Naplóm/Verseim

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Szabad-e szidni az iszlámot, vagy nem?

Miközben Merkel kitünteti az iszlámellenes karikaturistát, az iszlámkritikus könyv szerzõjére kirúgás vár.

A potsdami sajtófesztiválon, az M100-on minden évben kiosztják a véleményszabadság díját - olyasvalakinek, aki a kurátorok szerint megharcolt saját véleményéért és ezzel mások szabadságáért is.

Idén az a dán karikaturista, Kurt Westergaard kapta a díjat, aki többedmagával 2005-ben, a dán Jyllands Posten napilapban a muszlimok prófétáján, Mohameden és magán Allahon gúnyolódó rajzokat tett közzé.

Westergaard azzal tûnt ki társai közül, hogy nyíltan vállalta a konfrontációt a muzulmánokkal akkor is, amikor azok - Nyugat-Európában és a Közel-Keleten egyaránt - a karikatúrák betiltását követelték. Egyesek odáig mentek, hogy egyenesen Westergaard életére törnek - éppen az év elején élt túl a 75 éves Westergaard és kis unokája egy támadást a saját házukban.

Westergaard azonban nem csak a muzulmánok szemében, de a nyugati baloldaléban is szálka: a nyugati baloldal szerint - amely hagyományosan anticionista, Izrael-ellenes - a muzulmán bevándorlók sértegetése az amerikai és cionista érdekeket szolgálja. A szélsõbaloldal nem véletlenül barátkozik régóta akár arab terrorszervezetekkel is. Westergaard azonban hajthatatlan: szerinte Európa lényege a liberalizmus, a szólásszabadság, az, hogy semmi sem szent.

A jobboldali liberális karikaturista nem csak az iszlámot, de a kereszténységet sem kedveli - "keresztény fundamentalisták között nõttem fel", emlékszik vissza gyermekkori éveire, amit egy kis dán faluban töltött. Számára Mohamed kritizálása nem faji kérdés - azaz nem az arabokat akarja támadni -, hanem valamennyi vallás ellen szól.

Westergaard kitüntetése azonban rossz idõpontban érkezett a németekhez - ráadásul Angela Merkel, aki a kitüntetést tegnap átadta és Westergaardot méltatta, szintén kellemetlenül érezhette magát. Ugyanis míg Westergaard esetében a szólásszabadság mindenek felettiségérõl, a bátorság szabadságáról szónokolt a német kancellárnõ - hasonlóan Joachim Gauck, korábbi államfõjelölt, aki szintén az egekbe magasztalta a dán rajzost -, addig egy másik iszlámkritikust, a szövetségi bank szociáldemokrata alelnökét, Thilo Sarrazint éppen mostanság akarnák egyesek kirúgni az állásából. Nem másért, mint véleményéért.

Thilo Sarrazin augusztusban jelentette meg könyvét, a "Deutschland schafft sich ab" címût ("Németország leépíti magát"), ami azóta verhetetlen bestseller. Nincs könyvesbolt, ahol ne halomban állna a piros, vaskos könyv - és már a többedik utánnyomás készül.

Sarrazin pedig járja a tévéstúdiókat, a szerkesztõségeket, és nézeteivel, hideg számadataival provokálja ellenfeleit. Állítása voltaképp annyi, hogy ha Németország a jelenlegi utat folytatja - azaz mindenféle feltétel nélkül engedi be a külföldieket, ad nekik éveken át szociális segélyt, s közben a német középosztályban meg alig születik gyermek -, akkor Németország nem hogy húsz év múlva már nem lesz "német", de gazdasági ereje is meg fog roppanni.
Thilo Sarrazin elmélete többeknél kicsapta a biztosítékot

Sarrazin nem csak gazdaságilag igazolja téziseit, hanem - és leginkább ez verte ki sokaknál a biztosítékot - a szociálpszichológia, a biológia és a kognitív tudományok segítségével is. Voltaképp azt állítja, hogy a népek nem egyenlõek, nem azonosak, eltérõ intelligenciával rendelkeznek - és Németországnak nem kéne a Sarrazin szerint kevéssé intelligens, azaz genetikailag fejletlenebb arabokat, pakisztániakat, anatóliaiakat beengednie. (A kelet-európaiakra viszont úgy tekint, mint akik származásuk és értelmi képességeik alapján is beleillhetnek a német társadalomba.)

Sarrazin igencsak merész biológiai állításait - amelyeket azonban éppen nemrég igazolt két neves pszichológus a Frankfurter Allgemeine hasábjain - gazdasági következtetésekbe gondolja tovább: ergo a német gazdaságnak nem érdeke, hogy alacsonyabb intelligenciájú népeket engedjen be (azaz fõleg muzulmán vallású ázsiaiakat), miközben a szellemileg szerinte fejlettebb kínaiak és koreaiak éppen a német állam baloldali utópiái miatt inkább Amerikába mennek.

Sarrazin következetesen ragaszkodik ahhoz, hogy a népek nem egyenlõek - és hogy a szellemi képesség genetikailag meghatározott, azaz voltaképpen elõre megmondható, mely népeket érdemes beengedni, s melyeket a határon visszafordítani. Vagy legalábbis alantas munkára alkalmazni csak: Sarrazin legelõször, még tavaly nyáron, azzal keltett feltûnést, amikor azt állította, hogy a berlini törökök szellemileg nem is képesek többre, mint zöldségárusításra.

De arra viszont, tette hozzá megengedõleg az amúgy szociáldemokrata politikus, igencsak alkalmasak. Nemrég a berlini Morgenpostnak nyilatkozta azt - ha tetszik, elõvéve hatvan éve nem tárgyalt kérdéseket -, hogy a népek eltérõ genetikai állománnyal, így képességekkel rendelkeznek.

"Minden zsidó rendelkezik egy azonos génnel, a baszkoknak is saját génállományuk van, amely megkülönbözteti õket a többiektõl", mondta Sarrazin, aki korábban Berlin szociáldemokrata pénzügyi szenátora (azaz pénzügyminisztere) volt, jelenleg pedig a német jegybank egyik alelnöke.

Sarrazin téziseit egyöntetûen utasította el a német politika - legalábbis a felszínen. Valójában elég nehézkesen tudják Sarrazint leírni. A szociáldemokrata párt (SPD) megpróbálná kizárni, de a párt egyik nagy öregje, Klaus von Dohnányi, Hamburg egykori polgármestere sietett azonnal a védelmére.
Westeergard valamennyi valláshoz kritikusan viszonyul

Dohnányi szerint a németek a holocaust miatt egyszerûen nem mernek olyan témákról beszélni, amelyek más államokban teljesen természetesek lennének. Szerinte - amint éppen egy müncheni balliberális lapban írta - Németországnak végre túl kéne azon lépnie, hogy csak félve meri kiejteni a zsidó, az iszlám vagy más hasonló szavakat.

Az SPD azért sem tudja könnyen kizárni Sarrazint, mert a párttagság mellette áll. Sõt, ha Sarrazin alakítana egy pártot, akár azonnal húsz százalékon állna. Meglepõ módon az egyébként arabbarát kommunista szavazók meg persze a CDU jobbszárnyán elhelyezkedõk voksolnának leginkább Sarrazinra. Õ azonban - egyelõre legalábbis - kivár, csak provokál, és mindenféle szépelgõ ellenérvre hideg számokkal válaszol.

Westergaard kitüntetése azonban épp akkor történt, amikor az SPD és a jegybank is Sarrazin kirúgásáról tárgyal. Maga Merkel is, aki pedig Westergaard esetében a bátorság szabadságát méltatta, jónak látná, ha Sarrazint eltávolítaná a jegybank. Ám mi legyen az indok? Munkáját ellátja, szakmailag felkészült - netán a magánvéleményével, a bátorságával van gond? A kereszténydemokrata államfõnek, Christian Wulffnak a napokban kell döntenie arról, hogy felmenti-e Sarrazint a jegybank alelnöki posztjáról vagy sem.

Westergaard kitüntetése után elég nehéz lenne egy ilyen döntést megindokolni. A Welt információi szerint a Kancellária az alaptörvény azon szakaszát venné elõ, amely minden ember számára biztosítja az azonos méltóságot - és szerintük Sarrazin a könyvével megsértette az arabok és törökök méltóságát. Igaz, õk Westergaard karikatúrái esetében is hasonlóan érveltek már.

Forrás: Link

Hozzaszolasok

1598 #11 1598
- 2010. September 10. 03:50:08
A zsidok azt allitjak hogy Orajuk nezve a legvesszejessebb faj a FEHER.
De mi lessz ha tenyleg itt lessz a muszlem tobbsegben ?Ok nem lesznek rajuk nezve (zsidokra) veszelyessek ?
A muszlemoknak olyan a vallasuk hogy nem felnek a halaltol es barmikor kepesek ALLAHERT meghalni.Mert oket ALLAH megjutalmazza a tulvilagon .
Tehat a Zsidoknak a muszlem is nagyon kemeny dio lessz mert nagyon gyulolik egymast Ok is !
1598 #12 1598
- 2010. September 10. 03:53:18
A zsidok azt allitjak hogy Orajuk nezve a legvesszejessebb faj a FEHER.
De mi lessz ha tenyleg itt lessz a muszlem tobbsegben ?Ok nem lesznek rajuk nezve (zsidokra) veszelyessek ?
A muszlemoknak olyan a vallasuk hogy nem felnek a halaltol es barmikor kepesek ALLAHERT meghalni.Mert oket ALLAH megjutalmazza a tulvilagon .
Tehat a Zsidoknak a muszlem is nagyon kemeny dio lessz mert nagyon gyulolik egymast Ok is !
25 #13 25
- 2010. September 10. 07:22:15
Nagyságos Fejedelmünk, II. Rákóczi Ferenc, közel húsz évet töltött Törökországban. 1735-ben helyezték a rodostói temetõben végsõ nyugalomra, édesanyja és mostohaapja sírja mellé.(Thököly Imre)
171 évvel késõbb, 1906-ban hozatták haza hamvait, anyja, (Zrinyi Ilona), Bercsényi Miklós, hamvaival együtt, és helyezték a kassai dómban örök nyugalomra (A sors gonosz fordulatával, néhány év múlva megint számûzetésbe kerültek Trianon által!)

Törökországban, a szultán III. Ahmed, megbecsülte nagy fejedelmünket, vendégként tartotta õt, és kiséretét.

Korcs habsburg elenségeire ki emlékszik ma már? (I. Lipót, I. József, III. Károly)
De Rákóczi szelleme tovább él, zenében, irodalomban, emlékezetben.......

Talán az ellenségeinket is rosszul válogattuk ki történelmünkben?
658 #14 658
- 2010. September 10. 11:54:34
Szerintem ha integrálódnának, akkor óhatatlanul az elszemitásodás útjára csúsznának. Integrálódási hajlamuk hiánya a megtartó védelmük. A miénket lebontották a valláson keresztül. Pedig nekünk is nagy szükségünk lenne megõrizni a nemlétezõ összetartásunkat, közösségeinket, stb.

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.12 masodperc
635,217 egyedi latogato