Naplóm/Verseim

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Japán: mi lesz a paraziták sorsa?

No ezt a cikket figyelmesen olvasni ám! Súlyos kérdést feszeget, de nem véletlenül!
A katasztrófa sújtotta Japánban több millióra teszik azon fiatalok számát, akik a társadalomtól teljesen elzártan élnek, szüleik tartják el õket. A szigetországot sújtó tragédia vízválasztó lehet az életükben: az optimista verzió szerint „felébrednek” és együttmûködnek a társadalom idõsebb tagjaival. A pesszimista szcenárió viszont nem sok jóval kecsegtet.

Rendkívül szorgosak a japánok, szempillantás alatt újjáépítik majd országukat, ahogy ezt a történelmük során nem egyszer már bizonyították is – nagyjából ezt gondolja a világ a szigetország társadalmáról. S bár legendák keringenek a japánok elképesztõ munkabírásáról, a több mint 127 milliós népességbõl több millióra teszik azon fiatalok számát, akik még hírbõl sem hallottak a munkáról. Ezek a fiatalok – akiket a szakirodalom csak hikikomoriként emleget - egyáltalán nem érintkeznek a társadalommal, de még a szüleikkel sem, noha utóbbiak tartják el õket. „A hikikomorikat parazitaként is szokták emlegetni. Bezárkóztak a szobájukba és hosszú évek óta nem jönnek ki onnan. Mindez erõszakos viselkedésmintákkal is párosul. A szülõk félnek tõlük. Nappal a konyhában hagynak neki ételt, amit aztán éjszaka esznek meg. Nem érintkeznek senkivel, se a szüleikkel, senkivel. Teljesen leépülnek, nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is” – mesélt a hvg.hu-nak a hikikomori-jelenségrõl Dr. Hidasi Judit japanológus, a Budapesti Gazdasági Fõiskola Külkereskedelmi Karának dékánja. A regisztrált hikikomorik száma ugyan egymillió, de a valóságban ennél kétszer-háromszor többen lehetnek – magyarázta a japanológus.
De nemcsak a hikikomorik okoznak fejfájást az idõsebb japán generációnak. Több százezerre tehetõ azok száma, akik ugyan nem zárkóznak be a szobájukban, mégsem hasznos tagjai a társadalomnak. „Ez utóbbi fiatalok 18 éves korukig elvergõdnek valahogy, aztán megtagadják az iskolát. Õket is a szüleik tartják el” – mondta Hidasi Judit, aki szerint Japán legnagyobb társadalmi problémája az óriási szakadék, ami a fiatal, 15-30 éves és az idõsebb, negyven év feletti generáció között van. „A fiatalok abszolút nem tudnak azonosulni az idõsebb generáció életvitelével, szemléletével, munkamoráljával, munkastílusával. Ez a generáció a deviancia különféle formáit választotta tiltakozásul” – magyarázta a szakember.

A generációs szakadék a kilencvenes évek óta egyre nagyobb. „A kilencvenes évekig szárnyalt a japán gazdaság, az emberek elégedettek voltak, jelentõsen nõtt az életszínvonal. A kilencvenes évek elején jelentkezõ gazdasági recesszió miatt azonban egyre jobban jelentkeztek gazdasági, anyagi problémák és ezzel párhuzamosan elindult egy társadalmi erózió” – magyarázta a konfliktus okait Hidasi Judit. A szakember szerint a fiatalok nem akarták azt a mintát követni, amit a szüleinél láttak. „A gyerekek azt látták, hogy a szüleik elképesztõ hajtásban élnek, egy családban az apa általában alig volt otthon. Amikor munkába ment, a gyerek még aludt, amikor hazament, akkor pedig már aludt. Vagy a munkahelye kiküldte az apát több ezer kilométerre a családtól, így az is gyakori volt, hogy a gyerek egyáltalán nem találkozott az apjával. Kiüresedtek a családi kapcsolatok. Az idõsebb generáció feláldozta a magánéletét a cégért, ahol dolgozott.”

Az állam csak minimálisan segít

Az elmúlt 15 évben hatalmas feszültség alakult ki a negyvenes és az annál fiatalabb generációk között. Nagy kérdés, mi lesz a társadalomból „kiiratkozott” fiatalok sorsa akkor, amikor nyugdíjas korúak lesznek, ugyanis még csak társadalombiztosításuk sincs, dolgozni pedig képtelenek.

Az optimisták abban bíznak, hogy a katasztrófa „jókor” jött és a szigetországot ért trauma felrázza a fiatalokat is. Hidasi Judit is ebben bízik. a katasztrófa egységbe forrasztja a nemzetet. „Japán mindig is egy kollektivista társadalom volt. A földrengés és a cunami okozta szörnyû pusztítás talán felébreszti a fiatalabb generációt, hogy össze kell fogni az idõsebbekkel. Kohéziót generálhat a kiszolgáltatottság” – véli a japanológus. Persze nincs kizárva, hogy a rossz szcenárió következik be, ez esetben a parazita fiatalokat szüleik nem lesznek képesek tovább eltartani, ami még katasztrofálisabb következményekkel járhat.

Japánban ugyanis nincs igazán – európai értelemben vett - szociális háló, az egyénnek magának kell boldogulnia. Hidasi példaként hozta fel, hogy a természeti katasztrófa után hajlék nélkül maradt embereket az állam éppen csak annyira segíti ki, hogy életben maradjanak. A további boldogulásuk már tõlük függ. De mindez nem jelenti azt, hogy teljesen egyedül maradnának. „A kisebb lakóközösségek életben maradt tagjai meg fogják egymást találni, segítenek egymásnak. De ha valaki izoláltan él, kiszakítva a társadalomtól, annak nagyon nehéz lesz újra beilleszkednie a közösségbe” – mondta a szakértõ. Ez a fajta mentalitás egyébként nemcsak egyéni, hanem nemzeti szinten is érezhetõ: Japán nem véletlenül nem kért külföldi segítséget. „Büszke nemzet, nem szeretne elkötelezõdni” – magyarázta Hidasi Judit.

Japán tehát egyfajta vízválasztó elõtt áll, de a japanológus biztos benne, hogy sok területen változás áll majd be a természeti katasztrófa következtében. Ezek közé a területek közé sorolható Hidasi Judit szerint az energiaipar. „Japán természeti forrásokban szegény ország, ezért is támaszkodnak ilyen hangsúlyosan az atomenergiára. Ám az utóbbi idõben a megújuló energiaforrások, például a napenergia is fontos szerepet kapott. Nagyon is elképzelhetõnek tartom azt, hogy a környezetkímélõ technológiákkal kapcsolatban a jövõben innovatív eljárásokat fejlesztenek majd ki” – mondta a szakember, hangsúlyozva: az európai felfogással szemben a japánok nem legyõzni akarják a természetet, hanem a természet erõit akarják felhasználni.

Infrastrukturális, építõipari fejlesztéseket is jósol a szakértõ. Az építõipari részvények már most 10-20 százalékkal megugrottak. Japán szerinte hatalmas piac lesz néhány környezõ ország, például Oroszország és Kína számára. Sõt, a szigetországban tapasztalható munkanélküliséget is orvosolhatja mindez, mert az ország vezetése arra törekszik majd, hogy saját munkaerõ-állományát mozgósítsa, így végre foglalkoztatva lehetnek az emberek a termelõ ágazatban is.

Forrás: Link

Hozzaszolasok

670 #41 670
- 2011. March 19. 12:38:20
A másik az összes felvétel azon alapszik hogy az ellenfél nem csinál semmit csak hagyja magát vezetgetni nem életszerû. Kilencven elõtt kaptam Szolnokon mélységi felderítõ kiképzést oroszat.
Ott is próbálkoztak ilyesmivel aztán ott sem jött ez össze velem szembe. Ledozeroltam a kiképzõt míg be akart melegíteni. Jött ott az is a hülyeségével hogy nem volt kész blab lab lab. Szívesen leszek itt is a próbabábu úgy is rég röhögtem.
32 #42 32
- 2011. March 19. 13:02:35
Kaméleon! Ha megegyeztetek a helyszínben és idõpontban, én is szeretnék ott lenni! Érdekel a dolog, a többit privátban.
1273 #43 1273
- 2011. March 19. 13:22:24
Balu!

Félreértettél!Nem pejoratív értelemben írtam
A Zsirinovszkíj ötletérõl.Mint ahogy írtad,tapasztaltad is a valóságot.Szerintem is ez a még fikciónak tûnõ megoldás,hamarosan teljes realitássá válhat,ha abból indulok ki,hogy az Oroszok és a Kínaiak között a Szovjetunió alatt olykor fegyveres összetûzésekkel járó határ menti feszültség is már rég a múlté.
Oroszországba a kínai munkavállalók és a tõke igyekszik. Blagovescsenszkben szállodák, bevásárlóközpontok sora épül kínai pénzbõl, kínai munkások tömegével.
Az Orosz Távol-Kelet felzárkóztatásához az orosznak szükségük van a kínaiakra.
Nem utolsó sorban a Kelet-Szibéria–Csendes-óceán olajvezeték is Kínai hitelbõl épül.Ha ebbõl a klisébõl indulunk ki,akkor az Orosznak és Japánnak hosszútávon igen csak elõnyös lenne egy hasonló együttmûködés.Úgy gondolom,
hogy Zsirinovszkíj sem véletlenül vetette
fel a dolgot.
Még egy szót a Japán "rendõrállamról".
Az egy dolog,hogy minden sarkon van
egy droid rendõr,ha a Yakúzáknak,csak
csókolommal köszönhetnek.Õk Japán
igazi urai.Kezük mindenhova elér,és nem
utolsó sorban nagyon szorosan együttmûködnek a Kínai Triádokkal.
Sokkal nagyobb hatalmuk van mint sokan
gondolnák...

Áldás!
670 #44 670
- 2011. March 19. 14:24:03
Renben Kaméleon felejtsd el nem kötekedni akartam csak sima gyilkos vagyok. Bár megnézném hogy mit kezdene az ollóival a lövészárokban harci helyzetben. Nem kell tovább szervezned bohóckodhatnak magukban. Azt is megnézném ahogy Zrínyit felelõsségre vonják szigetvárnál mert nem gyógyított.
En is megnézném ahogy ez a bohóc brigád csavarhúzókat hajigál bekötött szemmel épületharcászaton. Nagy poén lenne.
Amúgy sejtettem hogy ez lesz a vége hogy kifogás hegyek csak ne keljen megmutatni hogy szart sem ér az egész. A levelezést meg szerintem rakd ki had röhögjön más is.
670 #45 670
- 2011. March 19. 14:45:39
Akkor én csak egyet kérdezek. A felvételeken egy szobában egymással szemben az egyiknek a kezében egy ötven centis pengehosszúságú Mac séta van mondjuk legyek én. A másik úgy elveszi tõlem a fegyvert hogy fizikálisan hozzám sem ér és közben ártalmatlanná tesz. És mindezt úgy hogy neki semmi baja nem lesz. Na persze.
670 #46 670
- 2011. March 19. 18:30:20
Igen tudom írtam már az elõbb hogy ott voltam katona. Mélységi felderítõ. Ott kaptam kiképzést.
91ben szereltek le. Abban az idõben is próbálkoztak ezzel a speciális kiképzéssel de már leírtam hogy ez csak nyugodt körülmények között hellyel közel ha mûködött. Harctéri körülmények között hidd el ne próbálkozz vele. Ott van a felvételek között amiket belinkeltél, hogy a pali áll szemben a pisztolyossal, és eltelik vagy 20-40 másodperc mire csizik valamit. Ez kurvára nem életszerû, mert én ha van nálam egy pisztoly és tartalék tárak akkor legalább 3-4 tárat beléd engedek ennyi idõ alatt. És ha jól gondolom a golyókat nem fogod tudni a fogaiddal elkapkodni. A Furkót is láttam bizony ám a nagy busa kopasz fejét, de amikor odakerültem már csak bejárt és nem volt aktív, de az egyik harci ugrásunkat Õ értékelte ki. És nem kötekedek csak a saját tapasztalataimra hagyatkoztam.
2 #47 Olvaso
- 2011. March 19. 18:46:25
janó, igazad is van, meg nem is, de ezt eldönteni így nem lehet és nem érdemes. A két film is lehet beszédes.
http://www.youtube.com/watch?v=zZgOQv...re=related
[url]http://www.youtube.com/watch?v=bxb0PCBV0vk&feature=related
[/url]
1207 #48 1207
- 2011. March 19. 18:53:00
jano!
Marad a távcsöves pityú, a golyót messzirõl észrevétlenül kell kilõni.
200-méterrõl csak nem vesz észre, fejbe a golyót aztán X-mennezen.
1213 #49 1213
- 2011. March 20. 01:29:04
Ami a cikket illeti... nem csak Japánban létezik a jelenség. Az én felnõtt gyerekeim is itthon vannak és mi - a szüleik - tartjuk el õket egyre keservesebben.

Persze, tudom; ki kéne õket zavarni a nagybetûs ÉLETbe, hogy tartsák fent magukat. De még, ha sikerülne is munkát kapniuk - nem törik magukat érte - nagyon szomorú lenne látnom, hogy az én tehetséges, érzékeny nagylányom, nagyfiam rabszolgaként gürizik a zsidónak.

Erre a kis idõre már nem gyötröm õket azzal, hogy keressenek munkát, vagy folytassák az iskolát. Ha a változást túléljük, akkor már õk is egészen máshogy fognak viszonyulni az élethez.
2 #50 Olvaso
- 2011. March 20. 08:29:36
Úgy látom a lányokra erõsen hat mostanában a Hold és azért tépik egymást. Ha nem lenne komoly a dolog, még vicces is lehetne.
Trix, igen, azt kellene tenni, de ha te nem teszed, akkor az Élet elintézi.

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Generalasi idö: 0.07 masodperc
635,090 egyedi latogato