostre Tate” pápai deklarációt, amely szerint a zsidók nem tehetõk felelõssé Jézus haláláért. A középkor fejezeténél például fontosnak tartják, hogy foglalják a gyerekeknek szánt tudástárba, az összes vérvádról bebizonyosodott, hogy valótlan volt. Az 1848-as szabadságharccal kapcsolatban azt tanácsolták, hogy jelenítsék meg a zsidóság hangsúlyos szerepét, azaz: a magyar hadseregben a zsidók népességbeli számarányuknál lényegesen nagyobb arányban lettek önkéntesek, valamint, hogy a háborús költségek finanszírozásában több mint 60 százalékos részt vállaltak. A neuralgikus XX. század kapcsán is tettek javaslatot: a teszttankönyvek magyar történelmét egészítsék ki azzal, hogy a Horthy-rendszer jellemzõje volt a változó intenzitású kormányzati antiszemitizmus. Kétségtelen, hogy ezen a ponton a két fél véleménye nem igazán közelít egymáshoz, de összességében konszenzusra törekszenek a tankönyvek tartalmának kiegészítésében. – A felsorolt példák kiragadottak, még sok megvitatásra váró kérdés van – emelte ki Olti Ferenc. Az egyetértés közös érdek, hiszen a zsidóságnak fontos, hogy közösségüket ne övezze ellenszenv. A kormány érdeke pedig az, hogy a gyerekek tárgyszerû tudással felvértezve léphessenek tovább az életbe – tette hozzá.
– Az oktatási kormányzat rendkívül nyitott a közoktatás zsidókkal kapcsolatos tartalmának változtatására – emelte ki Köves Slomó, aki egyebek között az Óbudai Zsinagóga fõrabbija, és akit 2012-ben a Magyar Honvédség tábori rabbijává is kineveztek. A fentiekkel egyetértésben úgy véli, a zsidóknak az 1867-es kiegyezésben és a polgárosodás folyamatában játszott szerepe a teszttankönyvekben a jövõben nagyobb súllyal jelenik meg a kormány oldaláról tapasztalható nyitottságnak köszönhetõen.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
kontroll88
- 2015. August 23. 06:42:08
#2 |
Advaita
- 2015. August 23. 09:56:15
#3 |
BUZOGANY
- 2015. August 23. 10:19:30
#4 |
Fidel
- 2015. August 24. 14:01:35
#5 |
GERRY
- 2015. August 24. 14:46:53
#6 |
Fidel
- 2015. August 25. 13:56:06
#7 |
nyilas
- 2015. August 26. 18:23:00
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.