Gaskó István értetlenül áll egy bizottsági módosító javaslat elõtt, mely korlátozná a szakszervezetek sztrájkjogát, hiszen - mint fogalmazott - ellenzékben a Fidesz támogatta a kezdeményezéseiket, most azonban úgy tûnik, kormányra kerülésük után szájkosarat adnának az érdekvédõkre. A sztrájktörvény mellett átalakítanák a tagdíjfizetések és a szakszervezeti tisztségviselõknek járó kedvezmények rendszerét is. A Hírszerzõ által megkérdezettek egybehangzóak úgy vélekedtek: a kormány el akarja lehetetleníteni az érdekvédõket.

Az Orbán-kormány tovább osztogatja a szájkosarat azoknak a szervezeteknek, amelyek kritikával illetik, vagy illethetik a kabinet munkáját: ezúttal a szakszervezeteken van a sor. A LIGA Szakszervezetek honlapjáról letölthetõ törvénymódosító javaslattervezetnek köszönhetõen – ami bizottsági módosító indítványként kerülne be a költségvetési salátatörvénybe – nehezebben tudnának sztrájkolni a közszolgáltatást nyújtó cégek.
Nehezített pálya
A házelnöknek címzett beadvány (amely ide kattintva letölthetõ) három fõ kérdést érint, az elsõ a sztrájk jogszerûségét veszi górcsõ alá. A jelenlegi szabályok szerint a munkabeszüntetés nem jogszerûtlen akkor sem, ha a munkáltató és a szakszervezetek nem tudnak megegyezni a még elégséges szolgáltatás mértékérõl. Ha viszont elfogadják a bizottsági módosító javaslatot, akkor a bíróság is beleszólhat az elégséges szolgáltatás mértékébe.
A benyújtó indoklásában ez áll: ha nem tud megegyezni a munkáltató és a munkavállalók, az „jogbizonytalansághoz vezet a sztrájk jogszerûsége tekintetében (…) a módosító javaslat biztosítja, hogy ilyen esetben bármelyikük kérelmére a bíróság állapítja meg a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit, egyben rögzíti, hogy ennek hiányában a sztrájk nem tartható meg (…)a módosító javaslat (…) az alkotmányjogi követelményeknek megfelelõen arányosan korlátozza a sztrájkjogot”.
„Ha a két fél nem tud megegyezni és a bíróság sem tudja megállapítani ennek mértékét, akkor jogszerûtlennek minõsül a munkabeszüntetés. Ez a legsúlyosabb pontja a módosítónak, mert ez alkotmányos jogokat sért” – magyarázta Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke. Hozzá hasonlóan Nemes Gábor Tömegközlekedési Dolgozók Független Szakszervezeteinek Szövetségének (TDFSZSZ) alelnöke is aggályosnak tartja ezt a pontot.
„Nem biztos, hogy szakmai döntést tud hozni a bíróság. Egy harmadik személy nem tudja eldönteni ezt a kérdést” - fogalmazott az alelnök.

Megvont pénzek és kiváltságok
A beadvány szeretné megszüntetni a független szakszervezeti tisztségviselõi jogállást és azt, hogy a Munka Törvénykönyvén túlmenõ kedvezményeket biztosítsanak a szakszervezeti tisztségviselõk részére. Jelenleg a Munka Törvénykönyvén kívül – kollektív szerzõdés keretén belül – plusz pihenõ napok, illetve órák járhatnak a szakszervezeti tisztségviselõknek, amit a szakszervezetben való munkájuk elvégzésére használhatnak fel. Jelenleg minden 3 tag után 2 óra szabadidõ jár (ezt csak a tisztségviselõk „vehetik ki”), minden 10 tag után pedig 1 munkaszüneti nap (ezt a munkavállalóknak is odaadhatja a szakszervezet, például továbbképzésekkor).

Ha a bíróság nem dönt az elégséges szolgáltatás mértékérõl, nem lehet sztrájkolni
„Rengeteg cégnél a kollektív szerzõdésbe nem a törvény szintû kedvezményeket, hanem annál magasabbat foglaltak bele. 3 tag után például 3 vagy 4 szabad óra is juthat. Ezzel a lépéssel egyrészt elveszik a szerzõdéskötés szabadságát, másrészt a szakszervezetre szánt munkaidõt veszik el” – mondta Gaskó, aki emellett – Nemes Gáborral egyetértve – a harmadik passzus ellen is felemelte szavát.
A harmadik módosító javaslat megtiltaná a munkáltatóknak, hogy a munkavállalók fizetésébõl vonják le a szakszervezeti tagdíjat. „Ha a munkavállaló kéri, a munkáltató kötelezõen levonja a fizetésébõl a díjat. Ezzel a lépéssel azonban megnehezítik a szakszervezetek dolgát, már ami a tagdíjak összeszedését illeti. A munkavállalónak így esetleg be kell menni, csekken kell befizetni, macerás” – vélekedett Nemes Gábor. Hasonlóan fogalmazott a LIGA vezetõje is.
„Ez egyszerûen a szakszervezetek elleni bosszú, hiszen így nehezebb összeszedni a pénzt. Ma is önkéntes a tagság, ezért felesleges arra hivatkoznia a benyújtónak, hogy szabadon választhasson a munkavállaló” – tette hozzá Gaskó.

Név nélkül...
Az elõterjesztés érdekessége, hogy a dátum rovatba napot nem tüntettek fel, sõt, a benyújtó aláírása is lemaradt. „A benyújtó anonim, aggályos, hogy nem vállalja a nevét. Majd ha az országgyûlés elé a tervezet, ott biztosan nevesítve lesz az illetõ” – mondta Gaskó.
Információink szerint pénteken délelõtt 11 órakor a kormány tárcaközi egyeztetést tartott, ezt azonban Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelõs államtitkár nem erõsítette meg. Hiába kerestük ugyanis kérdéseinkkel, nem kaptunk egyelõre választ azokra.
Pedig több kérdés is felvetõdik azon kívül, hogy miért nincs aláírás a javaslaton: ha – ahogy a dokumentum állítja – a „Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/1665. számú törvényjavaslat” mellé kívánja ezt a kormány benyújtani, melynek a végszavazására december 23-án kerül sor, akkor miért nincs még fent a Parlament honlapján és miért nem egyeztettek a szakszervezetek vezetõivel a változtatásokról annak ellenére, hogy az Orbán-kormány többször kihangsúlyozta a társadalmi párbeszéd fontosságát.
„Nagyon sunyi és gyors eljárás” – jegyezte meg a fentiek kapcsán Gaskó, aki nem érti, hogy az a párt, amelyik annak idején, ellenzékben támogatta, sõt – ahogy a LIGA vezetõje fogalmazott – „buzdította” is õket arra, hogy utcára menjenek, miért szûkíti e jogukat.
„Nem tudom a Fidesz-kormány miért akarja az utcára terelni az embereket. Ha a szakszervezetek kivonulnak a munkahelyekrõl, akkor pedig nem lesz más lehetõség az érdekérvényesítésre” – tette hozzá Gaskó.

Bosszúról van szó?
Mint ismeretes, a Gaskó István vezette LIGA múlt héten értékelte az Orbán-kormány elsõ félévi munkáját, melybõl kiderült: nincsenek elragadtatva. „A LIGA Szakszervezetek önmérsékletet tanúsítva több, mint fél évig türelmet mutatott az új kormánnyla szemben, azt várva, hogy az megkezdje a társadalmi egyeztetéseket. Ehelyett azonban a LIGA folyamatos megkeresései ellenére, a kormány mellõzte a társadalmi párbeszéd törvénybe is iktatott intézményeit, és sorozatosan egyeztetések nélkül hozott olyan törvényeket, melyek egyértelmûen nem szolgálják a magyar állam adófizetõ munkavállalóinak érdeket” – közölte a szakszervezeti vezetõ.
A LIGA az egyeztetés hiánya mellett az indoklás nélküli kirúgás lehetõségét, a 98 százalékos különadót, az évekre visszamenõ törvényhozást, a magánnyugdíj-pénztári tagdíj befizetésének államosítását, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány államosítását, az egykulcsos személyi jövedelemadót, az alkotmány átmeneti, kapkodó pártérdekeket szolgáló módosítását is fájlalja.
Annak ellenére, hogy az érdekvédõk felszólították a kabinetet, hogy üljenek egy asztalhoz, érdemi választ eddig nem kaptak. „Ez a válasz a tárgyalási kezdeményezésünkre” – jegyezte meg Gaskó.
A LIGA egyébként szintén a múlt héten jelezte, hogy januárban „fellépnek a szakszervezeti eszköztár minden törvényes fegyverével”, ha az általuk kezdeményezett tárgyalások nem jönnek létre, vagy eredménytelenül zárulnak.
Nemes Gábor osztotta Gaskó véleményét, mint mondta: ezek a változtatások egyértelmûen csak azt a célt szolgálják, hogy a munkavállalók érdekképviseleteit gyengítse, rosszabb helyzetbe hozza. Ráadásul szakmailag sem tökéletes. „Egy-egy törvény egy-egy szeletét emelték ki, nem globálisan foglalkoznak a kérdéssel. Jobb lenne, ha nem a szakszervezetek gyengítésével, hanem a szociális párbeszéd kialakításán és megerõsítésén munkálkodnának, akár jogszabályok megalkotásával” – tette hozzá a BKV sztrájkbizottságának szóvivõje.

Forrás: Link