Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Erõsödõ kínai-izraeli kereskedelem és technológiatranszfer
Izrael második legjobb "barátja" Kína. A legeslegjobb, természetesen "Oroszország".... Egy forró augusztusi napon a terhes Meirav Rene Shacked Peking 798 nevû mûvésznegyedében sürgölõdött, hogy rendezvényén minden simán menjen. Heteken át küldözgette a meghívókat olyan kínai üzletembereknek, akik izraeli vállalatokkal akarnak együttmûködni.
A Bevezetés az Izraellel való üzleteléshez címû szemináriumot a Kínai Izraeli Kereskedelmi Kamara rendezte frissen felújított épületében. Körülbelül hatvan üzletember vett részt a rendezvényen, ahol a nagykövetség két tisztviselõjétõl, egy izraeli bankártól, két ügyvédtõl és az izraeli kereskedelmi föderáció egyik magas rangú munkatársától kaphattak választ kérdéseikre.
A Shacked által vezetett kereskedelmi kamara egy nonprofit szervezet, amit 2008-ban alapított a korábbi izraeli elnök, Simón Peresz Pekingben.
A kínai látogatókat az érdekelte, hogy számukra mit ajánlhat Izrael, és hogyan hozták létre pezsgõ start-up és innovációs kultúrájukat.
„Nagyon lelkesek, és nagyon konkrét kérdéseik vannak. Tudni akarják, hogy milyen technológiákat kínál Izrael. Hogy hogyan lehet dolgozni Izraelben, milyen szabályok vannak érvényben a cégalapításra, regisztrációra, van-e kormányzati támogatás." – mondta Shacked.
Míg a legtöbb külföldi kereskedelmi kamara a pekingi üzleti negyed monolit acél és üveg felhõkarcolóiban található, az izraeli kereskedelmi kamara a 798-as területet választotta, ahol régi gyárépületeket alakítottak át galériákká és mûtermekké.
„Pont ezért választottuk ezt a helyszínt, meg akarjuk mutatni Izrael kreatív és innovatív oldalait." – mondta Shacked.
A nagy méretbeli különbség ellenére Kína és Izrael között rohamosan bõvül a kereskedelem és a befektetések.
„Izrael innovációjáról és erõs kutatás-fejlesztésérõl ismert, valamint víztisztító és mezõgazdasági technológiáiról. Kína és Izrael gazdaságai nagy mértékben kiegészítik egymást. Nemcsak a kereskedelem, hanem a kínai befektetések is rohamosan bõvülnek Izraelben." – mondta Pan Guang, a Sanghaji Zsidó Tanulmányok Központjának dékánja.
Kína jelenleg Izrael harmadik legnagyobb exportpiaca. 2014-ben a kétoldalú kereskedelem értéke elérte a 11 milliárd dollárt, amelynek 30%-át tette ki Izrael Kínába irányuló exportja. Eközben Kína 300 millió dollárt fektetett az izraeli csúcstechnológiás termékekbe 2014-ben.
Májusban Izrael csatlakozott az Ázsiai Infrastruktúra Fejlesztési Bankhoz (AIIB), ami szintén jelzi, hogy Izrael hosszú távon szeretné erõsíteni kapcsolatait Kínával.
„Izrael Kína egyik fontos gazdasági és kereskedelmi partnere a Közel-Keleten, az Egy Öv Egy Út kezdeményezés mentén." – mondta Pan.
Az Öv és Út a Selyemút Gazdasági Övezetre és a 21. Századi Tengeri Selyemútra, a néhány éve Kína által kezdeményezett nemzetközi kereskedelmi és infrastrukturális projektekre utalnak.
Korábban ez év folyamán Shen Danyang, a kínai Kereskedelmi Minisztérium szóvivõje lemondta, hogy Izrael és Kína hatástanulmányt készítettek egy izraeli-kínai szabadkereskedelmi zóna létrehozásáról, a megvalósításról pedig még idén tárgyalások kezdõdnek. A 2017-re várt jóváhagyást követõen Izrael eltörli a kínai termékek 98%-ának vámjait, és ugyanígy tesz Kína is az izraeli termékekkel.
Zhejiang, Jiangsu, Shandong, Guangdong és Yunnan tartományok már több izraeli ipari parkot létesítettek, hogy elõsegítsék az izraeli vállalatokkal való együttmûködést. Az ipari parkok ingyen irodát, adókedvezményeket és egyéb támogatásokat ajánlanak.
„Nagyon jó, hogy Kína kész irodákat ajánlani. Azonban Izrael egy kis ország, sok kicsi, de pezsgõ vállalattal. Õk nem engedhetik meg maguknak, hogy sok izraeli munkatársat tartsanak Kínában, hosszabb idõn keresztül. Õket sokkal jobban érdekli termékeik és technológiájuk értékesítése." – mondta Mickey Mushinsky, a kereskedelmi kamara elnöke.
A kínai gazdaság jelenleg kritikus átalakuláson megy keresztül, és a nagyobb innovációs képességek kifejlesztése kulcsfontosságú e folyamatban.
Li Keqiang kínai miniszterelnök többször hangsúlyozta az Államtanács ülésein, hogy az innováció és a start-up vállalatok támogatása életbe vágó fontosságú. Li miniszterelnök elmondta, hogy a kínai emberek kimeríthetetlen kreatív potenciállal rendelkeznek a gazdasági fejlesztés terén.
Az innováció és a start-up kultúra pont az a két terület, ahol Izrael segíteni tud.
„Izraelben az innováció egy életstílus. Az innováció a növekedési motorunk. Az izraeli gazdaság már túlesett egy hasonló folyamaton, amin most Kína megy keresztül. Amikor Izrael Államot 66 évvel ezelõtt létrehozták, szocialisták voltunk. Tervgazdaságunk volt, ami végül a magánszektort is magába foglalta. Fejlesztettük iparunkat." – mondta Yaffa Ben-Ari, az izraeli Külügyminisztérium külgazdasági igazgatóhelyettese márciusi pekingi látogatása során a Global Timesnak.
A nyugati országokkal összehasonlítva, Izrael sokkal inkább hajlandó fejlett, polgári hasznosítású technológiával ellátni Kínát például az informatika, a gyógyászat vagy a vegyipar terén.
Kína igyekszik maga mögött hagyni az olcsó termékeket és vezetõ pozícióra törekszik a csúcstechnológiában. Izrael számos területen rendelkezik fejlett technológiával, piac és tõke tekintetében azonban már nem áll ilyen jól. Kína piaca óriási, és a szükséges termelési kapacitás is kiépült. Egy megkérdezett izraeli üzletember elmondta, hogy legnagyobb aggodalmukat nem a jogi bizonytalanság vagy a bürokrácia jelenti a Kínával való üzletelés során, hanem a kulturális és a hozzáállásban való különbségek.Link
A Bevezetés az Izraellel való üzleteléshez címû szemináriumot a Kínai Izraeli Kereskedelmi Kamara rendezte frissen felújított épületében. Körülbelül hatvan üzletember vett részt a rendezvényen, ahol a nagykövetség két tisztviselõjétõl, egy izraeli bankártól, két ügyvédtõl és az izraeli kereskedelmi föderáció egyik magas rangú munkatársától kaphattak választ kérdéseikre.
A Shacked által vezetett kereskedelmi kamara egy nonprofit szervezet, amit 2008-ban alapított a korábbi izraeli elnök, Simón Peresz Pekingben.
A kínai látogatókat az érdekelte, hogy számukra mit ajánlhat Izrael, és hogyan hozták létre pezsgõ start-up és innovációs kultúrájukat.
„Nagyon lelkesek, és nagyon konkrét kérdéseik vannak. Tudni akarják, hogy milyen technológiákat kínál Izrael. Hogy hogyan lehet dolgozni Izraelben, milyen szabályok vannak érvényben a cégalapításra, regisztrációra, van-e kormányzati támogatás." – mondta Shacked.
Míg a legtöbb külföldi kereskedelmi kamara a pekingi üzleti negyed monolit acél és üveg felhõkarcolóiban található, az izraeli kereskedelmi kamara a 798-as területet választotta, ahol régi gyárépületeket alakítottak át galériákká és mûtermekké.
„Pont ezért választottuk ezt a helyszínt, meg akarjuk mutatni Izrael kreatív és innovatív oldalait." – mondta Shacked.
A nagy méretbeli különbség ellenére Kína és Izrael között rohamosan bõvül a kereskedelem és a befektetések.
„Izrael innovációjáról és erõs kutatás-fejlesztésérõl ismert, valamint víztisztító és mezõgazdasági technológiáiról. Kína és Izrael gazdaságai nagy mértékben kiegészítik egymást. Nemcsak a kereskedelem, hanem a kínai befektetések is rohamosan bõvülnek Izraelben." – mondta Pan Guang, a Sanghaji Zsidó Tanulmányok Központjának dékánja.
Kína jelenleg Izrael harmadik legnagyobb exportpiaca. 2014-ben a kétoldalú kereskedelem értéke elérte a 11 milliárd dollárt, amelynek 30%-át tette ki Izrael Kínába irányuló exportja. Eközben Kína 300 millió dollárt fektetett az izraeli csúcstechnológiás termékekbe 2014-ben.
Májusban Izrael csatlakozott az Ázsiai Infrastruktúra Fejlesztési Bankhoz (AIIB), ami szintén jelzi, hogy Izrael hosszú távon szeretné erõsíteni kapcsolatait Kínával.
„Izrael Kína egyik fontos gazdasági és kereskedelmi partnere a Közel-Keleten, az Egy Öv Egy Út kezdeményezés mentén." – mondta Pan.
Az Öv és Út a Selyemút Gazdasági Övezetre és a 21. Századi Tengeri Selyemútra, a néhány éve Kína által kezdeményezett nemzetközi kereskedelmi és infrastrukturális projektekre utalnak.
Korábban ez év folyamán Shen Danyang, a kínai Kereskedelmi Minisztérium szóvivõje lemondta, hogy Izrael és Kína hatástanulmányt készítettek egy izraeli-kínai szabadkereskedelmi zóna létrehozásáról, a megvalósításról pedig még idén tárgyalások kezdõdnek. A 2017-re várt jóváhagyást követõen Izrael eltörli a kínai termékek 98%-ának vámjait, és ugyanígy tesz Kína is az izraeli termékekkel.
Zhejiang, Jiangsu, Shandong, Guangdong és Yunnan tartományok már több izraeli ipari parkot létesítettek, hogy elõsegítsék az izraeli vállalatokkal való együttmûködést. Az ipari parkok ingyen irodát, adókedvezményeket és egyéb támogatásokat ajánlanak.
„Nagyon jó, hogy Kína kész irodákat ajánlani. Azonban Izrael egy kis ország, sok kicsi, de pezsgõ vállalattal. Õk nem engedhetik meg maguknak, hogy sok izraeli munkatársat tartsanak Kínában, hosszabb idõn keresztül. Õket sokkal jobban érdekli termékeik és technológiájuk értékesítése." – mondta Mickey Mushinsky, a kereskedelmi kamara elnöke.
A kínai gazdaság jelenleg kritikus átalakuláson megy keresztül, és a nagyobb innovációs képességek kifejlesztése kulcsfontosságú e folyamatban.
Li Keqiang kínai miniszterelnök többször hangsúlyozta az Államtanács ülésein, hogy az innováció és a start-up vállalatok támogatása életbe vágó fontosságú. Li miniszterelnök elmondta, hogy a kínai emberek kimeríthetetlen kreatív potenciállal rendelkeznek a gazdasági fejlesztés terén.
Az innováció és a start-up kultúra pont az a két terület, ahol Izrael segíteni tud.
„Izraelben az innováció egy életstílus. Az innováció a növekedési motorunk. Az izraeli gazdaság már túlesett egy hasonló folyamaton, amin most Kína megy keresztül. Amikor Izrael Államot 66 évvel ezelõtt létrehozták, szocialisták voltunk. Tervgazdaságunk volt, ami végül a magánszektort is magába foglalta. Fejlesztettük iparunkat." – mondta Yaffa Ben-Ari, az izraeli Külügyminisztérium külgazdasági igazgatóhelyettese márciusi pekingi látogatása során a Global Timesnak.
A nyugati országokkal összehasonlítva, Izrael sokkal inkább hajlandó fejlett, polgári hasznosítású technológiával ellátni Kínát például az informatika, a gyógyászat vagy a vegyipar terén.
Kína igyekszik maga mögött hagyni az olcsó termékeket és vezetõ pozícióra törekszik a csúcstechnológiában. Izrael számos területen rendelkezik fejlett technológiával, piac és tõke tekintetében azonban már nem áll ilyen jól. Kína piaca óriási, és a szükséges termelési kapacitás is kiépült. Egy megkérdezett izraeli üzletember elmondta, hogy legnagyobb aggodalmukat nem a jogi bizonytalanság vagy a bürokrácia jelenti a Kínával való üzletelés során, hanem a kulturális és a hozzáállásban való különbségek.Link
Hozzaszolasok
#1 |
Gutai Zub
- 2015. September 17. 06:33:33
#2 |
Szalonna
- 2015. September 17. 09:24:01
#3 |
Ro-zsola
- 2015. September 18. 18:03:06
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.