Diplomáciai botrány robbant ki Bulgáriában, miután a Külügyminisztériumnál elrendelt kivizsgálás során ijesztõ adatok kerültek nyilvánosságra. Az elmúlt 21 évben a kommunista rezsim Nemzetbiztonsági Ügynökségének (DSz) 218 titkosügynöke képviselte világszerte Bulgáriát nagyköveti, konzuli és egyéb magas beosztású diplomáciai szinten. „Véleményem szerint, és remélem a párt is támogatni fogja elgondolásomat, meg kell válnunk ezektõl a személyektõl” – reagált Bojko Boriszov miniszterelnök az ügyrõl. Helyzetelemzésünk elsõ részét olvashatják.

A külügyminisztériumi kivizsgálás során 462 politikus – nagykövetek, fõkonzulok és elsõ besztottak – adatait világították át. A volt titkosügynökök neveit közlõ listáról 26 személy adatai hiányoznak, ugyanis a dossziékról és személyes információkról rendelkezõ törvény tiltja az adatok nyilvánosságra hozatalát az elhunytak esetében. A közvéleményt sokkolta, hogy a DSz személyzetének 47 százaléka jelen volt a bolgár diplomácia állományában. Az eddigi kivizsgálások eredményei szerint az összes állami intézmény közül itt épült be a legtöbb DSz titkosügynök. A nyilvánosságra hozott névjegyzékben 192 magas beosztású diplomata szerepel, közülük többen jelenleg is betöltik tisztségüket. Érdekesség, hogy a listán több emblematikus személy is rokoni kapcsolatban állt a kommunista rezsim 1989 elõtti vezetõivel. A nagyköveteket és a magas rangú diplomáciai missziók vezetõit a Külügyminisztérium javaslatára a Kormánytanács választja meg és a köztársasági elnök nevezi ki.

Nikolaj Mladenov (bo) bolgár külügyminiszter
A legfelsõbb köröket is behálózta a DSz. A kommunista rezsim ügynöke volt Rajko Rajcsev, Bulgária állandó ENSZ-képviselõje, és többek közt a jelenlegi londoni, moszkvai, berlini, római, tokiói, pekingi, madridi, lisszaboni, athéni és vatikáni nagykövet is. A most is hivatalban lévõ nagykövetek közül negyvenen voltak a DSz ügynökei. A kivizsgáló bizottság vezetõje, Evtim Kosztadinov jelentése szerint az elmúlt években a legfontosabb külföldi missziók és képviseletek vezetõinek 45 százaléka volt ügynök. A Külügyminisztérium korábbi szóvivõje, Dragoveszt Goranov, szintén dolgozott a nemzetbiztonságiaknak.
Földindulással egyenértékû tiltakozást váltott ki civil szervezetekbõl a nyilvánosságra hozott hír. A Koalíció a becsületes vezetésért, a Polgárok a DSz ellen, a Hannah Arendt Központ, az Anna Politkovszkaja Egyesület és az Igazságosság Polgári Kezdeményezés is nyilatkozatban követelte azon nagykövetek haladék nélküli leváltását, akik valamikor titkosügynökként dolgoztak a DSz-nél. A civil szervezetek tájékoztatni fogják az érintett országok sajtóorgánumait is az ügyrõl.
Az ügy kapcsán megkérdõjelezõdött a volt külügyminiszterek felelõssége és kompetenciája is. Szolomon Paszi volt külügyminiszter a Nova tv-nek adott interjújában értékelte a történteket. „Minden külügyminiszter tisztában volt ezzel, az információk és adatok hozzáférhetõek voltak számukra. Nem értem miért kell ebbõl nagy ügyet csinálni, a bolgár külügyminisztériumnak jelenleg nem ez a legsürgetõbb teendõje. Nikolaj Mladenov miniszter rendelkezik a szükséges mozgástérrel, jogában áll bárkit kinevezni és leváltani. A legfontosabb annak eldöntése, mit is cselekedjen a bolgár diplomácia, nem pedig, hogy ki vezesse azt” – próbálta csökkenteni az ügy fontosságát a volt miniszter. Paszi szerint össze kell hangolni a külpolitikát a külkereskedelemmel, átfogó reformra lenne szükség. Ugyanakkor kitért a kérdés elõl, hogy a kormánynak mit is kell most lépnie. „Húsz éve találhattunk volna még megfelelõ megoldást, most már késõ”.

Kattintson és nézze meg a bolgár tengerpartot!
Ivajlo Kalfin európai parlamenti képviselõ és volt külügyminiszter hevesen bírálta a névjegyzék nyilvánosságra hozatalát. „Természetesen tudtam a kilétükrõl, de mutasson egy diplomáciai szolgálatot, amely nem dolgozik együtt a felderítõ szolgálatokkal” – próbálta kikerülni azt a kérdést, hogy nem csupán dolgozókról, hanem nagykövetekrõl van szó. „Nagy diplomáciai veszteség ez Bulgáriának, mivel a külföldi felderítõk megtudhatják a nagykövetségek operatív vezetõinek kilétét” – Kalfin szavaival egy másik titkosszolgálati leleplezésre utalt, amikor is bolgár felderítõk adatait adták át a török nagykövetségnek. „Ugye olvassátok a Wikileakset – az amerikai diplomaták is felderítõ jellegû feladatokat hajtanak végre, nem? Semmi rossz nincs abban, ha egy bolgár diplomata dolgozott a felderítõ szolgálatnál. Ellenzem a Külügyminisztériumnál történõ lusztrációs eljárást. A bolgár külügyi célok 1989 elõtt aligha kapcsolódtak szervesen a politikai rendõrséghez”. A stúdióban vendégként jelenlévõ Alekszandar Jordanov, volt varsói nagykövet és országgyûlési képviselõ élesen válaszolt Kalfinnak: „Ameddig nyilvánosan fel nem pofozzák az olyan embereket, mint Ön, addig nem is lesz semmilyen változás. Morálisan helytelen, ha egy EP képviselõ támogatja a kommunista karhatalom titkosszolgálatát”.
Jordanov szerint a nagykövet politikai képviselõje az országnak és nem lehet tagja egyetlen titkos struktúrának sem. „Egyetlen kormány vagy köztársasági elnök se tudta felszámolni ezt a problémát az elmúlt húsz év alatt. Nem értem ezt a helyzetet. Zselju Zselev, volt köztársasági elnök támadta az Egyesült Demokrata Erõk (SzDSz) párt tagjait ügynöki múltjuk miatt, s eközben DSz-es ügynököket ültetett nagyköveti székekbe. A jelenlegi köztársasági elnök helyzete szégyenteljes és botrányos. Az egész apparátusa ügynökökkel van tele, õ meg meleg helyre küldi õket”. Jordanov szerint Lengyelországban, Szlovákiában és Csehországban a lusztrációs intézkedésekkel gátat tudtak szabni az ilyen személyek vezetõ szerephez való jutásának. „A DSz ügynökei mindig is a leggyengébb diplomatáknak bizonyultak” – jelentette ki a volt nagykövet.

Ivajlo Kalfint kínosan érintette a botrány
Az országgyûlésben lévõ pártok reakciói sem maradhattak el. A Kék Koalíció több törvényjavaslatot fog benyújtani a DSz ügynökök vezetõ tisztségekhez való jutásának megakadályozása érdekében. A tömörülés egyik társvezetõje, Martin Dimitrov hivatalos nyilatkozatban fordult Nikolaj Mladenov külügyminiszterhez, amelyben követelik az ügynökmúlttal rendelkezõ nagykövetek azonnali leváltását. „Mély szégyent érzek amiatt, hogy az Európai Unió 26 tagállamából 13-ban a bolgár nagykövet DSz-ügynök volt. Bebizonyosodik az a közmondás, hogy Bulgária Oroszország trójai falova az EU-ban. A 41. Bolgár Országgyûlés elõtt az a nagy kihívás fog állni, hogy végre leküzdhesse ezt a szégyenteljes problémát. Most ki fog derülni, ki a valódi demokrata, és már most nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy a Bolgár Szocialista Párt (BSzP) nem fogja támogatni a javaslatunkat”.
A kormányfõ rendkívüli megbeszélést fog tartani a külügyminiszterrel, hogy egyeztessenek a kialakult helyzetrõl. „A DSz mindenhol ott van. Agresszív védekezést tanúsítanak az általuk vezetett intézmények, a GERB lebecsülte jelenlétük erejét. Képzeljék, mennyi ilyen ügynök lehet ma a nyugat-európainak nevezett országokban és eddig õk képviselhették országunkat ott, felfoghatatlan.” – nyilatkozta gondterhelten a miniszterelnök.
A BSzP hivatalos nyilatkozatban ellenezte a nagykövetek leváltását, a párt szerint a több évtizedes rutinnal rendelkezõ szakértõket nem lehet pótolni, nagy kárt szenvedne a bolgár diplomácia ebben az esetben.
Link