A számos tagállam által szorgalmazott eurókötvények ellen, ugyanakkor a közös európai valuta megszilárdítása mellett foglalt állást a német kancellár és a francia elnök pénteken a Freiburgban tartott kormányközi konzultáción.
Angela Merkel és Nicolas Sarkozy egyaránt úgy vélte, hogy az eurókötvényrõl folytatott vita megosztja Európát. Mindketten hangoztatták, hogy felhalmozott adósságaiért minden egyes tagállam maga köteles garanciát vállalni, az nem hárítható át másokra.
Berlini megfigyelõk nagyon is kézzelfogható anyagi okokkal magyarázzák az eurókötvénnyel szemben kiépített kõkemény német-francia frontot. Jelenleg az euróövezethez tartozó államok bonitása igencsak eltérõ, ennek megfelelõen alakul a pénzpiacokon fölvett hitelek után fizetendõ kamatok szintje is. Míg Görögország kamatterhe jócskán meghaladja a 10 százalékot, és Írországé is közel áll ahhoz, addig Párizs 3,2 százalékos, Berlin pedig még ennél is alacsonyabb kamatra vehet föl hitelt. Egy közösségi államkötvény viszont elmosná a különbségeket, a kamatláb valahol középen állapodna meg. Ezáltal a szegényebb, rosszabb adósnak minõsülõ államok kedvezõbb helyzetbe jutnának, hiszen csökkennének kamatterheik, míg a tehetõsebbek (köztük is elsõsorban a franciák és a németek) az eddiginél jóval magasabb kamatokat lennének kénytelenek fizetni. Ebbe pedig sem Merkel, sem Sarkozy nem hajlandó belemenni.
"Nem az a cél, hogy közösen vállaljuk a kockázatokat, hanem az, hogy növeljük a versenyképességet, hogy koherencia jöjjön létre a valutaunió térségén belül. E koherenciának erõsödnie kell, nem pedig gyengülnie" - hangoztatta az ARD televízióban Merkel.
Hasonló érvekkel állt a kamerák és mikrofonok elé Sarkozy is. "Ha európai szinten magunkra vállalnánk a többiek adósságait, akkor egyes államok fölmentve éreznék magukat a felelõsség alól - ama felelõsség alól, amellyel tetteikért tartoznak. Mi azonban pontosan ennek az ellenkezõjét akarjuk: stabil eurót, amelyért mindenkinek kezeskednie kell, a gyenge államoknak is" - érvelt a francia elnök.
Mindketten visszautasították az euróövezet elnökének Berlin irányában elhangzott bírálatát. Elõzõ nap Jean-Claude Juncker "egyszerû gondolkodásmódot" és "európaiatlan magatartást" vetett Merkel szemére, miután a kancellár elvetette a luxemburgi politikus ötletét eurókötvények bevezetésére. Sarkozy kiállt Merkel mellett, kijelentve: "nem is tudom, mennyiben nevezhetõ Németország önzõnek, elvégre õ az EU legnagyobb nettó befizetõje".
A két politikus szorgalmazta az uniós tagállamok gazdaságpolitikájának jobb összehangolását. Ezen belül külön is kiemelték a francia és a német adórendszer egymáshoz való közelítését, amelyre Sarkozy tett konkrét javaslatot Freiburgban.
A német kormányfõ közölte: a jövõ héten esedékes EU-csúcson Berlin és Párizs szavazatával határozat fog születni a közös valuta védelmét szolgáló állandó mechanizmusokról. Ezek határozatlan idõre fognak szólni, ezért hatásuk tartósnak ígérkezik. Minderre az euró védelme érdekében van szükség - tette hozzá Merkel.
Az ellenzéki szociáldemokraták (SPD) vezetõ EP-képviselõje, Martin Schulz viszont azzal számol, hogy elõbb-utóbb valóság lesz a közös európai államkötvény. "Az eurókötvény lehetõséget nyújtana a spekuláció megfékezésére, egyúttal pedig erõsítené az euróba vetett nemzetközi bizalmat" - jelentette ki Schulz a német hírügynökségnek. Szerinte Merkelre és Sarkozyre olyan erõs nyomás fog nehezedni, hogy elõbb-utóbb beadják a derekukat. Ráadásul az Európai Parlamentben is többségben vannak az eurókötvény hívei.
Link