Naplóm/Verseim

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Kételemû, németes név viselését írta elõ a zsidó alattvalóknak

A témaválasztás nagyon elgondolkodtató!

Asszimilációk 1790–1918 között
Kezdjük a vastagjával! „A Magyar Királyság területén az elsõ világháború elõestéjén számlált közel tízmilliós magyar ajkú népességnek csaknem harmadát tették ki a 18. század vége óta nyelvileg elmagyarosodott, idegen eredetû családok leszármazottai” – állapítják meg a kérdés kutatói.

1. Egyfelõl bátran letehetünk a romantikus fajmagyarkodásról.
2. Másfelõl láthatjuk, igen erõteljes volt a magyar nyelv, kultúra, életmód vonzása.
3. Erõs volt az egységes, egynyelvû állam kialakítását szolgáló magyarosító politika is (például Bánffy Dezsõ kormánya idején).
4. Tömegessé vált az asszimiláció.

A nyelv- és kultúraváltás groteszk módon II. József rendeletével kezdõdött: kételemû, németes név viselését írta elõ a zsidó alattvalóknak. Hogy utóbb ezeket majd magyar hangzásúakra váltsák. (De már 1780-ból találunk ilyen neveket: Kossuth Izsák, Kosztolányi Salamon stb.)

Hitük elhagyása nélkül a zsidó értelmiségiek rabbik, kereskedõk vagy orvosok lehettek hátrányos megkülönböztetés nélkül. Például Moskovitz Mór orvos Zemplénben közös irodát bérelt Kossuth Lajossal, délelõtt õ, délután az ügyvéd úr fogadta klienseit. (Moskovitz dédunokája késõbb Lesznai Annaként írta be nevét a magyar mûvelõdéstörténetbe.)

A jiddist a német irodalmi nyelv, aztán a magyar váltotta az asszimiláció során. A váltást megkönnyítette, hogy a képzettebb zsidó családokban hagyományos volt a soknyelvûség, akár hat-hét nyelvet is használtak.

A nyelvváltás csak egyik lépcsõje az akkulturációnak, vagyis kulturális illeszkedésnek. A zsidó értelmiségiek megjelennek az ügyvédi pályán, az író-, újságíró-társadalomban, a közéletben. Nem ment ez konfliktusok nélkül. Prohászka Ottokár 1893-ban – elkésve – azt írta: „A zsidóságot nem szabad befogadni a keresztény államoknak.” (Nálunk a zsidóság emancipációja 1867-ben megtörtént!) Ironikusan válaszolt Hatvany Lajos: „Minél több vegyes házasság – ez legyen a jelszó.”

A békés, „hosszú 19. század” után aztán azonban a véres 20. következett.

(Fenyves Katalin: Képzelt asszimiláció? Négy zsidó értelmiségi nemzedék önképe. Corvina.)

Forrás: Link

Hozzaszolasok

1 #1 Gerry
- 2010. October 14. 11:28:26
Aki meg még nem ismeri, nem látta a filmet az nyugodtan nézze meg és mélázzon el azon, nálunk, hogy is van ez?: http://video.euroweb4you.eu/videomix-..._NAPJA.htm
2 #2 Olvaso
- 2010. October 14. 11:40:18
Gerry, köszönöm, hogy ide hoztad. Benne van minden, amit tudni illik!
1538 #3 1538
- 2010. October 14. 13:15:40
Szia Gerry!

Köszi,hogy betetted a linket,de,sajna nekem üres oldal jön be!!!
1538 #4 1538
- 2010. October 14. 13:20:28
Bocsi vaklárma volt!!!Másodszorra sikerült!!!
Most töltöm le!!!
Mégegyszer köszönöm!Már láttam a filmet,de ,amikor törlés elött CD-re mentettem, "valamiért"akadozva jött át .(A többi filmnek semmi baja nem lett...)
Szép napot!
272 #5 272
- 2010. October 14. 13:33:32
2507 #6 2507
- 2010. October 14. 18:39:20
Marsalko : Országhoditok -cimü könyvében részletessen taglalja zsidajaink régi s uj Magyar nevét. Valamint egy pár érdekességet,tanulságot.:|
791 #7 791
- 2010. October 14. 18:47:18
Nem az aszimilációval van baj, és nem a zsidók nyelvi és egyébb tehetségével, hanem azzal hogy az aszimilációnak csúfolt jelenség a magyar társadalom zsidók általi megtévesztésének, elnyomásának és kiszipolyozásának felelt meg. Ezért elsõsorban az évezredes gyûlõlettõl átitatott zsidó vallási és törzsi vezetés a felelõs, másodsorban pedig a mi túlságosan lagymatag nemzeti ellenállásunk és gyenge belsõ kohéziónk.
Lehet hogy nagyon optimista vagyok, de hiszek abban hogy egy magyar nemzeti megújhodás után Magyarország és a magyar nép sikeresen integrálni fogja mind a hazai zsidóság, mind pedig a cigányság többségét.
1788 #8 1788
- 2010. October 15. 11:35:56
Nézem a filmet, nagyon korhü diszletek, meg miegymás, de már a kiindulás nem az igazi. Ekkoriban ott volt a zsidóság világ-központja, s hosszútávra akartak berendezkedni. A törvénykezés, gazdaság minden a kezükben...
Egy ilyen miliöben a huszonéves király közölte, hogy a továbbiakban a kötelezö államvallás a katolik, akinek nem tetszik, az mehet Bécsbe cukrászdát nyitni...
Namármost óriási sivalkodás közepette a zsidó vezetöség határozott úgy, hogy inkább el, de a plebsnek nem engedélyezi az áttérést. Ezért hamis minden duma azóta is, hogy a zsidókat elüldözték.
211 #9 211
- 2010. October 15. 18:01:10
GERRY!
Köszi a filmet! Már megint tanultam valamit!
Apropó, röviddel ezelött olvastam valahol egy hírt amiben arról volt szó, hogy Mo-on nem csinálhat többet privátszemély a levéltárban családfa kutatást! Hallottatok erröl valamit?
Üdv,
vivo:|
2 #10 Olvaso
- 2010. October 15. 18:22:37
vivo, lemaradtál kicsit. vagy két hete írtam, hogy jan.1-tõl tilos ez ügyben a levéltári kutakodás. A jogszabályt most nem keresem ki, de valahogy Olstein nem szeretné ha a napvilágra kerülne valódi Olsteinsegge, no meg a többi zsiráfság is titkos lesz eztán magánszemélyek számára, mert a szervezeteket meg õk ellenõrzik és eddig is csak a port hintették.

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.06 masodperc
635,050 egyedi latogato