Naplóm/Verseim

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Tombol a bosszú népe: Ma kezdõdik a háromnapos Purim-ünnep

Ma a móze1 -en majd félórás zsidó gyerekszínház ment ovis és nagyobb kiadásban. Néztük és megállapítottuk, hogy a Lauderben sincs cigány, de magyar sem, s szeretnénk, ha legközelebb a holokausztról emlékezhetnénk meg méghozzá élõ mûsorban igen számos zsidó statisztával. Addig csak akad egy állami cég arra, hogy vagonírozza és deportálja õket oda, ahová valók! Az a nap a magyarok nemzeti ünnepe és egyben gyásznapja is lesz! Az biztos, hogy ezek nem maradhatnak az embernek közelében!
Ki sejti, hogy milyen õseredetû tanításokon alapszik a zsidó bosszú?

Ki tudja, hogy mit jelent a Purim ünnepe? Ki látta már a Purim ünnepet? Ki látta már a zsinagógákban lerészegedõ zsidókat, akik egyébként antialkoholisták, de akiknek ezen a napon vallási kötelességük, hogy berúgjanak.

Purim-karnevál Izraelben
Ki tudja a "bibliaolvasó" nemzsidók közül, hogy a zsidóság a Purimot a világtörténelem egyik legnagyobb tömeggyilkosságának emlékezetére ünnepli ma is, mint örömünnepet?!

Több mint kétezer-háromszázötven éve már az elsõ Purimnak, de Mordeháj és Eszter királynõ utódjai még mindig megsütik a Juda oroszlánjával ékesített kalácsokat. A zsidó férfiak még mindig lerészegednek Ádár hónapjának tizennegyedik napján a bor és bosszú mámorától.

És a zsinagógákban, mikor Eszter királynõ könyvét olvassák, a kaftánok zsebébõl mindig elõkerülnek a Hámán-botok, amelyekkel a hívõ zsidónak szimbolikusan a templom padjára kell ütni, valahányszor Ahasvérus kincstartójának neve elõfordul a szövegben.

Kétezer-háromszázötven év múltán is egy nép kollektív bosszúja, olthatatlan gyûlölete sújt le arra, aki Ábrahám szent magjára akarta emelni kezét. A keleti zsidóság zsinagógáiban bortól, pálinkától szédült zsidók tántorognak ezen a napon. Belzben, Sadagorában palesztinai táncosnõk járják a buja keleti táncokat. A tömeggyilkosságnak, bosszúnak szép ünnepe ez.

- Nézzük, mire tanítja a zsidóságot Eszter királynõ könyve? Mi történt az elsõ Purimkor?

Eszter könyvének tanúságtétele szerint Ahasvérus perzsa király megharagudott perzsa származású feleségére és új asszonyt keresett magának. Az új királynõt a Babilonba hurcolt zsidó lányok között találták meg. Eszter a királynak és környezetének nem árulta el származását, sem nemzetiségét. Márdokeus, Eszter nagybátyja, határozottan így parancsolta ezt.

Purim Miskolcon, 1930-ban
Az öreg Márdokeus ezzel politikai iskolát alapított. A király hálószobájáig juttatta el, és elõre kijelölte azoknak a zsidó nõknek az útját, akik így jutottak királyok, császárok, köztársasági elnökök, államférfiak közelségébe, hogy azoknál a zsidó nacionalizmus céljait érvényesítsék. Odajutottak, noha ezzel megtagadták a mózesi parancsot.

Ebben az idõben az Agágabeli Hámán lett Ahasvérus király kincstartója, vagy mint ma mondanánk, miniszterelnöke. A Bibliából nem tûnik ki, hogy miért, de Hámán "a zsidók ellensége volt", s így vádolta õket a király elõtt:

"Van egy nép elszórva és elkülönítve a népek között (!) országod minden tartományában és az õ törvényeik különböznek minden nemzetségétõl, a király törvényeit nem teljesítik. (Eszter könyve 3. rész 8.)"

Eszter könyve szerint a király el is rendelte, hogy Ádár hónapjának tizenkettedik napján a zsidókat lemészárolják. Az öreg Márdokeus azonban értesült a király tervérõl és üzenetet küldött unokahúgának, hogy menjen a királyhoz és "esedezzen az õ nemzetségéért". A zsidó királynõ erre lakomára hívta Hámánt és a királyt.

"És mondá a király másodnapon, borivás közben: Mi a te kívánságod, Eszter királynõ? Megadatik.. És micsoda a te kérésed? Ha az ország fele is, meglészen." (Eszter 5. fej. 3.)

Eszter könyvébõl világos, hogy a király már erõsen beborozott állapotban volt, amikor az asszony Hámánt, a "gyûlöltöt" elkezdte vádolni. Ahasvérus haragjában kiment a pálmakertbe és ezalatt Hámán már az életéért könyörgött a királynõnek. A módszerek már akkor is nürnbergiek voltak: hazugság és rágalom! A királynõ azzal vádolta Hámánt, hogy a király távollétében erõszakot akart elkövetni rajta. A király erre elrendelte, hogy kincstartóját azonnal akasszák fel egy ötven könyök magas akasztófára.

A kincstartó teteme még ki sem hûlt, amikor megtörtént a - hatalomátvétel. A szép zsidólány parancsára a király Márdokeust nevezte ki miniszterelnökké s ugyanakkor Indiától Szerecsenországig kitört a véres tömegmészárlás, amelyet azok a zsidók hajtottak végre, akiket tulajdonképpen semmi sérelem sem ért. Hiszen Hámán terve legfeljebb terv volt. Hámánt, aki a felelõsséget viselte, felakasztották. Mint akkor, s azóta is, ha a hatalom a kezükbe került, véresen ünnepelték meg diadalukat. A zsidó királynõ férje a bábállamférfi õskori példaképe, megengedte, hogy a zsidók "megbosszulják magukat ellenségeiken".

A mózesi nacionalizmus az elsõ Purim óta fürdik a megbosszultak vérében.
"A zsidóknak világosság támada, öröm, vígasság, tisztesség!" (Eszter könyve 8. 16.) - mondja az Ószövetség. "Mert magok võnek hatalmat azokon, akik õket gyûlölik."

"És leverték a zsidók minden ellenségüket, fegyverrel megölvén és megsemmisítvén azokat és akaratok szerint cselekedének gyûlölõikkel." (Eszter könyve 9. 5.)
Eszter könyve részletesen felsorolja ennek a páratlan tömegmészárlásnak áldozatait. Elmondja mindenekelõtt, hogy megölték Hámán tíz fiát, akiknek egyetlen bûnük volt, hogy apjukat "antiszemitának" tartották. Susan várában megöltek elõbb 500, majd 300 férfit, a tartományokban minden ok nélkül meggyilkoltak "gyûlölõikbõl hetvenötezret".

Ennek a mészárlásnak arányait csak úgy érthetjük meg, ha nem a mai nagy számokat látjuk szemeink elõtt. Nagy Sándor serege, amellyel meghódította Indiát, 47.000 emberbõl állott. Marathonnál a perzsa hadsereg létszáma 5000 fõre rúgott és a canneai csatát 20.000 harcossal vívta Hannibál. A Perzsiában lemészárolt 75.000 ember ókori viszonylatban félelmetesen nagy szám.

"Történt ez Ádár hónapjának tizenharmadik napján és megnyugovának a tizennegyediken és tették ezt vigalom és öröm napjává." (Eszter 9. 18.) Mert agági Hámán, Hammedetának fia, minden zsidók ellensége szándékozott (!) a zsidókat elveszejteni és Purt, azaz sorsot vetett, hogy õket megrontsa és megsemmisítse.. Annak okáért elnevezték e napokat Purimnak a Pur nevérõl." (Eszter 9. 24.) "Elfogadák a zsidók mind magukra és mind ivadékaikra és mindazokra, akik hozzájuk csatlakoznak, örök idõkre megtartják e két napot írásaik és határozataik szerint. És ezek a napok emlékezetben lesznek és megülik azokat nemzedékrõl nemzedékre, családról családra, tartományról tartományra és városról városra. Ezek a Purim napjai el nem múlnak a zsidók között és emlékük ki nem vész ivadékaik közül." (Eszter 9. 25- 27.)
Huszonnégy évszázadon át nép még nem tartott meg jobban fogadalmat, mint ahogy a zsidók megtartották a Purim ünnepét. Évrõl évre megülték a bosszú és mészárlás emléknapját. A vér, bor mámora, a kielégített bosszú diadalérzete szállt városról városra. A szalmatetõs falusi zsinagógákban és a világvárosok hatalmas, kupolás zsidó templomaiban a Purim vallási és nemzeti ünneppé vált. Egy szédült, õrjöngésig fokozott nacionalizmus diadalnapjává.

E sorok írója látta egy vidéki magyar városban a zsinagógából négyes sorokban kitántorgó kaftános sereget. Purim ünnepe volt. A gyertyák lobogtak és a gyertyák tüzénél is égetõbben lobogott a gyûlölet, amely ott kavargott a keleti táncban, a különös kurjongatásokban. Egy mindent felperzselt örökletes gyûlölet, a nacionalista fanatizmus infernói képe volt. Az emberek elmentek mellette és azt mondták: "ünnepük van a zsidóknak."

Az illuminátusok szektái, vagy Marx tanítása mögött ez az örökletes gyûlölet lobogott. Ez változtatta a gyûlölet hitvallásává a marxista szocializmust. Ennek a gyûlöletnek apostolai álltak forradalmak, lázadások, kommunista felkelések mögött és kerültek hatalomra a bolsevizmussal. Talán egyszer majd megírják a modern Hámánok történetét. Azokét a politikusokét, papokét, államférfiakét, írókét, újságírókét, akik elég vakmerõek voltak meglátni a purimi gyûlölet veszedelmét a keresztény világban. Hogyan üldözték végig a világon a modern Hámánokat, hogyan tették tönkre családjaikat, taszították nyomorba gyermekeiket és végül hogyan akasztották fel gyûlölõiket?! (.)

Marschalkó Lajos: Világhódítók

Hozzaszolasok

670 #1 670
- 2011. March 20. 14:36:57
Azért nem olyan sok az a 75-ezer.Smile
1517 #2 1517
- 2011. March 20. 15:38:22
Nem biz'a,fõleg ha pogrom napjainkban és róluk szól!
32 #3 32
- 2011. March 20. 17:44:13
Gyõzz csalással! - hány ezer éve terjeszti ezt a mételyt a kiválasztott nép! Mára érte el csúcspontját a gojok között is!. Ideje távozniuk vagy megváltozniuk!
482 #4 482
- 2011. March 20. 20:54:49
koszonet az irasert ! nagyon hasznos es szukseges mindannyiunknak megismerni ezt az iszonyatos , felelmetes , halalos ellenseget ! nem erdemelnek sajnalatot , kegyelmet - csak utalatot es megvetest . A zsidok szennyes mivoltanak ismertetese alapveto kotelessegunk . Jo idoben kell kezdeni a tanitasat ezen alap-ismeretnek . Gyermekkorban , amikor azt tanitjuk : Ne fogd meg a forro vasat ! - Csak igy erthetjuk meg : ha volt holokauszt , az jogos es szukseges onvedelem volt ! Hisz a gyilkosokat kotelezo elpusztitani ! A tomeg-gyilkosok sem kivetelek ! - - - megerdemelnenk nehany Marschalko Lajost !
85 #5 85
- 2011. March 20. 21:17:08
Gabi! Ezek nem változnak! Hinni pedig felesleges! Távozniuk kell! No, de hogyan, amikor piszkosul jól érzik magukat nálunk! Érdekes, az antiszemita magyar még nem nagyon mészárolt le egy rohadt zsidót se. Pedig piszkosul antiszemiták vagyunk! No, de nem gyilkosok. Kiirtják ezek magukat, lazán!
791 #6 791
- 2011. March 21. 01:33:51
Igen, amig a világ népei egyöntetû megvetésének árnyékában élõ zsidóság egy évente ismétlõdõ részeg tivornyával emlékszik egy hajdan általuk elkövetett véres mészárlásra, addig a magas kultúrájú õsi iráni nemzet több baráti néppel együtt ünnepli az újjászületés, és a szeretet ünnepét.
Kell-e ennél markánsabb és szemléltetõbb különbség a zsidó és az árja felfogás között, vagy ékesszólóbb bizonyíték az isteni ítélet alatt álló, számûzetésbe szétszórt zsidóság eszmei és hitéleti sötétségben való tévelygésérõl?
Link: Noruz, az iráni nemzet 3000 éves ünnepe
http://www.jovonk.info/2011/03/20/nor...ves-unnepe
1596 #7 1596
- 2011. March 21. 02:19:36
930 #8 930
- 2011. March 21. 06:31:56
"75.000 ember ókori viszonylatban félelmetesen nagy szám." Ezért rizsa az egész. Csak egy epizód a hazugságeposzukban, amibõl lehet meríteni, fosógépek emésztését felszaporítani. Má csak azé, hogy a többi népek közben fényesre verték a pajszert?
1168 #9 1168
- 2011. March 21. 07:36:06
ASUMHARI!

Köszönöm,hogy megemlítetted a 2009. évben meghalt Dúcz László könyvét! A bibliából tényleg nem derül ki,hogy Hámán miért volt a zsidók ellensége! Az istennek háttal c. gyönyörûen megírt regénybõl viszont kiderül! Nem ellensége volt Hámán a zsidóknak,csupán azt szerette volna,ha az illegálisan beszivárgó zsidók -ismerõs a történet a Bach-korszak után is- sörfözõ tevékenységük után õk is ugyanúgy fizessenek adót,mint a perzsák!
Dúcz László egy másik,szintén gyönyörû mûve "A közöttünk élõ Turulmadár!
74 #10 74
- 2011. March 21. 08:24:10
Szegény édesanyám, szokta volt mondani amikor iskolás voltam és pénzt kellett erre arra kérnem vinnem:
"nektek még a Dáriusz kincse se lenne elég"
Vajon õneki is így mondták gyermek korábban? Bizonyosan.
Vajon miért nem a zsidó történelembõl példálódzott? Mert nem ismerte. Szülei és annak szülei, stb. nem úgy nevelték tanították, hogy megismerje.

Mi köze van a magyarnak a zsidó ünnepekhez? Miért asszisztálnak magas beosztásu vezetõink hozzá?


A MAGYARNAK MI KÖZE VAN HOZZÁ? EZT PRÓBÁLOM KIDERÍTENI - OKNYOMOZNI....

"Purim, a zsidó farsang

lehar|2010. febr. 23. 20:04|48 komment, szólj hozzá te is!
lehar, farsang, Purim, zsidók


Ha felteszem a kérdést: Mi jut eszedbe Purim kapcsán? Többféle választ kapok. A legtöbben rávágják: Megilát Eszter, (Eszter Könyve) purimi jelmez, misloach manot, (ételajándék) adomány a szegényeknek, szeudát Purim (kötelezõ étkezés)..., a ma Hámánja!

Az ünnep elnevezése a "pur", vagyis "sors" szóból származik, jelentése - sorsvetés. A történet a perzsa birodalomban, Achasvéros (I. Xerxés, i.e. 485-465) királyságának 12. esztendejében játszódik és az ott élõ zsidó közösség megsemmisítésére irányuló törekvéseket dolgozza fel. Hogy mi és hogyan történt, azt Eszter Könyvébõl ismerjük.

Purim ünnepe a héber naptár szerinti 12. hónap (Ádár) 14-ére esik és pontosan 4 héttel elõzi meg Peszachot. Hívõ zsidó számára ez a hónapunk - még több kiemelkedõ eseményt (a Négy Tóra-szakasz) - is tartalmaz, ugyanakkor már valódi tavaszt idéz, (február közepétõl, március közepéig) , tehát a bibliai eseményektõl függetlenül is meghatározza hangulatunkat, kicsit elõre tekintve, már látjuk az egyiptomi kivonulásban rejlõ csodát is. Mindezek együttes jelenléte magyarázza a hónap kiemelt voltát. A népmesei motívumokban bõvelkedõ purimi történet gyerekeink számára is könnyen érthetõ, ezért annak már elõkészületi fázisában is aktív szerepet vállalnak.

Susánban, a perzsa birodalom fõvárosában Achasvéros a király, aki emberi gyengeségébõl adódóan könnyen befolyásolható. Felesége Eszter, (eredeti zsidó nevén Hadassza) testesíti meg történetben a szépséget, míg nagybátyja Mordecháj, a jóságot. Õ a király titkos tanácsadója, egyben a zsidó közösség gyámolítója. Bölcs tanácsai révén sikerül elhárítani a zsidókat fenyegetõ veszélyt. Nem lenne teljes a történet, ha a résztvevõk közül kimaradna az intrikus, a gonosz, aki, mint Achasvéros minisztere, kihasználva annak alkoholfüggõségét, mindent elkövet, hogy elõtte a zsidókat a lehetõ legrosszabb színben tüntesse fel. Végül is saját csapdájába esik, a rágalmak az õ fejére hullanak vissza. A jó elnyeri jutalmát, a gonosz pedig méltó büntetését.

Purim spiel, a történet színpadi feldolgozása. Achasvéros, Mordecháj és Hámán.

A zsidó ünnepek alapja minden esetben az emlékezés, a régmúlt idõk történéseinek felelevenítése, ami tanulsággal szolgál a jelen megítélésére, egyben útmutatást is ad a hogyan tovább-ra. Azzal, hogy kétszer (este és reggel) kötelesek vagyunk közösségben meghallgatni Eszter történetét, vagyis az õsi dallamon felolvasott Megilát Esztert, eleget teszünk az emlékezés parancsolatának.
Egy másik micva, hogy legalább két személy részére mishoah manot-ot (slahmojnesz - ételajándék) állítunk össze és szeudát Purim-ot, vagyis micva étkezést tartunk - üzenet arról, hogy élünk. A szegényeknek adott trumával (adomány) magunkat figyelmeztetjük arra, hogy fennmaradásunk egyik alapja mindig is a rászorulókról való gondoskodás volt.
Az idõk folyamán különbözõ szokások honosodtak meg, ezek egyike az álarc, a jelmez viselete. A zene a tánc, az egymás és közösségi vezetõink kigúnyolása szorosan hozzátartozik az ünnepi vigassághoz ugyan úgy, mint a hagyományos sütemény a "Hámán fül", vagyis hümentasch fogyasztása. A folklór nagyon változatos, és szinte minden zsidó közösségben más és más szokások alakultak ki, mondhatnám, hogy ahány ház, annyi szokás. Hosszú és talán érdektelen is lenne a különbözõ kehilák (közösség) életébõl kiragadni a jellemzõ motívumokat,"
http://kuruc.info/r/7/76106/
Zsidóbûnözés bohóc 2011-03-19. 17:07
Tombol a bosszú népe: Ma kezdõdik a háromnapos Purim-ünnep

(…) Ki sejti, hogy milyen õseredetû tanításokon alapszik a zsidó bosszú?
Purim (héberül פּוּרִים sorsvetések. Ezen az ünnepen a perzsa uralom alatt élõ zsidó közösség megmenekülésére emlékeznek."
ESZTER - HÁMÁN - t A KIRÁLYT hites urát - a nem zsidót - megöleti és uralkodik - esszátér elrejtõzködöm - meggyõzõ magyarázat KRISZTUS ELÕTT 450 KÖRÜL... 75-ezer nem zsidó elpusztítása akkor, MOST annyit jelentene, ha ma elpusztítanánk kb. 2-vagy 4 országnépének létszámát a 7-milliárdhoz hasonlítva.... kérdésem - Talán innen kezdõdõtt, elrejtõzõm, beszivárgok, nevet változtatotk, nyelvet tanulok, fokozatosan az uralmat átveszem idegen népek fölött? Nagy a valószínûsége...
A purim idõpontja

A zsidó naptár szerint:

* ádár 14.
* ádár séni 14. (szökõévben)

A Gergely-naptár szerint:

* 5766: 2006. március 13–14.
* 5767: 2007. március 3–4.
* 5768: 2008. március 20–21.
* 5769: 2009. március 9–10.
* 5770: 2010. február 27–28.
* 5771: 2011. március 19–20.

(Az elõzõ nap napnyugtától aznap az elsõ három csillag megjelenéséig tart az ünnep.)



"Atilla (majd germán hatásra Etzel, Etele) az európai hunok utolsó és legnagyobb fejedelme. Az Ata (atya) becézett formája az Atilla, nevének jelentése atyácska, tiszteletreméltó apa, uralkodó. Írásában nem keverendõ össze a ma használatos Attila névvel. Az idõszámításunk szerint 406 körül született Mundzsuk fiaként. A magyar mondákban Bendegúz néven szerepel. Atilla kora egyik leghatalmasabb birodalmát uralta 434-tõl haláláig. Birodalma Közép-Európától a Fekete-tengerig és a Dunától a Balti-tengerig terjedt.

Mind a Kelet-, mind a Nyugatrómai Birodalom rettegett ellenfele volt. A Balkáni térséget kétszer is megszállta, s a második elfoglalásnál magát Konstantinápolyt is körülzárta. Nyugaton egészen Orléans-ig menetelt. A fõvárosából, Ravennából ûzte el III. Valentinianus nyugatrómai császárt 452-ben. Bár a birodalma vele elenyészett és maga után szinte semmit nem hagyott, Európa történelmének legendás alakjává vált.

Leginkább Nyugat-Európában a vad barbárság szimbóluma lett, míg egyes történetírók nagy és nemes uralkodóként említik. Három viking sagában is fontos szerepet játszik."



VALYMI KEVÉS KÖZÜNK VAN A PURIMHOZ - mert mint látjuk az idõpontokat ÕK írták A ZÖM MAGYAR NEM VOLT OTT A PERZSA KONFLIKTUSKOR - ESZTER ÉS HÁMÁN KIRÁLY MEGÖLÉSEKOR - PERSZE AZT NEM TUDHATJUK, HOGY SZÓRVÁNYBAN NEM VOLT E OTT MAGYAR, DE ALAPOSAN FELTÉTELEZZÜK, HOGY VOLTAK, MINT MOST IS AZ EGÉSZ FÖLDÖN VANNAK SZERTE SZÉT - DE A ZÖME MOST ITT VAN KÁRPÁT-MEDENCÉBE...

Tehát összefüggésében vizsgálva semmi közünk hozzá. Vagy még is, hisz MOST 2011. március 19-én Francia - pontosabban Sárközy Magyar kötödésû a parancs kiadó -

Tudnunk kell, hogy a magyar a neveket úgy adta, hogy az a valóságot adja visza, azokat a népeket nevezte sár szóval kezdõknek akik sárból anyagból kunyhókat épitve sárközt alkottak, ezeket ma cigányoknak nevezzük. A Kocsis a Molnár a Nagy a Kiss stb -eket is pld. A KOCSIS kocsik készítésével. a kovács lovak patkolásával és szekerek készítésével a Bognárral, molnár lisztet õrölt, a nagy magas volt, a kiss kicsi termetû volt, és így tovább... ma 2011-ben a legtöbb család név a Nagy 242 000 ezer a sorban a kiss 6. helyen áll 167000 ezer család névvel...

A nemesi nevek mások - ezt majd máskor fejtem ki....
http://www.freeweb.hu/magyarcsaladok/nemes.htm
http://magyar.fok.hu/nymuhely/kv/kv_003.htm


KÉSZÍTSD EL FALUD - VÁROSOD NÉV KATALÓGUSÁT! HIDD EL SZÜKSÉG LESZ RÁ A JÖVÕBEN! Az alábbi séma szerint:
Római katolikusok

Ennél a felekezetnél a törzsökös nevek közé 40 családnév tartozik, melyek a névállomány 14,60%-át teszik ki. Csak egyszer elõforduló, kihalófélben levõ név összesen 110 van, mely a névállománynak 40,14%-a.

A törzsökös nevek gyakorisági sorrendben a következõk (a zárójelben az elõfordulási szám szerepel):

Kovács (138), Fedor (80), Terman (72), Laluja (55), Kucsera (50), Piszár (49), Bander (47), Janek (46), Hugyecz (41), Varga (38), Fábián (34), Bulejsza (29), Kosztolnyik/Kosztolník (24), Bottyáni (21), Pazsitka (20), Cservenák (20), Szklenár (19), Szádoczki (17), Juhász (15), Szlonkai (15), Turcsan (15), Andriszek (14), Csari (14), Kiss (14), Féliksz/Félix (14), Szõrös (13), Veres (13), Barna (12), Mojzsis (12), Molnár (12), Knoskó (11), Kökény (10), Serfõzõ (10), Szûcs (8), Bíró (7), Fazekas (6), Lestyán (6), Drajkó (5).

Ágostoni evangélikusok

Ezen felekezetnél a törzsökös csoportba egy családnév sem tartozik, hiszen a III. korszakban nem találkozunk egy ilyen vallású családdal sem. Kihalófélben viszont 11 név van, mely a névállomány 84,61%-a.

Izraeliták

Az 5 izraelita névféleség közül az ágostoni evangélikusokhoz hasonlóan, egy név sem tartozhat a törzsökös nevek közé, hiszen jóformán már a II. korszakban sincs izraelita név. Kihalófélben az 5-bõl 3 név is van. Ez a névállomány 60%-a. Ez is bizonyítja a falu katolikus jellegét, s hogy az egykor nagyszámú zsidóság szinte nyom nélkül kiveszett."

Mi történt? Nyom nélkül eltûnt? Csak nem nevet változtattak?


Mivel a Kiss családnév – vagy más szóval vezetéknév – a 6. leggyakoribb a magyar névviselõk között, természetesen feldolgozta az enciklopédia. A magyar családnevek gyakorisági listája a következõ, feltüntetve a viselõk számát: 1. Nagy: 242.000, 2. Kovács: 223.000, 3. Tóth: 223.000, 4. Szabó: 216.000, 5. Horváth: 203.000, 6. Kiss: 167.000, 7. Varga: 140.000, 8. Molnár: 109.000, 9. Németh: 97.000, 10. Balogh: 97.000.


Bakos, Kaszab, Soltész – a nevekben konzerválódott múlt

2010. 02. 23. 1 hozzászólás

A Keresztnevek enciklopédiája után megjelent a Családnevek enciklopédiája is a TINTA Könyvkiadónál.
Az anyanyelv világnapjához kapcsolódóan mutatta be 2010. február 22-én szerkesztõségében a TINTA Könyvkiadó a Családnevek enciklopédiáját. Ez alkalommal Cserháthalápy Ferenc beszélgetett Kiss Gábor kiadóvezetõvel.

Cserháthalápy Ferenc: Az én családnevem benne van a kötetben?

Kiss Gábor: Sajnos nincs, ugyanis a leggyakoribb 1200 magyar családnév szerepel benne.

Cs. F.: Gondolom, az Ön neve biztos szerepel.

K. G.: Mivel a Kiss családnév – vagy más szóval vezetéknév – a 6. leggyakoribb a magyar névviselõk között, természetesen feldolgozta az enciklopédia. A magyar családnevek gyakorisági listája a következõ, feltüntetve a viselõk számát: 1. Nagy: 242.000, 2. Kovács: 223.000, 3. Tóth: 223.000, 4. Szabó: 216.000, 5. Horváth: 203.000, 6. Kiss: 167.000, 7. Varga: 140.000, 8. Molnár: 109.000, 9. Németh: 97.000, 10. Balogh: 97.000.

Cs. F.: A kötetnek méltán adták az enciklopédia nevet, mert igazi tárháza a családneveknek. Hajdú Mihály, az ELTE professor emeritusa hogy válogatott a családnevek között?

K. G.: Néhány évvel ezelõtt a professzor úr az Állami Népességnyilvántartó Hivataltól megkapta a magyar állampolgárok családnevének kétszázezres listáját. Ebbõl válogatta ki azokat, amelyeket ezernél többen viselnek. Így 1230 név került be a kézikönyvbe. Összesen 6,5 millió magyar találja meg a vezetéknevét a kézikönyvben.

Cs. F.: Hajdú professzor munkájának mi az elõzménye?

K. G.: Bármilyen furcsa, a magyar szakirodalomban nincs elõzménye. Kázmér Miklós tollából jelent meg korábban a Régi magyar családnevek szótára, de az csak a 16-17. századi nevekkel foglalkozik.

Cs. F.: Ez annál is furcsább, mert a keresztnevekkel számos könyv foglalkozik, sõt, most is jó néhány keresztneves könyv kapható a könyvesboltokban. Miért van két nevünk, család- és keresztnevünk?

K. G.: Nem mindig volt így, tulajdonképpen II. József tette kötelezõvé 1787-ben a családnév használatát. Korábbról is van példa természetesen, hiszen a pogány magyarok a keresztségben felvett nevet együtt használták az õsi pogány névvel, erre utal Aba Sámuel neve is. Érdekes megjegyezni, hogy Európában csupán a magyarok használják ebben a sorrendben a nevüket: elöl a családnév, azt követi a keresztnév.

Cs.: F.: Az Ács, a Kovács, a Patkó, az Ötvös, a Varga és a Süveges családnevek foglalkozásra utalnak. Milyen eredete lehet a vezetéknévnek még?

K. G.: Foglalkozásra utalnak a következõ német nevek is: Zimmermann – ács, Fischer – halász, Jáger – vadász, Müller – molnár. Ezek mellett külsõ tulajdonságra is utalhatnak családnevek: Balogh, Fekete, Vörös, Kondor, Szemõk.

Cs. F.: Mit jelentenek ezek a szavak?

K. G.: Balog: balkezes; vörös: vörös hajú; fekete: fekete hajú; kondor: göndör hajú; szemõk: nagy szemû.

Cs. F.: Gondolom, népcsoportra utalnak a Tóth, Cseh, Lengyel, Orosz, Oláh, Polák, Rácz, Tatár nevek.

K. G.: Pontosan. Ide tartoznak még a Kun, Szász, Hajdú, Székely, Jász nevek is. Érdekes, hogy nincs Szlovák, Ukrán családnevünk.

Cs. F.: Ha a nevek utalnak a múltra, akkor ez azt jelenti, hogy a Király nevûek õse a király volt?

K. G.: Egyáltalán nem. A Király, Császár, Herceg, Érsek, Gróf típusú nevek a valahova tartozásra utalnak. Azt mutatják, hogy a név viselõje a királynak, a császárnak a szolgálatában állt, oda tartozott.

Cs. F.: Egyik ismerõsömet Gajdosnak hívják. Mit jelent az õ neve?

K. G.: A gajdos furulyást jelent, arra utal, hogy valamikori viselõje a régi hadsereg zenészeihez tartozott, ugyanúgy, mint a Sipos, Dobos, Lantos nevek viselõi.

Cs. F.: Érdekes, hogy a nevek hosszú idõn át megõrzik az amúgy már kihalt szavakat.

K. G.: Mind a családnevek, mind a keresztnevek konzervként mûködnek a nyelvben. A Soltész név jelentése falubíró, a Bacsó számadó juhászt jelent. A Kaszab név a mészáros mesterségre utal, a Bakos név viselõjének õse pedig az olajütõ mesterséget folytatta."


http://magyarcsaladok.fw.hu/ ITT KUTATHATSZ - KERESHETSZ!

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Generalasi idö: 0.08 masodperc
657,262 egyedi latogato