Naplóm/Verseim

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Só, ami só!

Tisztelt Imre és a többiek

A Sós cikkhez lenne hozzáfûzni valóm.

1990-tõl 2005-ig étkezési só értékesítésbõl és fuvarozásából tartottam el magam, így a ragadt rám valami.
2005 óta tudomásom szerint jelentõs módosulás nem történt a sópiacon.

Kezdem az alapfogalmakkal

Étkezési só: min. 97% NaCl
Iparsó: bármilyen só a tisztaságot és a szemcseméretet a felhasználási cél határozza meg.
(jelentõs mennyiségû sót használ pl. a Borsodchem és a Nitrokémia is)

Az étkezési sót vizsgáljuk most melynek két fõ fajtája van a bányászott és õrölt kõsó, illetve a párolt (vákuum) só.

A sóbánya tulajdonképpen nem más mint kiszáradt tengerszemek.

Az így kikristályosodott só tisztasága földrajzilag változó. Mivel hajdani tengerek sem csak sót tartalmaztak ezek az anyagok a vízoldat fajsúlya alapján rétegzõdtek.
Rétegrend szerint a konyhasó (NaCl) felett helyezkedik el a kálisó (KCl).
A kõsó bányák kitermelése hasonlít a szénbányászathoz, tehát lehet aknás, ill. külszíni fejtés.

A haza kõsó döntõ hányada az ukrajnai Donyeckbõl származik mely külszíni fejtés. Az összes többi aknás bánya. Pl.: Aknaszlatina, Huszt – Ukrajna, Parajd – Románia, Wieliczka -Lengyelország.

Vegyük vizsgálat alá a hazai kõsó döntõ hányadának a bányáját a Donyecki bányát. Mint már leírtam külszíni bánya és a kálisó (KCl) a konyhasó (NaCl) fölött helyezkedik el. Ezt le kell termelni.

A kálisó a kálium mûtrágyák döntõ többségét adja. A növényeknek tápanyaszükségletének a gerince az NPK hármas azaz a nitrogén-foszfor-kálium. Mindhárom anyag többféle vegyület formában kerülhet kijuttatásra ebbõl most nekünk a kálisó a vizsgálandó.
A KCl a növények döntõ többségének mérgezõ a klorid miatt. Mûtrágyázás szempontjából megkülönböztetünk klorid kedvelõ növényeket (cukorrépa, hagyma) kloridot egyáltalán nem viselõ növényeket (dohány) és kloridot viselõ növényeket.
A kálisó mûtrágyát tehát még õsszel ki kell szórni a tavaszi vetésû növények számára, hogy a klorid lebomoljon és a kálium a növény számára hasznosítható vegyületté alakuljon.
Ezt a kálisót a mezõgazdaság 60%-os kálisónak nevezi, ugyanis az össztömeg 60%-a a növény számára hasznosítható kálium.
Ha haladunk lefelé a rétegben és letermeltük a „tiszta” kálisót akkor következik a konyhasó. A gyakorlatban ez viszont élesen nem elkülöníthetõ így lesz egy „keverék” anyagunk is mire a tiszta konyhasó réteghez jutunk.
Ezt a keverék anyagot nevezi a mezõgazdaság 40%-os kálisónak. A klorid kedvelõ növényeknek ez is hasznosítható tápanyag.
Erre mondják egyesek hogy „szándékosan konyhasót kevernek a mûtrágyához hogy a magyar földet tönkretegyék”.

Tehát a fentiekbõl szerintem mindenki eldöntheti a vérmérséklete szerint, hogy mennyire van elõre kitervelt népirtás céljából kálisó keverve a konyhasóhoz és konyhasó keverve a mûtrágyához azaz a kálisóhoz.

Visszatérve a konyhasóhoz azon belül a kõsóhoz.
A bányászott só tisztasága változó a rétegek miatt. Ezt szortírozzák étkezési, ipari, útszóró só azaz felhasználhatósági mutatók alapján.
A donyecki kõsó jellemzõ járulékos anyaga a mészkõ mely vizuálisan nem feltûnõ, de közel 2%- ban jelen van.
Az aknaszlatinai ill. parajdi só jellemzõ járulékos anyaga a palakõ mely feltûnõ, de közel sem olyan mértékû mint a donyecki só mész tartalma.
Élelmiszer ipari felhasználhatóság szempontjából például változó, hogy melyik a célszerûbb. Pl. bélsózásra nem jó a palás só, mert szürke lesz tõle a késztermék, de viszont olyan üzemekben ahol van sóoldó berendezés ott a palás a jobb mert ritkábban kell tisztítani a sóoldót.

Követezõ fejezet a csomagolás.
Két fõ lehetõség van. Az egyik hogy a bánya csomagolja és csomagolva szállítják az országba.
Ez a ritkábbik eset, ugyanis az ukrán csomagolási színvonal hagy kívánni valót maga után és még a vevõ is zsákbamacskát azaz sót vesz, mert a nem vehetõ szemügyre a só színe és szemcsemérete.
A gyakoribb megoldás az ömlesztve szállítás. Így viszont a rakodások alkalmával több
szennyezõdés keveredik a sóba a csomagolásig mint az elõzõ verzió esetében.
A hazai csomagolók legtöbbje ezt egy rostálással próbálja kiszûrni.

Most következik viszont egy vitatható technológiai eljárás. A vevõ nem szeret tömbösödött sót vásárolni, sõt vannak olyan élelmiszer ipari felhasználási technológiák ahol problémát okoz a sócsomó.
Ezért tapadásgátlót adalékolnak a sóhoz. Ennek az anyagnak a neve ha jól emlékszem a számra E-536 azaz sárga vérlúgsó vagyis kálium-ferrocianid. Elvileg ez a vegyület nem mérgezõ, csak a vörös vérlúgsó.
Mennyi kerül ebbõl az adalékból a sóba? (azt írom amit én láttam)
Étkezési só esetén egy kis májkrémes doboznyit oldanak fel 10 liter vízben és 10 tonna!!! Sót permeteznek le vele.
Útszóró só esetében ennek háromszorosa mennyiséget is adalékolnak a sárga vérlúgsóból, de ez már sárgás színt ad a sónak. Így szabadban tárolás esetén sem tömbösödik.

Étkezési só fajták közül a következõ a finomított só vagy párolt só.
Ez a sóból olyan mit a cukorból, vagy a lisztbõl a finomított azaz nagy tisztaságú, de nélkülözi a létfontosságú nyomelemeket is.
Jellemzõ, hogy a sófinomítókat olyan „sómezõkre” telepítenek ahol nem bányásznak. A kitermelés úgy zajlik, hogy vizet engednek a felszín alatti sómezõre és a sóoldatot szivattyúzzák a felszínre melyet tisztítás után lepárolnak.
Ennek a végterméke a hófehér apró szemcsés só. Ennek a NaCl tartalma már 99% és fölötte van.
Ennek a sóféleségnek a tárolása ömlesztve már nem jellemzõ, 50 ill. 1000 kg-os kiszerelésben érkezik az országba. Tapadásgátlót már a lepárló üzemben belekeverik. Az 1 kg-os kicsomagolás már javarészt itthon történik.
Ezen sóféleség származása már jobban megoszlik. Minszk (ha jól emlékszem) Belorusszia, Szlavjánszk - Ukrajna, Eperjes – Szlovákia, Bad Ischl- Ausztria (Salinen Kft) Németország (Tisol Kft)

A gyógyszertárban kapható annyiban különbözik, hogy egyedileg sorszámozott zsákokban van, melyet szigorúan könyvelnek, így bármikor visszakereshetõ ha valami probléma adódik. Viszont tapadásgátlót (gondolom) nem tartalmaz.

Ha mindenáron tapadásgátló mentes sót kerestek akkor Szlovákiában és Csehországban még lehet hogy van, mert még az EU csatlakozás elõtt az õ élelmiszer törvényük nem engedélyezte. Az ukrán párolt só sem igazán volt tapadásgátlós, ezt a SolinWest 2000 Kft által csomagolt zacsikban találhatjátok.
Ha a csomagban lévõ só össze van picit tapadva, de ha összenyomod és roppanva szétomlik akkor valószínûleg nem kapott tapadásgátlót, de ha teljes terjedelmében folyik mint a víz akkor biztos hogy kezelt.
A mûgyanta oszlopos vízioncserélõ berendezésekhez használatos regenereáló só is párolt só, melyet préseléssel (kötõanyag és tapadásgátló mentesen) tablettáznak. A regeneráló só legfontosabb kritériuma hogy ne tartalmazzon vas vegyületet, a tablettázás pedig azért kell hogy só szemcse ne kerülhessen a mûgyanta pórusaiba csak oldat.

A „szívbarát” só pedig úgy csökkentett Na tartalmú, hogy CaCl az 50%-a. Figyelem!! Tehát nem kálium hanem kálcium. Lehet hogy norbiék elírták, de a Salinen ilyen terméke NaCl 50% - CaCl 50%. Ez vajon mérgezõ-e azt nem tudom.

Még egy fejezet a Sara Lee és Horvát Rozi sóról.

A módszerváltás elõtt a COMPACK volt a kizárólagos magyarországi sóforgalmazó, a
külkereskedõ pedig a MONIMPEX. A COMPACKot megvette a holland Sara Lee a módszerváltás kezdetén.
Iszonyatos stratégiai sókészlet volt felhalmozva az országban. TSZ-ekben birkahodályok és egyéb más helyek voltak megtöltve zsákos sóval. Ezeket a holland aukciós áron értékesítette (1 Ft/kg).
Akinek lehetõsége volt rá felvásárolta és mûtrágya darálón való átengedés után újracsomagolva értékesítette. Akkor még nem volt tapadásgátló!
A Mecsek Füszért raktárépületének az aljzatbetonja alatt is állítólag sókészlet van.
Tehát a Sara Lee tulajdona a Horvát Rozi márkanév. 1998 környékén a Sara Lee elbocsátotta a két üzletkötõjét akik a só üzletágat vitték. Ez a két ember a vevõnévsorral és kapcsolatokkal a birtokukban önállósodtak, õklettek a Compexsó Kft Nyírtass. A Salamon Berkovicshoz semmi közük, ott találtak lehetõségeikhez igazodó telephelyet.
Végül a Sara Lee eladta a Compacktól örökölt záhonyi sófeldolgozó telepét és kivonult a hazai sópiacról (ami most egy mûtrágya importõr tulajdona és már csak kálisó és foszfát mûtrágya van ott feldolgozva)
A Horvát Rozi Só márkanevet megvette egy másik „sós” cég.
Van még egy másik jelentõs „sós” cég a SolinWest 2000 Kft . Ennek a tulajdonosa egy ukrajnai magyar aki a módszerváltás elõtt az ukrajnai Aknaszlatinai bányának volt mérnöke.

ui.: ha sikerült beszerezni a garantált káli mentes sót, akkor iktass ki az életedbõl minden elõkészített ill. feldolgozott élelmiszert is.
Tájékoztatásul: a kenyér só tartalma 2% a sajtok akár 10% a húskészitmények 5% ráadásul nártium- nitrites pác sót tartalmaznak mely a hullaméreg ellen van. Ettõl marad piros színe a húsnak, tehát nem barnul. Fûszerkeverékek 50-70%

Hozzaszolasok

643 #11 643
- 2010. December 13. 20:24:57
Ha ennyire nem igaz amit Tejfalusi mond,és ilyen nagyon nem kell tartani aljas, nemzetirtó láthatatlan,de érezhetõ hatalomtól akkor semmi baj!Rohanok beojtatni magam hn1nnel.SÕT:egyszerre nézem az RTL-t azATWt mega telaviv1-2 szennycsatornát !
Aztán meg hóttomig élek!
1425 #12 1425
- 2010. December 13. 22:39:22
A multkor cikkeztetek a sorol, es annak hatasara akcioba leptem, a helyi Herb Shopban kaptam himalayai sot, ja, nem irom le mennyi volt, horror az ara, de Tibetbol hozzak, itt csomagoljak, remelem, nincs megtaknyolva, mint a kereskedelemben vett so...egyebkent mi a velemenyetek a tengeri sorol, lehet itt kapni szemcseset, igazan finom, meg kevesbe szemcseset is?
1425 #13 1425
- 2010. December 13. 22:43:09
Nirvana health products-nezzetek meg a neten, ami az oldalara van irva eleg jo informacionak tunik, gleccserso, kezzel van kitermelve, pontosan Kasmirbol szarmazik.
Szerintem Europaban is forgalmazzak, erdemes megprobalni.
685 #14 685
- 2010. December 14. 05:01:00
Emlékeim szerint az ARÁNYokkal volt a legfõbb probléma a kálium bevitelnél...
1601 #15 1601
- 2010. December 14. 06:25:55
egy jó honlapról szedtem...
A Földön a sóbányák kivétel nélkül mind, az egykoron létezõ õstengerek, óceánok nyomán keletkeztek. Vagyis, a létezõ sók mind, tengeri só, azaz tengerisó!
Amit viszont ma akként árulnak, az a tengerbõl szárítással és/vagy lepárlással készül. (S bizonyára benne van a Földünkön ill. a természetben fellelhetõ mind a 84 elem.)
A sóbányák esetében a NaCl-t és a KCl-t jobbára már a helyszínen elkülönítik. A többi alkatelemet pedig különbözõ célokra kivonják, s végül megmarad a tiszta NaCl.
A "tengerisókból" (állítólag) nem vonnak ki semmit, viszont dúsítják káliummal!. Csak ez nem köztudott. (Igen, a tengerisók többségéhez is adagolnak káliumot!)

Sokakat félrevezetnek a szemfüles (és csaló) kereskedelmi vállalkozások, melyek kihasználják a gyógyszerbiznisz só-dogmáját, - azt állítva, hogy a tiszta NaCl méreg és csak a "tengerisó" az egyedüli jó só, holott a "tengerisók", a "himalájasó", "hunza-só" és a többi jó csengésû és esetenként meglehetõsen drága sókülönlegességek semmi másra nem alkalmasak, mint arra hogy általuk az emberek pénzét megszerezzék.
(Csak érdekességképpen, - pl a "himalájasó" tudtommal Pakisztánból származik, ahol is értéktelen, olyannyira hogy rajta taposnak....)
S ahogy e tények feltehetõen csalódás lehet a tengerisóban hivõknek, s hasonlóan az ásványvizek rajongóinak is az, merthogy a vízbõl se szivódnak fel a szervetlen anyagok.... Vagyis az ásványvíz is csak jó üzlet!...
60 #16 60
- 2010. December 14. 06:52:23
Jó írás, köszönet érte!
158 #17 158
- 2010. December 14. 08:09:27
Tisztelt Einzwei és a többiek!

Mint a cikkemben leírtam, a 1995-tõl jó néhány sócsomagoló üzemben jártam. Az ott dolgozókkal és némely tulajdonossal "ivócimborák" voltunk-vagyunk. Az üzemekben mint kamionsofõr úgy járkáltam mint bármely dolgozó. (Nehogy milliárdos üzemekre gondoljatok, egy raktár amibe be van állítva egy zsáktöltõ gép. A rakodógép benne jár a sóban. Elõtte azért nem trágyában dolgozott!) Láttam a folyamatot a kivagonérozástól a becsomagolásig) Kijelentem hogy kálisó adagolásra utaló jelet nem láttam.
Ezek az üzemek a tesco és társai számára ugyanabból az anyagból csomagolnak mint bárki másnak.
Valószínûsítem hogy az ukrán sóbányák sem váltanak technológiát a magyar országra irányuló vagonok töltésekor, úgy mint a Bunge Rt sem, amikor Vénusz, Familla, vagy tesco flakonba tölt étolajat. (megjegyzem a Vénusz olajat elfogadták kóser terméknek)
Tehát SZERINTEM a magyarok szándékos étkezési sóba kevert kálisóval való mérgezése összesküvés elmélet.
Arra viszont nem gondoltok, hogy a patikus aki nagy valószínûséggel héber nem keveri szándékosan bele nektek a kálit???

Aki úgy gondolja hogy "kiváltja" privát forrásból a sót az ezek után kezébe adja a péknek is hogy az én kenyerembe ezt rakjad komám???
A sakter vágású kóser hús is úgy néz ki hogy a sakter odamegy a gój vágóhídra és a vágáskor eldönti hogy kiszállt az állat lelke vagy sem. Igy lesz egyik marha kóser a másik meg gój eledel.
Sok élelmiszer feldolgozó üzemben jártam már "álruhában", úgy hogy saját szememmel láttam a folyamatokat.
109 #18 109
- 2010. December 14. 09:24:06
Ha a csomagolási folyamat te általad látott részében nem került a sóba semmi nem oda való,de a tesztek során mégis kimutatható a kálium meg a többi "életerõ fokozó" akkor valószínûleg már elõtte belekerül persze nem direktangyal .Egyébként azok az ismerõseid sem tudhattak a só "JÓTÉKONY " plusz hatásáról mint ahogyan mi is csak most kezdünk tudatára ébredni ennek a dolognak.A kutya se gondolta hogy a sót is felhasználhatták a nyugdíjkifizetések megtakarításáraAngry
119 #19 119
- 2010. December 14. 11:09:09
tomsojer,

a probléma az arányokban van. A normális sószükséglet az K:Na = 1:30, ez az, ami rendszerint meg van borulva és ez nem egyszer rá is van írva a zacskóra. Megjegyzem, ugyanez az arány van meg a normális tengervízben is...

A sótelepek fokozatos lepárlódás által keletkeznek, vagyis a sós tengervízbõl valamilyen okból leválik egy öböl, esetleg az egész tenger. A klímának melegnek kell lennie és a beérkezõ vímennyiségnek (folyók, patakok) minimális vagy semmilyennek. Ebben az esetben a sóoldatból a víz fokozatosan elpárolog, miáltal a maradék oldat egyre koncentráltabb lesz és lassacskán elkezdenek kicsapódni az egyes sófajták. Mivel az a koncentráció, amíg egy vegyület oldatban tud maradni, az összetételük függvényében változó, a sótelepek mindig rétegesek és ennek a rétegzésnek mindig ugyanaz a szerkezete. Alul szokott lenni a dolomit, efölött a gipsz, anhidrit, kõsó, keserûsó (alias kálisó vagy másnéven szilvin). Meg természetesen még vagy 80 komponens. A KCl nem poénból van az NaCl fölött (és ez mindig így van!) hanem azért, mert ilyen a kicsapódási sorrendjük. A középkorban a sóhamisítást elég keményen büntették, de nem is volt túl sok lehetõség a
csalásra. Ma már van olyan szabadalom, ami elveszi a KCl természetes keserû ízét.

Problémás viszont, hogy ezek a sótelepek ha nyomást kapnak - fõleg a fedõ nyomását, ami mindig van - gyakorlatilag gyurmaként viselkednek és plasztikusan "keresztül tudnak" folyni a fedõrétegeken. Hogy ez milyen méreteket ölthet, ahhoz itt egy illusztráció:
jsedres.sepmonline.org/content/vol70/issue3/images/large/gsjsedres700726-fg2.jpeg

Elképzelhetõ, hogy egy ilyen szerkezet mennyire meg tudja keverni az eredeti rétegzést.

De itt még mindig a véletlenekrõl beszélnénk vagy mûhibákról, a lényeg pedig éppen a szándékosságon van. A kérdés vizsgálatában szerintem a nulladik pontnak annak kéne lennie, hogy független mérések legyenek az egyes kapható sófajták valódi KCl értékérõl.
118 #20 118
- 2010. December 14. 11:29:25
Egy "sónak" is száz a vége!

"CSALÓK URALJÁK A NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁGOT?

A fogyasztóvédõ só-szabványt (MSZ-01-10007-82.) sértõ, e szabvány tudatos kijátszásával a fogyasztók egészségét végzetesen károsító csalásnak, a nem kóser étkezésûeket tudatosan betegítõ és ivartalanító mérgezõ "étkezési sókeverékek" magyarországi keresedelmi forgalmazásának a tárgyi bizonyítékai:" http://aquanet.freeweb.hu/szoveg/Fogy...080206.htm

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Generalasi idö: 0.06 masodperc
635,276 egyedi latogato