Naplóm/Verseim

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Hungaricum

A hajnal a buszon ért. Prága, majd Brno, Pozsony, Gyõr és végül Budapest. Újra az otthoni levegõ. Kicsit fura újra érteni minden szót, minden gesztust, de valahogy érzem legbelül: idegen vagyok, de mégis otthon.

Belépek egy kis szórakozóhelyre, a pultos épp a kiadóablakot sikálja, odasétálok és csendesen, de jól érthetõen köszönök. A lány félvállról oda dob egy hellót, majd sikál tovább. Csatlakozik egy barátnõje és eléggé hangoskodva beszélgetik a tegnap estét, és hogy Alekosz így, Való világ úgy. Figyelem felkeltésbõl megköszörültem torkom, és hogy leessen a tantusz újra köszöntem. A pultos lány nagy sóhajjal letette a szebb napokat látott rongyot, majd egy kicsit agresszív beütéssel hangjában megkérdezte: mit adhatok. Kávét kértem, tejjel, és 2dl Colát. Megkapom az italokat, természetesen a számla kíséretében. 650 Ft leteszem az ezrest és várok. A lány bekasszázza, a pénzt majd megy tovább sikálni. Finoman jelezvén a hölgy felé, várnám a visszajáróm, ö tettetett meglepetéssel, kinyitja a kasszát, motyog valami bocsánatfélét, és vissza ad 250 Ft-ot. A százas miatt már nem szóltam, csak sóhajtottam: itthon vagyok.

Irány a Keleti pályaudvar, metró, kis séta. A keleti elõtt 3, igen derekasan megtermett rendõr várakozik, járõrök. Megállok rágyújtani, a rendõrök egyike kiszúr magának és figyeli minden mozdulatom. Rámosolygok és szívom tovább a cigarettámat nyugalommal, és tettetett érdektelenséggel nézelõdök a jövõ menõ sokaságban. Megfáradt arcú emberek hömpölyögnek ki-ki a saját gondolataiba mélyedve igyekszik célja felé. Majd hirtelen az egyik derék rendõrünk int a feltehetõen felettese felé, hisz a Metro lejáratban egy bûnözõ, egy népellenség KOLDULNI MER! Rendünk bátor õrei mind a hárman odalépnek, igazoltatják a szerencsétlen nyomorultat, akinek minden ingósága, egy Spar–os nylon zacskóban felelhetõ. Szó szót követ, majd megegyeznek 6000 Ft birságban.
Mindeközben a rendõrök háta mögött kb. 15-20 méterrel (a keleti elõtti buszmegállóban) egy vezetõi képességekkel nem nagyon megáldott hölgy, 30 méteren kb. 25 KRESZ szabályt megsértve végül is beleütközik egy a lámpánál várakozó autóba. Rendõreinknek sem a csattanásra, sem azt, azt követõ perpatvarra a szemük sem rebben, hiszen õk intézkednek, és kell három rendõr egy 60 év körüli koldus megalázásában. Itt megjegyezném, arról lehet vitázni miért nincstelen, miért szorult a perifériára, de a tény, tény marad, nem azért koldul, mert van pénze akár enni, akár inni, vagy ki tudja, mire kéreget. Ezen rendõri intézkedés közel 25 percet vett igénybe, s mikor átadták a csekkeket, elindultak a koccanás felé, majd miután szemrevételezték az autókat, egy kérdést tettek fel a károsultnak, majd igenültség és düh volt a férfi szemében, s bár a válaszát nem hallottam, a rendõrök sarkon fordultak és elmentek.

Keleti. A vonatom épphogy csak elérem, de élvezem a fárasztó út minden percét, hisz az otthonom, a szülõvárosom felé igyekszem.
Elindulunk, egy rokonszenves kalauz, igen udvariasan kéri a menetjegyemet, majd kis csevegés, udvarias elválás. Kilépek az utazótérbõl és a mellékhelyiség felé veszem az irányt, meglepetés(!) a WC tiszta és használható. Dolgom végeztével visszalépek a helyemre, és a vonat mintha megérezte volna mindezt, lassítani kezdett. zsibongás, felszállás, népes kis család , de nem lépnek be az utastérbe, az ajtónál várakoznak, és épp azt beszélik hogyan verjék át a „kallert”. „ megálló és a család elhagyja a jármûvet. Újra a toalett felé veszem az irányt, belépek.

Elképesztõ látvány tárul elém. A nem is olyan régen tisztának és használhatónak titulált mellékhelyiségben egy tájkép fogad csata után. A WC teletömködve csomagolópapírral, frissen összefirkált falak, a napraforgómag szétköpködve, cigarettacsikkek, üdítõs flakonok. megkerestem a kalauzt, és jelentettem, amit találtam.
Vegyes érzelmekkel az arcán méregeti azt, amit normális ember gyomra nem igazán venne be. Rám néz, majd szomorkásan annyit mond:” mit tehetnénk? ez van , s ha szólni merünk, utána retteghetünk. „majd szól egy kollégájának, és valamennyire használhatóvá teszik a toalettet.

A vonat lassít, már érzem az egri levegõt, a fûszeres illatokat, s a rég nem látott táj feledteti kis idõre azon kellemetlenségek sorát, amelyek kíséretében eljutottam haza. Esteledik, s épphogy csak lezuhanyoztam már pezsgett is a vérem, hogy újra a szülõvárosom utcáit róhassam. Felhívtam pár barátom, és elõször velük találkoztam, egy régen nem látott kis lakásban, mely olyan sok emléket és vidám percet õriz. Éjfél, „na, kapjuk a nyakunkba a várost” felkiáltással, a jó kis pálinka elfogyasztása miatt érzett hévvel, elindulunk. Szombat hajnal. Meglepetésemre a tolongó kisváros utcái üresek, a régi szórakozóhelyeink, szinte konganak az ürességtõl, csak a helyi disco elõtt ténfereg néhány részeg tini. A régi helyek régi arcok, új panaszok. „nincs pénze az embereknek, már mindenki befásult, szinte alig járnak szórakozni.” ilyen és ehhez hasonló panaszok mindenhonnan. Szomorúan konstatáltam, hogy a beígért változás eljött ugyan, csak épp azt felejtették elmondani: Minden rosszabb lesz. Szüleimmel, szinte minden hétvégén elmehettünk étterembe enni, persze nem bélszint vagy osztrigát, de egy-egy jó brassói, vagy Jókai bableves, és somlói. Most? Ételfutár, napi 300 Ft, egy leves és valami föltel, napi egyszeri étkezés, a nyugdíjasoknál fûtetlen lakás, és természetesen kongó élelmiszer boltok. Áru van ugyan, csak vásárló nincs. Az a kevéske ami van, épp csak a fennmaradáshoz elég. Ez lenne hát a nagy forradalom? Ez lenne az Új Magyarország? Amig Cruislerekkel, és Audikkal furikáznak az „alkotmányozó” honatyák (akik nem alkotmányoznak, kivonulnak, de a fizetésük megkapják persze. Kérdem, melyik melós kapja meg a bérét, ha szól a fõnökének: „ebben a munkafolyamatban nem vagyok hajlandó részt venni „és elmegy?). Amikor egy millió forint csak a jármû fenntartása, amikor 2-3 helyrõl veszik fel a fizetésüket, a érdembeli munkavégzés nincs, eközben a nyugdíjasok, idõsek , a szociális háló szélére kerülnek, és lassan ellehetetlenedik az életük, fûtés nélküli lakásban kell élni, s választani kell a gyógyszert vegye meg vagy egyen. Amikor a rendõrség a segítõket vegzálja és nem azt aki bûnös, akkor én már csak keserûen mosolygok. Az új rend lett a hungaricum, nem a Boci csoki, a Túró Rudi. Ezeket már eladtuk.
A lelkünket is.

By: Smokedcat

Hozzaszolasok

1 #71 Gerry
- 2011. April 24. 11:40:13
Te jószagú.... meg se merek szólalni.
Hát meg kell mondjam tényleg "csiszolódunk", de ha egy új jelentkezö figyelmetlenül közétek lép azt semmi perc alatt ledaráljátok.
Wink
Jani Papa - "Az ilyen f@szokat meg miért engedik be az oldalra? Ez is a kísérlet része?"... ezt írod/kérdezed. Szerinted csak azok szólalhatnak meg az oldalon akik bólogatnak? Leírt egy szösszenetet, Imre kitette az oldalra és mi elolvastuk...
Intelligensen írt, válaszolt is, leírta a véleményét és azt is, hogy látja a világot. Nem sértett meg senkit. Ennek ellenére akadt olyan hozzászóló - nem is egy - aki nekiment. Teljesen mindegy, hogy jogosan vagy sem, de ha a kielemzitek ezeket a hozzászólásokat rá fogtok jönni, hogy többnyire emocionális reagálások. Nincs tiltva, magam is dühöngök, olykor kötözködök az oldalakon, de nem sértegetem azért amiért nem illdomos.

Na mindegy - kapott eleget, megvédeni nincs szándékomban, keményedjen (Grin), de a Jobbikkal kapcsolatos véleményéhez azért szeretnék annyit hozzáfüzni. Ne itéljük el azokat, akik más szemszögböl nézik a Jobbikot. Ahogy itt, nem egy volt jobbikos elmondta már; idö kell ahhoz, hogy a valóságos kép kirajzolódjon az ember tudatában és semmi sem biztos.
Mindenkinek kell az ébredési idö és még akkor se biztos, hogy ugyanazt látja mint mi.
A Jobbik - négy éve - Imre a megmondhatója, hiszen ö is velük együtt dolgozott, a magyarok jövöjét jelentette...
Azóta sok víz lefolyt a Dunán, de még mindig sokan bíznak Vonában és a Jobbikban.
Sokan. Többen látják öket megoldásnak mint mi akik itt vagyunk ezeken az oldalakon.
Személy szerint - nem hiszek a Jobbikban, mégis jónéhányszor arra gondolok, bárcsak az bizonyosodna be, hogy mi tévedtünk és a Jobbik - aki nagyobb tömegbázissal rendelkezik - sikerre vinné Magyarország függetlenségét. Ahogy itt is a jobbikban és a jobbik "hívök" között is nagyon sok tisztességes és becsületes ember van. Nem a mi igazunk a fontos, hanem Magyarország, benne a Magyar Nép túlélése.
Mi csak a katalizátor szerepét tölthetjük be, ami ebben az esetben annyi, hogy ébresztgetni próbáljuk az idetévedöket.

Aki nem így gondolja, az ugyanúgy vakvágányra futhat, mint a megvezetettek, legyen az Fideszes vagy Jobbikos vagy Isten tudja kit pártoló...

Még valami... aki a "magyarország" szót kis betüvel írja le még nem feltétlenül magyargyülölö vagy hazaáruló.Frown

Ami a szösszenet címét illeti, szerintem is kissé ügyetlenre sikeredett! Nem volt a legszerencsésebb választás.
1866 #72 1866
- 2011. April 24. 11:52:24
Arany szívembõl szóltál!! meghajol
1253 #73 1253
- 2011. April 24. 12:19:00
Na idefigyelj Arany és a többi a mi pénzünkön tanultak kórus!
Idáig befogtam a szám, mert utálom a vitákat, de gondold már végig amiket írogatsz!!!
Az orvosok elmenetele sokaknál kivágja a biztosítékot, mert mindenki félti a tyúkszaros életét. Én is!!! DE!!!!!
kb. 15 millió ft. egy orvos képzése. Rohadt nagy pénz valóban. De nem csak a frissen végzettek mennek, mentek ki. Hanem akik legályáztak itt 20 évet! Tudod mennyi heti óraszámmal? Van, hogy 80 ÓRA!
Ha a végkimerüléstõl elnéz valamit az orvos rászabadítják a pereket. Ja, hogy törvényileg ennyit nem dolgozhat? Majd leszól a munkaügy, hogy ne merje beírni a valós órát.
Dolgoztál te már 10 évet egyhuzomban havi 1 szabadnappal?
De ide lehet írni a tûzoltókat és másokat is, a mentõsöket, ápolókat, és az icike-picike közrendõrt is! Azokat szívatják akiktõl így vagy úgy az életünk függ!
Akik ennyit dolgoznak, és kihasználják az empátiájukat, azok már vastagon visszafizették a társadalomnak így neked is a ráköltött összeget. Szégyellje magát az aki ezt a helyzetet elõidézte, és ne az aki vérzõ szívvel külföldre kényszerül. Nap mint nap látom a dillelmájukat, hogy maradnának, de nem bírják. Azt hiszed olyan könnyen mennek el? Ébredj királylány!
De ha annyira maradásra szeretnéd õket bírni akkor szervezz tüntetést értük! Nem kértek sokat, a társadalmi megbecsülést! De az sincs mert a betegek nagy része pont az ilyen uszításoktól felhergelve az orrukból fújja ki õket! Vannak voltak olyan szakterületek amik zsírosak. Na nem is azok hagyják el az országot, hanem azok nézik le a beteget. És az emberek általánosítanak. Ergo minden orvos köcsög. És ez megy lassan oda vissza. Kell ez? Kinek? Nekem nem!
Nem leanyázni kell a másikat hanem megérteni. De miket olvasok? Nekem is nehéz és maradok stb, az én sanyarú életem jajaj. Már megint az ÉN ÉN ÉN. Ha idõben összefogott volna a nemzet magáért és egymásért nem itt tartanánk. Ebbõl a sok ÉNbõl mikor lesz már Mi?
Én segítelek téged, te meg engem a bajban.
És ne dögöljön meg a szomszéd tehene, mert nehéz nekem.
1866 #74 1866
- 2011. April 24. 12:19:33
Gerry én sem hazaárulásról, hanem hazafiságról beszéltem, és az árnyalatnyi különbség Cool
1207 #75 1207
- 2011. April 24. 12:27:41
GERRY!
Ejnye barátom, ne kapd fel a vizet. Macska nem érdeklõdni jött hanem tényeket közölt. Néhány emberbõl akaratlanul is kiütközik egy pár év után a nyugatiak lenézõ nagyképûsége!
De, írtam, ilyenek vagyunk mi Magyarok!
236 #76 236
- 2011. April 24. 12:35:57
Úgy vélem a probléma gyökere valahol ott lehet, hogy az itt fórumozóknak már a töke tele van azzal, hogy minden frissen regizettnek elmondja ugyanazt amit már 500* el lett mondva az elmúlt pár évben. A probléma nagyobb része talán ott van hogy a frissen érkezett jött-ment nem kezd el visszaolvasni, hanem próbálja visszarántani a társaságot az eddig megjárt út leges legelejére. Ez a "taktika" többnyire a szavannán élõ hosszú nyakú növényevõk és önkéntelenül a nehezen ébredezõ(nehézfelfogásúak) körében terjed.

Megoldások: a frissen érkezõ próbáljon meg olvasni-olvasni-olvasni, illetve ha valamit nem ért akkor kérdezni, de ne õ akarja már meg feltalálni 500-adjára is a spanyol viaszt, ez általában nem mûködikWink
A korábbi regiseknek pedig sok türelmet és kitartást kívánokHelló
Mindenkinek pedig szép tavasz ünnepét(Húsvétot)!
1253 #77 1253
- 2011. April 24. 12:37:28
Kerecsen!
Pont errõl beszélek!A rendvédelmiseket annyira nem ismerem mélyen, de 17 éve élek az egészségügyben õket igen. Szakmai tüntetések voltak, de az emberek maguktól?
Na azt nem lépték még meg senkiért sem.
Még magukért sem!!!!
Ez a baj. Basszus ezek a szerencsétlenek, még sztrájkolni sem tudnak! (most az összesre értem nem csak az orvosokra)
1866 #78 1866
- 2011. April 24. 13:13:32
Helyes Aragorn, menjen mindenki külföldre dolgozni,legyen inas, úgyis olyan munkát kap, tanulja ki a szakmát, csináljon egy remeket, és térjen vissza a falujába mint mester. Régen ugyanis ez volt a helyes, a módi. Nem fordítva.Cool
2 #79 Olvaso
- 2011. April 24. 13:28:07
Magy, igazad van, de úgy látom, nem esünk a csapdába, cserében viszont az élet megy tovább és pezseg is, egy-egy ilyen esemény kapcsán. Nem rossz ez.

Aragorn a kamara vezetõsége lámpavasérett és mivel zsidó-hegemonia van, ezért nyugodtan lehettek antiszemétisták is. Ha valaki nem áll ki magáért, akkor ki álljon ki helyette érette?
1410 #80 1410
- 2011. April 24. 13:48:34
"volt orvos a demonstráló rendvédelmisek között?? és fordítva? miért nem állnak szóba egymással??"

Ott a pont,a francér nem egyesítik az erõiket azok akik egy erõsebb demonstrálással akár az ÁLLAM MÛKÖDÉSÉT is kockáztatni tudnák.Itt pár száz rendõr,amott pár száz tûzoltó,emitt pár száz orvos...külön ló*szar az egész pedig a cél közös lenne persze nem a zsiráfos irányítású szakszervezetnek látszó vezérkar leple alatt.

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Generalasi idö: 0.09 masodperc
657,331 egyedi latogato