A fogyasztási kiadások háborús idõszakokra jellemzõ csökkentésére lenne szükség az euróövezet leggyengébb pénzügyi helyzetû tagállamaiban ahhoz, hogy a valutaunió jelenlegi formájában fennmaradhasson, ám erre kevés az esély - vélekedtek hétfõn londoni gazdasági elemzõk

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi kutatóközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) hétfõn kiadott helyzetértékelése szerint a közös valutarendszer megtartása végett Írországban, Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában és Olaszországban 15 százalékkal, vagy még nagyobb mértékben vissza kellene fogni a fogyasztási kiadásokat.
Ez nagyobb fogyasztási visszaesés lenne, mint amekkorát a II. világháború idején Nagy-Britanniában mértek, a brit fogyasztási kiadások ugyanis a háború éveiben 14 százalékkal csökkentek - áll a CEBR hétfõn ismertetett tanulmányában, amely nyíltan kétségbe vonja az euróövezet túlélési képességét.
Az elemzés szerzõi szerint az általuk elengedhetetlennek tartott drasztikus fogyasztáscsökkentés mellett a valutaunió fennmaradásához szükség van arra is, hogy Németország - a legnagyobb euróövezeti gazdaság - legalább négy éven keresztül évente 3 százaléknál gyorsabb növekedést érjen el. Ezenkívül létre kell hozni egy olyan méretû európai pénzügyi mentõalapot is, amely elégséges lenne Spanyolország és Olaszország kisegítésére szükség esetén.
A CEBR londoni szakértõi emellett szükségesnek tartják egy olyan rendszer megalkotását is, amely valamilyen formában ellenõrzési lehetõséget adna az EU-nak a gyengébb helyzetû országok gazdaságpolitikája felett, és a cég szerint ezt külön szerzõdésben kell rögzíteni.
A ház szerint emellett a gyenge lábakon álló eurótagállamokban a kormányzati kiadásokat is meredeken, a hazai össztermék (GDP) hozzávetõleg 10 százalékénak megfelelõ mértékben kellene csökkenteni.
A tanulmány szerzõi mindazonáltal "valószínûtlennek" nevezték, hogy mindezt egyszerre el lehessen fogadtatni. "A modernkori történelemben nincs példa olyan mértékû békeidõbeli életszínvonal-csökkenésre, amelyre ahhoz lenne szükség, hogy az euró jelenlegi formájában fennmaradhasson ... az (ehhez) szükséges kiadáscsökkentéseket eddig csak háborús idõszakokban sikerült elérni" - áll az elemzésben. Ezért a CEBR szakértõi "legjobb esetben is" 1:5 - vagyis 20 százalék - esélyt látnak arra, hogy az euróövezet a mostani keretek között fennmarad.
Az euróövezet átalakulását vagy felbomlását más nagy londoni házak is immár a valós lehetõségek közé sorolják.
A JP Morgan elemzõi nemrég úgy vélekedtek, hogy az euróövezet felbomlásának kockázata ugyan "minimális", ám "semmiképpen sem zéró, és valószínûleg növekszik". Az euróövezet felbomlásának esélyeit más nagy londoni házak sem tartják már zérónak.
A Capital Economics nevû vezetõ citybeli pénzügyi tanácsadó cég nemrégiben kiadott elemzése szerint az euróövezet jövõbeni sorsát nem feltétlenül politikusi döntések, hanem inkább "az óriási piaci nyomások" dönthetik majd el, és emiatt "most már 50 százalék fölé emelkedett" annak az esélye, hogy a valutaunió szerkezeti felépítésében öt éven belül "valamilyen változás" bekövetkezik.
A Capital Economics által vázolt forgatókönyvek között volt a részleges vagy teljes felbomlás is. A cég szerint ha egyetlen kis gazdaság - például Görögország vagy Írország - rendezett körülmények között távozik, annak viszonylag csekély hatásai lennének. A Capital Economics által lehetségesnek nevezett forgatókönyvek között szerepelt azonban, hogy az elsõ kilépõt továbbiak követik, sõt az is, hogy Németország távozik, és "magával visz" néhány más tagállamot, kettéosztva az euróövezetet északi és déli, vagy "központi" és "perifériális" térségekre.
A cég szerint e két utóbbi forgatókönyv megvalósulása gyorsan elvezethetne az euróövezet teljes széteséséhez.
Link