Ha valakinek a genetikai öröksége nem afrikai, pontosabban nem a mai afrikaiak genetikai állományával bír, akkor a genomjának egy része a neandervölgyiektõl származik - állapította meg egy kanadai kutatócsoport.

A jelenlegi elméletek szerint minden ember Afrikából származik, de a mai afrikaiak, a fekete rasszhoz tartozók genetikai állománya mégiscsak eltér például Európa lakóinak DNS-étõl.

A neandervölgyi emberek elõbb hagyták el Afrikát, mint számos más õsembercsoport. A neandervölgyiek a mai Európa és Oroszország területén "önállósultak", körülbelül 400-800 ezer évvel ezelõtt. Majd a fekete kontinensrõl kivándorló újabb csoportokkal már nem Afrika területén, hanem valahol feltehetõen a Közel-Keleten keveredtek. A mai európai és ázsiai rasszok nagy része ebbõl a keveredésbõl alakult ki.

Mindezt a Molecular Biology and Evolution címû folyóirat alapján közölte a Discovery News. Mindez nem teljesen új teória, de most a genetikai vizsgálatok is alátámasztják az Afrikából késõbb elvándorlók és a neandervölgyiek keveredését.

Az X kromoszómát vizsgálták

A Montreali Egyetem kutatója, Damian Labuda legfrissebb tudományos eredménye az emberi X kromoszóma vizsgálatával függ össze. A kanadai kutató és munkatársai megállapították, hogy az X kromószóma az összes nem-negroid emberben a neandervölgyiektõl ered.

Labudáék feltételezése szerint a neandervölgyiekkel tényleg valahol a Közel-Keleten keveredhettek a mai európaiak és ázsiaiak õsei, minthogy Afrikát a Közel-Keletet érintve hagyhatták el. A neandervölgyiek a keveredés után körülbelül 30 ezer évvel ezelõtt beolvadtak a mai népességbe.

A neandervölgyiek rendelkeztek olyan génnel, amely a nyelvért, a beszédért volt felelõs, illetve kifinomult zenei, mûvészeti tevékenységre voltak képesek - legalábbis DNS-állományuk szerint. Vagyis feltehetõen nem voltak taszítóak az akkori emberek számára.

Húsz ezer évig még összejártunk az afrikaiakkal?

A kanadai kutatás egybecseng azzal a vizsgálattal, amelyrõl hétfõn adott hírt a hvg.hu, illetve az MTI. A másik kutatás szerint a modern ember mintegy 60 ezer évvel ezelõtt kezdte el Afrikából kirajzva meghódítani a világot, afrikai fajtársaival azonban még legalább húszezer évig fenntartotta a kapcsolatot - derült ki három kontinens populációinak genetikai összehasonlításából.

A jelenleg elfogadott nézet szerint a Homo sapiens (értelmes ember) több mint 150 000 évvel ezelõtt Afrikában alakult ki. A mostani értékelés arra derített fényt, hogy mintegy 60 000 - 80 000 évvel ezelõtt minden modern ember (Homo sapiens sapiens) egyetlen genetikai populációba tartozott, ezt követõen azonban a mai európaiak és ázsiaiak elõdjei eredeti létszámuk egytizedére zsugorodtak. Az európai és a kelet-ázsiai ember történelmében tehát egyaránt drasztikus népességcsökkenés történt hozzávetõleg hatvanezer évvel ezelõtt. Ezzel egy idõben zajlott le a Homo sapiens kirajzása is Afrikából Európába és Ázsiába.

Forrás: Link