Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Levél a Honvédelmi Miniszternek
levél a Honvédelmi Miniszternek
2015.08.23
Tisztelt Dr. Hende Csaba!
Tisztelt Honvédelmi Miniszter Úr!
A „deviza alapú” hitelezéssel egy olyan, Ön által is bizonyára ismert össztársadalmi problémával összefüggésben érintett a Magyar Honvédség személyi állománya, amelynek nem csak az állomány tagjai érintettek, hanem végsõ soron maga a Honvédelmi Minisztérium is áldozata lett.
1) Az elmúlt években a pénzintézetek kontrolálatlan tevékenységük folytán, a „deviza alapú” hitelezés során valódi közgazdasági tartalom nélkül, a mögöttes deviza ügyleteket máig nem bizonyítva (így joggal vélelmezve annak teljes hiányát) olyan árfolyam indexált konstrukciókat vezettek piacra, amely egyoldalúan a bank számára biztosít elõnyöket, a hitelfelvevõ kárára.
Ennek a hitelfelvételkor kedvezõnek látszó (egyes esetekben kedvezõnek feltüntetett, más alkalmakkor alternatíva nélkül kínált), majd késõbb valótlannak bizonyuló elõnyökkel kiajánlott mérgezett pénzügyi terméknek áldozatául estek mindazok a katonák is, akik részére a pénzintézetek „deviza alapon” nyújtottak lízingszerzõdést.
Az adósoknak (károsultaknak) kötelessége ez ügyben saját szerepük vizsgálata, a következmények levonása és a hibájuk mértékében a jogi és pénzügyi felelõsség vállalása. Az adósok ezt minden hónapban megteszik, hiszen többnyire bár vitatják e szerzõdések tisztességét és érvényességét, törlesztik a benne foglalt költségeket, és igazuk bizonyítására polgár peres eljárásokat indítanak.
A hitelt felvevõkön kívül az ügyletekben résztvevõ egyéb szereplõk (pénzintézetek, hitelközvetítõk, állami pénzügyi felügyelet, közjegyzõk, végrehajtók, törvényhozás stb.) felelõsségét is vizsgálni szükséges. A károsultak több tízezres benyújtott polgári és büntetõperei, pénzügyi békéltetõ testület felé indított tízezres nagyságrendû eljárásai, ezres nagyságrendben benyújtott alkotmányjogi panaszai, a brüsszeli Európai Parlamentnek benyújtott panasza, az Alapvetõ Emberi Jogok bírósága (Strasbourg) felé megindított keresetei azt mutatják, hogy olyan mértékû társadalmi problémával állunk szemben, amely során az adósokat tisztességtelenül becsapták és amelyért a felelõsséget a károsultakon kívül továbbra sem vállalja sem a magyar állam, sem a felügyelet, sem a közvetítõk, sem a Tisztességtelen pénzintézetek.
Hiába értekeznek Magyarországon kormánytisztviselõk akként, hogy súlyos problémának gondolják,
„hogy Magyarországon súlyos mulasztások eredményeképpen elterjedhetett ez a szerzõdéses konstrukció, amely az ügyletbõl származó valamennyi kockázatot teljes egészében az ügyfélre telepítette”
- Bodzási Balázs helyettes államtitkár Úr, 2015. július 01-én az ELTE-n tartott elõadása kapcsán.
Hiába rögzítik tényként azt, hogy
„azokat az embereket, akik annak idején a devizahitel felvételének a lehetõségével éltek, kevés kivétellel, de gyakorlatilag megtévesztették és becsapták;”
– Rogán Antal frakcióvezetõ Úr, 2011.szeptember 19-i parlamenti beszédében.
Hiába igyekeznek utólag tisztázni:
„Számos elõadásban, ha megengedik, elmondom, igyekeztem felhívni a figyelmet, hogy aki svájci frank hitelszerzõdést ír alá, az tulajdonképpen két szerzõdést ír alá egy idõben. Egyrészt egy hitelszerzõdést, másrészt pedig fogadást köt, egy hosszú lejáratú fogadást. Én a magam részérõl elmondtam számtalanszor, a lóversenyt tisztességesebb fogadásnak tartom, mint a devizaárfolyamra való fogadást.”
- Járai Zsigmond korábbi MNB elnök Úr 2011. november 3-i Parlamenti Vizsgáló Bizottság jegyzõkönyv 7. oldal közepe.
Hiába indokolják törvényjavaslatukat a megmentõ képében tetszelegve, bizonyítva egyúttal, hogy a pénzintézetek tisztességtelenek voltak és meglopták a károsultakat:
„A természetes személy hiteladósok helyzetének rendezése érdekében a jogalkotó célul tûzi ki a pénzügyi intézmények fogyasztói hitelszerzõdéseinél a pénzügyi intézmények tisztességtelen hitelezési gyakorlatának megszüntetését és az erõs fogyasztóvédelmi jogi garanciák törvénybe foglalását, továbbá ennek keretében a fogyasztók számára kockázatos devizahitelek, illetve a devizaalapú hitelek kivezetését, végül a kamatkondíciók átláthatóságát.”
– dr. Trócsányi László miniszter Úr, T/2055. számú törvényjavaslatában.
Az állam és a törvényhozás a károsultakat megnyomorító törvényükkel nem vállalták a felelõsséget. A megalkotott törvénnyel a pénzintézetek tisztességtelen termékének konzekvenciáit átterhelték azokra a károsultakra, akik e méltatlan kockázatokat eddig is vállalták. Amíg Lengyelországban a károsultak képviselete kezdõdött meg e tekintetben, addig Magyarországon a családok egzisztenciájának tömege megy tönkre, és az elvándorlás egyik legfontosabb, ha nem kiemelkedõen a legfontosabb indokává vált a devizahiteles banki-állami kartell több felvonásos dühöngése, átgázolása az áldozattá tett ügyfeleken.
2) A Magyar Honvédség biztosítja katonái lakhatását harckészültségi és biztonságpolitikai feladatok ellátása és a honvédelmi szervek mûködõképességének szempontjából fontos beosztás, munkakör betöltése érdekében.
A megoldások a lehetõségek és a körülmények figyelembe vételével mindig is sokrétûek voltak. Figyelembe véve gazdasági és különféle mobilitási szempontokat a Honvédelmi Minisztérium a fenti a lakáshelyzetet rendezni kívánó jogszabályokban lehetõvé tette, hogy a jogosultak a lakástámogatás egyik alappillérének számító albérleti hozzájárulás (késõbb lakáspénz ld. (108. cikk)) „átkonvertálásával” lakáslízing konstrukció keretében, nem Magyar Honvédség kezelésében lévõ ingatlant vegyenek birtokba, miközben azok – a hosszú konstrukció lejártáig - a pénzintézet tulajdonában maradnak. Ez innovatív lehetõségként kiszélesítette a lakhatási problémák hatékony kezelését, de ezzel egyidejûleg a pénzintézetek felelõtlen és kontrolálatlan tevékenységükkel „deviza alapú” mérgezett hitelkonstrukcióval árasztották el az igényjogosultakat, és a fogyasztóknál egy olyan kockázat jelent meg, amely kezelése a Magyar Honvédség érdekkörén kívül esik.
A lakhatást megoldó változatok közül nem önmagával a lízing formával van alapvetõen gond (bár ennek az atipikus szerzõdésnek számtalan hátránya van a jelzálog típusú megoldásokhoz képest és a konstrukció inkább való vállalatok, mint magánszemélyek részére), de a – vitatottan – „deviza alapú”, hosszú lejáratú lízing egy olyan spekulatív termék, amely behozatalával komoly gazdasági kockázat jelent meg a testület tagjai részére és ez által a Magyar Honvédség harckészültségére.
Ebben a mérgezett „deviza alapú” termékben az ügylet ugyanannak a félnek – a pénzintézet – részére fedezeti és egyben spekulációs, az adós kárára, mivel ennek a pénzügyi terméknek minden kockázatát és költségét - erõfölényével visszaélve - a pénzintézet a törvénytelen szerzõdésével a károsultra ráterheli.
A „deviza alapú” pénzügyi termék (jelen esetlen lízing nyújtása) gyalázatos következményének ismeretében elvárt társadalmi érdek feltárni azt, hogy a károsultak kivéreztetésében egyes szervezetek tevõlegesen, vagy mulasztásukkal miként vettek részt. Nem csökkentve a pénzintézeteknek - mint a termék létrehozójának és piacra bocsátójának - elvitathatatlan bûnét, a „deviza alapú” hitelezés tágabb értelemben vett felelõsein túl (pénzintézetek, pénzügyi felügyelet, törvényhozás, közjegyzõk, adósok stb.) meg kell vizsgálni, hogy egy adott terület szûkebb környezetét, ahol egyéb szervezetek (ügynökök, közvetítõk stb.) tevõlegesen, vagy mulasztásukkal hozzájárultak a konstrukció zavartalan terjedéséhez.
A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai részére tömegesen nyújtott mérgezett lízingszerzõdések kapcsán javasolt megvizsgálni, milyen lépések vezettek ide és a már ismert résztvevõkön kívül milyen érdekeltek jelentek meg, kinek, milyen szerepe volt.
3) A Minisztérium a lakáslízing szerzõdések közvetítésében, vagy megkötésében nem mûködött közre (ld. 6., 59-60. cikkek), biztosítva a versenyhelyzet befolyásolatlanságát. Tevõlegesen a jogszabályi környezet kialakításához járult hozzá a lakásproblémák megoldása érdekében, azonban vizsgálandó, hogy történtek-e mulasztások.
A konstrukció elterjedésében a Honvéd Szakszervezet vállalt tevékeny közremûködést, kiterjedt kapcsolati rendszert épített ki, együttmûködési megállapodások keretében számtalan résztvevõt hozott a területre (ld. pl. 2., 27., 29., 49., 63., 68., 81-82., 102. cikkeket). Ezen felül a Honvéd Szakszervezet honlapján közzétett dokumentumokban leírtak szerint:
• kezdeményezte a minisztérium szakmai szervei felé a jogszabály módosítását, melyek a konstrukció pénzügyi hátterét hivatottak biztosítani, és az ott dolgozók mindvégig partnerek voltak a tervezet kidolgozásában (ld. 6., 30., 32., 35. cikkeket)
• online sajtócikk szerint (ld. 63. cikk) részt vett magának a pénzügyi konstrukciónak a kidolgozásában, amelyet – mint tudjuk - az adósokat védõ garanciák teljes hiánya jellemez
• továbbképzéseken, válaszmányi és elnökségi üléseken, konferenciákon és kongresszusokon elemezte és jellemezte a kialakult helyzetet, népszerûsítette a konstrukciót
(ld. 1., 9., 12., 22., 24-26., 33., 35., 41., 45., 69., 90-91, 93., 96 cikkeket)
• a pénzintézetek (pl. Erste Ingatlanlízing, az OTP Lakáslízing Zrt., a Budapest Bank), és az építési vállalkozók (pl. Bodrogi Bau Kft.) eseti bevonásával és közremûködésével kiterjedt lobby és kampánytevékenységet folytatott érdekképviseleti tájékoztatók, állománygyûlések, küldött gyûlések, családi napok és véradások keretében
(ld. 3-5., 7., 10., 17., 19-21., 31. ,34., 36., 40-41., 44., 46-48, 50., 52-53., 55., 57-58., 61., 70., 79., 83., 88-89., 92., 95., 104-105. cikkeket)
• Cikkekben népszerûsítette a lakáslízing konstrukciót, a pénzintézetek ajánlatait, vagy az építési vállalkozók helyszíneit
(ld. 11., 13-16., 18., 23., 28-30., 32., 37., 38., 39., 42-43 , 51. 54., 56., 59-60., 62-63., 66-67., 71., 74-78., 84-86., 94., 97-101., 103.cikkeket)
Addig, amíg minden résztvevõ fél számára kölcsönösen elõnyös együttmûködési megállapodások születnek egy területen, addig nincs ebben kivetni való. Számtalan flotta kedvezmény található a mobil, a gépjármû, szoftver és egyéb piacokon, jellemzõen nagyvállalati ügyfelek részére, ahol az egyedi kedvezményt kompenzálja a megkötendõ szerzõdések számossága. Nem szokatlan megoldás ez, de onnantól, hogy az egyik felet indokolatlanul hátrányos helyzetbe hozza a konstrukció, ott a felelõsség egzaktabb meghatározása is szóba kell, kerüljön.
A Honvéd Szakszervezet honlapján közzétett hírek alapján (ld. fenn lobby és kampánytevékenység) a Szakszervezet nem csupán kölcsönösen kedvezõ megállapodásokat elérõ érdekképviseleti eredményeket ért el, hanem minden jel szerint – figyelembe véve a kiterjedt, masszív kampányszerû promóciós sorozatot - a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról 2013. évi CCXXXVII. törvény (továbbiakban hpt.) 3. § (1) pont szerinti pénzügyi szolgáltatásban közvetítõ szerepet vállalt, és így felmerül a kérdés, hogy a Honvéd Szakszervezet rendelkezik-e a hpt. 3. § (3) pontban meghatározott MNB engedélyével, és a 6. § 90. és a 10. § (1) pontokban foglalt tevékenységet milyen minõség(ek)ben tette?
A Honvéd Szakszervezet pénzügyi közvetítõ szerepére utalhat továbbá, hogy magát,
pénzügyi szolgáltató szervezetként (http://hm.hatosagihivatal.kormany.hu/download/c/65/b0000/Cz%C3%B6vek%20J%C3%A1nosHonv%C3%A9dszakszervezet.pdf 17. oldal), vagy mint közvetítõt jelezte meg (ld. 59. cikk, vagy http://www.hsz.hu/video/200904.wmv a film 24:10-28:55 perceknél). Ez utóbbi filmben például (27:15 percnél) kifejezetten más hitelközvetítõ, egyéni vállalkozó megbízásának mellõzését kérte. Ellenkezõ esetben azt helyezte kilátásba, hogy a hitelfelvevõ nem részesül abból a kedvezménybõl, amelyet a pénzintézetek ezen ügyletek során a testület tagja részére biztosítanak. Ez a feltétel olyan kizárólagosságot fogalmaz meg az értékesítési folyamatban, amely arra enged következtetni, hogy a Honvéd Szakszervezet tevékenysége a kölcsönös elõnyt biztosító megállapodásokon túlnyúlik és egyéb módon is érdekelt lehet az értékesítési folyamatban.
4) A „deviza alapú” lízingügylet megítéléséhez az alábbi kérdések feltevése nyújthat segítséget
(a „deviza alapúság” nyilvánvaló csalárd jellegét most nem részletezve):
• Kapott-e információt arról a Minisztérium, hogy gyakorlatilag a Szakszervezeti tagoknak felajánlott különleges ajánlat (teljes futamidõn keresztül biztosított kedvezõ kamat), egyedi kedvezmény a megtévesztés eszköze volt csupán (ld. 39. cikk)? A pénzintézetektõl, a szerzõdések megkötését követõen az adósok részére megadott hiteltörténeti kimutatások, valamint a lezajlott „elszámolás” és forintosítás (értsd: bankmentés) eredményei bizonyítják, hogy a teljes futamidõ alatti 0,5%-os kamatkedvezmény nem létezett, már az elsõ hónapban sem!
• Kapott-e információt arról a Minisztérium, hogy az a sokszor hangoztatott érv, miszerint a lízingelt lakás ingatlanadó mentes (ld. 87. cikk), hamisnak bizonyult? Ugyanis a pénzintézetek – az önkormányzatok részérõl a vállalkozókra kivetett - ingatlanadót a lízingelõre terhelték és terhelik ma is, így a lízing konstrukció okán ez a réteg az egyedüli, amely gyakorlatilag napi lakhatású ingatlan után ingatlanadót fizet ma Magyarországon?
• Érkezett-e visszajelzés arról, hogy a Honvéd Szakszervezet honlapján is megjelenõ, Erste Ingatlanlízing lízingdíj kalkulációja (ld. 29. cikk) szintén megtévesztõ volt (itt hívjuk fel az olvasók figyelmét a 2/2014 PJE 1. pontjának 3. bekezdésére – ld. 106 cikk) az abban foglalt lízing díj összegek középtávon sem léteztek, a díjak a tájékoztatáshoz képest 2015. február 01-ig (a gyalázatos forintosítás napja) már a kétszeresére növekedtek.
• Érkezett-e visszajelzés arról, hogy az a sokszor hangoztatott elvárás, hogy az igénybe vevõ jellemzõen tiszti állomány mobilis, könnyen mozgatható és vezényelhetõ legyen, nem valósult meg (ld. 6. cikk)? Hiába hangoztatják és kommunikálják a kiajánlók az ügylet tulajdonszerzés célú „bérlet” jellegét, a pénzintézetek Általános Szerzõdési Feltételei gyakorlatilag nem teszik lehetõvé ezen szerzõdések felmondását, csak ha az adós a teljes tõkét kifizeti, amelyet – fontos megemlíteni - még csak nem is kapott kézhez, mivel a finanszírozási összegbõl a pénzintézet saját maga megvásárolta a saját tulajdonába kerülõ ingatlant (milyen összeget is kellene tehát „visszaadni”?). A fentiek és a hibás termék folyamatosan emelkedõ tõkerésze okán a katona adósság csapdába került, a pénzügyi szerzõdés gyakorlatilag kifizethetetlen és az ingatlan értékesítésével fedezhetetlen. Továbbá, mivel a blanketta szerzõdés nem teszi lehetõvé, a konstrukció közben a lízingtárgy cseréje nem lehetséges (csak a szerzõdés fenti lezárásával), így a lízingügylet megkötésével a sokat hangoztatott, más helyõrségbe történõ költözés sem valósulhat meg.
• Az az alapvetés, miszerint a futamidõ végére az ingatlan a katona tulajdonába kerül, figyelembe véve a megajánlott „deviza alapú” konstrukció matematikailag kifizethetetlen voltát, nem igaz.
A kialakult helyzet kapcsán a Honvéd Szakszervezetnek és a bevont egyéb vállalkozások szerepének objektív vizsgálatához az alábbi kérdések feltevése nyújthat segítséget:
• Mi volt a szerepük a részvevõknek, tevõlegesen hozzájárultak-e a konstrukció megalkotásához, bevezetéséhez, promóciójához és terjedéséhez?
• A pénzintézetek részérõl történhetett-e pénzügyi dotáció az együttmûködõk felé (Honvéd Szakszervezet, Egység 2000 Kft., Honvédelmi Minisztérium stb.)?
• Részesült-e a Honvéd Szakszervezet közvetítõi díjazásban?
• A szakszervezet milyen kezdeményezéseket tett a Honvédelmi Minisztérium felé a lízing ügylet bevezetésére, a vonatkozó jogszabály módosítására? Milyen indokokkal tette ezt?
• Történhetett-e a jogszabály elõkészítésének befolyásolása a szakszervezeten keresztül, a pénzintézetek által?
• Milyen szempontok szerint történt a pénzintézeteknek a Honvéd Szakszervezet általi kiválasztása?
• Történt-e a jogszabály megalkotását megelõzõen, a Honvédelmi Minisztériumban hatástanulmány arra vonatkozóan, hogy a hitelbírálatok során figyelembe vett albérleti jogosultságnak (ld.http://www.hsz.hu/video/lakni_kell.wmv 7. perce, vagy a 39. cikk) egy jogszabályi változásból adódó központi korlátozása, vagy a juttatás esetleges megszûntetése során a katona olyan veszélynek, pénzügyi kockázatnak van kitéve, amely teljes gazdasági ellehetetlenülését és így a testülettõl történõ kilépését okozhatja? Ez a nem várt esemény milyen szellemi, anyagi és reputációs veszteséget okoz a Magyar Honvédség részére egy olyan hivatásos katona távozása esetén, aki 18 éves (hallgató), vagy esetlen már 14 éves (növendék) kora óta a testület megbecsült tagja volt?
• Történt-e a jogszabály megalkotását megelõzõen, a Honvédelmi Minisztériumban kockázatelemzés arra vonatkozóan, hogy a lakásfinanszírozás egyik pilléreként megjelenõ „deviza alapú” lízingszerzõdésnél, a szóban forgó devizához (CHF, EUR) való fixálásakor, a deviza árfolyamának Forinthoz mért drasztikus emelkedése esetén a katona olyan gazdasági veszélynek van kitéve, amely gazdasági ellehetetlenülését és így a testülettõl történõ kilépését okozza? Ez a nem várt esemény milyen szellemi, anyagi és reputációs veszteséget okoz a Magyar Honvédség részére egy olyan hivatásos katona távozása esetén, aki 18 éves (hallgató), vagy esetlen már 14 éves (növendék) kora óta a testület megbecsült tagja volt?
• Történt-e a Honvédelmi Minisztérium illetékes szervezeti egységétõl, vagy a Honvéd Szakszervezet részérõl figyelmeztetés arra vonatkozóan, hogy amikor 2008-ban az MNB kardoskodására eltörölték az intervenciós sávot és várható volt a deviza árfolyamok katasztrofális megszaladása, az Erste Ingatlanlízing továbbra is folytatta „deviza alapú” hitelezésének szélesítését (ld. 64-65., 72-73., 87. cikkek)? Miközben a magyarországi bankok többsége bejelentette, hogy csökkenti vagy megszünteti a svájci frank alapú hiteleket, milyen intézkedések történtek az ellen, hogy a pénzintézetek folytatólagosan, tisztességtelenül, újabb belépési kedvezmények felajánlásával megtévesztve az állomány tagjait olyan („Frank és Euró alapú”) konstrukcióba vezessék be továbbra is õket, amely során már biztosan tudható volt – õket errõl nem tájékoztatva –, hogy költségeik a késõbbiekben nagyságrendben növekedni fognak?
• Felmerülhet-e az érintettek felelõssége a kialakult helyzetben továbbá abban is, hogy miután 2009 év elején már a Honvéd Szakszervezet több beszámolójából (ld. 80 cikk) is kiderült, hogy komoly gondok vannak „deviza alapú” lakáslízinggel bíró katonák körében, pénzügyi nehézségekkel küszködnek, a Honvéd Szakszervezet, az Erste Ingatlanlízing és az építési vállalkozók tovább promótálták (ld. 81- cikkek) az Erste Ingatlanlízing ajánlatait.
• Miként értékeli a Minisztérium azt, hogy a tisztességtelen pénzintézetek a „deviza alapú”, befektetésen alapuló mérgezett hitelek felhasználásával a károsultak szerzõdésén keresztül, a Magyar Honvédség (értsd: adófizetõk) lakhatásra fordított pénzét a forinthitelekhez képest meghaladó mértékben – jogalap nélkül gazdagodva - vonják el, hiszen az „árfolyamkockázat” során megemelkedett lízingdíj összegének emelkedése nagyságrendben már az albérleti hozzájárulás teljes összegét emészti fel?
• Egyetértenek-e azzal, hogy mivel „a haderõ esetében – más szférákkal ellentétben – nem szociális, hanem harckészültségi kérdés a lakhatás” (ld. 107. cikk), azzal, hogy ezt a pillért kiszervezték profitorientált szervezetek érdekkörébe, egy olyan –a Magyar Honvédség által nem kontrolált – tényezõt engedtek érvényre jutni, amely veszélyezteti az érintettek hadrafoghatóságát?
• Értékelik-e akként a lakhatás egyik pillérének - pénzintézetektõl függõ – kiszervezését és „deviza alapúvá” válását, hogy beavatkozva a katonák gazdasági mozgásterébe, önrendelkezési jogába (magántulajdon, lakóhely szabad megválasztása stb.) veszélyezteti a harckészültséget?
• Egyetértenek-e abban, hogy a mérgezett hitelek csalárd jellege és a kialakult adósságcsapda miatt, a megnövekedett pénzügy terhek következtében a katonák olyan fegyveres konfliktussal járó missziókban vesznek részt, ahol indokolatlan egyéni kockázatvállalás történik, veszélyeztetve saját testi épségüket és családjaik jövõjét?
A fentiekben tárgyalt „deviza alapú” lakáslízing esete következtében, valamint a Honvéd Egészségpénztár kapcsán a tõke kiszervezése céljából végrehajtott lobby tevékenység eredményeképpen – a Buda-Cash botrányban – 28 ezer katona (akik tagdíját gyakorlatilag a Minisztérium biztosítja), rendõr, nemzetbiztonsági és katasztrófavédelmi dolgozó megkárosítása után a Honvédelmi Minisztériumnak át kell gondolnia, hogy milyen esetekben és milyen garanciális feltételekkel engedi tagjai és szervezetei közelébe a pénzügyi magánszektort.
Javasolt, hogy ha már a Szakszervezet alanyi oldalról- és az MNB pénzügyi fogyasztóvédelmi oldalról nem tette meg, a Minisztérium vállalja fel ez ügyben, tagjai tekintetében a hathatós érdekvédelmi szerepkört. A harckészültség tükrében vizsgálják ki az utólag mindenképpen tévesnek bizonyult eseményeket, keressék meg a felelõsöket és szükség szerint korrigálják a helyzetet jellemzõ peremfeltételeket, hogy a tisztességtelen álpiaci folyamatok a katonák hadrafoghatóságát ne áshassák alá.
Üdvözlettel:
Szabó József ügyvezetõ
Hiteles Mozgalom
Arany Liliom Alapítvány
Budapest, 2015. augusztus 23.
2015.08.23
Tisztelt Dr. Hende Csaba!
Tisztelt Honvédelmi Miniszter Úr!
A „deviza alapú” hitelezéssel egy olyan, Ön által is bizonyára ismert össztársadalmi problémával összefüggésben érintett a Magyar Honvédség személyi állománya, amelynek nem csak az állomány tagjai érintettek, hanem végsõ soron maga a Honvédelmi Minisztérium is áldozata lett.
1) Az elmúlt években a pénzintézetek kontrolálatlan tevékenységük folytán, a „deviza alapú” hitelezés során valódi közgazdasági tartalom nélkül, a mögöttes deviza ügyleteket máig nem bizonyítva (így joggal vélelmezve annak teljes hiányát) olyan árfolyam indexált konstrukciókat vezettek piacra, amely egyoldalúan a bank számára biztosít elõnyöket, a hitelfelvevõ kárára.
Ennek a hitelfelvételkor kedvezõnek látszó (egyes esetekben kedvezõnek feltüntetett, más alkalmakkor alternatíva nélkül kínált), majd késõbb valótlannak bizonyuló elõnyökkel kiajánlott mérgezett pénzügyi terméknek áldozatául estek mindazok a katonák is, akik részére a pénzintézetek „deviza alapon” nyújtottak lízingszerzõdést.
Az adósoknak (károsultaknak) kötelessége ez ügyben saját szerepük vizsgálata, a következmények levonása és a hibájuk mértékében a jogi és pénzügyi felelõsség vállalása. Az adósok ezt minden hónapban megteszik, hiszen többnyire bár vitatják e szerzõdések tisztességét és érvényességét, törlesztik a benne foglalt költségeket, és igazuk bizonyítására polgár peres eljárásokat indítanak.
A hitelt felvevõkön kívül az ügyletekben résztvevõ egyéb szereplõk (pénzintézetek, hitelközvetítõk, állami pénzügyi felügyelet, közjegyzõk, végrehajtók, törvényhozás stb.) felelõsségét is vizsgálni szükséges. A károsultak több tízezres benyújtott polgári és büntetõperei, pénzügyi békéltetõ testület felé indított tízezres nagyságrendû eljárásai, ezres nagyságrendben benyújtott alkotmányjogi panaszai, a brüsszeli Európai Parlamentnek benyújtott panasza, az Alapvetõ Emberi Jogok bírósága (Strasbourg) felé megindított keresetei azt mutatják, hogy olyan mértékû társadalmi problémával állunk szemben, amely során az adósokat tisztességtelenül becsapták és amelyért a felelõsséget a károsultakon kívül továbbra sem vállalja sem a magyar állam, sem a felügyelet, sem a közvetítõk, sem a Tisztességtelen pénzintézetek.
Hiába értekeznek Magyarországon kormánytisztviselõk akként, hogy súlyos problémának gondolják,
„hogy Magyarországon súlyos mulasztások eredményeképpen elterjedhetett ez a szerzõdéses konstrukció, amely az ügyletbõl származó valamennyi kockázatot teljes egészében az ügyfélre telepítette”
- Bodzási Balázs helyettes államtitkár Úr, 2015. július 01-én az ELTE-n tartott elõadása kapcsán.
Hiába rögzítik tényként azt, hogy
„azokat az embereket, akik annak idején a devizahitel felvételének a lehetõségével éltek, kevés kivétellel, de gyakorlatilag megtévesztették és becsapták;”
– Rogán Antal frakcióvezetõ Úr, 2011.szeptember 19-i parlamenti beszédében.
Hiába igyekeznek utólag tisztázni:
„Számos elõadásban, ha megengedik, elmondom, igyekeztem felhívni a figyelmet, hogy aki svájci frank hitelszerzõdést ír alá, az tulajdonképpen két szerzõdést ír alá egy idõben. Egyrészt egy hitelszerzõdést, másrészt pedig fogadást köt, egy hosszú lejáratú fogadást. Én a magam részérõl elmondtam számtalanszor, a lóversenyt tisztességesebb fogadásnak tartom, mint a devizaárfolyamra való fogadást.”
- Járai Zsigmond korábbi MNB elnök Úr 2011. november 3-i Parlamenti Vizsgáló Bizottság jegyzõkönyv 7. oldal közepe.
Hiába indokolják törvényjavaslatukat a megmentõ képében tetszelegve, bizonyítva egyúttal, hogy a pénzintézetek tisztességtelenek voltak és meglopták a károsultakat:
„A természetes személy hiteladósok helyzetének rendezése érdekében a jogalkotó célul tûzi ki a pénzügyi intézmények fogyasztói hitelszerzõdéseinél a pénzügyi intézmények tisztességtelen hitelezési gyakorlatának megszüntetését és az erõs fogyasztóvédelmi jogi garanciák törvénybe foglalását, továbbá ennek keretében a fogyasztók számára kockázatos devizahitelek, illetve a devizaalapú hitelek kivezetését, végül a kamatkondíciók átláthatóságát.”
– dr. Trócsányi László miniszter Úr, T/2055. számú törvényjavaslatában.
Az állam és a törvényhozás a károsultakat megnyomorító törvényükkel nem vállalták a felelõsséget. A megalkotott törvénnyel a pénzintézetek tisztességtelen termékének konzekvenciáit átterhelték azokra a károsultakra, akik e méltatlan kockázatokat eddig is vállalták. Amíg Lengyelországban a károsultak képviselete kezdõdött meg e tekintetben, addig Magyarországon a családok egzisztenciájának tömege megy tönkre, és az elvándorlás egyik legfontosabb, ha nem kiemelkedõen a legfontosabb indokává vált a devizahiteles banki-állami kartell több felvonásos dühöngése, átgázolása az áldozattá tett ügyfeleken.
2) A Magyar Honvédség biztosítja katonái lakhatását harckészültségi és biztonságpolitikai feladatok ellátása és a honvédelmi szervek mûködõképességének szempontjából fontos beosztás, munkakör betöltése érdekében.
A megoldások a lehetõségek és a körülmények figyelembe vételével mindig is sokrétûek voltak. Figyelembe véve gazdasági és különféle mobilitási szempontokat a Honvédelmi Minisztérium a fenti a lakáshelyzetet rendezni kívánó jogszabályokban lehetõvé tette, hogy a jogosultak a lakástámogatás egyik alappillérének számító albérleti hozzájárulás (késõbb lakáspénz ld. (108. cikk)) „átkonvertálásával” lakáslízing konstrukció keretében, nem Magyar Honvédség kezelésében lévõ ingatlant vegyenek birtokba, miközben azok – a hosszú konstrukció lejártáig - a pénzintézet tulajdonában maradnak. Ez innovatív lehetõségként kiszélesítette a lakhatási problémák hatékony kezelését, de ezzel egyidejûleg a pénzintézetek felelõtlen és kontrolálatlan tevékenységükkel „deviza alapú” mérgezett hitelkonstrukcióval árasztották el az igényjogosultakat, és a fogyasztóknál egy olyan kockázat jelent meg, amely kezelése a Magyar Honvédség érdekkörén kívül esik.
A lakhatást megoldó változatok közül nem önmagával a lízing formával van alapvetõen gond (bár ennek az atipikus szerzõdésnek számtalan hátránya van a jelzálog típusú megoldásokhoz képest és a konstrukció inkább való vállalatok, mint magánszemélyek részére), de a – vitatottan – „deviza alapú”, hosszú lejáratú lízing egy olyan spekulatív termék, amely behozatalával komoly gazdasági kockázat jelent meg a testület tagjai részére és ez által a Magyar Honvédség harckészültségére.
Ebben a mérgezett „deviza alapú” termékben az ügylet ugyanannak a félnek – a pénzintézet – részére fedezeti és egyben spekulációs, az adós kárára, mivel ennek a pénzügyi terméknek minden kockázatát és költségét - erõfölényével visszaélve - a pénzintézet a törvénytelen szerzõdésével a károsultra ráterheli.
A „deviza alapú” pénzügyi termék (jelen esetlen lízing nyújtása) gyalázatos következményének ismeretében elvárt társadalmi érdek feltárni azt, hogy a károsultak kivéreztetésében egyes szervezetek tevõlegesen, vagy mulasztásukkal miként vettek részt. Nem csökkentve a pénzintézeteknek - mint a termék létrehozójának és piacra bocsátójának - elvitathatatlan bûnét, a „deviza alapú” hitelezés tágabb értelemben vett felelõsein túl (pénzintézetek, pénzügyi felügyelet, törvényhozás, közjegyzõk, adósok stb.) meg kell vizsgálni, hogy egy adott terület szûkebb környezetét, ahol egyéb szervezetek (ügynökök, közvetítõk stb.) tevõlegesen, vagy mulasztásukkal hozzájárultak a konstrukció zavartalan terjedéséhez.
A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai részére tömegesen nyújtott mérgezett lízingszerzõdések kapcsán javasolt megvizsgálni, milyen lépések vezettek ide és a már ismert résztvevõkön kívül milyen érdekeltek jelentek meg, kinek, milyen szerepe volt.
3) A Minisztérium a lakáslízing szerzõdések közvetítésében, vagy megkötésében nem mûködött közre (ld. 6., 59-60. cikkek), biztosítva a versenyhelyzet befolyásolatlanságát. Tevõlegesen a jogszabályi környezet kialakításához járult hozzá a lakásproblémák megoldása érdekében, azonban vizsgálandó, hogy történtek-e mulasztások.
A konstrukció elterjedésében a Honvéd Szakszervezet vállalt tevékeny közremûködést, kiterjedt kapcsolati rendszert épített ki, együttmûködési megállapodások keretében számtalan résztvevõt hozott a területre (ld. pl. 2., 27., 29., 49., 63., 68., 81-82., 102. cikkeket). Ezen felül a Honvéd Szakszervezet honlapján közzétett dokumentumokban leírtak szerint:
• kezdeményezte a minisztérium szakmai szervei felé a jogszabály módosítását, melyek a konstrukció pénzügyi hátterét hivatottak biztosítani, és az ott dolgozók mindvégig partnerek voltak a tervezet kidolgozásában (ld. 6., 30., 32., 35. cikkeket)
• online sajtócikk szerint (ld. 63. cikk) részt vett magának a pénzügyi konstrukciónak a kidolgozásában, amelyet – mint tudjuk - az adósokat védõ garanciák teljes hiánya jellemez
• továbbképzéseken, válaszmányi és elnökségi üléseken, konferenciákon és kongresszusokon elemezte és jellemezte a kialakult helyzetet, népszerûsítette a konstrukciót
(ld. 1., 9., 12., 22., 24-26., 33., 35., 41., 45., 69., 90-91, 93., 96 cikkeket)
• a pénzintézetek (pl. Erste Ingatlanlízing, az OTP Lakáslízing Zrt., a Budapest Bank), és az építési vállalkozók (pl. Bodrogi Bau Kft.) eseti bevonásával és közremûködésével kiterjedt lobby és kampánytevékenységet folytatott érdekképviseleti tájékoztatók, állománygyûlések, küldött gyûlések, családi napok és véradások keretében
(ld. 3-5., 7., 10., 17., 19-21., 31. ,34., 36., 40-41., 44., 46-48, 50., 52-53., 55., 57-58., 61., 70., 79., 83., 88-89., 92., 95., 104-105. cikkeket)
• Cikkekben népszerûsítette a lakáslízing konstrukciót, a pénzintézetek ajánlatait, vagy az építési vállalkozók helyszíneit
(ld. 11., 13-16., 18., 23., 28-30., 32., 37., 38., 39., 42-43 , 51. 54., 56., 59-60., 62-63., 66-67., 71., 74-78., 84-86., 94., 97-101., 103.cikkeket)
Addig, amíg minden résztvevõ fél számára kölcsönösen elõnyös együttmûködési megállapodások születnek egy területen, addig nincs ebben kivetni való. Számtalan flotta kedvezmény található a mobil, a gépjármû, szoftver és egyéb piacokon, jellemzõen nagyvállalati ügyfelek részére, ahol az egyedi kedvezményt kompenzálja a megkötendõ szerzõdések számossága. Nem szokatlan megoldás ez, de onnantól, hogy az egyik felet indokolatlanul hátrányos helyzetbe hozza a konstrukció, ott a felelõsség egzaktabb meghatározása is szóba kell, kerüljön.
A Honvéd Szakszervezet honlapján közzétett hírek alapján (ld. fenn lobby és kampánytevékenység) a Szakszervezet nem csupán kölcsönösen kedvezõ megállapodásokat elérõ érdekképviseleti eredményeket ért el, hanem minden jel szerint – figyelembe véve a kiterjedt, masszív kampányszerû promóciós sorozatot - a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról 2013. évi CCXXXVII. törvény (továbbiakban hpt.) 3. § (1) pont szerinti pénzügyi szolgáltatásban közvetítõ szerepet vállalt, és így felmerül a kérdés, hogy a Honvéd Szakszervezet rendelkezik-e a hpt. 3. § (3) pontban meghatározott MNB engedélyével, és a 6. § 90. és a 10. § (1) pontokban foglalt tevékenységet milyen minõség(ek)ben tette?
A Honvéd Szakszervezet pénzügyi közvetítõ szerepére utalhat továbbá, hogy magát,
pénzügyi szolgáltató szervezetként (http://hm.hatosagihivatal.kormany.hu/download/c/65/b0000/Cz%C3%B6vek%20J%C3%A1nosHonv%C3%A9dszakszervezet.pdf 17. oldal), vagy mint közvetítõt jelezte meg (ld. 59. cikk, vagy http://www.hsz.hu/video/200904.wmv a film 24:10-28:55 perceknél). Ez utóbbi filmben például (27:15 percnél) kifejezetten más hitelközvetítõ, egyéni vállalkozó megbízásának mellõzését kérte. Ellenkezõ esetben azt helyezte kilátásba, hogy a hitelfelvevõ nem részesül abból a kedvezménybõl, amelyet a pénzintézetek ezen ügyletek során a testület tagja részére biztosítanak. Ez a feltétel olyan kizárólagosságot fogalmaz meg az értékesítési folyamatban, amely arra enged következtetni, hogy a Honvéd Szakszervezet tevékenysége a kölcsönös elõnyt biztosító megállapodásokon túlnyúlik és egyéb módon is érdekelt lehet az értékesítési folyamatban.
4) A „deviza alapú” lízingügylet megítéléséhez az alábbi kérdések feltevése nyújthat segítséget
(a „deviza alapúság” nyilvánvaló csalárd jellegét most nem részletezve):
• Kapott-e információt arról a Minisztérium, hogy gyakorlatilag a Szakszervezeti tagoknak felajánlott különleges ajánlat (teljes futamidõn keresztül biztosított kedvezõ kamat), egyedi kedvezmény a megtévesztés eszköze volt csupán (ld. 39. cikk)? A pénzintézetektõl, a szerzõdések megkötését követõen az adósok részére megadott hiteltörténeti kimutatások, valamint a lezajlott „elszámolás” és forintosítás (értsd: bankmentés) eredményei bizonyítják, hogy a teljes futamidõ alatti 0,5%-os kamatkedvezmény nem létezett, már az elsõ hónapban sem!
• Kapott-e információt arról a Minisztérium, hogy az a sokszor hangoztatott érv, miszerint a lízingelt lakás ingatlanadó mentes (ld. 87. cikk), hamisnak bizonyult? Ugyanis a pénzintézetek – az önkormányzatok részérõl a vállalkozókra kivetett - ingatlanadót a lízingelõre terhelték és terhelik ma is, így a lízing konstrukció okán ez a réteg az egyedüli, amely gyakorlatilag napi lakhatású ingatlan után ingatlanadót fizet ma Magyarországon?
• Érkezett-e visszajelzés arról, hogy a Honvéd Szakszervezet honlapján is megjelenõ, Erste Ingatlanlízing lízingdíj kalkulációja (ld. 29. cikk) szintén megtévesztõ volt (itt hívjuk fel az olvasók figyelmét a 2/2014 PJE 1. pontjának 3. bekezdésére – ld. 106 cikk) az abban foglalt lízing díj összegek középtávon sem léteztek, a díjak a tájékoztatáshoz képest 2015. február 01-ig (a gyalázatos forintosítás napja) már a kétszeresére növekedtek.
• Érkezett-e visszajelzés arról, hogy az a sokszor hangoztatott elvárás, hogy az igénybe vevõ jellemzõen tiszti állomány mobilis, könnyen mozgatható és vezényelhetõ legyen, nem valósult meg (ld. 6. cikk)? Hiába hangoztatják és kommunikálják a kiajánlók az ügylet tulajdonszerzés célú „bérlet” jellegét, a pénzintézetek Általános Szerzõdési Feltételei gyakorlatilag nem teszik lehetõvé ezen szerzõdések felmondását, csak ha az adós a teljes tõkét kifizeti, amelyet – fontos megemlíteni - még csak nem is kapott kézhez, mivel a finanszírozási összegbõl a pénzintézet saját maga megvásárolta a saját tulajdonába kerülõ ingatlant (milyen összeget is kellene tehát „visszaadni”?). A fentiek és a hibás termék folyamatosan emelkedõ tõkerésze okán a katona adósság csapdába került, a pénzügyi szerzõdés gyakorlatilag kifizethetetlen és az ingatlan értékesítésével fedezhetetlen. Továbbá, mivel a blanketta szerzõdés nem teszi lehetõvé, a konstrukció közben a lízingtárgy cseréje nem lehetséges (csak a szerzõdés fenti lezárásával), így a lízingügylet megkötésével a sokat hangoztatott, más helyõrségbe történõ költözés sem valósulhat meg.
• Az az alapvetés, miszerint a futamidõ végére az ingatlan a katona tulajdonába kerül, figyelembe véve a megajánlott „deviza alapú” konstrukció matematikailag kifizethetetlen voltát, nem igaz.
A kialakult helyzet kapcsán a Honvéd Szakszervezetnek és a bevont egyéb vállalkozások szerepének objektív vizsgálatához az alábbi kérdések feltevése nyújthat segítséget:
• Mi volt a szerepük a részvevõknek, tevõlegesen hozzájárultak-e a konstrukció megalkotásához, bevezetéséhez, promóciójához és terjedéséhez?
• A pénzintézetek részérõl történhetett-e pénzügyi dotáció az együttmûködõk felé (Honvéd Szakszervezet, Egység 2000 Kft., Honvédelmi Minisztérium stb.)?
• Részesült-e a Honvéd Szakszervezet közvetítõi díjazásban?
• A szakszervezet milyen kezdeményezéseket tett a Honvédelmi Minisztérium felé a lízing ügylet bevezetésére, a vonatkozó jogszabály módosítására? Milyen indokokkal tette ezt?
• Történhetett-e a jogszabály elõkészítésének befolyásolása a szakszervezeten keresztül, a pénzintézetek által?
• Milyen szempontok szerint történt a pénzintézeteknek a Honvéd Szakszervezet általi kiválasztása?
• Történt-e a jogszabály megalkotását megelõzõen, a Honvédelmi Minisztériumban hatástanulmány arra vonatkozóan, hogy a hitelbírálatok során figyelembe vett albérleti jogosultságnak (ld.http://www.hsz.hu/video/lakni_kell.wmv 7. perce, vagy a 39. cikk) egy jogszabályi változásból adódó központi korlátozása, vagy a juttatás esetleges megszûntetése során a katona olyan veszélynek, pénzügyi kockázatnak van kitéve, amely teljes gazdasági ellehetetlenülését és így a testülettõl történõ kilépését okozhatja? Ez a nem várt esemény milyen szellemi, anyagi és reputációs veszteséget okoz a Magyar Honvédség részére egy olyan hivatásos katona távozása esetén, aki 18 éves (hallgató), vagy esetlen már 14 éves (növendék) kora óta a testület megbecsült tagja volt?
• Történt-e a jogszabály megalkotását megelõzõen, a Honvédelmi Minisztériumban kockázatelemzés arra vonatkozóan, hogy a lakásfinanszírozás egyik pilléreként megjelenõ „deviza alapú” lízingszerzõdésnél, a szóban forgó devizához (CHF, EUR) való fixálásakor, a deviza árfolyamának Forinthoz mért drasztikus emelkedése esetén a katona olyan gazdasági veszélynek van kitéve, amely gazdasági ellehetetlenülését és így a testülettõl történõ kilépését okozza? Ez a nem várt esemény milyen szellemi, anyagi és reputációs veszteséget okoz a Magyar Honvédség részére egy olyan hivatásos katona távozása esetén, aki 18 éves (hallgató), vagy esetlen már 14 éves (növendék) kora óta a testület megbecsült tagja volt?
• Történt-e a Honvédelmi Minisztérium illetékes szervezeti egységétõl, vagy a Honvéd Szakszervezet részérõl figyelmeztetés arra vonatkozóan, hogy amikor 2008-ban az MNB kardoskodására eltörölték az intervenciós sávot és várható volt a deviza árfolyamok katasztrofális megszaladása, az Erste Ingatlanlízing továbbra is folytatta „deviza alapú” hitelezésének szélesítését (ld. 64-65., 72-73., 87. cikkek)? Miközben a magyarországi bankok többsége bejelentette, hogy csökkenti vagy megszünteti a svájci frank alapú hiteleket, milyen intézkedések történtek az ellen, hogy a pénzintézetek folytatólagosan, tisztességtelenül, újabb belépési kedvezmények felajánlásával megtévesztve az állomány tagjait olyan („Frank és Euró alapú”) konstrukcióba vezessék be továbbra is õket, amely során már biztosan tudható volt – õket errõl nem tájékoztatva –, hogy költségeik a késõbbiekben nagyságrendben növekedni fognak?
• Felmerülhet-e az érintettek felelõssége a kialakult helyzetben továbbá abban is, hogy miután 2009 év elején már a Honvéd Szakszervezet több beszámolójából (ld. 80 cikk) is kiderült, hogy komoly gondok vannak „deviza alapú” lakáslízinggel bíró katonák körében, pénzügyi nehézségekkel küszködnek, a Honvéd Szakszervezet, az Erste Ingatlanlízing és az építési vállalkozók tovább promótálták (ld. 81- cikkek) az Erste Ingatlanlízing ajánlatait.
• Miként értékeli a Minisztérium azt, hogy a tisztességtelen pénzintézetek a „deviza alapú”, befektetésen alapuló mérgezett hitelek felhasználásával a károsultak szerzõdésén keresztül, a Magyar Honvédség (értsd: adófizetõk) lakhatásra fordított pénzét a forinthitelekhez képest meghaladó mértékben – jogalap nélkül gazdagodva - vonják el, hiszen az „árfolyamkockázat” során megemelkedett lízingdíj összegének emelkedése nagyságrendben már az albérleti hozzájárulás teljes összegét emészti fel?
• Egyetértenek-e azzal, hogy mivel „a haderõ esetében – más szférákkal ellentétben – nem szociális, hanem harckészültségi kérdés a lakhatás” (ld. 107. cikk), azzal, hogy ezt a pillért kiszervezték profitorientált szervezetek érdekkörébe, egy olyan –a Magyar Honvédség által nem kontrolált – tényezõt engedtek érvényre jutni, amely veszélyezteti az érintettek hadrafoghatóságát?
• Értékelik-e akként a lakhatás egyik pillérének - pénzintézetektõl függõ – kiszervezését és „deviza alapúvá” válását, hogy beavatkozva a katonák gazdasági mozgásterébe, önrendelkezési jogába (magántulajdon, lakóhely szabad megválasztása stb.) veszélyezteti a harckészültséget?
• Egyetértenek-e abban, hogy a mérgezett hitelek csalárd jellege és a kialakult adósságcsapda miatt, a megnövekedett pénzügy terhek következtében a katonák olyan fegyveres konfliktussal járó missziókban vesznek részt, ahol indokolatlan egyéni kockázatvállalás történik, veszélyeztetve saját testi épségüket és családjaik jövõjét?
A fentiekben tárgyalt „deviza alapú” lakáslízing esete következtében, valamint a Honvéd Egészségpénztár kapcsán a tõke kiszervezése céljából végrehajtott lobby tevékenység eredményeképpen – a Buda-Cash botrányban – 28 ezer katona (akik tagdíját gyakorlatilag a Minisztérium biztosítja), rendõr, nemzetbiztonsági és katasztrófavédelmi dolgozó megkárosítása után a Honvédelmi Minisztériumnak át kell gondolnia, hogy milyen esetekben és milyen garanciális feltételekkel engedi tagjai és szervezetei közelébe a pénzügyi magánszektort.
Javasolt, hogy ha már a Szakszervezet alanyi oldalról- és az MNB pénzügyi fogyasztóvédelmi oldalról nem tette meg, a Minisztérium vállalja fel ez ügyben, tagjai tekintetében a hathatós érdekvédelmi szerepkört. A harckészültség tükrében vizsgálják ki az utólag mindenképpen tévesnek bizonyult eseményeket, keressék meg a felelõsöket és szükség szerint korrigálják a helyzetet jellemzõ peremfeltételeket, hogy a tisztességtelen álpiaci folyamatok a katonák hadrafoghatóságát ne áshassák alá.
Üdvözlettel:
Szabó József ügyvezetõ
Hiteles Mozgalom
Arany Liliom Alapítvány
Budapest, 2015. augusztus 23.
Hozzaszolasok
#1 |
miskolcilaci
- 2015. August 31. 04:32:17
#2 |
spartakusz
- 2015. August 31. 05:22:47
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.