Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Ráfizetünk, hogy a forint a világ egyik legvonzóbb valutája
Bukta van!
A magyar forint hozama az egyik legmagasabb a világon, vagyis az egyik legvonzóbb valuta. Ez azonban csak a befektetõnek jó a közgazdász szerint.
Nem hat a forint árfolyamára az, hogy szünetelnek a kormányzat és az IMF tárgyalásai, a piac nem számított arra, hogy a júliusi megbeszélés-sorozat után rögtön és világosan látszik, hogy mikor lesz megállapodás - mondta a Vasárnapi újságban Weinhardt Attila pénzügyi elemzõ.
A Portfolio.hu munkatársa annak kapcsán, hogy a nemzetközi szervezetek felvetették, a kormány szüntesse meg a jegybankra kivetett tranzakciós illetéket, azt mondta, az EU és az IMF határozottan védi a jegybankok függetlenségét. Az elemzõ hangsúlyozta: ez egy alapérték a nyugati világban, aminek a tiszteletét kikövetelik a kormánytól is, és ez elemzõi szemel is helyes magatartás. Szerinte a jegybank kapcsán a magyar kabinetnek kell rugalmasabbnak lennie, ebben nem fog engedni a nemzetközi közösség, a vita lezáratlansága gátja lehet az IMF-fel tervezett megegyezésnek.
Varga Mihály, a hiteltárgyalásokért felelõs tárca nélküli miniszter korábban azt nyilatkozta, kormány nem akar vagyonadót bevezetni, nem kíván változtatni az egykulcsos adón, viszont esetleg tudna engedni a jegybankot terhelõ tranzakciós illetékbõl.
Az IMF és a társadalmi érdek
Weinhardt Attila azt is hangsúlyozta: a nemzetközi szervezetek nem minden döntése hibátlan, ettõl azonban még nem minden döntésük rossz. Lehetnek olyan hangok, amelyek a nemzetközi szervezetek iránymutatásának elfogadása ellen szólnak, de fontos látni, hogy például az IMF nem olyan intézkedéseket vár el, amelyek „mindenáron a magyar társadalom érdekei ellen szolgálnának”, hanem olyat, amely kiszámítható, stabil növekedési pályára állítja az országot. „Tehát lényegében a társadalom érdekérõl beszélünk” – fogalmazott a szakértõ.
Weinhardt Attila a bankrendszer terhei kapcsán is nyilatkozott, úgy véli, vannak olyan határok, amelyeken túl a kormányzatnak „nem érdemes feszegetni a húrokat”, hiszen az károsan hatna vissza a magyar gazdaságra. A különadóval, a kedvezményes végtörlesztési lehetõséggel vagy az árfolyamgát bevezetésével súlyos pénzügyi áldozatokat követeltek a bankoktól. A plusz terhek azonban visszavetik a hitelezést, így a beruházásokat is, amelynek rátája a mély felé tart, így pedig nem lehet bõvíteni a foglalkoztatottságot. A kormánynak tehát úgy kell egyensúlyoznia, hogy elviselhetõk maradjanak a bankrendszer terhei és megmaradjon a piacon a kiszámíthatóság – tette hozzá az elemzõ.
Kinek jó a magas alapkamat?
A Valutaalap küldöttsége az Európai Bizottság missziójával és az Európai Központi Bank megfigyelõivel együtt július 17-25. között tartózkodott Budapesten. „A jelenleg folytatott monetáris politika továbbra is megfelelõ. A bankrendszer szilárdságát helyreállító reformok kulcsfontosságúak” – olvasható abban a közleményben, amelyet az IMF Magyarországon járt küldöttsége csütörtök este adott ki. A szakértõk szeptemberben folytatják az egyeztetést a magyar kormánnyal, a konzultáció célja, hogy a magyar állam mintegy 15 milliárd eurós elõvigyázatossági hitelkerethez jusson a Nemzetközi Valutaalaptól. Ehhez a washingtoni központú nemzetközi szervezet azonban föltételeket szab.
A Vasárnapi újságban nyilatkozó másik szakember, Torba Tamás közgazdász emlékeztetett rá, a magyar kormány a tárgyalásokon elõterjesztette álláspontját arról, hogyan képzeli el a közeljövõt, a 2013-as költségvetést. Az IMF és az EU részérõl a döntõ kérdés, hogy fenntartható-e az alacsony költségvetési deficit, illetve az államadósság csökkenésével jellemezhetõ pénzügyi trend.
A jegybank függetlenségérõl szóló vita kapcsán a szakember megjegyezte, zavarja, hogy sokszor csak az infláció elleni fellépést teszik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) feladatává, pedig az intézményrõl szóló törvény sok más kitételt is tartalmaz. Azt is hangsúlyozta, hogy szerinte az alapkamat többek által bírált magasan tartásával az MNB nem az infláció ellen harcol, mert a kettõnek ma Magyarországon nincs köze egymáshoz.
Torba Tamás azt mondta, a jegybank a rátát azért nem viszi lejjebb, mert álláspontja szerint alacsonyabb kamat esetén elfordulnának a magyar államadósságot finanszírozó külföldi befektetõk az országtól. Így a magyar forint hozama az egyik legmagasabb a világon, vagyis az egyik legvonzóbb valuta. Ez azonban csak a befektetõnek jó, az adósnak, a magyar államnak nem. A kisebb kamat az elemzõ szerint mindenkinek jobb lenne, mert a kisebb állami terhek fenntarthatóbb helyzetet teremtenének – tette hozzá a Vasárnapi újságban Torba Tamás közgazdász.
Link
A magyar forint hozama az egyik legmagasabb a világon, vagyis az egyik legvonzóbb valuta. Ez azonban csak a befektetõnek jó a közgazdász szerint.
Nem hat a forint árfolyamára az, hogy szünetelnek a kormányzat és az IMF tárgyalásai, a piac nem számított arra, hogy a júliusi megbeszélés-sorozat után rögtön és világosan látszik, hogy mikor lesz megállapodás - mondta a Vasárnapi újságban Weinhardt Attila pénzügyi elemzõ.
A Portfolio.hu munkatársa annak kapcsán, hogy a nemzetközi szervezetek felvetették, a kormány szüntesse meg a jegybankra kivetett tranzakciós illetéket, azt mondta, az EU és az IMF határozottan védi a jegybankok függetlenségét. Az elemzõ hangsúlyozta: ez egy alapérték a nyugati világban, aminek a tiszteletét kikövetelik a kormánytól is, és ez elemzõi szemel is helyes magatartás. Szerinte a jegybank kapcsán a magyar kabinetnek kell rugalmasabbnak lennie, ebben nem fog engedni a nemzetközi közösség, a vita lezáratlansága gátja lehet az IMF-fel tervezett megegyezésnek.
Varga Mihály, a hiteltárgyalásokért felelõs tárca nélküli miniszter korábban azt nyilatkozta, kormány nem akar vagyonadót bevezetni, nem kíván változtatni az egykulcsos adón, viszont esetleg tudna engedni a jegybankot terhelõ tranzakciós illetékbõl.
Az IMF és a társadalmi érdek
Weinhardt Attila azt is hangsúlyozta: a nemzetközi szervezetek nem minden döntése hibátlan, ettõl azonban még nem minden döntésük rossz. Lehetnek olyan hangok, amelyek a nemzetközi szervezetek iránymutatásának elfogadása ellen szólnak, de fontos látni, hogy például az IMF nem olyan intézkedéseket vár el, amelyek „mindenáron a magyar társadalom érdekei ellen szolgálnának”, hanem olyat, amely kiszámítható, stabil növekedési pályára állítja az országot. „Tehát lényegében a társadalom érdekérõl beszélünk” – fogalmazott a szakértõ.
Weinhardt Attila a bankrendszer terhei kapcsán is nyilatkozott, úgy véli, vannak olyan határok, amelyeken túl a kormányzatnak „nem érdemes feszegetni a húrokat”, hiszen az károsan hatna vissza a magyar gazdaságra. A különadóval, a kedvezményes végtörlesztési lehetõséggel vagy az árfolyamgát bevezetésével súlyos pénzügyi áldozatokat követeltek a bankoktól. A plusz terhek azonban visszavetik a hitelezést, így a beruházásokat is, amelynek rátája a mély felé tart, így pedig nem lehet bõvíteni a foglalkoztatottságot. A kormánynak tehát úgy kell egyensúlyoznia, hogy elviselhetõk maradjanak a bankrendszer terhei és megmaradjon a piacon a kiszámíthatóság – tette hozzá az elemzõ.
Kinek jó a magas alapkamat?
A Valutaalap küldöttsége az Európai Bizottság missziójával és az Európai Központi Bank megfigyelõivel együtt július 17-25. között tartózkodott Budapesten. „A jelenleg folytatott monetáris politika továbbra is megfelelõ. A bankrendszer szilárdságát helyreállító reformok kulcsfontosságúak” – olvasható abban a közleményben, amelyet az IMF Magyarországon járt küldöttsége csütörtök este adott ki. A szakértõk szeptemberben folytatják az egyeztetést a magyar kormánnyal, a konzultáció célja, hogy a magyar állam mintegy 15 milliárd eurós elõvigyázatossági hitelkerethez jusson a Nemzetközi Valutaalaptól. Ehhez a washingtoni központú nemzetközi szervezet azonban föltételeket szab.
A Vasárnapi újságban nyilatkozó másik szakember, Torba Tamás közgazdász emlékeztetett rá, a magyar kormány a tárgyalásokon elõterjesztette álláspontját arról, hogyan képzeli el a közeljövõt, a 2013-as költségvetést. Az IMF és az EU részérõl a döntõ kérdés, hogy fenntartható-e az alacsony költségvetési deficit, illetve az államadósság csökkenésével jellemezhetõ pénzügyi trend.
A jegybank függetlenségérõl szóló vita kapcsán a szakember megjegyezte, zavarja, hogy sokszor csak az infláció elleni fellépést teszik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) feladatává, pedig az intézményrõl szóló törvény sok más kitételt is tartalmaz. Azt is hangsúlyozta, hogy szerinte az alapkamat többek által bírált magasan tartásával az MNB nem az infláció ellen harcol, mert a kettõnek ma Magyarországon nincs köze egymáshoz.
Torba Tamás azt mondta, a jegybank a rátát azért nem viszi lejjebb, mert álláspontja szerint alacsonyabb kamat esetén elfordulnának a magyar államadósságot finanszírozó külföldi befektetõk az országtól. Így a magyar forint hozama az egyik legmagasabb a világon, vagyis az egyik legvonzóbb valuta. Ez azonban csak a befektetõnek jó, az adósnak, a magyar államnak nem. A kisebb kamat az elemzõ szerint mindenkinek jobb lenne, mert a kisebb állami terhek fenntarthatóbb helyzetet teremtenének – tette hozzá a Vasárnapi újságban Torba Tamás közgazdász.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
kolpeny
- 2012. July 29. 15:17:16
#2 |
csizmilaci
- 2012. July 29. 17:06:31
#3 |
kincses
- 2012. July 29. 21:26:38
#4 |
mormota1968
- 2012. July 29. 22:57:59
#5 |
fapipa
- 2012. July 30. 09:11:32
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.