Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Miért olyan ismerõsök ezek a történések? Cion bölcsinek 3. Jegyzõkönyve
Közölhetem önökkel, hogy ma már csak néhány lépés választ el
célunktól. Már csak kis darabot kell megtennünk ahhoz, hogy a Jelképes
Kígyó, amellyel népünket jelképezzük, befejezze az egész hosszú utat,
amelyen végigmentünk. Ha bezárul az õ köre, Európa minden állama be
lesz zárva gyûrûi közé, mint egy hatalmas satuba. Napjaink alkotmányos
berendezéseinek mérlegserpényõi hamarosan le fognak szakadni, mert mi
úgy rendeztük be azokat, hogy némileg nélkülözzék a pontos egyensúlyt,
hogy így szüntelenül kilengjenek, amíg el nem koptatják
forgáspontjaikat. A gójok azt hiszik, hogy elég erõsen
összeforrasztották õket, és minduntalan azt várják, hogy majd csak
egyensúlyba kerülnek a mérlegserpenyõk. A forgáspontokat azonban -
azaz a királyokat a maguk trónjain - akadályozzák képviselõik, akik
bolondot ûznek belõlük, megzavarodva saját ellenõrizhetetlen és
felelõtlen hatalmuktól. Ezt a hatalmat annak a rémületnek köszönhetik,
amely behatolt a palotákba. Minthogy a királyoknak a maguk trónján
nincs módjuk arra, hogy közvetlenül érintkezzenek népükkel, többé nem
tudnak megállapodásra jutni a néppel és így megerõsíteni magukat a
hatalomra törõkkel szemben. Szakadékot létesítettünk a messzelátó
uralkodói hatalom és a nép vak ereje között úgy, hogy mindkettõ
elvesztette minden jelentõségét, mivel külön-külön mindkettõ
tehetetlen, akár a vak ember és a botja.
Hogy a hatalomra törõket a hatalommal való visszaélésre ösztökéljük,
ellentétbe hoztuk egymással az összes erõket, ily módon elnyomva a
függetlenség elérésére irányuló liberális törekvéseiket. Evégett
bátorítottunk mindenféle vállalkozást, felfegyvereztünk minden pártot,
céltáblául állítottuk oda az uralkodói hatalmat mindenfajta ambíció
számára. Az államokból gladiátori arénákat csináltunk, ahol
megzavarodottak hadai vetekednek egymással... Már nem kell sok, és
egyetemes lesz a zûrzavar és csõd... Kimeríthetetlen fecsegõk
szócsatákká változtatták a parlament és a kormánytestületek üléseit.
Arcátlan újságírók és gátlástalan röpiratszerzõk naponként ütnek rajta
a kormánytisztviselõkön. Végül is a hatalommal való visszaélések
fogják elvégezni az utolsó simítást abban, hogy minden állami
berendezkedés megérlelõdjék saját megbuktatására és az õrjöngõ tömeg
csapásai alatt minden a levegõbe fog repülni. A szegénység
hatásosabban kényszeríti az embereket nehéz munkára, mint ahogy a
rabszolgaság és szolgaság valaha is tette. Ezektõl így vagy úgy
megszabadíthatták magukat vagy beletörõdhettek, a nyomortól azonban
sohasem fognak megszabadulni. Az alkotmányokba olyan jogokat
foglaltunk bele, melyeknek a tömegek jelentõséget tulajdonítanak, nem
pedig tényleges jogokat. Mindezek az úgynevezett "népszabadságjogok"
csak gondolatban lehetnek meg, a gyakorlati életben sohasem
valósíthatók meg. Mi haszna van a nehéz munkájától hétrét görnyedõ,
sorsától letaposott proletár munkásnak abból, ha a fecsegõk jogot
kapnak arra, hogy locsogjanak, ha az újságírók jogot kapnak arra, hogy
helytálló dolgok mellett 21
akármilyen hülyeséget leírjanak? A proletáriátusnak nincs más haszna
az alkotmányból, mint azok a szánalmas morzsák, amelyeket odalökünk
neki asztalunkról azért, hogy leadják szavazatukat arra, amit
diktálunk, azokra az emberekre, akiket mi juttatunk hatalomra, azokra,
akik kiszolgálnak minket... Szegény ember részére a köztársasági jogok
nem egyebek, mint keserû irónia. Ugyanis jóformán nem is élhet ezekkel
a jogokkal, mert szinte egész nap keményen dolgoznia kell s emellett
ez a körülmény meg is fosztja a rendszeres és biztos kereset minden
biztosítékától, amennyiben függõvé teszi társainak sztrájkjaitól vagy
attól, hogy munkaadói kiteszik a szûrét. A nép a mi irányításunk alatt
megsemmisítette nemességét. Ez volt az egyetlen oltalma és nevelõanyja
önmaga elõnye kedvéért, amely elválaszthatatlanul összefügg a nép
jólétével. Manapság a nemesség megbuktatása után a nép szívtelen,
pénzhajhászó gazfickók karmaiba került, akik irgalmatlan és kegyetlen
igát akasztottak a munkások nyakába.
A munkásokat elnyomatásuktól állítólagos megmentõk képében jelenünk
meg a színen, amikor azt javasoljuk nekik, hogy lépjenek be harcos
erõink - a szocialisták, anarchisták, kommunisták - soraiba, akiknek
mindenkor támogatást nyújtunk szociális szabadkõmûvességünk
állítólagos testvériségének (az egész emberiség szolidaritásának)
megfelelõen. A nemességnek, amely a törvénynél fogva élvezte a
dolgozók munkájának gyümölcsét, érdeke volt gondoskodni arról, hogy a
munkások jól tápláltak, egészségesek és erõsek legyenek. Nekünk ennek
éppen az ellenkezõje az érdekünk - a gójok megfogyatkozása,
elkorcsosodása. A mi hatalmunk a munkás állandó élelmiszerhiányában és
testi gyengeségében rejlik. Csak ezáltal válik akaratunk
rabszolgájává. És saját hatóságaiknál sem erõt, sem elszántságot nem
fognak találni arra, hogy azok szembehelyezkedjenek a mi
szándékainkkal. Az éhség jobban biztosítja a tõke jogát ahhoz, hogy
uralkodjék a munkás felett, mint ahogy a királyok törvényes hatalma
biztosította a nemességnek ezt a jogot. Az ínség, valamint az ezáltal
elõidézett irigység és gyûlölet révén fogjuk mozgatni a tömegeket és
az õ kezeikkel fogjuk elsöpörni mindazokat, akik akadályoznak utunkon.
Amikor majd üt az egész világ feletti szuverén uralkodónk
megkoronáztatásának órája, pontosan ezek a kezek fognak félresöpörni
mindent, ami akadályt gördíthetne ennek útjába.
A gójok elszoktak attól, hogy gondolkozzanak, hacsak a mi
szakembereink sugalmazásai nem késztetik õket arra. Ezért õk nem
veszik észre sürgõs szükségességét annak, amit mi, mihelyt eljön a mi:
királyságunk, rögtön be is fogunk vezetni, nevezetesen azt, mennyire
lényeges, hogy a nemzetek iskoláiban valamelyest egyszerû, igaz tudást
tanítsanak, minden tudás alapját - az emberi élet, a társadalmi lét
szerkezetének ismeretét, amely társadalmi szerkezet megköveteli a
munkamegosztást s ebbõl kifolyólag az embereknek osztályokba és
rangokba való sorolását. Mindenki számára fontos tudni, hogy a
különbözõ rendeltetésû emberi tevékenységek folytán nem lehetséges
semmiféle egyenlõség, hogy az, aki bármely cselekedetével egész
osztályt kompromittál, nem lehet törvény elõtt egyenlõ mértékben
felelõs, mint az, aki senki ellen nem vét, csak saját becsülete ellen.
A társadalom felépítésének helyes ismerete, melynek titkaiba nem
avatjuk be a gójokat, mindenki elõtt nyilvánvalóvá tenné, hogy az
emberek bizonyos körére kell korlátozni az egyes állításokat és
foglalkozásokat, nehogy azok az emberi szenvedés forrásává váljanak
abból kifolyólag, hogy az emberek kiképzése nem felel meg annak a
munkának, melynek elvégzését megkövetelik tõlük. Az erre vonatkozó
ismeretek alapos tanulmányozása után az emberek önként fogják alávetni
magukat az uralkodó hatalomnak és fogják elfoglalni az államban
számukra kijelölt helyet. A tudomány mai állása mellett s amellett az
irány mellett, amelybe mi annak fejlõdését tereltük, a nép, minthogy
vakon elhiszi a nyomtatásban megjelenõ dolgokat - hála a félrevezetõ
sugalmazásoknak és saját tudatlanságának -, vak gyûlölettel viseltetik
mindennel szemben, amit saját maga felett állónak tekint, mert nem
fogja fel az osztályok és rangok jelentõségét.
Ezt a gyûlöletet még fokozni fogják a gazdasági válságok kihatásai,
mely válságok le fogják állítani a tõzsdei forgalmat és meg fogják
bénítani az ipart. A számunkra hozzáférhetõ összes titkos földalatti
eszközökkel és az arany segítségével, amely teljes egészében a mi
kezünkben van, egyetemes gazdasági válságot fogunk elõidézni, s ennek
során egész munkástömegeket fogunk kidobni az utcára egyidejûleg
Európa valamennyi országában. Ezek a tömegek égni fognak a vágytól,
hogy vérét ontsák azoknak, akikre tudatlanságuk együgyûségében
kezdettõl fogva irigykedtek s akiknek vagyonát akkor majd magukhoz
tudják ragadni.
A mieinkhez nem fognak hozzányúlni, mert mi ismerni fogjuk a támadás
idõpontját és intézkedéseket teszünk majd védelmünkre. Kimutattuk,
hogy a haladás az összes gójt alá fogja vetni az ész uralmának.
Pontosan ez lesz majd a mi kényuralmunk, mert érteni fog ahhoz hogy
ésszerû szigorúsággal véget vessen minden nyugtalanságnak és számûzze
a szabadelvûséget minden állami intézménybõl.
Amikor a lakosság látta, hogy a szabadság nevében mindenféle
engedményt tesznek, szuverén úrnak képzelte magát és rohant, hogy
magához ragadja a hatalmat. Eközben természetesen - mint minden vak
ember - egy csomó akadályba ütközött. Sietett vezetõket keresni, de
eszébe sem jutott visszatérni az elõzõ állapothoz, ehelyett a mi
lábaink elé helyezte teljhatalmát. Emlékezzenek a francia
forradalomra, amelynek mi adtuk a "nagy" jelzõt. Mi jól ismerjük
elõkészítésének titkait, hiszen teljes mértékben a mi kezünk mûve
volt. Azóta is egyik csalódásból a másikba visszük a népeket azért,
hogy a végén tõlünk is forduljanak el annak a Cion vérébõl származó
zsarnok-királynak javára, akit a világnak adni fogunk. Ma, mint
nemzetközi nagyhatalom, legyõzhetetlenek vagyunk, mert ha egyes
államok megtámadnak, mások segítségünkre sietnek. A gój népek
határtalan hitványsága - hasukon csúsznak a hatalmas elõtt, de
irgalmatlanok a gyengével szemben, kíméletlenek vétségekkel szemben és
elnézõk bûntettek dolgában, a szabad társadalmi rend ellentmondásait
nem hajlandók eltûrni, de végtelen türelemmel viselik el egy merész
kényuralom erõszakoskodásait -, mindezek a tulajdonságok segítenek
bennünket függetlenségünk elérésében. A jelen kor
miniszterelnök-diktátorai részérõl a gój népek türelmesen elszenvednek
és elviselnek olyan visszaéléseket, amelyek legkisebbikéért húsz
királyt is lefejeztek volna. Hogyan magyarázható ez a jelenség, a
néptömegeknek ez a furcsa következetlensége oly eseményekkel szemben
tanúsított magatartásukon, amelyek nyilvánvalóan ugyanabba a
kategóriába tartoznak? Megmagyarázza az a tény, hogy ezek a diktátorok
ügynökeik útján beadják a népnek, hogy ezekkel a visszaélésekkel
szándékosan károsítják meg az államokat, mégpedig a legmagasabb cél
kedvéért - azért, hogy biztosítsák a népek jólétét, nemzetközi
testvériségét, szolidaritását és jogegyenlõségét. Azt természetesen
nem mondják meg a népnek, hogy ezt az egyesülést a mi legfõbb uralmunk
alatt kell véghezvinni.
Így aztán a nép kárhoztatja az igazságosokat és felmenti a bûnösöket,
mindjobban meggyõzõdve arról, hogy mindent megtehet, amit csak akar.
Hála a dolgok ilyen állásának, a nép elpusztít mindenfajta stabilitást
és zûrzavart teremt lépten-nyomon.
A "szabadság" szó arra indítja az embereket, hogy szembeforduljanak
mindenfajta hatalommal, mindenfajta tekintéllyel, még Istennel és a
természet törvényeivel is. Ezért nekünk, amikor majd elfoglaljuk
helyünket a mi királyságunkban, törölnünk kell az élet szótárából ezt
a szót, mert ez az állati erõ egyik forrását takarja, mely a tömegeket
vérszomjas ragadozókká változtatja. Igaz, hogy ezek a vadállatok
mindannyiszor újra elalszanak, ha elég vért ittak, ilyenkor könnyen
láncra verhetõk, de ha nem kapnak vért, akkor nem alszanak el, hanem
tovább verekednek.
célunktól. Már csak kis darabot kell megtennünk ahhoz, hogy a Jelképes
Kígyó, amellyel népünket jelképezzük, befejezze az egész hosszú utat,
amelyen végigmentünk. Ha bezárul az õ köre, Európa minden állama be
lesz zárva gyûrûi közé, mint egy hatalmas satuba. Napjaink alkotmányos
berendezéseinek mérlegserpényõi hamarosan le fognak szakadni, mert mi
úgy rendeztük be azokat, hogy némileg nélkülözzék a pontos egyensúlyt,
hogy így szüntelenül kilengjenek, amíg el nem koptatják
forgáspontjaikat. A gójok azt hiszik, hogy elég erõsen
összeforrasztották õket, és minduntalan azt várják, hogy majd csak
egyensúlyba kerülnek a mérlegserpenyõk. A forgáspontokat azonban -
azaz a királyokat a maguk trónjain - akadályozzák képviselõik, akik
bolondot ûznek belõlük, megzavarodva saját ellenõrizhetetlen és
felelõtlen hatalmuktól. Ezt a hatalmat annak a rémületnek köszönhetik,
amely behatolt a palotákba. Minthogy a királyoknak a maguk trónján
nincs módjuk arra, hogy közvetlenül érintkezzenek népükkel, többé nem
tudnak megállapodásra jutni a néppel és így megerõsíteni magukat a
hatalomra törõkkel szemben. Szakadékot létesítettünk a messzelátó
uralkodói hatalom és a nép vak ereje között úgy, hogy mindkettõ
elvesztette minden jelentõségét, mivel külön-külön mindkettõ
tehetetlen, akár a vak ember és a botja.
Hogy a hatalomra törõket a hatalommal való visszaélésre ösztökéljük,
ellentétbe hoztuk egymással az összes erõket, ily módon elnyomva a
függetlenség elérésére irányuló liberális törekvéseiket. Evégett
bátorítottunk mindenféle vállalkozást, felfegyvereztünk minden pártot,
céltáblául állítottuk oda az uralkodói hatalmat mindenfajta ambíció
számára. Az államokból gladiátori arénákat csináltunk, ahol
megzavarodottak hadai vetekednek egymással... Már nem kell sok, és
egyetemes lesz a zûrzavar és csõd... Kimeríthetetlen fecsegõk
szócsatákká változtatták a parlament és a kormánytestületek üléseit.
Arcátlan újságírók és gátlástalan röpiratszerzõk naponként ütnek rajta
a kormánytisztviselõkön. Végül is a hatalommal való visszaélések
fogják elvégezni az utolsó simítást abban, hogy minden állami
berendezkedés megérlelõdjék saját megbuktatására és az õrjöngõ tömeg
csapásai alatt minden a levegõbe fog repülni. A szegénység
hatásosabban kényszeríti az embereket nehéz munkára, mint ahogy a
rabszolgaság és szolgaság valaha is tette. Ezektõl így vagy úgy
megszabadíthatták magukat vagy beletörõdhettek, a nyomortól azonban
sohasem fognak megszabadulni. Az alkotmányokba olyan jogokat
foglaltunk bele, melyeknek a tömegek jelentõséget tulajdonítanak, nem
pedig tényleges jogokat. Mindezek az úgynevezett "népszabadságjogok"
csak gondolatban lehetnek meg, a gyakorlati életben sohasem
valósíthatók meg. Mi haszna van a nehéz munkájától hétrét görnyedõ,
sorsától letaposott proletár munkásnak abból, ha a fecsegõk jogot
kapnak arra, hogy locsogjanak, ha az újságírók jogot kapnak arra, hogy
helytálló dolgok mellett 21
akármilyen hülyeséget leírjanak? A proletáriátusnak nincs más haszna
az alkotmányból, mint azok a szánalmas morzsák, amelyeket odalökünk
neki asztalunkról azért, hogy leadják szavazatukat arra, amit
diktálunk, azokra az emberekre, akiket mi juttatunk hatalomra, azokra,
akik kiszolgálnak minket... Szegény ember részére a köztársasági jogok
nem egyebek, mint keserû irónia. Ugyanis jóformán nem is élhet ezekkel
a jogokkal, mert szinte egész nap keményen dolgoznia kell s emellett
ez a körülmény meg is fosztja a rendszeres és biztos kereset minden
biztosítékától, amennyiben függõvé teszi társainak sztrájkjaitól vagy
attól, hogy munkaadói kiteszik a szûrét. A nép a mi irányításunk alatt
megsemmisítette nemességét. Ez volt az egyetlen oltalma és nevelõanyja
önmaga elõnye kedvéért, amely elválaszthatatlanul összefügg a nép
jólétével. Manapság a nemesség megbuktatása után a nép szívtelen,
pénzhajhászó gazfickók karmaiba került, akik irgalmatlan és kegyetlen
igát akasztottak a munkások nyakába.
A munkásokat elnyomatásuktól állítólagos megmentõk képében jelenünk
meg a színen, amikor azt javasoljuk nekik, hogy lépjenek be harcos
erõink - a szocialisták, anarchisták, kommunisták - soraiba, akiknek
mindenkor támogatást nyújtunk szociális szabadkõmûvességünk
állítólagos testvériségének (az egész emberiség szolidaritásának)
megfelelõen. A nemességnek, amely a törvénynél fogva élvezte a
dolgozók munkájának gyümölcsét, érdeke volt gondoskodni arról, hogy a
munkások jól tápláltak, egészségesek és erõsek legyenek. Nekünk ennek
éppen az ellenkezõje az érdekünk - a gójok megfogyatkozása,
elkorcsosodása. A mi hatalmunk a munkás állandó élelmiszerhiányában és
testi gyengeségében rejlik. Csak ezáltal válik akaratunk
rabszolgájává. És saját hatóságaiknál sem erõt, sem elszántságot nem
fognak találni arra, hogy azok szembehelyezkedjenek a mi
szándékainkkal. Az éhség jobban biztosítja a tõke jogát ahhoz, hogy
uralkodjék a munkás felett, mint ahogy a királyok törvényes hatalma
biztosította a nemességnek ezt a jogot. Az ínség, valamint az ezáltal
elõidézett irigység és gyûlölet révén fogjuk mozgatni a tömegeket és
az õ kezeikkel fogjuk elsöpörni mindazokat, akik akadályoznak utunkon.
Amikor majd üt az egész világ feletti szuverén uralkodónk
megkoronáztatásának órája, pontosan ezek a kezek fognak félresöpörni
mindent, ami akadályt gördíthetne ennek útjába.
A gójok elszoktak attól, hogy gondolkozzanak, hacsak a mi
szakembereink sugalmazásai nem késztetik õket arra. Ezért õk nem
veszik észre sürgõs szükségességét annak, amit mi, mihelyt eljön a mi:
királyságunk, rögtön be is fogunk vezetni, nevezetesen azt, mennyire
lényeges, hogy a nemzetek iskoláiban valamelyest egyszerû, igaz tudást
tanítsanak, minden tudás alapját - az emberi élet, a társadalmi lét
szerkezetének ismeretét, amely társadalmi szerkezet megköveteli a
munkamegosztást s ebbõl kifolyólag az embereknek osztályokba és
rangokba való sorolását. Mindenki számára fontos tudni, hogy a
különbözõ rendeltetésû emberi tevékenységek folytán nem lehetséges
semmiféle egyenlõség, hogy az, aki bármely cselekedetével egész
osztályt kompromittál, nem lehet törvény elõtt egyenlõ mértékben
felelõs, mint az, aki senki ellen nem vét, csak saját becsülete ellen.
A társadalom felépítésének helyes ismerete, melynek titkaiba nem
avatjuk be a gójokat, mindenki elõtt nyilvánvalóvá tenné, hogy az
emberek bizonyos körére kell korlátozni az egyes állításokat és
foglalkozásokat, nehogy azok az emberi szenvedés forrásává váljanak
abból kifolyólag, hogy az emberek kiképzése nem felel meg annak a
munkának, melynek elvégzését megkövetelik tõlük. Az erre vonatkozó
ismeretek alapos tanulmányozása után az emberek önként fogják alávetni
magukat az uralkodó hatalomnak és fogják elfoglalni az államban
számukra kijelölt helyet. A tudomány mai állása mellett s amellett az
irány mellett, amelybe mi annak fejlõdését tereltük, a nép, minthogy
vakon elhiszi a nyomtatásban megjelenõ dolgokat - hála a félrevezetõ
sugalmazásoknak és saját tudatlanságának -, vak gyûlölettel viseltetik
mindennel szemben, amit saját maga felett állónak tekint, mert nem
fogja fel az osztályok és rangok jelentõségét.
Ezt a gyûlöletet még fokozni fogják a gazdasági válságok kihatásai,
mely válságok le fogják állítani a tõzsdei forgalmat és meg fogják
bénítani az ipart. A számunkra hozzáférhetõ összes titkos földalatti
eszközökkel és az arany segítségével, amely teljes egészében a mi
kezünkben van, egyetemes gazdasági válságot fogunk elõidézni, s ennek
során egész munkástömegeket fogunk kidobni az utcára egyidejûleg
Európa valamennyi országában. Ezek a tömegek égni fognak a vágytól,
hogy vérét ontsák azoknak, akikre tudatlanságuk együgyûségében
kezdettõl fogva irigykedtek s akiknek vagyonát akkor majd magukhoz
tudják ragadni.
A mieinkhez nem fognak hozzányúlni, mert mi ismerni fogjuk a támadás
idõpontját és intézkedéseket teszünk majd védelmünkre. Kimutattuk,
hogy a haladás az összes gójt alá fogja vetni az ész uralmának.
Pontosan ez lesz majd a mi kényuralmunk, mert érteni fog ahhoz hogy
ésszerû szigorúsággal véget vessen minden nyugtalanságnak és számûzze
a szabadelvûséget minden állami intézménybõl.
Amikor a lakosság látta, hogy a szabadság nevében mindenféle
engedményt tesznek, szuverén úrnak képzelte magát és rohant, hogy
magához ragadja a hatalmat. Eközben természetesen - mint minden vak
ember - egy csomó akadályba ütközött. Sietett vezetõket keresni, de
eszébe sem jutott visszatérni az elõzõ állapothoz, ehelyett a mi
lábaink elé helyezte teljhatalmát. Emlékezzenek a francia
forradalomra, amelynek mi adtuk a "nagy" jelzõt. Mi jól ismerjük
elõkészítésének titkait, hiszen teljes mértékben a mi kezünk mûve
volt. Azóta is egyik csalódásból a másikba visszük a népeket azért,
hogy a végén tõlünk is forduljanak el annak a Cion vérébõl származó
zsarnok-királynak javára, akit a világnak adni fogunk. Ma, mint
nemzetközi nagyhatalom, legyõzhetetlenek vagyunk, mert ha egyes
államok megtámadnak, mások segítségünkre sietnek. A gój népek
határtalan hitványsága - hasukon csúsznak a hatalmas elõtt, de
irgalmatlanok a gyengével szemben, kíméletlenek vétségekkel szemben és
elnézõk bûntettek dolgában, a szabad társadalmi rend ellentmondásait
nem hajlandók eltûrni, de végtelen türelemmel viselik el egy merész
kényuralom erõszakoskodásait -, mindezek a tulajdonságok segítenek
bennünket függetlenségünk elérésében. A jelen kor
miniszterelnök-diktátorai részérõl a gój népek türelmesen elszenvednek
és elviselnek olyan visszaéléseket, amelyek legkisebbikéért húsz
királyt is lefejeztek volna. Hogyan magyarázható ez a jelenség, a
néptömegeknek ez a furcsa következetlensége oly eseményekkel szemben
tanúsított magatartásukon, amelyek nyilvánvalóan ugyanabba a
kategóriába tartoznak? Megmagyarázza az a tény, hogy ezek a diktátorok
ügynökeik útján beadják a népnek, hogy ezekkel a visszaélésekkel
szándékosan károsítják meg az államokat, mégpedig a legmagasabb cél
kedvéért - azért, hogy biztosítsák a népek jólétét, nemzetközi
testvériségét, szolidaritását és jogegyenlõségét. Azt természetesen
nem mondják meg a népnek, hogy ezt az egyesülést a mi legfõbb uralmunk
alatt kell véghezvinni.
Így aztán a nép kárhoztatja az igazságosokat és felmenti a bûnösöket,
mindjobban meggyõzõdve arról, hogy mindent megtehet, amit csak akar.
Hála a dolgok ilyen állásának, a nép elpusztít mindenfajta stabilitást
és zûrzavart teremt lépten-nyomon.
A "szabadság" szó arra indítja az embereket, hogy szembeforduljanak
mindenfajta hatalommal, mindenfajta tekintéllyel, még Istennel és a
természet törvényeivel is. Ezért nekünk, amikor majd elfoglaljuk
helyünket a mi királyságunkban, törölnünk kell az élet szótárából ezt
a szót, mert ez az állati erõ egyik forrását takarja, mely a tömegeket
vérszomjas ragadozókká változtatja. Igaz, hogy ezek a vadállatok
mindannyiszor újra elalszanak, ha elég vért ittak, ilyenkor könnyen
láncra verhetõk, de ha nem kapnak vért, akkor nem alszanak el, hanem
tovább verekednek.
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
GERRY
- 2012. July 31. 17:25:04
#12 |
Alexandros
- 2012. July 31. 17:50:34
#13 |
Bulcsu
- 2012. July 31. 18:38:56
#14 |
kincses
- 2012. July 31. 19:53:46
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.