A témaválasztás nagyon elgondolkodtató!

Asszimilációk 1790–1918 között
Kezdjük a vastagjával! „A Magyar Királyság területén az elsõ világháború elõestéjén számlált közel tízmilliós magyar ajkú népességnek csaknem harmadát tették ki a 18. század vége óta nyelvileg elmagyarosodott, idegen eredetû családok leszármazottai” – állapítják meg a kérdés kutatói.

1. Egyfelõl bátran letehetünk a romantikus fajmagyarkodásról.
2. Másfelõl láthatjuk, igen erõteljes volt a magyar nyelv, kultúra, életmód vonzása.
3. Erõs volt az egységes, egynyelvû állam kialakítását szolgáló magyarosító politika is (például Bánffy Dezsõ kormánya idején).
4. Tömegessé vált az asszimiláció.

A nyelv- és kultúraváltás groteszk módon II. József rendeletével kezdõdött: kételemû, németes név viselését írta elõ a zsidó alattvalóknak. Hogy utóbb ezeket majd magyar hangzásúakra váltsák. (De már 1780-ból találunk ilyen neveket: Kossuth Izsák, Kosztolányi Salamon stb.)

Hitük elhagyása nélkül a zsidó értelmiségiek rabbik, kereskedõk vagy orvosok lehettek hátrányos megkülönböztetés nélkül. Például Moskovitz Mór orvos Zemplénben közös irodát bérelt Kossuth Lajossal, délelõtt õ, délután az ügyvéd úr fogadta klienseit. (Moskovitz dédunokája késõbb Lesznai Annaként írta be nevét a magyar mûvelõdéstörténetbe.)

A jiddist a német irodalmi nyelv, aztán a magyar váltotta az asszimiláció során. A váltást megkönnyítette, hogy a képzettebb zsidó családokban hagyományos volt a soknyelvûség, akár hat-hét nyelvet is használtak.

A nyelvváltás csak egyik lépcsõje az akkulturációnak, vagyis kulturális illeszkedésnek. A zsidó értelmiségiek megjelennek az ügyvédi pályán, az író-, újságíró-társadalomban, a közéletben. Nem ment ez konfliktusok nélkül. Prohászka Ottokár 1893-ban – elkésve – azt írta: „A zsidóságot nem szabad befogadni a keresztény államoknak.” (Nálunk a zsidóság emancipációja 1867-ben megtörtént!) Ironikusan válaszolt Hatvany Lajos: „Minél több vegyes házasság – ez legyen a jelszó.”

A békés, „hosszú 19. század” után aztán azonban a véres 20. következett.

(Fenyves Katalin: Képzelt asszimiláció? Négy zsidó értelmiségi nemzedék önképe. Corvina.)

Forrás: Link