Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Mérgezõ növényvédelem: egy francia gazda elõször nyert pert a Monsanto ellen
Na, a "független igazságszolgáltatás" mocskos szabadkõmûves zsidajaival mi történt? Semmi? Béke, nyugalom? Szeptember 10-én történelmiként ünnepelt gyõzelmet aratott egy francia gabonatermesztõ az amerikai cégóriás ellen: a lyoni bÃróság másodfokon is megerõsÃtette, hogy a Monsanto Lasso nevû gyomirtója okozta súlyos egészségkárosodását. A nyolc éves küzdelem eredményeképp a gazda kártérÃtést igényelhet, annak ellenére, hogy a biotechnológiai vállalat bejelentette, a SemmÃtõszékhez fordul.
Az idén 51 éves Paul François harca a mezõgazdasági vegyszergyártók óriásával, az amerikai Monsantóval 8 éve kezdõdött, és elsõ sikerét 2012 februárjában aratta, amikor a lyoni törvényszék kártérÃtésre Ãtélte a gigavállalatot. Múlt csütörtökön másodfokon is megerõsÃtették a verdiktet: a döntés szerint a cég vétett szerzõdési kötelezettsége ellen, amikor nem feliratozta és csomagolta megfelelõen termékét, és nem tájékoztatta a felhasználókat annak veszélyeirõl.
A felperes történelminek minõsÃtette a döntést, elõször fordult ugyanis elõ Franciaországban, hogy egy vegyszergyártó cég kártérÃtést köteles fizetni az okozott mérgezés miatt egy gazdának. A Monsantóról könyvet és dokumentumfilmet is jegyzõ Marie-Monique Robin francia oknyomozó újságÃró szerint világpremierrõl van szó: még soha nem sikerült egyetlen gazdának sem pert nyernie a cégóriás ellen. A döntést ünneplõ zöld szervezetek szerint ez egy nagy lépés azoknak, akik hasonló problémákkal küzdenek, és szeretnék elismertetni, hogy betegségüket a felhasznált szerek okozták. A cégek felé pedig az a bÃróság üzenete, hogy ezentúl nem hárÃthatják el a felelõsséget olyan könnyen az állami szereplõkre és magukra a felhasználókra.
A gabonatermesztõ ügyvédje, François Lafforgue szerint 42 gazda vagy mezõgazdasági alkalmazott dossziéját képviselik. Eddig majd húsz esetben sikerült elismertetniük, hogy az egészségügyi problémák a munkavégzéssel függnek össze (tehát munkahelyi balesetként vagy betegségként kezelendõk), illetve a munkaadók mulasztását. A gyártók felelõsségének bizonyÃtása jóval bonyolultabb, hiszen a tünetek általában hónapok, évek múlva jelentkeznek, és több vegyszer használata tovább nehezÃti az ok-okozati összefüggések feltárását. Az eddig indult eljárások nem is egyes cégek, hanem egy, a kártérÃtésre létrehozott alap felé irányulnak. Az ügyvéd úgy véli, a döntés precedens értékû lesz, és hamarosan újabb perek indulnak majd. Csak a Paul François által 5 éve alapÃtott egyesületben 150 olyan tag van, akik a vegyszereket okolják egészségügyi problémáikért.
Paul François élete 2004 áprilisában vett fordulatot, amikor permetezés után, a tartályok tisztÃtása közben nagyot szippant a mérgezõ párákból. Épp csak annyi ideje marad, hogy feleségének elmondja, mi történt, majd rosszul lesz, vért köp, és a sürgõsségi osztályon végzi, a részletekre ma már egyáltalán nem emlékszik. Az akkor 40 éves gazda, aki 240 hektárján nagyrészt gabona monokultúrát tart fenn, 5 hét múlva áll újra munkába, de jelentõs emlékezetkiesésektõl, durva fejfájásoktól szenved, és gyakran a beszéd is gondot okoz számára. 2004 novemberében összeesik a konyhában. Eszméletét vesztett apjukra lányai találnak rá, ekkor veszi kezdetét egy hosszabb kórházban töltött idõszak, amikor az orvosok több Ãzben is a legrosszabbtól tartanak, de egyáltalán nem hozzák összefüggésbe a férfi állapotát a Monsanto termékével és az áprilisi balesettel. A rengeteg vizsgálaton és több kómán átesett férfinál végül egy súlyos agyi rendellenességre bukkannak.
A gabonatermesztõ családja saját költségén kutat több hónapon át, mÃgnem 2005 májusában, jó egy évvel a végzetes nap után bukkannak rá a monoklór-benzolra, egy gyakran súlyosan mérgezõként elkönyvelt összetevõre, amely a Lasso gyomirtó felét alkotja. Paul François agyi károsodása ma is kimutatható, féléveként MRI-vizsgálatra jár, neurológiai problémái is fennállnak, és csak részmunkaidõben dolgozik, mert sok idõt kell ágyban töltenie – krónikus fáradtsággal, erõs fejfájásokkal küzd.
Elsõ harcát egyébként nem a mamutcéggel vÃvta meg, hanem szakmai egészségpénztárával, amely nem volt hajlandó elismerni, hogy betegsége összefügg foglalkozásával, ezért elõször is õket perelte be, és 2009-ben, tehát 5 évvel a baleset után a bÃróság neki adott igazat. Egy évvel késõbb a bordeaux-i bÃróság másodfokon is megerõsÃtette az Ãtéletet, és a Lasso gyomirtó felelõsségét a mezõgazdász egészségének romlásában. Ezzel párhuzamosan indult, 2007 februárjában a Monsanto elleni pere, ugyanis úgy gondolja, hogy a vállalat tisztában volt a Lasso jelentette veszéllyel, már azelõtt, hogy 2007 novemberében betiltották volna szert Franciaországban – ugyanebben az évben, uniós döntésre Magyarországon is visszavonták a termék engedélyét. Paul François gyanúját arra alapozta, hogy a Lassót már 1985-ben betiltották Kanadában, 1992-ben pedig Belgiumból és az Egyesült Királyságból is kivonták.
A perben ügyvédje a fentiek mellett azt is számon kérte, hogy a cég sem a termék tájékoztatójában nem utalt a veszélyekre, Ãgy maszk használatát sem javasolta. A Monsanto védõi kitartottak amellett, hogy mivel a tünetek több hónappal a baleset után keletkeztek, nem függnek össze bizonyÃthatóan a gyomirtóval. Emellett pszichiátriai vizsgálatot is kezdeményeztek a gazda ellen, amit a bÃróság elutasÃtott, és szakértõk és jegyzõk hosszú sora ellenõrizte minden egyes állÃtását. “Mintha egy falusi focicsapat állt volna ki a Barça ellen” – fogalmazott múlt heti sajtótájékoztatóján a láthatóan fáradt és elérzékenyült férfi, akit több kutató is támogatott önkéntesen, és szerte a világból, az USA-ból, Latin-Amerikából, Indiából kapott támogató üzeneteket.
François ma elismeri, hogy annak a generációnak a tagjaként, amely a 100%-os rovarirtásra esküdött, „naÃv volt a gyártókkal”. „A kémiával éltem és fejlõdtem. Ajándékként tekintettem rá, és élveztem az általa nyújtott kényelmet” – fogalmazott a Le Monde-nak. „Vegyszereket használtunk, és többet termeltünk. Épp ezért én büszke voltam az egészre.”
A férfi ma sem mondható zöld aktivistának, de a vegyszerekrõl alkotott képe nyilvánvalóan megváltozott. Száz hektárnyi földjét konvertálni próbálja az ökológiai gazdálkodás felé, „hogy életet vigyen a talajba”. 2011-ben, az elsõfokú Ãtélet elõtt azt nyilatkozta, hogy a gazdák közül sokan szenvednek hasonló, vagy kevésbé súlyos tünetektõl, az orrvérzések, a látásproblémák idõvel komolyabb kórképbe fordulnak. Csak éppen szégyellnek velük elõállni, és a vegyszerhasználatot kritizálók pozÃcióját sem szeretnék erõsÃteni. MÃg a cégek zavartalanul folytatják tevékenységüket, és termelik a profitot, „a gazdák csendben kiszenvednek egy zugban”. Amint megbolygatjuk a vegyipart, érdekharcokba, összeférhetetlenségi problémákba ütközünk, és minden nagyon komplikált lesz – fogalmazott. „Én csak egy egyszerû polgár vagyok, semmit sem nyomok a latban a Monsanto hatalmával szemben. De az igazságszolgáltatás azért van, hogy kimondja, vannak jogaink.”Link
Az idén 51 éves Paul François harca a mezõgazdasági vegyszergyártók óriásával, az amerikai Monsantóval 8 éve kezdõdött, és elsõ sikerét 2012 februárjában aratta, amikor a lyoni törvényszék kártérÃtésre Ãtélte a gigavállalatot. Múlt csütörtökön másodfokon is megerõsÃtették a verdiktet: a döntés szerint a cég vétett szerzõdési kötelezettsége ellen, amikor nem feliratozta és csomagolta megfelelõen termékét, és nem tájékoztatta a felhasználókat annak veszélyeirõl.
A felperes történelminek minõsÃtette a döntést, elõször fordult ugyanis elõ Franciaországban, hogy egy vegyszergyártó cég kártérÃtést köteles fizetni az okozott mérgezés miatt egy gazdának. A Monsantóról könyvet és dokumentumfilmet is jegyzõ Marie-Monique Robin francia oknyomozó újságÃró szerint világpremierrõl van szó: még soha nem sikerült egyetlen gazdának sem pert nyernie a cégóriás ellen. A döntést ünneplõ zöld szervezetek szerint ez egy nagy lépés azoknak, akik hasonló problémákkal küzdenek, és szeretnék elismertetni, hogy betegségüket a felhasznált szerek okozták. A cégek felé pedig az a bÃróság üzenete, hogy ezentúl nem hárÃthatják el a felelõsséget olyan könnyen az állami szereplõkre és magukra a felhasználókra.
A gabonatermesztõ ügyvédje, François Lafforgue szerint 42 gazda vagy mezõgazdasági alkalmazott dossziéját képviselik. Eddig majd húsz esetben sikerült elismertetniük, hogy az egészségügyi problémák a munkavégzéssel függnek össze (tehát munkahelyi balesetként vagy betegségként kezelendõk), illetve a munkaadók mulasztását. A gyártók felelõsségének bizonyÃtása jóval bonyolultabb, hiszen a tünetek általában hónapok, évek múlva jelentkeznek, és több vegyszer használata tovább nehezÃti az ok-okozati összefüggések feltárását. Az eddig indult eljárások nem is egyes cégek, hanem egy, a kártérÃtésre létrehozott alap felé irányulnak. Az ügyvéd úgy véli, a döntés precedens értékû lesz, és hamarosan újabb perek indulnak majd. Csak a Paul François által 5 éve alapÃtott egyesületben 150 olyan tag van, akik a vegyszereket okolják egészségügyi problémáikért.
Paul François élete 2004 áprilisában vett fordulatot, amikor permetezés után, a tartályok tisztÃtása közben nagyot szippant a mérgezõ párákból. Épp csak annyi ideje marad, hogy feleségének elmondja, mi történt, majd rosszul lesz, vért köp, és a sürgõsségi osztályon végzi, a részletekre ma már egyáltalán nem emlékszik. Az akkor 40 éves gazda, aki 240 hektárján nagyrészt gabona monokultúrát tart fenn, 5 hét múlva áll újra munkába, de jelentõs emlékezetkiesésektõl, durva fejfájásoktól szenved, és gyakran a beszéd is gondot okoz számára. 2004 novemberében összeesik a konyhában. Eszméletét vesztett apjukra lányai találnak rá, ekkor veszi kezdetét egy hosszabb kórházban töltött idõszak, amikor az orvosok több Ãzben is a legrosszabbtól tartanak, de egyáltalán nem hozzák összefüggésbe a férfi állapotát a Monsanto termékével és az áprilisi balesettel. A rengeteg vizsgálaton és több kómán átesett férfinál végül egy súlyos agyi rendellenességre bukkannak.
A gabonatermesztõ családja saját költségén kutat több hónapon át, mÃgnem 2005 májusában, jó egy évvel a végzetes nap után bukkannak rá a monoklór-benzolra, egy gyakran súlyosan mérgezõként elkönyvelt összetevõre, amely a Lasso gyomirtó felét alkotja. Paul François agyi károsodása ma is kimutatható, féléveként MRI-vizsgálatra jár, neurológiai problémái is fennállnak, és csak részmunkaidõben dolgozik, mert sok idõt kell ágyban töltenie – krónikus fáradtsággal, erõs fejfájásokkal küzd.
Elsõ harcát egyébként nem a mamutcéggel vÃvta meg, hanem szakmai egészségpénztárával, amely nem volt hajlandó elismerni, hogy betegsége összefügg foglalkozásával, ezért elõször is õket perelte be, és 2009-ben, tehát 5 évvel a baleset után a bÃróság neki adott igazat. Egy évvel késõbb a bordeaux-i bÃróság másodfokon is megerõsÃtette az Ãtéletet, és a Lasso gyomirtó felelõsségét a mezõgazdász egészségének romlásában. Ezzel párhuzamosan indult, 2007 februárjában a Monsanto elleni pere, ugyanis úgy gondolja, hogy a vállalat tisztában volt a Lasso jelentette veszéllyel, már azelõtt, hogy 2007 novemberében betiltották volna szert Franciaországban – ugyanebben az évben, uniós döntésre Magyarországon is visszavonták a termék engedélyét. Paul François gyanúját arra alapozta, hogy a Lassót már 1985-ben betiltották Kanadában, 1992-ben pedig Belgiumból és az Egyesült Királyságból is kivonták.
A perben ügyvédje a fentiek mellett azt is számon kérte, hogy a cég sem a termék tájékoztatójában nem utalt a veszélyekre, Ãgy maszk használatát sem javasolta. A Monsanto védõi kitartottak amellett, hogy mivel a tünetek több hónappal a baleset után keletkeztek, nem függnek össze bizonyÃthatóan a gyomirtóval. Emellett pszichiátriai vizsgálatot is kezdeményeztek a gazda ellen, amit a bÃróság elutasÃtott, és szakértõk és jegyzõk hosszú sora ellenõrizte minden egyes állÃtását. “Mintha egy falusi focicsapat állt volna ki a Barça ellen” – fogalmazott múlt heti sajtótájékoztatóján a láthatóan fáradt és elérzékenyült férfi, akit több kutató is támogatott önkéntesen, és szerte a világból, az USA-ból, Latin-Amerikából, Indiából kapott támogató üzeneteket.
François ma elismeri, hogy annak a generációnak a tagjaként, amely a 100%-os rovarirtásra esküdött, „naÃv volt a gyártókkal”. „A kémiával éltem és fejlõdtem. Ajándékként tekintettem rá, és élveztem az általa nyújtott kényelmet” – fogalmazott a Le Monde-nak. „Vegyszereket használtunk, és többet termeltünk. Épp ezért én büszke voltam az egészre.”
A férfi ma sem mondható zöld aktivistának, de a vegyszerekrõl alkotott képe nyilvánvalóan megváltozott. Száz hektárnyi földjét konvertálni próbálja az ökológiai gazdálkodás felé, „hogy életet vigyen a talajba”. 2011-ben, az elsõfokú Ãtélet elõtt azt nyilatkozta, hogy a gazdák közül sokan szenvednek hasonló, vagy kevésbé súlyos tünetektõl, az orrvérzések, a látásproblémák idõvel komolyabb kórképbe fordulnak. Csak éppen szégyellnek velük elõállni, és a vegyszerhasználatot kritizálók pozÃcióját sem szeretnék erõsÃteni. MÃg a cégek zavartalanul folytatják tevékenységüket, és termelik a profitot, „a gazdák csendben kiszenvednek egy zugban”. Amint megbolygatjuk a vegyipart, érdekharcokba, összeférhetetlenségi problémákba ütközünk, és minden nagyon komplikált lesz – fogalmazott. „Én csak egy egyszerû polgár vagyok, semmit sem nyomok a latban a Monsanto hatalmával szemben. De az igazságszolgáltatás azért van, hogy kimondja, vannak jogaink.”Link
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték