Tisztelt Imre és a többiek

A Sós cikkhez lenne hozzáfûzni valóm.

1990-tõl 2005-ig étkezési só értékesítésbõl és fuvarozásából tartottam el magam, így a ragadt rám valami.
2005 óta tudomásom szerint jelentõs módosulás nem történt a sópiacon.

Kezdem az alapfogalmakkal

Étkezési só: min. 97% NaCl
Iparsó: bármilyen só a tisztaságot és a szemcseméretet a felhasználási cél határozza meg.
(jelentõs mennyiségû sót használ pl. a Borsodchem és a Nitrokémia is)

Az étkezési sót vizsgáljuk most melynek két fõ fajtája van a bányászott és õrölt kõsó, illetve a párolt (vákuum) só.

A sóbánya tulajdonképpen nem más mint kiszáradt tengerszemek.

Az így kikristályosodott só tisztasága földrajzilag változó. Mivel hajdani tengerek sem csak sót tartalmaztak ezek az anyagok a vízoldat fajsúlya alapján rétegzõdtek.
Rétegrend szerint a konyhasó (NaCl) felett helyezkedik el a kálisó (KCl).
A kõsó bányák kitermelése hasonlít a szénbányászathoz, tehát lehet aknás, ill. külszíni fejtés.

A haza kõsó döntõ hányada az ukrajnai Donyeckbõl származik mely külszíni fejtés. Az összes többi aknás bánya. Pl.: Aknaszlatina, Huszt – Ukrajna, Parajd – Románia, Wieliczka -Lengyelország.

Vegyük vizsgálat alá a hazai kõsó döntõ hányadának a bányáját a Donyecki bányát. Mint már leírtam külszíni bánya és a kálisó (KCl) a konyhasó (NaCl) fölött helyezkedik el. Ezt le kell termelni.

A kálisó a kálium mûtrágyák döntõ többségét adja. A növényeknek tápanyaszükségletének a gerince az NPK hármas azaz a nitrogén-foszfor-kálium. Mindhárom anyag többféle vegyület formában kerülhet kijuttatásra ebbõl most nekünk a kálisó a vizsgálandó.
A KCl a növények döntõ többségének mérgezõ a klorid miatt. Mûtrágyázás szempontjából megkülönböztetünk klorid kedvelõ növényeket (cukorrépa, hagyma) kloridot egyáltalán nem viselõ növényeket (dohány) és kloridot viselõ növényeket.
A kálisó mûtrágyát tehát még õsszel ki kell szórni a tavaszi vetésû növények számára, hogy a klorid lebomoljon és a kálium a növény számára hasznosítható vegyületté alakuljon.
Ezt a kálisót a mezõgazdaság 60%-os kálisónak nevezi, ugyanis az össztömeg 60%-a a növény számára hasznosítható kálium.
Ha haladunk lefelé a rétegben és letermeltük a „tiszta” kálisót akkor következik a konyhasó. A gyakorlatban ez viszont élesen nem elkülöníthetõ így lesz egy „keverék” anyagunk is mire a tiszta konyhasó réteghez jutunk.
Ezt a keverék anyagot nevezi a mezõgazdaság 40%-os kálisónak. A klorid kedvelõ növényeknek ez is hasznosítható tápanyag.
Erre mondják egyesek hogy „szándékosan konyhasót kevernek a mûtrágyához hogy a magyar földet tönkretegyék”.

Tehát a fentiekbõl szerintem mindenki eldöntheti a vérmérséklete szerint, hogy mennyire van elõre kitervelt népirtás céljából kálisó keverve a konyhasóhoz és konyhasó keverve a mûtrágyához azaz a kálisóhoz.

Visszatérve a konyhasóhoz azon belül a kõsóhoz.
A bányászott só tisztasága változó a rétegek miatt. Ezt szortírozzák étkezési, ipari, útszóró só azaz felhasználhatósági mutatók alapján.
A donyecki kõsó jellemzõ járulékos anyaga a mészkõ mely vizuálisan nem feltûnõ, de közel 2%- ban jelen van.
Az aknaszlatinai ill. parajdi só jellemzõ járulékos anyaga a palakõ mely feltûnõ, de közel sem olyan mértékû mint a donyecki só mész tartalma.
Élelmiszer ipari felhasználhatóság szempontjából például változó, hogy melyik a célszerûbb. Pl. bélsózásra nem jó a palás só, mert szürke lesz tõle a késztermék, de viszont olyan üzemekben ahol van sóoldó berendezés ott a palás a jobb mert ritkábban kell tisztítani a sóoldót.

Követezõ fejezet a csomagolás.
Két fõ lehetõség van. Az egyik hogy a bánya csomagolja és csomagolva szállítják az országba.
Ez a ritkábbik eset, ugyanis az ukrán csomagolási színvonal hagy kívánni valót maga után és még a vevõ is zsákbamacskát azaz sót vesz, mert a nem vehetõ szemügyre a só színe és szemcsemérete.
A gyakoribb megoldás az ömlesztve szállítás. Így viszont a rakodások alkalmával több
szennyezõdés keveredik a sóba a csomagolásig mint az elõzõ verzió esetében.
A hazai csomagolók legtöbbje ezt egy rostálással próbálja kiszûrni.

Most következik viszont egy vitatható technológiai eljárás. A vevõ nem szeret tömbösödött sót vásárolni, sõt vannak olyan élelmiszer ipari felhasználási technológiák ahol problémát okoz a sócsomó.
Ezért tapadásgátlót adalékolnak a sóhoz. Ennek az anyagnak a neve ha jól emlékszem a számra E-536 azaz sárga vérlúgsó vagyis kálium-ferrocianid. Elvileg ez a vegyület nem mérgezõ, csak a vörös vérlúgsó.
Mennyi kerül ebbõl az adalékból a sóba? (azt írom amit én láttam)
Étkezési só esetén egy kis májkrémes doboznyit oldanak fel 10 liter vízben és 10 tonna!!! Sót permeteznek le vele.
Útszóró só esetében ennek háromszorosa mennyiséget is adalékolnak a sárga vérlúgsóból, de ez már sárgás színt ad a sónak. Így szabadban tárolás esetén sem tömbösödik.

Étkezési só fajták közül a következõ a finomított só vagy párolt só.
Ez a sóból olyan mit a cukorból, vagy a lisztbõl a finomított azaz nagy tisztaságú, de nélkülözi a létfontosságú nyomelemeket is.
Jellemzõ, hogy a sófinomítókat olyan „sómezõkre” telepítenek ahol nem bányásznak. A kitermelés úgy zajlik, hogy vizet engednek a felszín alatti sómezõre és a sóoldatot szivattyúzzák a felszínre melyet tisztítás után lepárolnak.
Ennek a végterméke a hófehér apró szemcsés só. Ennek a NaCl tartalma már 99% és fölötte van.
Ennek a sóféleségnek a tárolása ömlesztve már nem jellemzõ, 50 ill. 1000 kg-os kiszerelésben érkezik az országba. Tapadásgátlót már a lepárló üzemben belekeverik. Az 1 kg-os kicsomagolás már javarészt itthon történik.
Ezen sóféleség származása már jobban megoszlik. Minszk (ha jól emlékszem) Belorusszia, Szlavjánszk - Ukrajna, Eperjes – Szlovákia, Bad Ischl- Ausztria (Salinen Kft) Németország (Tisol Kft)

A gyógyszertárban kapható annyiban különbözik, hogy egyedileg sorszámozott zsákokban van, melyet szigorúan könyvelnek, így bármikor visszakereshetõ ha valami probléma adódik. Viszont tapadásgátlót (gondolom) nem tartalmaz.

Ha mindenáron tapadásgátló mentes sót kerestek akkor Szlovákiában és Csehországban még lehet hogy van, mert még az EU csatlakozás elõtt az õ élelmiszer törvényük nem engedélyezte. Az ukrán párolt só sem igazán volt tapadásgátlós, ezt a SolinWest 2000 Kft által csomagolt zacsikban találhatjátok.
Ha a csomagban lévõ só össze van picit tapadva, de ha összenyomod és roppanva szétomlik akkor valószínûleg nem kapott tapadásgátlót, de ha teljes terjedelmében folyik mint a víz akkor biztos hogy kezelt.
A mûgyanta oszlopos vízioncserélõ berendezésekhez használatos regenereáló só is párolt só, melyet préseléssel (kötõanyag és tapadásgátló mentesen) tablettáznak. A regeneráló só legfontosabb kritériuma hogy ne tartalmazzon vas vegyületet, a tablettázás pedig azért kell hogy só szemcse ne kerülhessen a mûgyanta pórusaiba csak oldat.

A „szívbarát” só pedig úgy csökkentett Na tartalmú, hogy CaCl az 50%-a. Figyelem!! Tehát nem kálium hanem kálcium. Lehet hogy norbiék elírták, de a Salinen ilyen terméke NaCl 50% - CaCl 50%. Ez vajon mérgezõ-e azt nem tudom.

Még egy fejezet a Sara Lee és Horvát Rozi sóról.

A módszerváltás elõtt a COMPACK volt a kizárólagos magyarországi sóforgalmazó, a
külkereskedõ pedig a MONIMPEX. A COMPACKot megvette a holland Sara Lee a módszerváltás kezdetén.
Iszonyatos stratégiai sókészlet volt felhalmozva az országban. TSZ-ekben birkahodályok és egyéb más helyek voltak megtöltve zsákos sóval. Ezeket a holland aukciós áron értékesítette (1 Ft/kg).
Akinek lehetõsége volt rá felvásárolta és mûtrágya darálón való átengedés után újracsomagolva értékesítette. Akkor még nem volt tapadásgátló!
A Mecsek Füszért raktárépületének az aljzatbetonja alatt is állítólag sókészlet van.
Tehát a Sara Lee tulajdona a Horvát Rozi márkanév. 1998 környékén a Sara Lee elbocsátotta a két üzletkötõjét akik a só üzletágat vitték. Ez a két ember a vevõnévsorral és kapcsolatokkal a birtokukban önállósodtak, õklettek a Compexsó Kft Nyírtass. A Salamon Berkovicshoz semmi közük, ott találtak lehetõségeikhez igazodó telephelyet.
Végül a Sara Lee eladta a Compacktól örökölt záhonyi sófeldolgozó telepét és kivonult a hazai sópiacról (ami most egy mûtrágya importõr tulajdona és már csak kálisó és foszfát mûtrágya van ott feldolgozva)
A Horvát Rozi Só márkanevet megvette egy másik „sós” cég.
Van még egy másik jelentõs „sós” cég a SolinWest 2000 Kft . Ennek a tulajdonosa egy ukrajnai magyar aki a módszerváltás elõtt az ukrajnai Aknaszlatinai bányának volt mérnöke.

ui.: ha sikerült beszerezni a garantált káli mentes sót, akkor iktass ki az életedbõl minden elõkészített ill. feldolgozott élelmiszert is.
Tájékoztatásul: a kenyér só tartalma 2% a sajtok akár 10% a húskészitmények 5% ráadásul nártium- nitrites pác sót tartalmaznak mely a hullaméreg ellen van. Ettõl marad piros színe a húsnak, tehát nem barnul. Fûszerkeverékek 50-70%