Naplóm/Verseim

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Elindult a visszaszámlálás: két nap múlva minden megváltozik

Még "szerencse", hogy érvénytelen, mert illegitim a rendszer! Január 1-jén, vasárnap hatályba lép az ország új alaptörvénye. Ezzel hatályát veszíti az eddigi alkotmány, az 1949. évi XX. törvény.

Még az országunk neve is más lesz

Az április 18-án elfogadott és egy héttel késõbb, április 25-én, húsvéthétfõn kihirdetett alaptörvénnyel hatályát veszíti az eddigi alkotmány, az 1949. évi XX. törvény.

Az új alaptörvény Nemzeti hitvallás elnevezéssel tartalmaz preambulumot, amely a Himnusz "Isten, áldd meg a magyart!" sorával kezdõdik. "Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdõ õseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerû szellemi alkotásaira. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit" - olvasható a szövegben, amelynek értelmében a magyarok elismerik a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, és becsülik az ország különbözõ vallási hagyományait. A hitvallásban az áll: "nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét", Magyarország "1944. március 19-én elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát" pedig 1990. május 2-tól, az elsõ szabadon választott népképviselet megalakulásától számítják, "ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének".

Míg az eddig hatályos alkotmány azzal kezdõdik, hogy Magyarország: köztársaság, majd Magyar Köztársaságnak nevezi az országot, addig az új alaptörvényben az olvasható, hogy "hazánk neve Magyarország". A szimbólumokkal kapcsolatban bekerül a szövegbe, hogy a hivatalos zászló színei közül a piros az erõ, a fehér a hûség, a zöld a remény jelképe.

Jogok és kötelességek

Az új alkotmányban önálló fejezet tartalmazza az alapvetõ jogokat és kötelességeket. A Szabadság és felelõsség címû fejezete kimondja, hogy alapvetõ jog más alapvetõ jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.

Újdonság, hogy az alaptörvény a magzat életét a fogantatástól kezdve védi, és tiltja az emberi egyedmásolást. Rögzíti az alkotmány azt is, hogy a házasság csak férfi és nõ között jöhet létre.

Alaptörvényi rangra emelkedik a - csak szándékos, erõszakos bûncselekmény miatt kiszabható - tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, valamint bekerült a szövegbe az is, hogy akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértõen korlátozták, kártérítésre jogosult. Januártól mindenkinek joga van - törvényben meghatározottak szerint - a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy ezeket közvetlenül fenyegetõ jogtalan támadás elhárításához.

A dokumentum változatlanul rögzíti a jó hírnévhez, a személyes adatok védelméhez és a közérdekû adatok megismeréséhez fûzõdõ jogot, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságát, a gyülekezési és a szervezetalapítási jogot, a véleménynyilvánítás szabadságát, a törvény elõtti egyenlõséget és a megkülönböztetés tilalmát. Kimondja azt is, hogy a testi és lelki egészség jogának érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élõlényektõl mentes mezõgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elõ.

A szülõket változatlanul megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adott nevelést megválasszák, és továbbra is kötelességük taníttatásuk. Újdonság viszont, hogy az alkotmány kimondja: a nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni rászoruló szüleikrõl.

Határon túli magyarság

Míg a hatályos alkotmány a határon túli magyarok iránti felelõsségérzésrõl szól, az új alaptörvény azt tartalmazza: Magyarország felelõsséget visel sorsukért, elõsegíti közösségeik fennmaradását és fejlõdését, támogatja magyarságuk megõrzésére irányuló törekvéseiket, jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, illetve a szülõföldön való boldogulásukat.

A vasárnaptól hatályos új alkotmány rendelkezéseit számos területen sarkalatos törvény bontja ki. Így például a közteherviselés szabályairól, a nemzeti vagyon megõrzésérõl, a családok védelmérõl, a választójogról, a képviselõk javadalmazásáról, a Magyar Nemzeti Bankról, a bírósági, ügyészségi szervezetrõl és az Alkotmánybíróságról, a helyi önkormányzatokról, az Állami Számvevõszékrõl, a honvédségrõl, a rendõrségrõl, a címer és a zászló használatának részletes szabályairól, valamint az állami kitüntetésekrõl.

A január 1-jétõl hatályos alaptörvény értelmében a köztársasági elnöknek továbbra is joga lesz feloszlatni az Országgyûlést akkor, ha a kormány megbízatásának megszûnése esetén az államfõ által miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyûlés az elsõ személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg. Új elem viszont, hogy a köztársasági elnök akkor is élhet a feloszlatás lehetõségével, ha a Ház az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el. Rögzítik az alkotmányban, hogy a képviselõ nem interpellálhatja, csak kérdezheti a legfõbb ügyészt.

A köztársaságielnök-választás legfeljebb kétfordulós lesz: az elsõ fordulóban továbbra is az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges, a második körben pedig már csak a korábban a két legtöbb szavazatot kapó jelöltre lehet szavazni. Ekkor a - szavazásban részt vevõk számára tekintet nélkül - az lesz az államfõ, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.

A mostani gyakorlat négyéves ciklusa helyett ötévente választják a helyi önkormányzati képviselõket és polgármestereket.

Közpénzfejezet és államadósság

Az új alkotmány kimondja: amíg az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét, az Országgyûlés csak olyan költségvetést fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza.

A - hatályos alkotmányban nem szereplõ - közpénzfejezet emellett rögzíti azt is, hogy a magyar állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon, és ilyet "csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel, az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett".

Ilyen szerzõdés pedig - az indoklás szerint azért, hogy a közpénzek törvényes és indokolt felhasználása ellenõrizhetõ, a költségvetésbõl származó pénz útja nyomon követhetõ legyen - csak olyan szervezettel köthetõ, amelynek "tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható". Ez az átláthatósági feltétel vonatkozik azokra a szervezetekre is, amelyek a központi költségvetésbõl támogatást kapnak.

Jegybank

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét továbbra is hat évre nevezi ki a köztársasági elnök, és az államfõ joga a jegybank alelnökeinek kinevezése is. Az új alaptörvényben - szemben az eddig hatályossal - szerepel a Költségvetési Tanács, amelynek tagjai az államfõ által hat évre kinevezett elnök, valamint az MNB, illetve az Állami Számvevõszék elnöke. A büdzsé elfogadásához szükség lesz a tanács elõzetes jóváhagyására.

Az alaptörvény azt is rögzíti, hogy Magyarország hivatalos pénzneme a forint.


Jog és igazság
Az új alkotmány számos változást hoz az igazságszolgáltatás és a jogvédelem területén is. A legfõbb bírósági szerv a Legfelsõbb Bíróság (LB) helyett a Kúria lesz, amelynek elsõ emberét kilenc évre választja a köztársasági elnök javaslatára az Országgyûlés kétharmada, míg az LB-elnök mandátuma eddig hat évre szólt. Alkotmányban rögzített szabályként jelenik meg, hogy a bírák - akik a korábbi szabályok szerint 70 éves korukig dolgozhatnak - 30 éves koruktól az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhatnak szolgálati jogviszonyban. A nyugdíjkorhatár-betöltéssel megszûnõ jogviszony vonatkozik majd az ügyészekre is, akik eddig ugyancsak 70 éves korukig végezhették munkájukat.

A Kúria elnöke és a legfõbb ügyész ugyanakkor mentesül az alól, hogy szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor az alaptörvény erejénél fogva megszûnjön. Beemelik az alaptörvénybe azt a 2010-ben hozott rendelkezést, amely szerint a legfõbb ügyészt kilenc évre választja a parlament az ügyészek közül.

Ombudsman

A jövõben az eddigi néggyel szemben csak egy ombudsman lesz, az alapvetõ jogok biztosa. Az eddig hatályos alkotmány az állampolgári jogok országgyûlési biztosáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosáról tett említést, az adatvédelmi biztosról és a jövõ nemzedékek országgyûlési biztosáról külön törvény rendelkezett.

Az új alaptörvény szerint a ombudsman helyettesei - akiket, csakúgy, mint az alapvetõ jogok biztosát, szintén a parlament választ - a jövõ nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élõ nemzetiségek jogainak védelmét látják el. A személyes adatok védelméhez és a közérdekû adatok megismeréséhez való jog érvényesülését független hatóság ellenõrzi majd.

Link

Hozzaszolasok

1977 #1 1977
- 2011. December 30. 09:03:24
Az " elkúrtuk " jogutódja , természetes , hogy kúria lesz , talán hazánk jelenlegi államformája is inkább erre hajaz.

Javasolnám , hogy az az egy ombudsman legalább egy vérbeli om-busman legyen , bennük talán még él a jog és az igazság!
2471 #2 2471
- 2011. December 30. 10:02:15
"alapvetõ jog más alapvetõ jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható."

A törvénynek egyértelmünek kell lennie!

A korlátozható és a adható általában olyan vezetõk szavajárása akik nem szándékoznak csak személyes ellenszolgáltatásért adni bármit is!

ha jól emlékezem egy cégvezetõ ha feküdtek neki adható volt a mérleg utáni jutalék ha nem feküdtek neki akkor csak adható vagy korlátozható volt...egyik 19 a másik 1 hijján 20! vagy nagy 0-lla!
74 #3 74
- 2011. December 30. 10:43:27
ez nem egy 0 - a hanem = 00

meg különben is felülírja a brüsszeli meg a többi akkor meg minek?

Meg már leírtam viszályait - ismétlésekbe nem bocsátkozok...
SZER-E-TETT

spari:...
ui:
A Borbély úr 400 millió variánsa jobban tetszik...
2907 #4 2907
- 2011. December 30. 12:03:15
"Januártól mindenkinek joga van - törvényben meghatározottak szerint - a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy ezeket közvetlenül fenyegetõ jogtalan támadás elhárításához." Vagyis ha megtámadnak beverhetek az agresszornak?
495 #5 495
- 2011. December 30. 12:09:27
Életbe lép egy újabb sz@rság!
Node nekünk édesmindegy, mert NEKÜNK VAN AKOTMÁNYUNK, ami mindig is volt, soha nem lesz más helyette. Ez pedig a Szent Korona Alkotmánya. Azt még senki nem merészelte megkérdõjelezni, senki nem hatálytalanította, mert nem is lehet. Ez az új, úgynevezett "alaptörvény" nem alkotmány, hanem mint neve is mutatja egyszerû törvény, amit nem kell betartani, csak be lehet tartani annak, aki úgy érzi vonatkozik rá. Csakis a Rákosi féle szovjet-típusú alkotmányt írja felül, az ezeréves királyság alkotmányát még szóba hozni sem merészeli!
Ezzel szemben a Szent Korona Alkotmány minden magyarra nézve kötelezõ, el nem évülõ emberségesség. Mi magyarnak születtünk, ezt egy efféle újabb doktrinával elvenni tõlünk nem lehet.
"Magyarnak lenni büszke gyönyörûség"
64 #6 64
- 2011. December 30. 12:49:19
deckterrorist: Félreérted. Csak jogtalan támadás esetén van jogod visszaütni, ha a cigány viszi az élelmiszered, pénzed, TV-d, stb. az jogos, mert õ hátrányos helyzetû. na gyere
50 #7 50
- 2011. December 30. 13:34:50
buvarkund !


És mi van akkor, ha valaki teljesen öntörvényû és kifejezetten a megelõzõ csapás híve?

Akkor a kátrányos helyzetû hamarabb lángra kap? Wink
25 #8 25
- 2011. December 30. 15:06:23
"Még az országunk neve is más lesz"?

Tegyük hozzá, hogy csak belsõ használatra.
Minket az egész világ Hunnak nevez, ilyen vagy olyan formában, már több mint ezer ötszáz valahány éve!

Persze Hun õseink nagyon elcsodálkoznának ha láthatnák, késõi utódjaikat, amint azon vitatkoznának, hogy hogyan védjék meg magukat néhány száz ezer cigánytól, hébertõl, mikor több milliónyian vannak?
De hát a dicsõ spártaiak is úgy tüntek el a történelem színpadáról, hogy az utolsó elpuhult, elhülyült spártait, a saját rabszolgáik verték agyon.
50 #9 50
- 2011. December 30. 16:04:20
Gutai uram!

Történelembõl ötös, de kicsit pesszimista vagy. Én érzem, hogy rövidesen olyan leckét kap tõlünk a világ, hogy be se tudják majd csukni a szájukat a csodálkozástól. Mindent és mindenkit el lehet pusztítani, de a hogyan, az a nem mindegy. A Magyar katonanép és a genetika ott lesz amikor eljön az idõ.
50 #10 50
- 2011. December 30. 16:11:16
quidesz !

Ejnye már! Nem vagy humorodnál ma. Hát azért kap hamarabb lángra, mert a kátrány igen gyúlékony. Smile

Amúgy egyetértek veled.

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Generalasi idö: 0.12 masodperc
657,183 egyedi latogato