Még "szerencse", hogy érvénytelen, mert illegitim a rendszer! Január 1-jén, vasárnap hatályba lép az ország új alaptörvénye. Ezzel hatályát veszíti az eddigi alkotmány, az 1949. évi XX. törvény.

Még az országunk neve is más lesz

Az április 18-án elfogadott és egy héttel késõbb, április 25-én, húsvéthétfõn kihirdetett alaptörvénnyel hatályát veszíti az eddigi alkotmány, az 1949. évi XX. törvény.

Az új alaptörvény Nemzeti hitvallás elnevezéssel tartalmaz preambulumot, amely a Himnusz "Isten, áldd meg a magyart!" sorával kezdõdik. "Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdõ õseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerû szellemi alkotásaira. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit" - olvasható a szövegben, amelynek értelmében a magyarok elismerik a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, és becsülik az ország különbözõ vallási hagyományait. A hitvallásban az áll: "nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét", Magyarország "1944. március 19-én elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát" pedig 1990. május 2-tól, az elsõ szabadon választott népképviselet megalakulásától számítják, "ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének".

Míg az eddig hatályos alkotmány azzal kezdõdik, hogy Magyarország: köztársaság, majd Magyar Köztársaságnak nevezi az országot, addig az új alaptörvényben az olvasható, hogy "hazánk neve Magyarország". A szimbólumokkal kapcsolatban bekerül a szövegbe, hogy a hivatalos zászló színei közül a piros az erõ, a fehér a hûség, a zöld a remény jelképe.

Jogok és kötelességek

Az új alkotmányban önálló fejezet tartalmazza az alapvetõ jogokat és kötelességeket. A Szabadság és felelõsség címû fejezete kimondja, hogy alapvetõ jog más alapvetõ jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.

Újdonság, hogy az alaptörvény a magzat életét a fogantatástól kezdve védi, és tiltja az emberi egyedmásolást. Rögzíti az alkotmány azt is, hogy a házasság csak férfi és nõ között jöhet létre.

Alaptörvényi rangra emelkedik a - csak szándékos, erõszakos bûncselekmény miatt kiszabható - tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, valamint bekerült a szövegbe az is, hogy akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértõen korlátozták, kártérítésre jogosult. Januártól mindenkinek joga van - törvényben meghatározottak szerint - a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy ezeket közvetlenül fenyegetõ jogtalan támadás elhárításához.

A dokumentum változatlanul rögzíti a jó hírnévhez, a személyes adatok védelméhez és a közérdekû adatok megismeréséhez fûzõdõ jogot, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságát, a gyülekezési és a szervezetalapítási jogot, a véleménynyilvánítás szabadságát, a törvény elõtti egyenlõséget és a megkülönböztetés tilalmát. Kimondja azt is, hogy a testi és lelki egészség jogának érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élõlényektõl mentes mezõgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elõ.

A szülõket változatlanul megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adott nevelést megválasszák, és továbbra is kötelességük taníttatásuk. Újdonság viszont, hogy az alkotmány kimondja: a nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni rászoruló szüleikrõl.

Határon túli magyarság

Míg a hatályos alkotmány a határon túli magyarok iránti felelõsségérzésrõl szól, az új alaptörvény azt tartalmazza: Magyarország felelõsséget visel sorsukért, elõsegíti közösségeik fennmaradását és fejlõdését, támogatja magyarságuk megõrzésére irányuló törekvéseiket, jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, illetve a szülõföldön való boldogulásukat.

A vasárnaptól hatályos új alkotmány rendelkezéseit számos területen sarkalatos törvény bontja ki. Így például a közteherviselés szabályairól, a nemzeti vagyon megõrzésérõl, a családok védelmérõl, a választójogról, a képviselõk javadalmazásáról, a Magyar Nemzeti Bankról, a bírósági, ügyészségi szervezetrõl és az Alkotmánybíróságról, a helyi önkormányzatokról, az Állami Számvevõszékrõl, a honvédségrõl, a rendõrségrõl, a címer és a zászló használatának részletes szabályairól, valamint az állami kitüntetésekrõl.

A január 1-jétõl hatályos alaptörvény értelmében a köztársasági elnöknek továbbra is joga lesz feloszlatni az Országgyûlést akkor, ha a kormány megbízatásának megszûnése esetén az államfõ által miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyûlés az elsõ személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg. Új elem viszont, hogy a köztársasági elnök akkor is élhet a feloszlatás lehetõségével, ha a Ház az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el. Rögzítik az alkotmányban, hogy a képviselõ nem interpellálhatja, csak kérdezheti a legfõbb ügyészt.

A köztársaságielnök-választás legfeljebb kétfordulós lesz: az elsõ fordulóban továbbra is az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges, a második körben pedig már csak a korábban a két legtöbb szavazatot kapó jelöltre lehet szavazni. Ekkor a - szavazásban részt vevõk számára tekintet nélkül - az lesz az államfõ, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.

A mostani gyakorlat négyéves ciklusa helyett ötévente választják a helyi önkormányzati képviselõket és polgármestereket.

Közpénzfejezet és államadósság

Az új alkotmány kimondja: amíg az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét, az Országgyûlés csak olyan költségvetést fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza.

A - hatályos alkotmányban nem szereplõ - közpénzfejezet emellett rögzíti azt is, hogy a magyar állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon, és ilyet "csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel, az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett".

Ilyen szerzõdés pedig - az indoklás szerint azért, hogy a közpénzek törvényes és indokolt felhasználása ellenõrizhetõ, a költségvetésbõl származó pénz útja nyomon követhetõ legyen - csak olyan szervezettel köthetõ, amelynek "tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható". Ez az átláthatósági feltétel vonatkozik azokra a szervezetekre is, amelyek a központi költségvetésbõl támogatást kapnak.

Jegybank

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét továbbra is hat évre nevezi ki a köztársasági elnök, és az államfõ joga a jegybank alelnökeinek kinevezése is. Az új alaptörvényben - szemben az eddig hatályossal - szerepel a Költségvetési Tanács, amelynek tagjai az államfõ által hat évre kinevezett elnök, valamint az MNB, illetve az Állami Számvevõszék elnöke. A büdzsé elfogadásához szükség lesz a tanács elõzetes jóváhagyására.

Az alaptörvény azt is rögzíti, hogy Magyarország hivatalos pénzneme a forint.


Jog és igazság
Az új alkotmány számos változást hoz az igazságszolgáltatás és a jogvédelem területén is. A legfõbb bírósági szerv a Legfelsõbb Bíróság (LB) helyett a Kúria lesz, amelynek elsõ emberét kilenc évre választja a köztársasági elnök javaslatára az Országgyûlés kétharmada, míg az LB-elnök mandátuma eddig hat évre szólt. Alkotmányban rögzített szabályként jelenik meg, hogy a bírák - akik a korábbi szabályok szerint 70 éves korukig dolgozhatnak - 30 éves koruktól az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhatnak szolgálati jogviszonyban. A nyugdíjkorhatár-betöltéssel megszûnõ jogviszony vonatkozik majd az ügyészekre is, akik eddig ugyancsak 70 éves korukig végezhették munkájukat.

A Kúria elnöke és a legfõbb ügyész ugyanakkor mentesül az alól, hogy szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor az alaptörvény erejénél fogva megszûnjön. Beemelik az alaptörvénybe azt a 2010-ben hozott rendelkezést, amely szerint a legfõbb ügyészt kilenc évre választja a parlament az ügyészek közül.

Ombudsman

A jövõben az eddigi néggyel szemben csak egy ombudsman lesz, az alapvetõ jogok biztosa. Az eddig hatályos alkotmány az állampolgári jogok országgyûlési biztosáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosáról tett említést, az adatvédelmi biztosról és a jövõ nemzedékek országgyûlési biztosáról külön törvény rendelkezett.

Az új alaptörvény szerint a ombudsman helyettesei - akiket, csakúgy, mint az alapvetõ jogok biztosát, szintén a parlament választ - a jövõ nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élõ nemzetiségek jogainak védelmét látják el. A személyes adatok védelméhez és a közérdekû adatok megismeréséhez való jog érvényesülését független hatóság ellenõrzi majd.

Link