Hogy is van azzal a "cigányállammal" való operáció?
A magyar kormány legnagyobb szabású vállalása a januárban induló uniós elnökségre az európai romastratégia megalkotása. A francia cigánytáborok nyári felszámolását követõ európai politikai és társadalmi vita mutatja, hogy a kérdés megoldása kemény dió lesz. Ezt nehezítheti, hogy az [origo] információja szerint a kormány olyan stratégia kialakításán gondolkozik, amit a tagállamoknak kötelezõen végre kellene hajtaniuk.

"Azt is mondhatnám egy kicsit keserû iróniával, hogy hálásak lehetünk Sarkozy elnök úrnak és Franciaországnak, hogy ezt az ügyet olyan módon állította az európai érdeklõdés középpontjába, hogy ma már megkerülhetetlen az ezzel való foglalkozás Európában" - így vezette fel október 20-ai parlamenti felszólalását Balog Zoltán, társadalmi felzárkózásért felelõs államtitkár. Balog arra célzott, hogy a 2011 elsõ félévében soros európai uniós magyar elnökség egyik célkitûzése az európai romastratégia kialakítása lesz, amelyhez Nicolas Sarkozy francia államfõ nyári, az illegális romatáborok felszámolására és a telepek lakóinak kitoloncolására hozott intézkedései a figyelem középpontjába helyzeték a cigánykérdést Európa számos országában.
Orbán Viktor miniszterelnök szeptemberben jelentette be, hogy Magyarország egyik fontos feladata lesz az EU-s romastratégia kialakítása, és bár kevesebb mint egy hónap múlva át is veszi a soros elnökséget, egyelõre keveset lehet tudni a várható intézkedésekrõl. A romastratégia kialakítása két szálon fut párhuzamosan: míg az EU-s intézményekben már évek óta dolgoznak egyen, Balog államtitkárságán is folyik egy stratégia kialakítása. Az EU-s romastratégia kerettervének kidolgozására az EU életre hívta a European Roma Platform (ERP) ernyõszervezetet, amelynek tagjai különbözõ, cigányokkal foglalkozó szervezetek vezetõi.

"A szervezetnek az a feladata, hogy kereteket szabjon a romastratégiának, és konferenciákon ütköztessék a tagok az elképzeléseiket a romaintegráció elõmozdításáról" - mondta az [origo]-nak Costel Bercus, aki a Roma Education Found elnökeként tagja az ERP-nek. Bercus azt mondta, a magyar elnökség 2011 áprilisában fogja kihirdetni a romastratégiát egy budapesti vagy egy brüsszeli konferencián. Szerinte az ERP és a magyar kormány még semmilyen formában nem vették fel a kapcsolatot egymással a romastratégia egyeztetésérõl, ez januárban történhet meg.

Nem engednének kibúvót a magyarok
Bercus szerint a januártól áprilisig tartó idõszak arról fog szólni, hogy a magyar kormány elképzeléseit összehangolják az ERP-ével. Ezzel szemben az [origo] egy, a romastratégia kialakítását közelrõl figyelõ, névtelenséget kérõ forrástól úgy értesült, hogy az államtitkárság elképzelése szerint két külön stratégia lesz: az uniós intézmények által kidolgozott csak bizottsági szinten megfogalmazott ajánlás lesz, a magyar viszont kötelezõ jellegû lenne, amelyet valamennyi tagállamnak alá kellene írnia.
Az uniós romaprogram megvalósítását 2011 második felében vagy 2012-ben kezdhetik el Bercus szerint. Mivel a cigányok helyzete bonyolult, és az egyes országokban teljesen más jellegû társadalmi problémákat vet fel, Brüsszelbõl irányítva nem lehet a romaintegrációt megoldani - mondta Bercus. Ehelyett a források hatékonyabb elosztása és a cigányok problémáinak megoldását leghatékonyabban segítõ helyi közösségek támogatása lehet a cél.

Cigány- vagy szegényprobléma?
Nem egyértelmû, hogy a kormány milyen romaintegrációs módszereket helyezne elõtérbe a romastratégiában. Az [origo] egyik cigánypolitikával foglalkozó, név nélkül nyilatkozó forrása szerint a Fideszen belül is vannak viták felzárkóztatási, foglalkoztatási kérdésekben, elsõsorban amiatt, hogy a romaintegráció melyik részére kerüljön nagyobb hangsúly. A forrás szerint nem egyértelmû, hogy inkább a foglalkoztatáspolitikát elõtérbe helyezõ Lázár János, az oktatáspolitika fontosságát hangsúlyozó Pokorni Zoltán vagy Balog Zoltán véleménye lesz a hangsúlyosabb.
"Iszonyatosan kusza történet ez az egész, az OSI már évek óta mondogatja, hogy szükség van egy ilyenre, de valóban Sarkozy kellett ahhoz, hogy mostanra megkerülhetetlenné váljon a romastratégia kialakítása az EU-ban" - mondta az [origo]-nak Réthy Kinga, a Nyílt Társadalom Intézet (OSI) romaprogramjának vezetõhelyettese. Az európai romastratégia kidolgozása régóta napirenden van Réthy szerint, az OSI évek óta lobbizik emiatt Brüsszelben. Soros György, az intézet alapítója októberben személyesen találkozott Orbán Viktor kormányfõvel, és felajánlotta az OSI segítségét a stratégia kidolgozásában.

Egy év múlva indulhat el a romastratégia
Réthy Kinga szerint Magyarország nagyon sok jó romaintegrációs stratégiával és kerettervvel rendelkezik, de a szélesebb gyakorlatba ezeket nehezen tudjuk sikeresen átültetni. A [origo] által megkérdezett több, romakérdéssel foglalkozó szervezet munkatársa is azt mondta, a hódmezõvásárhelyi, a szegedi vagy az ácsi integrációs program sikeresen mûködik, de más programokra lenne szükség, olyan helyeken kellene ilyen kísérleteket indítani, ahol magasabb a leszakadók aránya.
Réthy szerint jó ötlet a társadalmi felzárkózásért felelõs államtitkárság létrehozása is, fontos, hogy a problémára szegénységi kérdésként, nem pedig cigányságkérdésként tekint a kormány. "A társadalom is könnyebben elfogadja ezt, mert így kevésbé vannak címkézett pénzek. Ez amiatt fontos, mert a társadalom támogatása nélkül nem lehet integrációt csinálni" - mondta. "Sokkal komplexebben tudják kezelni az integrációs kérdést, mint az elõzõ kormányzati struktúrában, ahol a minisztériumok között nagyon szétaprózódtak a feladatkörök" - mondta az [origo]-nak az egyik névtelenséget kérõ szakember.
Az [origo] szerette volna megtudni a társadalmi felzárkóztatásért felelõs államtitkárság véleményét a stratégia alakulásáról. Másfél héttel ezelõtt küldött megkeresésünkre azonban eddig nem érkezett válasz.

A magyar cigányügy eddig kudarc
Martonyi János külügyminiszter októberben a közelgõ magyar EU-elnökség célkitûzéseirõl tartott tájékoztatóján már beszélt a romák integrációjáról szóló magyar tervekrõl. Szerinte az EU egyik legfontosabb célkitûzése, a szegénység csökkentése nem mûködhet akkor, ha nem helyeznek külön hangsúlyt a romák helyzetére. Martonyi szerint nem az elõítéletek felõl kell megközelíteni a problémát, hanem szociális-gazdasági kérdésként kell kezelni, méghozzá európai szinten, elismerve, hogy több tagállamot érintõ kérdésrõl van szó.
A kormány által tervezett romaprogram azért is nagy vállalkozás, mert egy 2008-as ÁSZ-tanulmány szerint a rendszerváltás óta a romák felzárkóztatására indított magyarországi programok nem váltak be. Az egymást követõ kormányok intézkedései nem voltak összehangolva, hatásuk értékelése elmaradt, a bevált programokat nem terjesztették ki, viszont elköltöttek 150 milliárd forintnál is többet.
Hasonló diagnózist adott a helyzetrõl a Fidesz 2010-es választási programja. Eszerint az elmúlt években a magyar kormányok elhibázott romapolitikát folytattak: csak kudarcokat hoztak például az iskolai integrációs kísérletek, és az elrontott segélyezési rendszer miatt gyûlöletet keltettek a magyarokban a cigányok iránt. A program szerint "kiutat a jelenlegi nyomor kezelésének és a jövõ építésének együttes megvalósítása jelent", le kell bontani a cigányság beilleszkedésének "lelki és fizikai korlátait", és átláthatóvá kell tenni a felzárkóztatást szolgáló pénzek felhasználását.

Forrás: Link