Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Az izraeli hadsereg vezetése többször megakadályozta Irán megtámadását
Meg a rohadt tököt! Én itt évek óta nyomatom, hogy világháború, meg Valami, kishököm, ezek a rohadt zsidók meg keresztbetesznek a qva anyjukat! Hogy legyen így hiteles az ember? Legalább egyszer hagyták volna a tetvek, csak kicsit, hogy igazam legyen, de ezek gecik. Az izraeli politikai vezetés az utóbbi néhány évben legalább háromszor indított volna támadást Irán ellen, a kezdeményezések azonban minden alkalommal elbuktak a hadsereg ellenállásán - közölte Ehud Barak volt védelmi miniszter egy hétvégi interjúban.
Az egykori tárcavezetõ az izraeli kettes tévécsatornának nyilatkozott errõl. A védelmi tárcát 2009 és 2013 között vezetõ miniszter az interjúban elmondta: õ és Benjámin Netanjahu izraeli kormányfõ 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben is katonai mûveletet akart indítani iráni nukleáris létesítmények ellen.
Az Irán elleni támadás tervét a miniszterelnök és a védelmi miniszter is elfogadta 2010-ben, Gabi Askenázi akkori vezérkari fõnök azonban nem hagyta jóvá az akció megindítását, mondván, hogy nem állnak rendelkezésre az ahhoz szükséges mûveleti képességek.
A következõ évben Gabi Askenázi utódja Benny Ganz arról számolt be, hogy a támadás feltételei adottak, az akciónak azonban komoly kockázatai vannak. Az új vezérkari fõnök fenntartásai végül meggyõzték Móse Jaalont, a stratégiai ügyek akkori miniszterét és Juvál Steinic korábbi pénzügyminisztert, akik a biztonsági kabinetben megakadályozták, hogy megindítsák a mûveletet.
2012-ben újabb alkalom kínálkozott az iszlám köztársaság nukleáris létesítményeinek lerombolására, de rossz volt az idõzítés, ugyanis Izrael éppen nagyszabású közös hadgyakorlatot tartott az Egyesült Államokkal. A katonai mûvelet kellemetlen helyzetbe hozta volna Washingtont, azt a benyomást keltette volna, hogy az amerikaiak közvetlenül érintettek a támadásban - mondta Ehud Barak.
Benjámin Netanjahu egyelõre nem reagált az egykori védelmi miniszter kijelentéseire.
Ehud Olmert volt izraeli miniszterelnök 2013-ban azzal vádolta meg Netanjahut, hogy közel 3 milliárd dollárt költött hiábavalóan az Irán elleni támadás elõkészületeire.
Izraeli vezetõ politikusok rendszeresen hangoztatják, hogy az ország katonai akciót indíthat annak érdekében, hogy meggátolja Teheránt abban, hogy atomfegyverhez jusson. Az iráni kormány tagadja, hogy nukleáris programjának katonai céljai lennének.
Az izraeli vezetõk szerint az iráni atomprogramról Teherán és a nagyhatalmak között júliusban létrejött megállapodás egyáltalán nem állja útját annak, hogy Irán atombombát fejlesszen ki, sõt éppen egyengeti elõtte az utat, és ez létében fenyegeti Izraelt. A zsidó állam a tárgyalások elejétõl fogva élesen bírálta az iráni atomprogram körüli vita diplomáciai úton való rendezését. Link
Az egykori tárcavezetõ az izraeli kettes tévécsatornának nyilatkozott errõl. A védelmi tárcát 2009 és 2013 között vezetõ miniszter az interjúban elmondta: õ és Benjámin Netanjahu izraeli kormányfõ 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben is katonai mûveletet akart indítani iráni nukleáris létesítmények ellen.
Az Irán elleni támadás tervét a miniszterelnök és a védelmi miniszter is elfogadta 2010-ben, Gabi Askenázi akkori vezérkari fõnök azonban nem hagyta jóvá az akció megindítását, mondván, hogy nem állnak rendelkezésre az ahhoz szükséges mûveleti képességek.
A következõ évben Gabi Askenázi utódja Benny Ganz arról számolt be, hogy a támadás feltételei adottak, az akciónak azonban komoly kockázatai vannak. Az új vezérkari fõnök fenntartásai végül meggyõzték Móse Jaalont, a stratégiai ügyek akkori miniszterét és Juvál Steinic korábbi pénzügyminisztert, akik a biztonsági kabinetben megakadályozták, hogy megindítsák a mûveletet.
2012-ben újabb alkalom kínálkozott az iszlám köztársaság nukleáris létesítményeinek lerombolására, de rossz volt az idõzítés, ugyanis Izrael éppen nagyszabású közös hadgyakorlatot tartott az Egyesült Államokkal. A katonai mûvelet kellemetlen helyzetbe hozta volna Washingtont, azt a benyomást keltette volna, hogy az amerikaiak közvetlenül érintettek a támadásban - mondta Ehud Barak.
Benjámin Netanjahu egyelõre nem reagált az egykori védelmi miniszter kijelentéseire.
Ehud Olmert volt izraeli miniszterelnök 2013-ban azzal vádolta meg Netanjahut, hogy közel 3 milliárd dollárt költött hiábavalóan az Irán elleni támadás elõkészületeire.
Izraeli vezetõ politikusok rendszeresen hangoztatják, hogy az ország katonai akciót indíthat annak érdekében, hogy meggátolja Teheránt abban, hogy atomfegyverhez jusson. Az iráni kormány tagadja, hogy nukleáris programjának katonai céljai lennének.
Az izraeli vezetõk szerint az iráni atomprogramról Teherán és a nagyhatalmak között júliusban létrejött megállapodás egyáltalán nem állja útját annak, hogy Irán atombombát fejlesszen ki, sõt éppen egyengeti elõtte az utat, és ez létében fenyegeti Izraelt. A zsidó állam a tárgyalások elejétõl fogva élesen bírálta az iráni atomprogram körüli vita diplomáciai úton való rendezését. Link
Hozzaszolasok
#1 |
lalapapa
- 2015. August 24. 06:04:03
#2 |
Perje
- 2015. August 24. 15:22:03
#3 |
kontroll88
- 2015. August 24. 18:28:30
#4 |
Perje
- 2015. August 25. 09:09:09
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.