Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Nagy szívességet tehetnek a migránsok a Jobbiknak
Mert ugye amirõl nem beszélünk...és az antiszemitizmmus ugye nem jelent "arabellenességet", hisz azok nem szemiták, vagy az egész nem titkosszolgálati szabadkõmûves "politikai" átbaxás, csak "véletlen".
Vonáék szimbolikusan lezárták a határt a migránsok elõtt szeptember elején Röszkénél
A migránstömeg legitimálhatja a Jobbik választói elõtt, hogy pártjuk az antiszemitizmus helyett immár a muszlimellenesség jelszavát tûzi zászlajára, ezzel lassan rehabilitálva a pártot a nyugati, Izrael-barát szélsõjobboldal szemében.
A közelmúltban számos cikk született arról, hogy a fõként Közel-Keletrõl és Észak-Afrikából megindult embertömegek áradata nem hogy nem lassul, hanem tovább növekszik majd, hiszen a szíriai polgárháború sem csitul, és az arab tavasz által anarchiába taszított többi közel-keleti országból szintén tódulnak a menekülõk Nyugat-Európa felé. Ki hajón, ki szárazföldön, útba ejtve Magyarországot is.
Vége a barátságnak?
Percrõl percre
Hatalmas tömegben érkeznek a migránsok Szerbia felõl, nem tudnak mindenkit egyszerre tovább szállítani. A határátlépõknél fogy a türelem, sok rendõr erõn felül teljesít.
Ha pedig a magyarországi pártok, köztük a Jobbik hosszú távú trendként tekint az ebbõl az irányból érkezõ bevándorlásra, akkor rákényszerülhet, hogy korábbi, muszlimbarát retorikáján radikálisan változtasson. Szavazói ugyanis napi szinten szembesülnek – akár csak a médián keresztül – ezekkel a csoportokkal, ez pedig alapvetõen írhatja át a választói elvárásokat a szélsõséges párt felé.
Márpedig a Jobbik nem is olyan régen még erõs elkötelezõdést mutatott közel-keleti barátai iránt: ott volt az arab–magyar barátság napja (2010-ben sikerült mindjárt a New York-i terrortámadások évfordulójára, szeptember 11-re idõzíteni), maga Vona Gábor pártelnök pedig két évvel ezelõtti törökországi útján arról beszélt, hogy „az iszlám az emberiség utolsó fénysugara a globalizmus sötétjében”, illetve hogy jó lenne, ha a magyar társadalom jobban hasonlítana a tradíciókhoz hûbb törökre.
Vona-idézettel köszöntötték a szurkolók a török válogatottat 2012 õszén Budapesten, Vona Facebook-oldalán megosztotta a képet, alatta pedig török és magyar nyelven is megköszönte a megtiszteltetést.
Vona-idézettel köszöntötték a szurkolók a török válogatottat 2012 õszén Budapesten, a politikus Facebook-oldalán megosztotta a képet, alatta pedig török és magyar nyelven is megköszönte a megtiszteltetést.
Fotó: Facebook
Sõt, a Jobbik a kormány keleti nyitás programját is saját, 2010-es választási programjából eredeztette. A jelenlegi helyzet viszont mindent felülírhat, hiszen – a Political Capital felmérése szerint – a párt szavazóinak nagyobb része ódzkodik az arab országokból érkezõ bevándorlóktól. Vonáék vagy kénytelenek lesznek elmagyarázni nekik, hogy a pártelnök korábbi szavait nem is úgy értette (hanem, mint ahogy hozzátette: „nagyra értékel minden népet és kultúrát – a saját hazájában”), vagy búcsút inthetnek muszlim barátaiknak, ahogy például a Magyar Iszlám Közösség is kiátkozta õket, bár korábban a közösség tagjai aktív szavazói voltak a radikális pártnak.
Zsidóbarát szélsõjobb
Ugyanakkor mindez nemcsak kényszer, hanem egyben lehetõség is, amely pontosan illeszkedik abba az egészen újfajta retorikába, amelyet a radikális párt nemrég óvatosan elindított – errõl beszélgettünk Krekó Péter politológussal.
Már nem vagy a barátom
Krekó megjegyezte, hogy õ már korábban jelezte: a Jobbik muszlimbarátsága csak addig tart, amíg ezek az emberek ide nem jönnek, utána már nem fogja tudni fenntartani a párt ezt a retorikát.
A Political Capital igazgatója megerõsítette: a nyugat-európai szélsõjobboldal egyre inkább filoszemita, sõt cionista, Izrael-barát retorikát tesz magáévá. Nemcsak a francia Nemzeti Front próbál zsidó választópolgárokat megszólítani, hanem a belga radikális Flamand Tömb egyik biztos szavazótábora is már a muszlimoktól félõ antwerpeni zsidóság. A Jobbik ugyanakkor alapvetõen palesztin- és általánosságban véve arabbarát, a párt ideológiájában hivatalosan nincs muszlimellenesség, ellenben a legutóbbi idõkig erõs, antiszemitának minõsíthetõ kijelentések jellemezték. Ezért is zárt ki Vona Gábor annak idején minden együttmûködést a nyugatiakkal, mondván ezekkel a cionistákkal nem akar lepaktálni, õk pedig a zsidóellenesnek kikiáltott Jobbikból nem kértek. Sõt, a magyar párt még kapóra is jött nekik, hiszen lehetett mutogatni: lám-lám, mi nem is vagyunk olyan szélsõségesek, mint a görög Arany Hajnal vagy a Jobbik.
Muszáj reagálniuk
A Jobbik nemzetközi elszigeteltségét jól mutatja az is, hogy Marine Le Pen szélsõjobboldali EP-frakciója is nélkülük alakult meg, a Jobbiknál radikálisabb, ám kevésbé páriaként kezelt pártokat viszont bevettek (a párton kívüli Morvai Krisztina frakcióba ültetésébõl végül nem lett semmi).
Marine Le Pen bejelenti az új EP-frakció létrehozását.
Marine Le Pen bejelenti az új EP-frakció létrehozását. A Jobbik kimaradt a buliból
Fotó: Europress/AFP
A közbeszédet hetek óta uraló migránstémába a Jobbik is beleállt, és a muszlimbarátságtól a kemény bevándorlásellenes retorika irányába mozdult el, amely, bár még nem nevezhetõ száznyolcvan fokos fordulatnak, annak elõszele lehet. Egy ilyen ideológiai váltás levezénylése viszont évekbe telhet, még akkor is, ha nem most tették meg az elsõ lépéseket ebbe az irányba: az együttmûködés kétoldalú kizárása most visszaütött, bár a Jobbiknak nagyon nagy szüksége lenne a nyugatiak legitimációjára.
A nyugati radikális pártoknak azonban nincs szükségük a magyar szélsõjobbra: a frakció a szükséges hét helyett nyolc országból szedett össze képviselõket, így nem szorul rá további országok részvételére. Ezért a frakció átalakítása Krekó szerint a következõ: a 2019-es EP-választásokig nem fog felmerülni. „A Jobbiknak jelenleg vonzereje nincs, csak taszít”. Kivételt jelenthet, ha a frakció elõbb szétesik, a Jobbik pedig folytatja a megkezdett utat, nem kizárt, hogy 2016-17-ben mégiscsak része lehet valamiféle szövetségnek.
És a szavazókkal mi lesz?
A 2014 nyarán történt tisztújítás során azt láttuk, hogy a mérsékeltebbnek számító Balczó Zoltán helyett a radikálisabb Z. Kárpát Dániel és Szávay István kerültek elõtérbe, ez mutatja, hogy a tagságban erõs igény van a cukiságkampány helyett a radikalizmusra. Ugyanakkor ha a Jobbik a radikális hangvételét megtartva Izrael helyett most az arabok ellen fordul, akkor úgy tud változtatni a politikáján, hogy azt a tagság is hajlandó lesz lenyelni.
Teljesen mások a szavazók
James Bartlett, a brit Demos Intézet kutatója 2012-ben interjúban fejtette ki a fent már érintett identitáskülönbségek mellett azt is, hogy a Jobbik szavazói is teljesen mások, mint a nyugati radikális pártoké. Eszerint a jobbikosok a legnagyobb problémának a cigányság jelenlétét és a bûnözést (valamint a vélt zsidó túlhatalmat) tartották, míg a nyugati széljobbosok a bevándorlást és az iszlámot. Míg a Jobbik szavazói a felmérés szerint iskolázottak, az átlagnál nagyobb arányban van munkájuk és így tájékozottabbak is, a francia Nemzeti Front szavazóinak jó része „digitális analfabéta”.
A Jobbik váltását persze nem úgy kell elképzelni, hogy holnap találkozót kérnek Ilan Morral, vagy gesztusokat tesznek a zsidóságnak, de mivel már a migránshullámot megelõzõleg is visszavettek az antiszemita retorikából, így a jelenlegi feszült helyzetben könnyebben meg tudják majd csinálni ezt a váltást. Az antiszemita hang lehalkításához és a muszlimellenesség felerõsítéséhez mondhatni még kapóra is jött a migránsáradat. A párt így képes lesz újrafogalmazni az identitását – bár ez a meglévõ kapcsolatrendszerüket aláássa, például a bennük szövetségest látó muszlim közösségek tagjai csalódnak, és a párt politikája is kevésbé lesz koherens, mint eddig – de a jobbik már van akkora párt, hogy ebbõl a váltásból gyõztesen jöhessen ki.
Link
Vonáék szimbolikusan lezárták a határt a migránsok elõtt szeptember elején Röszkénél
A migránstömeg legitimálhatja a Jobbik választói elõtt, hogy pártjuk az antiszemitizmus helyett immár a muszlimellenesség jelszavát tûzi zászlajára, ezzel lassan rehabilitálva a pártot a nyugati, Izrael-barát szélsõjobboldal szemében.
A közelmúltban számos cikk született arról, hogy a fõként Közel-Keletrõl és Észak-Afrikából megindult embertömegek áradata nem hogy nem lassul, hanem tovább növekszik majd, hiszen a szíriai polgárháború sem csitul, és az arab tavasz által anarchiába taszított többi közel-keleti országból szintén tódulnak a menekülõk Nyugat-Európa felé. Ki hajón, ki szárazföldön, útba ejtve Magyarországot is.
Vége a barátságnak?
Percrõl percre
Hatalmas tömegben érkeznek a migránsok Szerbia felõl, nem tudnak mindenkit egyszerre tovább szállítani. A határátlépõknél fogy a türelem, sok rendõr erõn felül teljesít.
Ha pedig a magyarországi pártok, köztük a Jobbik hosszú távú trendként tekint az ebbõl az irányból érkezõ bevándorlásra, akkor rákényszerülhet, hogy korábbi, muszlimbarát retorikáján radikálisan változtasson. Szavazói ugyanis napi szinten szembesülnek – akár csak a médián keresztül – ezekkel a csoportokkal, ez pedig alapvetõen írhatja át a választói elvárásokat a szélsõséges párt felé.
Márpedig a Jobbik nem is olyan régen még erõs elkötelezõdést mutatott közel-keleti barátai iránt: ott volt az arab–magyar barátság napja (2010-ben sikerült mindjárt a New York-i terrortámadások évfordulójára, szeptember 11-re idõzíteni), maga Vona Gábor pártelnök pedig két évvel ezelõtti törökországi útján arról beszélt, hogy „az iszlám az emberiség utolsó fénysugara a globalizmus sötétjében”, illetve hogy jó lenne, ha a magyar társadalom jobban hasonlítana a tradíciókhoz hûbb törökre.
Vona-idézettel köszöntötték a szurkolók a török válogatottat 2012 õszén Budapesten, Vona Facebook-oldalán megosztotta a képet, alatta pedig török és magyar nyelven is megköszönte a megtiszteltetést.
Vona-idézettel köszöntötték a szurkolók a török válogatottat 2012 õszén Budapesten, a politikus Facebook-oldalán megosztotta a képet, alatta pedig török és magyar nyelven is megköszönte a megtiszteltetést.
Fotó: Facebook
Sõt, a Jobbik a kormány keleti nyitás programját is saját, 2010-es választási programjából eredeztette. A jelenlegi helyzet viszont mindent felülírhat, hiszen – a Political Capital felmérése szerint – a párt szavazóinak nagyobb része ódzkodik az arab országokból érkezõ bevándorlóktól. Vonáék vagy kénytelenek lesznek elmagyarázni nekik, hogy a pártelnök korábbi szavait nem is úgy értette (hanem, mint ahogy hozzátette: „nagyra értékel minden népet és kultúrát – a saját hazájában”), vagy búcsút inthetnek muszlim barátaiknak, ahogy például a Magyar Iszlám Közösség is kiátkozta õket, bár korábban a közösség tagjai aktív szavazói voltak a radikális pártnak.
Zsidóbarát szélsõjobb
Ugyanakkor mindez nemcsak kényszer, hanem egyben lehetõség is, amely pontosan illeszkedik abba az egészen újfajta retorikába, amelyet a radikális párt nemrég óvatosan elindított – errõl beszélgettünk Krekó Péter politológussal.
Már nem vagy a barátom
Krekó megjegyezte, hogy õ már korábban jelezte: a Jobbik muszlimbarátsága csak addig tart, amíg ezek az emberek ide nem jönnek, utána már nem fogja tudni fenntartani a párt ezt a retorikát.
A Political Capital igazgatója megerõsítette: a nyugat-európai szélsõjobboldal egyre inkább filoszemita, sõt cionista, Izrael-barát retorikát tesz magáévá. Nemcsak a francia Nemzeti Front próbál zsidó választópolgárokat megszólítani, hanem a belga radikális Flamand Tömb egyik biztos szavazótábora is már a muszlimoktól félõ antwerpeni zsidóság. A Jobbik ugyanakkor alapvetõen palesztin- és általánosságban véve arabbarát, a párt ideológiájában hivatalosan nincs muszlimellenesség, ellenben a legutóbbi idõkig erõs, antiszemitának minõsíthetõ kijelentések jellemezték. Ezért is zárt ki Vona Gábor annak idején minden együttmûködést a nyugatiakkal, mondván ezekkel a cionistákkal nem akar lepaktálni, õk pedig a zsidóellenesnek kikiáltott Jobbikból nem kértek. Sõt, a magyar párt még kapóra is jött nekik, hiszen lehetett mutogatni: lám-lám, mi nem is vagyunk olyan szélsõségesek, mint a görög Arany Hajnal vagy a Jobbik.
Muszáj reagálniuk
A Jobbik nemzetközi elszigeteltségét jól mutatja az is, hogy Marine Le Pen szélsõjobboldali EP-frakciója is nélkülük alakult meg, a Jobbiknál radikálisabb, ám kevésbé páriaként kezelt pártokat viszont bevettek (a párton kívüli Morvai Krisztina frakcióba ültetésébõl végül nem lett semmi).
Marine Le Pen bejelenti az új EP-frakció létrehozását.
Marine Le Pen bejelenti az új EP-frakció létrehozását. A Jobbik kimaradt a buliból
Fotó: Europress/AFP
A közbeszédet hetek óta uraló migránstémába a Jobbik is beleállt, és a muszlimbarátságtól a kemény bevándorlásellenes retorika irányába mozdult el, amely, bár még nem nevezhetõ száznyolcvan fokos fordulatnak, annak elõszele lehet. Egy ilyen ideológiai váltás levezénylése viszont évekbe telhet, még akkor is, ha nem most tették meg az elsõ lépéseket ebbe az irányba: az együttmûködés kétoldalú kizárása most visszaütött, bár a Jobbiknak nagyon nagy szüksége lenne a nyugatiak legitimációjára.
A nyugati radikális pártoknak azonban nincs szükségük a magyar szélsõjobbra: a frakció a szükséges hét helyett nyolc országból szedett össze képviselõket, így nem szorul rá további országok részvételére. Ezért a frakció átalakítása Krekó szerint a következõ: a 2019-es EP-választásokig nem fog felmerülni. „A Jobbiknak jelenleg vonzereje nincs, csak taszít”. Kivételt jelenthet, ha a frakció elõbb szétesik, a Jobbik pedig folytatja a megkezdett utat, nem kizárt, hogy 2016-17-ben mégiscsak része lehet valamiféle szövetségnek.
És a szavazókkal mi lesz?
A 2014 nyarán történt tisztújítás során azt láttuk, hogy a mérsékeltebbnek számító Balczó Zoltán helyett a radikálisabb Z. Kárpát Dániel és Szávay István kerültek elõtérbe, ez mutatja, hogy a tagságban erõs igény van a cukiságkampány helyett a radikalizmusra. Ugyanakkor ha a Jobbik a radikális hangvételét megtartva Izrael helyett most az arabok ellen fordul, akkor úgy tud változtatni a politikáján, hogy azt a tagság is hajlandó lesz lenyelni.
Teljesen mások a szavazók
James Bartlett, a brit Demos Intézet kutatója 2012-ben interjúban fejtette ki a fent már érintett identitáskülönbségek mellett azt is, hogy a Jobbik szavazói is teljesen mások, mint a nyugati radikális pártoké. Eszerint a jobbikosok a legnagyobb problémának a cigányság jelenlétét és a bûnözést (valamint a vélt zsidó túlhatalmat) tartották, míg a nyugati széljobbosok a bevándorlást és az iszlámot. Míg a Jobbik szavazói a felmérés szerint iskolázottak, az átlagnál nagyobb arányban van munkájuk és így tájékozottabbak is, a francia Nemzeti Front szavazóinak jó része „digitális analfabéta”.
A Jobbik váltását persze nem úgy kell elképzelni, hogy holnap találkozót kérnek Ilan Morral, vagy gesztusokat tesznek a zsidóságnak, de mivel már a migránshullámot megelõzõleg is visszavettek az antiszemita retorikából, így a jelenlegi feszült helyzetben könnyebben meg tudják majd csinálni ezt a váltást. Az antiszemita hang lehalkításához és a muszlimellenesség felerõsítéséhez mondhatni még kapóra is jött a migránsáradat. A párt így képes lesz újrafogalmazni az identitását – bár ez a meglévõ kapcsolatrendszerüket aláássa, például a bennük szövetségest látó muszlim közösségek tagjai csalódnak, és a párt politikája is kevésbé lesz koherens, mint eddig – de a jobbik már van akkora párt, hogy ebbõl a váltásból gyõztesen jöhessen ki.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2015. September 09. 19:09:22
#2 |
Perje
- 2015. September 09. 19:55:44
#3 |
Perje
- 2015. September 09. 21:18:55
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.