Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
'Félázsiai származék' Nemcsak Orbán szólta le a magyarokat
Orbán Viktor vitákat kiváltó kijelentése, miszerint a magyarok félázsiai származék, amely csak az erõbõl ért, eszmetörténeti szempontból messze nem elõzmény nélküli. Már Széchenyi is a kelet népét emlegette, amely tespedt és szalmaláng természetû. Ady pedig azt mondta, a magyaroknak nem parlament, hanem "kancsuka" kell. De vajon mit tudhatunk meg mindebbõl a miniszterelnök politikai credójáról?
Legjobb sportfogadóink akár 3.410.000 Ft bónuszt is bezsebelhetnek évente!
Hírek, fotók, videók! Kattintson, lájkoljon minket és ossza meg a véleményét az atv.hu Facebook-oldalán is! Az atv.hu heti kérdésére pedig szavazzon a nyitólapon!
"Az összefogás nem szándék kérdése, hanem erõ kérdése. Lehet hogy vannak országok, ahol ez nem így mûködik, például a skandinávoknál, de egy ilyen félázsiai származék, mint mi, akkor tud összefogni, ha erõ van. Ez nem zárja ki a konzultációt, a vitát és a demokráciát, de kell egy központi összefogás, ami az ország történelmi tapasztalataiból is levonható” - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök múlt héten, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének kibõvített elnökségi ülésén, amelyre a kéthetes konzultációsorozata keretében került sor. Ugyanitt azt is mondta: "egyelõre most még nem kell új politikai rendszereket fölépíteni, de föl kell építeni új gazdasági rendszereket Közép-Európában, és reméljük a Jóisten megsegít bennünket, hogy a demokrácia helyett nem kell kigondolnunk más típusú politikai rendszereket, amelyeket a gazdasági túlélés érdekében aztán be kelljen vezetni".
Orbán Viktor a VOSZ ülésén. Szerinte csak az erõbõl értünk
Kijelentései miatt a kormányfõ számos kritikát kapott az ellenzéki pártok részérõl. Az atv.hu most történelmi szempontból igyekezett értelmezni a fenti szavak politikai üzenetét.
Kelet népe
Gerõ András történész szerint Orbán szavainak nem a magyarság eredettörténete kapcsán van jelentõsége - hiszen tudományos tény, hogy nem is félig, hanem egészen ázsiai eredetûek vagyunk -, hanem eszmetörténeti szempontból. "A modern nemzetté válás óta hangsúlyos kérdés, hogy mi magyarok miként látjuk saját magunkat. Ebben a vonatkozásban a miniszterelnök véleménye nem elõzmény nélküli, hiszen már Széchenyi is ázsiai típusú népként határozta meg a magyarokat a Kelet Népe címû írásában, és az ebbõl fakadó hibáink között említette a tespedtséget és a szalmatûz természetet" - fogalmazott Gerõ.
Hozzátette: Ady szintén ezért kritizálta saját népét. Menjünk vissza Ázsiába címû jegyzetében például így fogalmaz: "Parlament kell ennek az országnak? Kancsuka, nem parlament. Azaz dehogy kancsuka. Kisdedóvó, gyermekkert és sok-sok türelem, ha e dicsõ erénybõl maradhatott volna valami a huszadik századra." Ennek a kritikus hangvételnek a folytatója volt Bibó István is, aki Eltorzult magyar alkatról és zsákutcás magyar történelemrõl értekezett.
"Persze a miniszterelnök nem filozófus, vagy eszmetörténész, tehát szavainak politikai célja volt. Lényegében azt üzente: szüksége van egy erõs központi hatalomra, mert a magyar nép alkatából fakadóan nem képes az összefogásra. A magyar történelmet tekintve ez az állítás bizonyos esetekben cáfolható, bizonyos esetekben pedig igazolható. Ha például 1848-at, 1956-ot, vagy 1989-et nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy a magyar nép összefogását nem a központi hatalom idézte elõ. Ugyanakkor az is igaz, hogy békeidõben a magyarok többnyire nem tudtak összefogni" - mondta a történész.
Szerinte egyébként Orbán szavai nem kérdõjelezik meg a demokráciát, inkább a despotizmus és a liberális kapitalizmus közötti harmadik utat hivatottak kijelölni - ez az elmélet azonban sehol nem realizálódott eddig.
Illik hozzánk a demokrácia
Arra a kérdésre, hogy a liberális demokrácia magyarországi problémái jelenthetik-e azt, hogy nekünk valóban el kell mozdulnunk a "putyini demokrácia" irányába, Gerõ András azt mondta, kulturális értelemben a magyaroktól nem idegen a demokrácia, nem kell "megerõszakolni a lelküket" hozzá.
"A 10-11. században a nyugati keresztény kultúrkörbe tagozódtunk be, amibõl maga a demokrácia is fakadt, és nem keleti ortodoxiába, ami több despotikus elemet tartalmaz" - magyarázta a történész.
Gerõ András: nem kell "megerõszakolni" a magyarok lelkét a demokráciához
Azzal kapcsolatban, hogy mit árul el Orbán Viktor politikai credójáról ez a néhány mondat, a történészt azt mondta, úgy tûnik, a miniszterelnök az erõs államban és nem az erõs társadalomban hisz. Az elõbbi a vezetõi hatalom központosítását, jogainak erõsítését jelenti, utóbbi pedig az autonóm rendszerek együttmûködését egy hatékony állam keretein belül. Ezért például egy erõs társadalomban jól mûködik az önkormányzatiság, az erõs állam esetében viszont erre nincs is gazán szükség.
Gerõ András megjegyezte: az erõs társadalom híve volt például Kossuth Lajos, és a rendszer Nyugat-Európában jól is mûködik. A magyar bajok szerinte nem a demokrácia hibáját, vagy a magyarok erre való alkalmatlanságát jelentik, hanem azt, hogy nem tudtunk megfelelõen élni a kínálkozó történelmi lehetõségeinkkel.
Link
Legjobb sportfogadóink akár 3.410.000 Ft bónuszt is bezsebelhetnek évente!
Hírek, fotók, videók! Kattintson, lájkoljon minket és ossza meg a véleményét az atv.hu Facebook-oldalán is! Az atv.hu heti kérdésére pedig szavazzon a nyitólapon!
"Az összefogás nem szándék kérdése, hanem erõ kérdése. Lehet hogy vannak országok, ahol ez nem így mûködik, például a skandinávoknál, de egy ilyen félázsiai származék, mint mi, akkor tud összefogni, ha erõ van. Ez nem zárja ki a konzultációt, a vitát és a demokráciát, de kell egy központi összefogás, ami az ország történelmi tapasztalataiból is levonható” - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök múlt héten, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének kibõvített elnökségi ülésén, amelyre a kéthetes konzultációsorozata keretében került sor. Ugyanitt azt is mondta: "egyelõre most még nem kell új politikai rendszereket fölépíteni, de föl kell építeni új gazdasági rendszereket Közép-Európában, és reméljük a Jóisten megsegít bennünket, hogy a demokrácia helyett nem kell kigondolnunk más típusú politikai rendszereket, amelyeket a gazdasági túlélés érdekében aztán be kelljen vezetni".
Orbán Viktor a VOSZ ülésén. Szerinte csak az erõbõl értünk
Kijelentései miatt a kormányfõ számos kritikát kapott az ellenzéki pártok részérõl. Az atv.hu most történelmi szempontból igyekezett értelmezni a fenti szavak politikai üzenetét.
Kelet népe
Gerõ András történész szerint Orbán szavainak nem a magyarság eredettörténete kapcsán van jelentõsége - hiszen tudományos tény, hogy nem is félig, hanem egészen ázsiai eredetûek vagyunk -, hanem eszmetörténeti szempontból. "A modern nemzetté válás óta hangsúlyos kérdés, hogy mi magyarok miként látjuk saját magunkat. Ebben a vonatkozásban a miniszterelnök véleménye nem elõzmény nélküli, hiszen már Széchenyi is ázsiai típusú népként határozta meg a magyarokat a Kelet Népe címû írásában, és az ebbõl fakadó hibáink között említette a tespedtséget és a szalmatûz természetet" - fogalmazott Gerõ.
Hozzátette: Ady szintén ezért kritizálta saját népét. Menjünk vissza Ázsiába címû jegyzetében például így fogalmaz: "Parlament kell ennek az országnak? Kancsuka, nem parlament. Azaz dehogy kancsuka. Kisdedóvó, gyermekkert és sok-sok türelem, ha e dicsõ erénybõl maradhatott volna valami a huszadik századra." Ennek a kritikus hangvételnek a folytatója volt Bibó István is, aki Eltorzult magyar alkatról és zsákutcás magyar történelemrõl értekezett.
"Persze a miniszterelnök nem filozófus, vagy eszmetörténész, tehát szavainak politikai célja volt. Lényegében azt üzente: szüksége van egy erõs központi hatalomra, mert a magyar nép alkatából fakadóan nem képes az összefogásra. A magyar történelmet tekintve ez az állítás bizonyos esetekben cáfolható, bizonyos esetekben pedig igazolható. Ha például 1848-at, 1956-ot, vagy 1989-et nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy a magyar nép összefogását nem a központi hatalom idézte elõ. Ugyanakkor az is igaz, hogy békeidõben a magyarok többnyire nem tudtak összefogni" - mondta a történész.
Szerinte egyébként Orbán szavai nem kérdõjelezik meg a demokráciát, inkább a despotizmus és a liberális kapitalizmus közötti harmadik utat hivatottak kijelölni - ez az elmélet azonban sehol nem realizálódott eddig.
Illik hozzánk a demokrácia
Arra a kérdésre, hogy a liberális demokrácia magyarországi problémái jelenthetik-e azt, hogy nekünk valóban el kell mozdulnunk a "putyini demokrácia" irányába, Gerõ András azt mondta, kulturális értelemben a magyaroktól nem idegen a demokrácia, nem kell "megerõszakolni a lelküket" hozzá.
"A 10-11. században a nyugati keresztény kultúrkörbe tagozódtunk be, amibõl maga a demokrácia is fakadt, és nem keleti ortodoxiába, ami több despotikus elemet tartalmaz" - magyarázta a történész.
Gerõ András: nem kell "megerõszakolni" a magyarok lelkét a demokráciához
Azzal kapcsolatban, hogy mit árul el Orbán Viktor politikai credójáról ez a néhány mondat, a történészt azt mondta, úgy tûnik, a miniszterelnök az erõs államban és nem az erõs társadalomban hisz. Az elõbbi a vezetõi hatalom központosítását, jogainak erõsítését jelenti, utóbbi pedig az autonóm rendszerek együttmûködését egy hatékony állam keretein belül. Ezért például egy erõs társadalomban jól mûködik az önkormányzatiság, az erõs állam esetében viszont erre nincs is gazán szükség.
Gerõ András megjegyezte: az erõs társadalom híve volt például Kossuth Lajos, és a rendszer Nyugat-Európában jól is mûködik. A magyar bajok szerinte nem a demokrácia hibáját, vagy a magyarok erre való alkalmatlanságát jelentik, hanem azt, hogy nem tudtunk megfelelõen élni a kínálkozó történelmi lehetõségeinkkel.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
vesterhagen
- 2012. August 01. 09:42:31
#2 |
HER
- 2012. August 01. 17:41:21
#3 |
vesterhagen
- 2012. August 01. 19:58:11
#4 |
GERRY
- 2012. August 02. 05:22:41
#5 |
Advaita
- 2012. August 04. 10:19:42
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.