Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Így változnak az öröklési szabályok: fricska az özvegyeknek
Jócskán átszabná a kormány az öröklési szabályokat a nemrégiben a parlament elé terjesztett új Polgári törvénykönyvben (Ptk.). A legnagyobb változás az özvegyekre vonatkozó rendelkezésekben várható, mivel megszûnik a vagyon egészére kiterjedõ holtig vagy a következõ házasságkötésig tartó haszonélvezeti joguk. Új elemként jelenik meg, hogy a házastárs vagy élettárs mellett a szülõk is örökölhetnek elhunyt gyermekük után. Legalább tíz év együttélés esetén holtig tartó lakáshasználati jogot kapnak az élettársak.
Jelentõsen módosítja az új Polgári törvénykönyv a túlélõ házastárs öröklésére vonatkozó szabályokat - derül ki a július közepén a parlament elé terjesztett javaslatból. A jelenleg hatályos kódex szerint a törvényes örökösök elsõsorban az örökhagyó gyermekei. Ez a fõ szabály a törvénymódosítás nyomán sem változna. A házastársakra, illetve az élettársakra vonatkozó rendelkezéseket viszont alaposan átszabná a kormány.
A jelenlegi szabályok szerint az özvegy akkor örököl, ha az elhunytnak nincs gyermeke. Leszármazó örökösök esetén viszont haszonélvezeti joga van minden olyan vagyon felett, amelyet egyébként nem õ örököl. A hagyatékok összetételének átalakulásában, a család szerkezetében bekövetkezett változások azonban a kormány szerint indokolttá teszik a házastársak öröklésére vonatkozó szabályok felülvizsgálatát. Manapság a hagyatékokban egyre jelentõsebb szerepet játszanak az olyan vagyontárgyak (egyebek között készpénz, bankbetét, üzletrész, értékpapír), amelyek esetében konfliktusokat szül, ha azokkal - az özvegyi haszonélvezeti jog miatt - nem rendelkezhetnek szabadon az örökösök. Emellett egyre gyakrabban találhatók a hagyatékokban olyan ingó dolgok, amelyek a haszonélvezet során viszonylag hamar elhasználódnak, és a haszonélvezet megszûnése után már nem jelentenek értéket az örökös számára - indokolja a törvénymódosítást a kormány.
A hatályos törvény értelmében az özvegyet mindaddig megilleti a haszonélvezeti jog, amíg új házasságot nem köt, vagy új bejegyzett élettársi kapcsolatot nem létesít. A leszármazók ugyan kérhetik a haszonélvezet korlátozását, amit azonban alaposan meg kell indokolni, és csak olyan mértékben kérhetõ, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs vagy a bejegyzett élettárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. Tizenöt évi házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat után a szokásos mértékû berendezési és felszerelési tárgyakra sem tarthatnak igényt az örökösök.
Teljeskörû haszonélvezet helyett vagyonrész
A családi viszonyokban bekövetkezett egyes változások is a haszonélvezeti jog öröklése ellen szólnak. Gyakoribbá váltak ugyanis az olyan családok, amelyekben az örökhagyó korábbi kapcsolatából született gyermekeinek és újabb házastársának érdekei ütköznek. Sok esetben az özvegy hasonló korú vagy akár fiatalabb is a gyermeknél, a közöttük lévõ konfliktusok hosszú ideig elhúzódnak. Sõt, az is elõfordul, hogy a gyermek nem is éli túl a haszonélvezeti örököst. Azt is figyelembe kell venni, hogy adott esetben hitel felvételekor a haszonélvezeti joggal terhelt tulajdon erõsen csökkent értékû biztosítéknak számít.
A törvénymódosítási javaslat szerint a jövõben a házastársak, illetve a bejegyzett élettársak csak az örökhagyóval közösen lakott lakásra, valamint a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakra, nem pedig az egész hagyatékra kap haszonélvezeti jogot. Cserébe azonban a hagyaték többi részébõl állagörökösként egy gyermekrésznek megfelelõ hányadot örököl. A túlélõ házastárs, élettárs így a megszokott környezetében maradhat, és valamennyi örökös - közöttük immáron az özvegy is - szabadon rendelkezhet majd az õt megilletõ vagyonrész felett.
Mindemellett megszûnik az a korlátozás, hogy az özvegy haszonélvezeti joga addig áll fenn, ameddig új házasságot nem köt, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot nem létesít. Vagyis a korábban közösen lakott lakás és annak berendezési, felszerelési tárgyai esetében holtáig élvezheti ezt a jogát, amit a korábbi szabályozással ellentétben egyáltalán nem korlátozhatnak majd a leszármazók. A jövõben is csak a házastárs kérheti a haszonélvezeti jogának megváltását, ahogy azt a hatályos törvény is szabályozza a lakás és annak berendezési, felszerelési tárgyai esetében. Az örökösök viszont abban is megállapodhatnak, hogy a házastárs, vagy bejegyzett élettárs az állagörökség, vagyis a vagyonnak a gyermekekével azonos értékû részének öröklése helyett az egész vagyonra kiterjedõ, holtig tartó haszonélvezeti jogot kapjon.
A szülõk is örökölnek az özvegy mellett
A jelenleg hatályos szabályok szerint, ha az elhunytnak nincs gyermeke, akkor az egész hagyatékot a házastársa vagy a bejegyzett élettársa örökli. A jövõben viszont ez már csak akkor lehetséges, ha az elhunyt szülei már nem élnek. Gyermekek híján csak a közösen lakott lakást, illetve annak berendezési, felszerelési tárgyait örökli meg a házastárs, vagy a bejegyzett élettárs. Az azon felüli hagyatéknak viszont csak a fele illeti meg, a másik felét az elhunyt szülei öröklik fejenként egyenlõ arányban. Ha csak az egyik szülõ él, akkor a kiesett szülõre esõ részen a másik szülõ és az örökhagyó házastársa osztozik.
Jelenleg a szülõk csak leszármazók, házastárs, illetve bejegyzett élettárs hiányában örökölnek. A kormány egyrészt azzal indokolja a törvénymódosítást, hogy az idõs szülõk sok esetben eltartójukat is elveszítik gyermekük halálával. Másrészt a mai viszonyok között a szülõ gyakran jelentõsen hozzájárul gyermeke vagyonának gyarapodásához, amit nem minden esetben tekintenek ági vagyonnak a hagyaték elosztásában. A törvény szerint továbbra is a szülõ örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyeket tõle vagy valamelyik felmenõjétõl kapott vagy örökölt a gyermeke. Továbbra sem terjed ki az öröklés arra az ági vagyontárgyra, amely már nincs meg. Jelentõs változás ugyanakkor, hogy arra viszont igényt tarthatnak a szülõk, ami a korábban ajándékozott vagyontárgy helyébe lépett, vagy amit annak eladásából vásárolt a gyermekük. A jövõben is a szülõknek kell bizonyítaniuk a vagyontárgy ági jellegét, vagyis azt, hogy tõlük vagy felmenõjüktõl származik.
Szakértõk szerint a szülõi öröklés ugyanúgy vitára adhat okot, mint jelenleg az elhunyt gyermekeinél fiatalabb házastársak korlátlan haszonélvezeti joga. A törvénymódosítás révén ugyanis azok a szülõk is örökséghez jutnak, akik adott esetben egyáltalán nem gondoskodtak a gyermekükrõl.
Élettárs vagy bejegyzett élettárs?
Bejegyzett élettársi kapcsolatot Magyarországon csak azonos nemûek létesíthetnek anyakönyvvezetõ elõtt. A nyilvántartásba bejegyzett kapcsolatról a jegyzõ állítja ki a hatósági bizonyítványt. A különnemûek a házasság mellett élettársi kapcsolatban is élhetnek. Ennek bizonyítását - a közös tartózkodási helyet igazoló lakcímkártya mellett - megkönnyítheti a kapcsolat meglétét igazoló hatósági bizonyítvány. Az élettársak 2010. január 1. óta közjegyzõ elõtt nyilatkozhatnak jogviszonyuk fennállásáról, ami bekerül a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara által vezetett nyilvántartásba.
Lakáshasználati jog az élettársaknak
A törvénymódosítás a huzamosabb ideje az elhunyttal együtt élõ élettársak számára is biztosítani kívánja, hogy a megszokott környezetükben maradhassanak. Ennek érdekében bevezetné, hogy az élettársak használati jogot örökölhessenek a közösen lakott lakásra, illetve annak berendezési és felszerelési tárgyaira. Ehhez azonban - ellentétben a házassággal és a bejegyzett élettársi viszonnyal - minimális együttélési feltételt is szabna, így elõírná, hogy az élettársi kapcsolatnak legalább 10 évig, és az öröklés megnyílásakor is fenn kell állnia. A tízéves idõtartamra vonatkozó elvárás összhangban van azzal a családjogi szabállyal, amelynek alapján bíróság feljogosíthatja az élettársat a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján lakott lakás használatára. A használati jog az élettársat a haláláig megilletné, azaz sem házasságkötés, sem új élettársi kapcsolat esetén nem szûnne meg, annak megváltását csak az élettárs kérhetné.
Link
Jelentõsen módosítja az új Polgári törvénykönyv a túlélõ házastárs öröklésére vonatkozó szabályokat - derül ki a július közepén a parlament elé terjesztett javaslatból. A jelenleg hatályos kódex szerint a törvényes örökösök elsõsorban az örökhagyó gyermekei. Ez a fõ szabály a törvénymódosítás nyomán sem változna. A házastársakra, illetve az élettársakra vonatkozó rendelkezéseket viszont alaposan átszabná a kormány.
A jelenlegi szabályok szerint az özvegy akkor örököl, ha az elhunytnak nincs gyermeke. Leszármazó örökösök esetén viszont haszonélvezeti joga van minden olyan vagyon felett, amelyet egyébként nem õ örököl. A hagyatékok összetételének átalakulásában, a család szerkezetében bekövetkezett változások azonban a kormány szerint indokolttá teszik a házastársak öröklésére vonatkozó szabályok felülvizsgálatát. Manapság a hagyatékokban egyre jelentõsebb szerepet játszanak az olyan vagyontárgyak (egyebek között készpénz, bankbetét, üzletrész, értékpapír), amelyek esetében konfliktusokat szül, ha azokkal - az özvegyi haszonélvezeti jog miatt - nem rendelkezhetnek szabadon az örökösök. Emellett egyre gyakrabban találhatók a hagyatékokban olyan ingó dolgok, amelyek a haszonélvezet során viszonylag hamar elhasználódnak, és a haszonélvezet megszûnése után már nem jelentenek értéket az örökös számára - indokolja a törvénymódosítást a kormány.
A hatályos törvény értelmében az özvegyet mindaddig megilleti a haszonélvezeti jog, amíg új házasságot nem köt, vagy új bejegyzett élettársi kapcsolatot nem létesít. A leszármazók ugyan kérhetik a haszonélvezet korlátozását, amit azonban alaposan meg kell indokolni, és csak olyan mértékben kérhetõ, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs vagy a bejegyzett élettárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. Tizenöt évi házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat után a szokásos mértékû berendezési és felszerelési tárgyakra sem tarthatnak igényt az örökösök.
Teljeskörû haszonélvezet helyett vagyonrész
A családi viszonyokban bekövetkezett egyes változások is a haszonélvezeti jog öröklése ellen szólnak. Gyakoribbá váltak ugyanis az olyan családok, amelyekben az örökhagyó korábbi kapcsolatából született gyermekeinek és újabb házastársának érdekei ütköznek. Sok esetben az özvegy hasonló korú vagy akár fiatalabb is a gyermeknél, a közöttük lévõ konfliktusok hosszú ideig elhúzódnak. Sõt, az is elõfordul, hogy a gyermek nem is éli túl a haszonélvezeti örököst. Azt is figyelembe kell venni, hogy adott esetben hitel felvételekor a haszonélvezeti joggal terhelt tulajdon erõsen csökkent értékû biztosítéknak számít.
A törvénymódosítási javaslat szerint a jövõben a házastársak, illetve a bejegyzett élettársak csak az örökhagyóval közösen lakott lakásra, valamint a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakra, nem pedig az egész hagyatékra kap haszonélvezeti jogot. Cserébe azonban a hagyaték többi részébõl állagörökösként egy gyermekrésznek megfelelõ hányadot örököl. A túlélõ házastárs, élettárs így a megszokott környezetében maradhat, és valamennyi örökös - közöttük immáron az özvegy is - szabadon rendelkezhet majd az õt megilletõ vagyonrész felett.
Mindemellett megszûnik az a korlátozás, hogy az özvegy haszonélvezeti joga addig áll fenn, ameddig új házasságot nem köt, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot nem létesít. Vagyis a korábban közösen lakott lakás és annak berendezési, felszerelési tárgyai esetében holtáig élvezheti ezt a jogát, amit a korábbi szabályozással ellentétben egyáltalán nem korlátozhatnak majd a leszármazók. A jövõben is csak a házastárs kérheti a haszonélvezeti jogának megváltását, ahogy azt a hatályos törvény is szabályozza a lakás és annak berendezési, felszerelési tárgyai esetében. Az örökösök viszont abban is megállapodhatnak, hogy a házastárs, vagy bejegyzett élettárs az állagörökség, vagyis a vagyonnak a gyermekekével azonos értékû részének öröklése helyett az egész vagyonra kiterjedõ, holtig tartó haszonélvezeti jogot kapjon.
A szülõk is örökölnek az özvegy mellett
A jelenleg hatályos szabályok szerint, ha az elhunytnak nincs gyermeke, akkor az egész hagyatékot a házastársa vagy a bejegyzett élettársa örökli. A jövõben viszont ez már csak akkor lehetséges, ha az elhunyt szülei már nem élnek. Gyermekek híján csak a közösen lakott lakást, illetve annak berendezési, felszerelési tárgyait örökli meg a házastárs, vagy a bejegyzett élettárs. Az azon felüli hagyatéknak viszont csak a fele illeti meg, a másik felét az elhunyt szülei öröklik fejenként egyenlõ arányban. Ha csak az egyik szülõ él, akkor a kiesett szülõre esõ részen a másik szülõ és az örökhagyó házastársa osztozik.
Jelenleg a szülõk csak leszármazók, házastárs, illetve bejegyzett élettárs hiányában örökölnek. A kormány egyrészt azzal indokolja a törvénymódosítást, hogy az idõs szülõk sok esetben eltartójukat is elveszítik gyermekük halálával. Másrészt a mai viszonyok között a szülõ gyakran jelentõsen hozzájárul gyermeke vagyonának gyarapodásához, amit nem minden esetben tekintenek ági vagyonnak a hagyaték elosztásában. A törvény szerint továbbra is a szülõ örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyeket tõle vagy valamelyik felmenõjétõl kapott vagy örökölt a gyermeke. Továbbra sem terjed ki az öröklés arra az ági vagyontárgyra, amely már nincs meg. Jelentõs változás ugyanakkor, hogy arra viszont igényt tarthatnak a szülõk, ami a korábban ajándékozott vagyontárgy helyébe lépett, vagy amit annak eladásából vásárolt a gyermekük. A jövõben is a szülõknek kell bizonyítaniuk a vagyontárgy ági jellegét, vagyis azt, hogy tõlük vagy felmenõjüktõl származik.
Szakértõk szerint a szülõi öröklés ugyanúgy vitára adhat okot, mint jelenleg az elhunyt gyermekeinél fiatalabb házastársak korlátlan haszonélvezeti joga. A törvénymódosítás révén ugyanis azok a szülõk is örökséghez jutnak, akik adott esetben egyáltalán nem gondoskodtak a gyermekükrõl.
Élettárs vagy bejegyzett élettárs?
Bejegyzett élettársi kapcsolatot Magyarországon csak azonos nemûek létesíthetnek anyakönyvvezetõ elõtt. A nyilvántartásba bejegyzett kapcsolatról a jegyzõ állítja ki a hatósági bizonyítványt. A különnemûek a házasság mellett élettársi kapcsolatban is élhetnek. Ennek bizonyítását - a közös tartózkodási helyet igazoló lakcímkártya mellett - megkönnyítheti a kapcsolat meglétét igazoló hatósági bizonyítvány. Az élettársak 2010. január 1. óta közjegyzõ elõtt nyilatkozhatnak jogviszonyuk fennállásáról, ami bekerül a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara által vezetett nyilvántartásba.
Lakáshasználati jog az élettársaknak
A törvénymódosítás a huzamosabb ideje az elhunyttal együtt élõ élettársak számára is biztosítani kívánja, hogy a megszokott környezetükben maradhassanak. Ennek érdekében bevezetné, hogy az élettársak használati jogot örökölhessenek a közösen lakott lakásra, illetve annak berendezési és felszerelési tárgyaira. Ehhez azonban - ellentétben a házassággal és a bejegyzett élettársi viszonnyal - minimális együttélési feltételt is szabna, így elõírná, hogy az élettársi kapcsolatnak legalább 10 évig, és az öröklés megnyílásakor is fenn kell állnia. A tízéves idõtartamra vonatkozó elvárás összhangban van azzal a családjogi szabállyal, amelynek alapján bíróság feljogosíthatja az élettársat a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján lakott lakás használatára. A használati jog az élettársat a haláláig megilletné, azaz sem házasságkötés, sem új élettársi kapcsolat esetén nem szûnne meg, annak megváltását csak az élettárs kérhetné.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Zea
- 2012. July 30. 09:42:31
#2 |
tiszazugi
- 2012. July 30. 10:39:01
#3 |
Zea
- 2012. July 30. 12:44:36
#4 |
Perje
- 2012. July 30. 13:58:29
#5 |
Zea
- 2012. July 30. 16:06:37
#6 |
vesterhagen
- 2012. July 30. 21:03:15
#7 |
Zea
- 2012. July 31. 09:16:43
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.