Nahát, akkor ami nem is annyira maró lúg, mint amilyennek látszik, s helyette vegyi-fegyver, akkor már érthetõ, hogy miért is van ekkora díszkavarás és AMD-s fedezet, meg német-zsidó vezetõ-váltás az ügyben.

Ukrán hivatalos vélemények szerint nem veszélyezteti a Duna ukrajnai szakaszát a magyarországi zagytározóból kiszabadult vörösiszap, de helyi szakértõk tartanak a folyóba jutott nehézfémek károsító hatásától, sõt vannak, akik „biológiai fegyvert” sejtenek a katasztrófa hátterében – írta a Szegodnya címû ukrán napilap online kiadása. Az Ukrán Halászok Szövetségének elnöke kételkedik abban, hogy itt vörösiszapról lenne szó. A helyszínen készült képeken a bokrok és fák levelei zöldek, márpedig – állítja – a lombozat azonnal elpusztult volna, ha a lúg koncentrációja olyan erõs, mint amirõl beszéltek. Gyanús az is, hogy a magyar hatóságok senkit nem engednek a katasztrófa helyszínére, vagyis szerinte valamit titkolnak.


„Lehet, hogy biológiai fegyverrõl van szó” – ismételte meg az ukrán médiában már korábban megjelent feltételezést a halászati szakember.
Egyetért Csisztyakovval Valerij Oszipov odesszai ökológus, a Dél-ukrajnai Ökológiai Szövetség vezetõje, aki kifejtette: kételkedik abban, hogy az ukrán hatóságok igazat mondanak, mivel szerinte a Dunába jutott vegyi anyagok nem „szívódhattak fel” ilyen hamar. Ezért õk felszólítják a helyi lakosságot, hogy ne igyanak a Duna vizébõl, és az állatokat se itassák vele.

A független szakértõk állításaival kapcsolatban Csunarjov vízügyi szóvivõ elmondta: az ukrán vízügyi hatóságoknak nincs semmilyen adatuk arra vonatkozóan, hogy nem vörösiszapról lenne szó, s a hasonló kijelentéseket kommentálni sem érdemes.

Az újság az ukrán dunai vízfigyelõ-szolgálat adataira hivatkozva azt írja, hogy szerdán vagy csütörtökön eléri a Duna ukrajnai szakaszát a magyarországi alumíniumüzemben két hete bekövetkezett baleset következtében kiszabadult vörösiszap. Az Ukrán Vízgazdálkodási Állami Bizottság sajtószóvivõi irodája szerint a szakembereik naponta vizsgálják a Duna vizét, és állandó kapcsolatban állnak a román és szerb társszolgálatokkal, de Romániában eddig semmilyen változást sem észleltek a vízminõséget illetõen, Szerbiában pedig csak igen jelentéktelen szennyezést mutattak ki. „Egyébként is a szennyezõ anyagok 96 százaléka Magyarország területén maradt, hála az ott felállított iszapcsapdáknak” – nyilatkozta a lapnak Alekszej Csunarjov szóvivõ, megjegyezve, hogy az ukránoknak nincs mitõl tartaniuk.

Független szakértõk szerint a vörösiszapban lévõ lúg ugyan nem jut el Ukrajnába, de a nehézfémekrõl ez nem mondható el. A lap idézi Vlagyimir Borejko kijevi ökológust, aki úgy vélte, a nehézfémtartalom elkerülhette a vízminõséget vizsgálók figyelmét, mert a mintákat rendszerint a felszín alatti rétegekbõl veszik, míg a nehézfémek három-négy méter mélyen találhatók. Szerinte a nehézfémek egyébként is leülepednek a fenékre, és a táplálékláncba bekerülve végül a halakból az emberek szervezetébe juthatnak.

Forrás: Link