Naplóm/Verseim

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Nyomozók kontra oknyomozók

Nem irigylem, de nem kicsit van megcsúszva Bodoky sem. Viszont értem az utalást!
Nemrég ért haza az oknyomozó újságírók nemzetközi konferenciájáról Kijevbõl. Az egyik legjelentõsebb oknyomozóújságíró-díjat is hazahozhatta. Közben Magyarországon a rendõrség és az ügyészség megtagadta az újságírói forrásvédelemhez való jogát. Bodoky Tamás harcokról, ellenõrzésrõl és a lefejezett újságíróról.
Ez egy komoly elismerés, de Magyarországon nem igazán ismerik.
Ezt a díjat nem egyedül kaptam, hanem egy újságírói team tagjaként. Hét újságíró, hat országból. Egy crossborder együttmûködésben megvalósult projekt, ahol az offshore cégalapító, offshore adminisztrátor cégeket vizsgáltuk, hogy õk milyen messzire hajlandóak elmenni, hogy kiszolgálják az ügyfeleik nem feltétlenül legális igényeit (a sztori itt olvasható). A díj maga pedig a Daniel Pearl Award, amit a róla elnevezett alapítvány adományoz, és a nemzetközi oknyomozó újságíró szövetség bírál el. Daniel Pearlrõl pedig azt kell tudni, hogy 2002-ben Pakisztánban január végén muszlim radikálisok ejtették túszul, mert egy kicsit messzire ment az oknyomozásban. Aztán lefejezték, az errõl készült videót pedig feltették a netre.
Jó ómen.
Igen ezt a kérdést én is feltettem magamnak, hogy ez most jó vagy rossz elõjel. De a díj mindenképpen nagyon jó dolog.
A kijevi Global Investigative Journalism konferenciáról jöttél haza nemrégiben. Itt vagy 500 oknyomozó újságíró dugta össze a fejét. De mire jó egy ilyen rendezvény?
Az oknyomozás egyre kevésbé tud megállni helyi szinten. Például az offshore cégek vagy az energetikai ügyek, vagy olyan ügyek, ahol nagy pénzek mozognak, azok egyre több nemzetközi szálon zajlanak. Tehát sokkal könnyebb felderíteni egy sztorit, ha van mondjuk Romániában, Szerbiában, Ukrajnában dolgozó újságírókkal együttmûködés. Sokkal jobb sztorik jönnek ki ezekbõl az együttmûködésekbõl, mintha csak helyben vizsgálódunk.

Bodoky Tamás szerint volt hatása a rendõri akciónak
Fotó: Index / Huszti István
De ez érdekli a magyar olvasót?
Ezt nem nézettségre mérik. Inkább az a fontos, hogy hány újság veszi utána át. Hányan közlik a sztorit valamilyen formában, milyen a hatása. De igazad van. A magyarokat nem nagyon érdekli. Az offshore sztori megjelent az ÉS-ben, és nem volt túl nagy visszhangja. Viszont a lap jogászával nagyon meg kellett küzdenem, hogy le tudjuk közölni – utána viszont senki nem reklamált. Ez nem egy népszerû mûfaj.
Van olyan, hogy nyugati, meg keleti oknyomozás? Máshogyan dolgozik egy moszkvai vagy egy londoni újságíró?
Óriási különbség van. Nyugaton azt gondolják, hogy ez egy nagyon fontos mûfaj, aminek az a feladata, hogy kontrollálja a hatalmasokat, a köz érdekét szolgálja. Keleten ez inkább cowboykodás, Oroszországban például keményen üldözik az ilyen típusú újságírókat - a szervezõk talán pont ezért tették Kijevbe a konferenciát, hogy ezzel is jelezzék, figyelünk erre a régióra.
Most egy kötetlen beszélgetésen voltál, aminek pont a kijevi találkozó kapcsán valami olyan címe volt, hogy milyen nemzetközi trendek érvényesülnek az oknyomozó újságírásban. Ez ennyire változó mûfaj?
Az oknyomozó újságírók régebben elsõsorban személyes találkozókon gyûjtöttek információt. Azzal, hogy van internet és online adatbázisok, egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a számítógépes eszközök, a social networkok, a számítógéppel elérhetõ információk. Tehát például kutakodhatok a panamai cégadatbázisban anélkül, hogy odautaztam volna. Az internet leegyszerûsíti bizonyos típusú információk megszerzését.
Kelet-Európában ez egy romantikus dolog, hogy te oknyomozó újságíró vagy?
Szerintem ez alkati kérdés, engem izgat. De nem biztosít jó megélhetést vagy fényes karriert. Nem egy tervezhetõ életpálya, de izgalmas és érdekes.
Itt kb. egy tucat ember volt. Érdekli ez az újságírókat?
Most éppen véleményújságírás-dömping van Magyarországon, azaz mindenki azt hiszi, hogy az a jó újságírás, hogy jól beszólok valakiknek egy publicisztikában. Ez a fajta kutató újságírás egyre kevésbé jellemzõ, egyre kevesebb újságíró mûveli.
Neked bejött?
Az atlatszo.hu elindulása nem volt egyszerû, azonnal belefutottunk egy rendõrségi ügybe - ugyanakkor valószínûleg sokan csak ezért tudnak a projektrõl. Csináltunk egy céget, ez sok bürokráciával jár, de kaptam sok bátorítást is, és több mint százan kisebb pénzeket is beletoltak. Úgy érzem, elég sok embernek fontos annyira, hogy érdemes csinálni.
Mi a helyzet a rendõrséggel?
A forrásvédelmi ügyemben minden panaszt elutasítottak, és innentõl kezdve végül is ügyészségi döntés kérdése, hogy leszek-e szankcionálva, de nincsenek határidõk, semmit nem lehet tudni. Az új médiatörvény miatt a következmények kiszámíthatatlanok, mi mindenesetre Strassbourghoz fordulunk ebben az ügyben.
Szóval korlátozva vagy, más le sem írna egy sort sem.
Azóta is kaptunk olyan kiszivárogtatásokat, amikhez óvatosabban nyúlok, mert félek attól, hogy megint kijönnek a rendõrök a lakásomra. Kétségtelen, hogy ennek az eljárásnak visszarettentõ hatása volt.
Link

Hozzaszolasok

1173 #1 1173
- 2012. January 14. 14:41:00
A linket már lekapták a helyérõl. Error...stb hülye szöveggel. A lefejezésrõl készült videót én is láttam. Azok nem emberek, szörnyetegek. Hát így induljunk neki idegenben oknyomozásnak........
2 #2 Olvaso
- 2012. January 14. 14:57:42
Gelencsér itt van:
http://fn.hir24.hu/interju/2011/12/09...knyomozok/

Bodoky pár éve meghallgatott egy elõadást és aztán csinált is egy publicisztikát. Finom volt és kóhn-fliktus kerülõ, de cserébe cseréltünk könyvet. Õ a Túlkapások 1-et, amelyet a TMRSZ is reklámozott az oldalán, miután az én könyveimet szépen lekoptatták onnan.

Itt a cikk! Azóta talán eldöntõdött, hogy a "zsidózás" mire is jó, s talán õ is tudja már, hisz most is Kijevben járt és nem véletlenül. A mellékelt cikk is oknyomozás, amely abból áll, hogy összeírta, amit összeírtam. Hajrá Tamás, te vagy a jobb! Ma már az egész normális, morális világ zsidózik. Kicsit megcsúsztak, de hát nem mindenki annyira szemfüles, mint amennyire kotnyeles. A cikk egyébként ettõl eltekintve nem rossz volt 3 éve, de a blogján kívül nem jelenhetett meg "hivatalosan" máshol. Korrekt, nem? Azóta talán sokkal okosabb lett Izrael kérdésében és a zsidók, no meg az In-Kal kérdésben is.

Kinek dolgozik az In-kal Security?
Megosztás: [Megosztom a Facebookon!] [Megosztom a Twitteren]
2008.12.22. 10:29

A Társaság a Szabadságjogokért után a Szabadság Kör is megkérdezte az igazságügyminisztert, milyen kapcsolatban áll az In-Kal Security a minisztériummal, a rendõrséggel, vagy a közjogi méltóságok és a magasrangú külföldi vendégek védelmét ellátó köztársasági õrezreddel? Draskovics szerint semmilyenben, ami ebben a formában persze nem igaz, de a konkrét törvénysértések leleplezésének a zsidózás még virágnyelven sem használ.

Múlt szerdán a fideszes politikusokat és fidesz-közeli értelmiségieket tömörítõ Szabadság Kör beperelte az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot (IRM), mert Draskovics Tibor tárcavezetõ nem válaszolt kérdéseikre, többek között arra sem, hogy milyen kapcsolatban áll a minisztérium és a rendõrség az In-kal Security-vel. A Szabadság Kör értesülései szerint az õrzõ-védõ cég 2006. szeptember 17-ét, az õszödi beszéd kiszivárgását követõen többször is ellátott olyan feladatot, amelyet jogszerûen nem tehetett volna, például rendezvényeken igazoltatta a résztvevõket.

Ugyanezt a kérdést idén áprilisban már a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) liberális jogvédõ szervezet is feltette Draskovicsnak: hogy lehet az, hogy 2008. március 15-én az In-kal Security biztonsági õrei az állami rendezvények biztosítása során Budapesten, a rendõrség jelenlétében "rendõri intézkedéseknek megfeleltethetõ eljárásokat folytattak le", például igazoltattak, ruházatot vizsgáltak át, továbbá bizonyos tárgyakat vettek el a gyülekezési jogukat gyakorló személyektõl?

Draskovics akkor azt válaszolta a TASZ-nak, hogy az In-Kal más biztonsági cégek alvállalkozójaként, a törvényi és a vállalkozói szerzõdés szerinti felhatalmazása alapján biztosított bizonyos állami rendezvényeket, "rendõri intézkedésnek minõsülõ tevékenységet a cég munkatársai nem fejtettek ki, így sem igazoltatást nem végeztek, sem ruházatátvizsgálásnak minõsülõ tevékenységet nem folytattak".

A Hírszerzõ szombati értesülése szerint az igazságügyminiszter most ugyanezt válaszolta a Szabadság Körnek is, hozzátéve, hogy sem a rendõrség, sem a Köztársasági Õrezred nem áll szerzõdéses kapcsolatban sem ezzel a magáncéggel, sem más magánvállalkozásokkal a kiemelt személyek õrzésére. Azt viszont elismerte Draskovics, hogy rendszeresen megtörténik, hogy egy védett személy olyan rendezvényen vesz részt, melynek biztosítását egy magáncég végzi, "ilyenkor a Köztársasági Õrezred természetesen együttmûködik ezekkel a cégekkel".

A Köztársasági Õrezred és az In-kal Security együttmûködése akkor került reflektorfénybe, mikor a miniszterelnöknek küldött, a testületnél tapasztalt visszásságokat taglaló panaszlevele után két éve fegyelmivel elbocsátották Posta Imrét, az õrezred szakpszichológusát. Posta Imre akkor az õrezred szakmai és morális válságáról: bûncselekmény gyanúját felvetõ visszaélésekrõl, mindent elborító mutyitengerrõl, az In-Kal Securityvel való kényszerû együttmûködésrõl, a kiképzés elhanyagolásáról, a felszerelés elégtelenségérõl és megkérdõjelezhetõ beszerzésekrõl beszélt, az Indexnek is.

Posta munkaügyi perében több kormányõrt is meghallgattak, közülük többen emlegettek egy biztonsági céget, amelynek emberei magas rangú állami vezetõk biztosításakor az úgynevezett nullzónában, vagyis a védett vezetõk közvetlen környezetében is ott lehetnek, és egyikük néven is nevezte az In-kal Securityt, jegyzõkönyve mondott tanúvallomása szerint "tudomásom van arról, hogy a biztosítási feladatokba rendszeresen bevonásra kerül az In-Kal Security olyan szinten, ami már véleményem szerint a szolgálati titok megõrzésének lehetõségét veszélyezteti".

Posta azóta két könyvet is írt a témáról, a Rend-õr-köz-i-gazság (2006) és a Rend-õr-i-gaz-emberek (2008) címû, magánkiadásban megjelent mûveiben - virágnyelven, megváltoztatott nevekkel - rendkívül súlyos jogsértések tucatjaival vádolja a rendõri és igazságügyi szerveket. Ezekbõl némelyeknek kétségtelen a valóságalapja: mi is ismerünk csillivilli magánkonferenciákon civil ruhában rendszeresen maszekoló kormányõröket, ahogyan a 2006. õszi, hivatalosan soha el nem ismert rendõri túlkapások közül is egyre több bizonyosodik be a bíróság elõtt is.

Posta viszont azóta sokkal merészebb következtetésekre jutott: azt állítja, hogy a rendõrség és az igazságszolgáltatás lezüllesztése tudatos politikai stratégia eredménye, melynek célja a rendvédelem rejtett privatizációja, tehát hogy minél több közfeladatra lehessen a korrupció lehetõségét megteremtõ magánszerzõdéseket kötni, miközben a hivatásos végrehajtói állományt a létminimumot alig meghaladó bérekkel és rendszeres megaláztatásokkal fenyíti, és korrupciógyanús másodállások vállalására kényszeríti a rendõri vezetés.

Ezzel a megállapításával egybecsengenek egyfelõl a Szima Judit, a Tettrekész Magyar Rendõrség szakszervezetének fõtitkárának - az ORFK által rágalmazónak minõsített - kijelentései: az Indexnek adott interjújában politikai prostitúcióról, korrupcióról és törvénytelenségekrõl beszélt a szakszervezeti vezetõ. Beszédes adat az is, hogy Draskovics miniszter minapi tájékoztatása szerint csak objektumvédelmi feladatok ellátására több mint kéttucat biztonsági céggel áll kapcsolatban a rendõrség, és erre a célra több mint havi 51 millió forintot költenek.

Posta Imre azonban ma már gyakorlatilag azt állítja, hogy az In-Kal Security - a vállalkozás izraeli gyökerei miatt - több mint egy egyszerû biztonsági cég. Második könyvében külföldi érdekeket szolgáló kvázi-titkosszolgálat képét festi, amely maffiamódszerekkel szivárog be a magyar rendõrségbe. A Tomcat-féle Bombagyár tévének adott interjújában Posta úgy fogalmazott, hogy "olyan szinten van átszövõdve, átitatódva a rendszer a magántõkével, hogy gyakorlatilag nagyon nehéz elkülöníteni, elválasztani azt, hogy hol kezdõdik a rendõr és hol végzõdik az In-Kal-os".

A könyvben megfogalmazott és az interjúban elhangzott állításai miatt a nemzeti radikálisok pajzsra emelték, az In-Kal viszont beperelte Postát, akit a mainstream média már nem, ám a szélsõjobboldali portálok annál gyakrabban szerepeltetnek. Nyilatkozataiban egyre nehezebb elkülöníteni a konkrét, dokumentálható jogsértésekrõl szóló elemeket az olyan, pletykaszinten terjedõ összeesküvés-elméletektõl, mint például hogy "egyes értesüléseim szerint 20-40 ezer fõre tehetõ azoknak a Pannonországi MOSZAT ügynököknek a száma, akik politikusként, orvosként, üzletembernek álcázva, rendõri vezetõként és egyszerû rendõrként, hivatalnokként vannak beépülve az ország vérkeringésébe", satöbbi.

Az kétségtelen, hogy a szocialista kormányzat feltûnõen preferálja az In-Kal Securityt, az állami ünnepeken és a védett vezetõk környékén történõ gyakori felbukkanásukon túl ezt bizonyítja a cég honlapján referenciaként felsorolt számos közintézmény és állami vállalat is. Arra viszont a szóbeszéden túl egyelõre semmi bizonyíték nincsen, hogy 2006. õszén In-Kalosokat vetett volna be a karhatalom, vagy hogy "izraeli kommandósokat" hozattak volna a magyar rendõrség megerõsítésére, és Simon Perez elhíresült kijelentésén ("felvásároljuk Manhattant, Magyarországot, Romániát, Lengyelországot...") kívül az izraeli hódításra vonatkozó konkrét bizonyítékokat Posta Imre második könyvében sem találtunk.

Ugyanakkor nem az In-Kal Security az elsõ olyan magán biztonsági cég, amely elnyerte a politika kegyeit: az Orbán-kormány idején az egykori hírszerzõtiszt Földi László érdekeltségébe tartozott, azóta megszûnt Defend Security, a 2002-es kormányváltás után Pintér Sándor volt belügyminiszter cégei, a Civil Biztonsági Szolgálat és a JNT Security futottak be üstökösszerû karriert, és gyûjtöttek rövid idõ alatt jelentõs ügyfélállományt az állami szférában. Az In-Kal ezektõl csak az "izraeli kötõdésben" különbözik, ám hogy ez a vállalkozás héber eredetû nevén túl pontosan mit is takar, senki nem tudja megmondani.

A rendõrség és az igazságszolgáltatás mûködésének durva anomáliái ürügyén izraeli gyarmatosításról beszélni szerintem hülyeség. Postának - és az In-Kal kapcsán hasonló szellemben megnyilvánulóknak - el kéne dönteniük, hogy zsidózni akarnak, vagy a jogállami mûködés zavarainak: a rendõrségi és ügyészségi jogsértések, korrupciógyanús személyi és szervezeti összefonódások hiteles feltárása a cél?

A konkrét, tettenérhetõ, a bíróság elõtt is bizonyítható törvénytelenségek leleplezésének ugyanis a zsidózás még virágnyelven sem használ. Szerintem.
http://bodoky.blog.hu/2008/12/22/kinek_dolgozik_az_in_kal_security
2449 #3 2449
- 2012. January 14. 15:13:55
hogy a bíróság elõtt bizonyítható disznóságoknak mi használ, arra ott van Hontalan és Spartakusz esete, de Raklap sem kedvtelésbõl dobbantott. DEE mi történt, hogy négy évre ítélték másodfokon a volt Zrínyi volt rektorát???!! holott!!??? õ megmondta, hogy erre nem számított, hogy megerõsítik 2 fokon a döntést!! vele nem egyeztettek! PFÚJJ!
2 #4 Olvaso
- 2012. January 14. 15:26:44
Kincses, Bodoki aranyos kispályás, de talán pár komolyabbnak tûnõ húzás utáni szembesülés a rend héberõreivel jó belátásra serkentheti. Bár nem tudom a fajtáját, de egyelõre mindegy is. Kijevben biztos látott, hallott ezt azt. Oknyomozó újságírás...bruhahahahaha!
2449 #5 2449
- 2012. January 14. 15:48:31
na, nekem is valami ilyen -savanyú a szõlõ-érzetem lett a cikk olvastán, de hát nem tudhassuk, ugye, mibõl lesz a CSERE bogár.Cool
2 #6 Olvaso
- 2012. January 14. 16:18:36
Kincses, lehet, hogy beteszem fõcikknek, mert idõszerû. Ugyan most is ilyen bõszen emlegetné a jogállamiságot és jelentéktelenítené az izraeli kötõdést. Az Index mindig is zsidaj volt. Bodokinak meg tudni kellene, hogy az izraeli haderõ is itt volt 2006-ban, hisz majdnem könyvet írt errõl, tele indexes fotókkal. cikk alatti hsz-ek sem rosszak, teljes zsidó idiotizmustól kezdve a tényleg érdemleges igazolásokig.
El Curros 2008.12.22. 17:36:16
Az tény,hogy ezek a biztonsági szervezetek közel kerültek olyan "dolgokhoz",amely egy szigorúan rendezett államban elképzelhetetlen.
Szerintem.
Az In-kal ráadásul a leg"félkatonaibb" az egész közül.
Valóban érdemes Posta Imre szavait/sorait újra olvasgatni....Egy-két ismerõsöm a "kormányõrségnél" dolgozik,és anno Posta felbukkanása elõtt beszéltek,hogy "már a szervezet sem a régi".
A sógor-komaság volt a legenyhébb panaszuk....
A rendvédelem szétzüllesztése korántsem egy káromló összeeskövés elmélet.Ha tovább tart a liberális szemlélet (ámokfutás), akkor hamarosan a tûzoltóság és a mentõszolgálat is kiszervezésre sorsára jut.
Ebbõl a szempontból az agyonliberalizált világ válsága a lehetõ legjobbkor jött.
Az államnak igenis sok a tennivalója,dolga van az országgal,nem lehet mindent lepasszolni.
Persze Magyarországon mindig a széllel szemben pisálnak,ezt láthatjuk minden nap.
Az In-kal jelenség a jéghegy csúcsa,a mélyben sok hasonló megoldást fontolgat a balliberális (habeledöglötökis-akkorismegcsináljuk) szûk elit,és nekik tök mindegy,hogy a világ befékezett az eszetlen-anarchikus szabadságnak.
Jó lesz még az az In-kal valamire.....gondolják sunyin jó néhányan,miközben média felületein a Gárdától rettegnek....
Egyébként ez az egész In-kal sztori egy balkanizálódott maffiatörténetnek tûnik.....

weisz manfréd huba · http://magyarinfo.blog.hu/ 2008.12.22. 18:01:44
Kedves bodoky úr!
"és Simon Perez elhíresült kijelentésén ("felvásároljuk Manhattant, Magyarországot, Romániát, Lengyelországot...") kívül az izraeli hódításra vonatkozó konkrét bizonyítékokat Posta Imre második könyvében sem találtunk."
Itt nagyon nem értem a kivül szót.
Mellesleg meg a cikk egész második felét, az a portál és az a környezett, megéremli azt, hogy ön cáfolja, bizonygatni kell, hogy ez nem igaz, mért nem lehett ezt két mondattal elintézni.
Ha karaker után vagy flake után fizetnek önnek akkor még talán megértem de így nem.
Persze nem azt mondom, hogy ezekrõl a dolgokról nem kell beszélni mert itt vannak, csak nem az õ álláspontjukból kell õket cáfolni szerintem.

muhi 2008.12.23. 11:54:37
Amikor elõször olvastam az Indexen a kétrészes Posta Imre-interjút, készpénznek vettem az egészet. Most is hajlok rá, hogy a nagy része igaz, de a szavahihetõségének nem használ, hogy mára csak szkíta orgánumokban tud megszólalni. Szima Judit mondókájának is van alapja, de attól, mert a Jobbiknak is vannak értelmes gondolatai idõként, még nem szavaz rájuk egy felelõs állampolgár.

Amúgy tényleg biznisz a biztonsági cég-üzemeltetés, csak éppen van egy Alkotmányunk és egy 2/3-os rendõrségi törvényünk, ezek pedig felsorolják, hogy mi a rendõrség feladat- és hatásköre. Ezt titkos vagy nyílt kormánydöntésekkel, mutyikkal felülírni nem lehet.

Nápolyi maszti 2008.12.23. 12:49:37
re: muhi. Mi az, hogy mára csak szkíta orgánumokban "tud" megnyilvánulni. Miért, hol lehetne még leközölni az interjúit? Például az olyan elmebeteg dumákat, hogy "értesüléseim szerint 20-40 ezer fõre tehetõ azoknak a Pannonországi MOSZAT (????) ügynököknek a száma, akik politikusként, orvosként, üzletembernek álcázva, rendõri vezetõként és egyszerû rendõrként, hivatalnokként vannak beépülve az ország vérkeringésébe"? Az Orvosi közlönyben? Az javítana a szavahihetõségének?

Tényleg megmosolyogtatóak. Ez az, ami nem ez az.ja igen
1934 #7 1934
- 2012. January 14. 16:23:02
Akkor most eldöntöttük, zsidózunk inkább. Ugyi? Szkíta orgánumok, asszonggya ja igen
2 #8 Olvaso
- 2012. January 14. 16:32:46
Vala, "zsidózni" tudatosan kell és szabad, nem parttalanul, össze-vissza, tudás nélkül. nevén kell nevezni a férget, a tetvet, a médiást a színészt, a jogászt, az írót, orvost, cégvezetõket, bankárokat, politikusokat...és amit még cion bölcsödéje kitermelt. Ez annyit tesz, hogy zsidózol, vagyis a nevükön nevezed, ráböx az ujjaddal és leleplezed mivoltját.
Amíg az egyszerû ember nem zsidózik, addig kell nekünk. Hí már felismeri a veszélyt, akkor már nem kell. Anyósom most mondta, hogy õ is egyre többektõl hallja, hogy így rohadt zsidó, meg úgy, kóhnkrét esetekkel cirádázva. Emléxem, pár éve még nagyon bántotta a fülét, amit nálunk, tõlünk hal. Mára már elmés emlõs és érti is, hogy miért. Nem gyûlöletbõl, semmi esetre sem és nem is mániásan, hanem tudatosan, ésszel és szívvel, érzéssel. Csakis érzéssel!hip hip hurra
2449 #9 2449
- 2012. January 14. 16:53:54
valahun, uuuuugyan!!hogy is gondolsz ilyet?olvastad? miii?? sooooha! stb, stb...
Imre, megér egy megemlékezést ez az iromány is. BÁR, én undorítónak találom, hogy úgy hiteltelenít el téged, hogy közben úgy tûnik, egyetért veled és támogat. meg kicsit sajnál. milyen hideg, nyírkos lehet ennek a pasinak a kézfogása...él ez egyáltalán? na mindegy...lehet, hogy most a megemlékezések ideje van...én éppen tegnap olvastam vissza a másik szerver archívumában a Stahl konyháját, ha már a Magyar Atlanti Szövetség névsorát kerestem...mennyi minden le volt itt írva idejében...és semmit sem használt...mindenesetre megismétlem a köszönetem a te és a munkatársaid türelméért, hogy elviseltek-elviselnek minket! melo van
2 #10 Olvaso
- 2012. January 14. 17:02:41
Kincses, frissítsünk be akkor azt. Igen és mit is mondhatnék egyebet, mint azt, hogy már ez is volt, meg az is. Azért, hogy nem használt semmit, nem mondanám. Az én hajam rendesen hullik és a bõrömnek sem használ loreál-párizs.

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Generalasi idö: 0.11 masodperc
635,056 egyedi latogato