Bejelentkezés
Tombol a bosszú népe: Ma kezdõdik a háromnapos Purim-ünnep
Ma a móze1 -en majd félórás zsidó gyerekszínház ment ovis és nagyobb kiadásban. Néztük és megállapítottuk, hogy a Lauderben sincs cigány, de magyar sem, s szeretnénk, ha legközelebb a holokausztról emlékezhetnénk meg méghozzá élõ mûsorban igen számos zsidó statisztával. Addig csak akad egy állami cég arra, hogy vagonírozza és deportálja õket oda, ahová valók! Az a nap a magyarok nemzeti ünnepe és egyben gyásznapja is lesz! Az biztos, hogy ezek nem maradhatnak az embernek közelében!
Ki sejti, hogy milyen õseredetû tanításokon alapszik a zsidó bosszú?
Ki tudja, hogy mit jelent a Purim ünnepe? Ki látta már a Purim ünnepet? Ki látta már a zsinagógákban lerészegedõ zsidókat, akik egyébként antialkoholisták, de akiknek ezen a napon vallási kötelességük, hogy berúgjanak.
Purim-karnevál Izraelben
Ki tudja a "bibliaolvasó" nemzsidók közül, hogy a zsidóság a Purimot a világtörténelem egyik legnagyobb tömeggyilkosságának emlékezetére ünnepli ma is, mint örömünnepet?!
Több mint kétezer-háromszázötven éve már az elsõ Purimnak, de Mordeháj és Eszter királynõ utódjai még mindig megsütik a Juda oroszlánjával ékesített kalácsokat. A zsidó férfiak még mindig lerészegednek Ádár hónapjának tizennegyedik napján a bor és bosszú mámorától.
És a zsinagógákban, mikor Eszter királynõ könyvét olvassák, a kaftánok zsebébõl mindig elõkerülnek a Hámán-botok, amelyekkel a hívõ zsidónak szimbolikusan a templom padjára kell ütni, valahányszor Ahasvérus kincstartójának neve elõfordul a szövegben.
Kétezer-háromszázötven év múltán is egy nép kollektív bosszúja, olthatatlan gyûlölete sújt le arra, aki Ábrahám szent magjára akarta emelni kezét. A keleti zsidóság zsinagógáiban bortól, pálinkától szédült zsidók tántorognak ezen a napon. Belzben, Sadagorában palesztinai táncosnõk járják a buja keleti táncokat. A tömeggyilkosságnak, bosszúnak szép ünnepe ez.
- Nézzük, mire tanítja a zsidóságot Eszter királynõ könyve? Mi történt az elsõ Purimkor?
Eszter könyvének tanúságtétele szerint Ahasvérus perzsa király megharagudott perzsa származású feleségére és új asszonyt keresett magának. Az új királynõt a Babilonba hurcolt zsidó lányok között találták meg. Eszter a királynak és környezetének nem árulta el származását, sem nemzetiségét. Márdokeus, Eszter nagybátyja, határozottan így parancsolta ezt.
Purim Miskolcon, 1930-ban
Az öreg Márdokeus ezzel politikai iskolát alapított. A király hálószobájáig juttatta el, és elõre kijelölte azoknak a zsidó nõknek az útját, akik így jutottak királyok, császárok, köztársasági elnökök, államférfiak közelségébe, hogy azoknál a zsidó nacionalizmus céljait érvényesítsék. Odajutottak, noha ezzel megtagadták a mózesi parancsot.
Ebben az idõben az Agágabeli Hámán lett Ahasvérus király kincstartója, vagy mint ma mondanánk, miniszterelnöke. A Bibliából nem tûnik ki, hogy miért, de Hámán "a zsidók ellensége volt", s így vádolta õket a király elõtt:
"Van egy nép elszórva és elkülönítve a népek között (!) országod minden tartományában és az õ törvényeik különböznek minden nemzetségétõl, a király törvényeit nem teljesítik. (Eszter könyve 3. rész 8.)"
Eszter könyve szerint a király el is rendelte, hogy Ádár hónapjának tizenkettedik napján a zsidókat lemészárolják. Az öreg Márdokeus azonban értesült a király tervérõl és üzenetet küldött unokahúgának, hogy menjen a királyhoz és "esedezzen az õ nemzetségéért". A zsidó királynõ erre lakomára hívta Hámánt és a királyt.
"És mondá a király másodnapon, borivás közben: Mi a te kívánságod, Eszter királynõ? Megadatik.. És micsoda a te kérésed? Ha az ország fele is, meglészen." (Eszter 5. fej. 3.)
Eszter könyvébõl világos, hogy a király már erõsen beborozott állapotban volt, amikor az asszony Hámánt, a "gyûlöltöt" elkezdte vádolni. Ahasvérus haragjában kiment a pálmakertbe és ezalatt Hámán már az életéért könyörgött a királynõnek. A módszerek már akkor is nürnbergiek voltak: hazugság és rágalom! A királynõ azzal vádolta Hámánt, hogy a király távollétében erõszakot akart elkövetni rajta. A király erre elrendelte, hogy kincstartóját azonnal akasszák fel egy ötven könyök magas akasztófára.
A kincstartó teteme még ki sem hûlt, amikor megtörtént a - hatalomátvétel. A szép zsidólány parancsára a király Márdokeust nevezte ki miniszterelnökké s ugyanakkor Indiától Szerecsenországig kitört a véres tömegmészárlás, amelyet azok a zsidók hajtottak végre, akiket tulajdonképpen semmi sérelem sem ért. Hiszen Hámán terve legfeljebb terv volt. Hámánt, aki a felelõsséget viselte, felakasztották. Mint akkor, s azóta is, ha a hatalom a kezükbe került, véresen ünnepelték meg diadalukat. A zsidó királynõ férje a bábállamférfi õskori példaképe, megengedte, hogy a zsidók "megbosszulják magukat ellenségeiken".
A mózesi nacionalizmus az elsõ Purim óta fürdik a megbosszultak vérében.
"A zsidóknak világosság támada, öröm, vígasság, tisztesség!" (Eszter könyve 8. 16.) - mondja az Ószövetség. "Mert magok võnek hatalmat azokon, akik õket gyûlölik."
"És leverték a zsidók minden ellenségüket, fegyverrel megölvén és megsemmisítvén azokat és akaratok szerint cselekedének gyûlölõikkel." (Eszter könyve 9. 5.)
Eszter könyve részletesen felsorolja ennek a páratlan tömegmészárlásnak áldozatait. Elmondja mindenekelõtt, hogy megölték Hámán tíz fiát, akiknek egyetlen bûnük volt, hogy apjukat "antiszemitának" tartották. Susan várában megöltek elõbb 500, majd 300 férfit, a tartományokban minden ok nélkül meggyilkoltak "gyûlölõikbõl hetvenötezret".
Ennek a mészárlásnak arányait csak úgy érthetjük meg, ha nem a mai nagy számokat látjuk szemeink elõtt. Nagy Sándor serege, amellyel meghódította Indiát, 47.000 emberbõl állott. Marathonnál a perzsa hadsereg létszáma 5000 fõre rúgott és a canneai csatát 20.000 harcossal vívta Hannibál. A Perzsiában lemészárolt 75.000 ember ókori viszonylatban félelmetesen nagy szám.
"Történt ez Ádár hónapjának tizenharmadik napján és megnyugovának a tizennegyediken és tették ezt vigalom és öröm napjává." (Eszter 9. 18.) Mert agági Hámán, Hammedetának fia, minden zsidók ellensége szándékozott (!) a zsidókat elveszejteni és Purt, azaz sorsot vetett, hogy õket megrontsa és megsemmisítse.. Annak okáért elnevezték e napokat Purimnak a Pur nevérõl." (Eszter 9. 24.) "Elfogadák a zsidók mind magukra és mind ivadékaikra és mindazokra, akik hozzájuk csatlakoznak, örök idõkre megtartják e két napot írásaik és határozataik szerint. És ezek a napok emlékezetben lesznek és megülik azokat nemzedékrõl nemzedékre, családról családra, tartományról tartományra és városról városra. Ezek a Purim napjai el nem múlnak a zsidók között és emlékük ki nem vész ivadékaik közül." (Eszter 9. 25- 27.)
Huszonnégy évszázadon át nép még nem tartott meg jobban fogadalmat, mint ahogy a zsidók megtartották a Purim ünnepét. Évrõl évre megülték a bosszú és mészárlás emléknapját. A vér, bor mámora, a kielégített bosszú diadalérzete szállt városról városra. A szalmatetõs falusi zsinagógákban és a világvárosok hatalmas, kupolás zsidó templomaiban a Purim vallási és nemzeti ünneppé vált. Egy szédült, õrjöngésig fokozott nacionalizmus diadalnapjává.
E sorok írója látta egy vidéki magyar városban a zsinagógából négyes sorokban kitántorgó kaftános sereget. Purim ünnepe volt. A gyertyák lobogtak és a gyertyák tüzénél is égetõbben lobogott a gyûlölet, amely ott kavargott a keleti táncban, a különös kurjongatásokban. Egy mindent felperzselt örökletes gyûlölet, a nacionalista fanatizmus infernói képe volt. Az emberek elmentek mellette és azt mondták: "ünnepük van a zsidóknak."
Az illuminátusok szektái, vagy Marx tanítása mögött ez az örökletes gyûlölet lobogott. Ez változtatta a gyûlölet hitvallásává a marxista szocializmust. Ennek a gyûlöletnek apostolai álltak forradalmak, lázadások, kommunista felkelések mögött és kerültek hatalomra a bolsevizmussal. Talán egyszer majd megírják a modern Hámánok történetét. Azokét a politikusokét, papokét, államférfiakét, írókét, újságírókét, akik elég vakmerõek voltak meglátni a purimi gyûlölet veszedelmét a keresztény világban. Hogyan üldözték végig a világon a modern Hámánokat, hogyan tették tönkre családjaikat, taszították nyomorba gyermekeiket és végül hogyan akasztották fel gyûlölõiket?! (.)
Marschalkó Lajos: Világhódítók
Ki sejti, hogy milyen õseredetû tanításokon alapszik a zsidó bosszú?
Ki tudja, hogy mit jelent a Purim ünnepe? Ki látta már a Purim ünnepet? Ki látta már a zsinagógákban lerészegedõ zsidókat, akik egyébként antialkoholisták, de akiknek ezen a napon vallási kötelességük, hogy berúgjanak.
Purim-karnevál Izraelben
Ki tudja a "bibliaolvasó" nemzsidók közül, hogy a zsidóság a Purimot a világtörténelem egyik legnagyobb tömeggyilkosságának emlékezetére ünnepli ma is, mint örömünnepet?!
Több mint kétezer-háromszázötven éve már az elsõ Purimnak, de Mordeháj és Eszter királynõ utódjai még mindig megsütik a Juda oroszlánjával ékesített kalácsokat. A zsidó férfiak még mindig lerészegednek Ádár hónapjának tizennegyedik napján a bor és bosszú mámorától.
És a zsinagógákban, mikor Eszter királynõ könyvét olvassák, a kaftánok zsebébõl mindig elõkerülnek a Hámán-botok, amelyekkel a hívõ zsidónak szimbolikusan a templom padjára kell ütni, valahányszor Ahasvérus kincstartójának neve elõfordul a szövegben.
Kétezer-háromszázötven év múltán is egy nép kollektív bosszúja, olthatatlan gyûlölete sújt le arra, aki Ábrahám szent magjára akarta emelni kezét. A keleti zsidóság zsinagógáiban bortól, pálinkától szédült zsidók tántorognak ezen a napon. Belzben, Sadagorában palesztinai táncosnõk járják a buja keleti táncokat. A tömeggyilkosságnak, bosszúnak szép ünnepe ez.
- Nézzük, mire tanítja a zsidóságot Eszter királynõ könyve? Mi történt az elsõ Purimkor?
Eszter könyvének tanúságtétele szerint Ahasvérus perzsa király megharagudott perzsa származású feleségére és új asszonyt keresett magának. Az új királynõt a Babilonba hurcolt zsidó lányok között találták meg. Eszter a királynak és környezetének nem árulta el származását, sem nemzetiségét. Márdokeus, Eszter nagybátyja, határozottan így parancsolta ezt.
Purim Miskolcon, 1930-ban
Az öreg Márdokeus ezzel politikai iskolát alapított. A király hálószobájáig juttatta el, és elõre kijelölte azoknak a zsidó nõknek az útját, akik így jutottak királyok, császárok, köztársasági elnökök, államférfiak közelségébe, hogy azoknál a zsidó nacionalizmus céljait érvényesítsék. Odajutottak, noha ezzel megtagadták a mózesi parancsot.
Ebben az idõben az Agágabeli Hámán lett Ahasvérus király kincstartója, vagy mint ma mondanánk, miniszterelnöke. A Bibliából nem tûnik ki, hogy miért, de Hámán "a zsidók ellensége volt", s így vádolta õket a király elõtt:
"Van egy nép elszórva és elkülönítve a népek között (!) országod minden tartományában és az õ törvényeik különböznek minden nemzetségétõl, a király törvényeit nem teljesítik. (Eszter könyve 3. rész 8.)"
Eszter könyve szerint a király el is rendelte, hogy Ádár hónapjának tizenkettedik napján a zsidókat lemészárolják. Az öreg Márdokeus azonban értesült a király tervérõl és üzenetet küldött unokahúgának, hogy menjen a királyhoz és "esedezzen az õ nemzetségéért". A zsidó királynõ erre lakomára hívta Hámánt és a királyt.
"És mondá a király másodnapon, borivás közben: Mi a te kívánságod, Eszter királynõ? Megadatik.. És micsoda a te kérésed? Ha az ország fele is, meglészen." (Eszter 5. fej. 3.)
Eszter könyvébõl világos, hogy a király már erõsen beborozott állapotban volt, amikor az asszony Hámánt, a "gyûlöltöt" elkezdte vádolni. Ahasvérus haragjában kiment a pálmakertbe és ezalatt Hámán már az életéért könyörgött a királynõnek. A módszerek már akkor is nürnbergiek voltak: hazugság és rágalom! A királynõ azzal vádolta Hámánt, hogy a király távollétében erõszakot akart elkövetni rajta. A király erre elrendelte, hogy kincstartóját azonnal akasszák fel egy ötven könyök magas akasztófára.
A kincstartó teteme még ki sem hûlt, amikor megtörtént a - hatalomátvétel. A szép zsidólány parancsára a király Márdokeust nevezte ki miniszterelnökké s ugyanakkor Indiától Szerecsenországig kitört a véres tömegmészárlás, amelyet azok a zsidók hajtottak végre, akiket tulajdonképpen semmi sérelem sem ért. Hiszen Hámán terve legfeljebb terv volt. Hámánt, aki a felelõsséget viselte, felakasztották. Mint akkor, s azóta is, ha a hatalom a kezükbe került, véresen ünnepelték meg diadalukat. A zsidó királynõ férje a bábállamférfi õskori példaképe, megengedte, hogy a zsidók "megbosszulják magukat ellenségeiken".
A mózesi nacionalizmus az elsõ Purim óta fürdik a megbosszultak vérében.
"A zsidóknak világosság támada, öröm, vígasság, tisztesség!" (Eszter könyve 8. 16.) - mondja az Ószövetség. "Mert magok võnek hatalmat azokon, akik õket gyûlölik."
"És leverték a zsidók minden ellenségüket, fegyverrel megölvén és megsemmisítvén azokat és akaratok szerint cselekedének gyûlölõikkel." (Eszter könyve 9. 5.)
Eszter könyve részletesen felsorolja ennek a páratlan tömegmészárlásnak áldozatait. Elmondja mindenekelõtt, hogy megölték Hámán tíz fiát, akiknek egyetlen bûnük volt, hogy apjukat "antiszemitának" tartották. Susan várában megöltek elõbb 500, majd 300 férfit, a tartományokban minden ok nélkül meggyilkoltak "gyûlölõikbõl hetvenötezret".
Ennek a mészárlásnak arányait csak úgy érthetjük meg, ha nem a mai nagy számokat látjuk szemeink elõtt. Nagy Sándor serege, amellyel meghódította Indiát, 47.000 emberbõl állott. Marathonnál a perzsa hadsereg létszáma 5000 fõre rúgott és a canneai csatát 20.000 harcossal vívta Hannibál. A Perzsiában lemészárolt 75.000 ember ókori viszonylatban félelmetesen nagy szám.
"Történt ez Ádár hónapjának tizenharmadik napján és megnyugovának a tizennegyediken és tették ezt vigalom és öröm napjává." (Eszter 9. 18.) Mert agági Hámán, Hammedetának fia, minden zsidók ellensége szándékozott (!) a zsidókat elveszejteni és Purt, azaz sorsot vetett, hogy õket megrontsa és megsemmisítse.. Annak okáért elnevezték e napokat Purimnak a Pur nevérõl." (Eszter 9. 24.) "Elfogadák a zsidók mind magukra és mind ivadékaikra és mindazokra, akik hozzájuk csatlakoznak, örök idõkre megtartják e két napot írásaik és határozataik szerint. És ezek a napok emlékezetben lesznek és megülik azokat nemzedékrõl nemzedékre, családról családra, tartományról tartományra és városról városra. Ezek a Purim napjai el nem múlnak a zsidók között és emlékük ki nem vész ivadékaik közül." (Eszter 9. 25- 27.)
Huszonnégy évszázadon át nép még nem tartott meg jobban fogadalmat, mint ahogy a zsidók megtartották a Purim ünnepét. Évrõl évre megülték a bosszú és mészárlás emléknapját. A vér, bor mámora, a kielégített bosszú diadalérzete szállt városról városra. A szalmatetõs falusi zsinagógákban és a világvárosok hatalmas, kupolás zsidó templomaiban a Purim vallási és nemzeti ünneppé vált. Egy szédült, õrjöngésig fokozott nacionalizmus diadalnapjává.
E sorok írója látta egy vidéki magyar városban a zsinagógából négyes sorokban kitántorgó kaftános sereget. Purim ünnepe volt. A gyertyák lobogtak és a gyertyák tüzénél is égetõbben lobogott a gyûlölet, amely ott kavargott a keleti táncban, a különös kurjongatásokban. Egy mindent felperzselt örökletes gyûlölet, a nacionalista fanatizmus infernói képe volt. Az emberek elmentek mellette és azt mondták: "ünnepük van a zsidóknak."
Az illuminátusok szektái, vagy Marx tanítása mögött ez az örökletes gyûlölet lobogott. Ez változtatta a gyûlölet hitvallásává a marxista szocializmust. Ennek a gyûlöletnek apostolai álltak forradalmak, lázadások, kommunista felkelések mögött és kerültek hatalomra a bolsevizmussal. Talán egyszer majd megírják a modern Hámánok történetét. Azokét a politikusokét, papokét, államférfiakét, írókét, újságírókét, akik elég vakmerõek voltak meglátni a purimi gyûlölet veszedelmét a keresztény világban. Hogyan üldözték végig a világon a modern Hámánokat, hogyan tették tönkre családjaikat, taszították nyomorba gyermekeiket és végül hogyan akasztották fel gyûlölõiket?! (.)
Marschalkó Lajos: Világhódítók
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Powered by PHP-Fusion copyright © 2002 - 2025 by Nick Jones.
Released as free software without warranties under GNU Affero GPL v3.
Theme designed by Max Toball
Released as free software without warranties under GNU Affero GPL v3.
Theme designed by Max Toball
Az oldalon megjelenö, máshonnan, vagy mások által beküldött írások tartalmával
nem minden esetben értünk (illetve értek) egyet, azok valóságtartalmát nem
tisztünk ellenörizni, bár lehetöségeinkhez mérten megtesszük. (Posta Imre)
Copyright by Posta Imre / 2006 - 2012 / Hitvallás
nem minden esetben értünk (illetve értek) egyet, azok valóságtartalmát nem
tisztünk ellenörizni, bár lehetöségeinkhez mérten megtesszük. (Posta Imre)
Copyright by Posta Imre / 2006 - 2012 / Hitvallás
- 2011. March 20. 14:36:57
- 2011. March 20. 15:38:22
- 2011. March 20. 17:44:13
- 2011. March 20. 20:54:49
- 2011. March 20. 21:17:08
- 2011. March 21. 01:33:51
- 2011. March 21. 02:19:36
- 2011. March 21. 06:31:56
- 2011. March 21. 07:36:06
- 2011. March 21. 08:24:10