Hivatalosan is Románia schengeni csatlakozásának elhalasztását kérte Franciaország és Németország. A két nyugat-európai ország belügyminisztere közös levélben fordult Cecilia Malmströmhöz, az Európai bizottság belügyi biztosához, amelyben kifejtik: Romániának és Bulgáriának tavasszal még nem kellene csatlakoznia a belsõ határellenõrzés felszámolása révén egységes térséggé vált schengeni övezethez - adja hírül a Krónika.

Nem teljesült minden feltétel a két ország schengeni csatlakozásához. Párizs és Berlin álláspontja szerint ugyanis még mindig hiányos a két ország felkészültsége a biztonság és az igazságszolgáltatás terén, és még mindig nem sikerült leszámolni a korrupcióval és a szervezett bûnözéssel. Nem lehet nem figyelembe venni ezeket a hiányosságokat, amelyeket az Európai Bizottság is megállapított az igazságszolgáltatás reformját nyomon követõ együttmûködési és ellenõrzési mechanizmus keretében végre hajtott ellenõrzés során” – szögezi le a két belügyminiszter, Brice Hortefeux és Thomas de Maiziere.
Álláspontjuk szerint az említett hiányosságok súlyos következményekkel járnának az Európai Unió belsõ biztonságára nézve, mivel sebezhetõvé teszik a külsõ határokat és a schengeni adatbázist. Emiatt irreális és felelõtlen lépés volna elsiklani a hiányosságok fölött – állapítják meg
„Úgy gondoljuk, a csatlakozásról szóló döntést csak akkor kellene meghozni, amikor az aggodalomra okot adó kérdéseket sikerül megoldani, vagyis amikor sikerül visszafordíthatatlan eredményeket elérni a korrupció és a szervezett bûnözés elleni küzdelem terén” – áll a francia és a német belügyminiszter levelében.
Nem meglepetés a francia álláspont
Mint ismeretes, Franciaország már korábban is többször kifejtette azon álláspontját, hogy túl korai lenne Románia márciusi csatlakozása a schengeni övezethez. „Párizs tenni fog azért, hogy ne legyen automatikus Románia és Bulgária bekerülése a schengeni övezetbe, és a döntést ne hozzák meg jövõ nyár elõtt – jelentette ki novemberben Perre Lellouche, francia európai uniós ügyekért felelõs államtitkár. Laurent Wauquiez francia Európa-ügyi miniszter december elején leszögezte: hazája álláspontja szerint Románia és Bulgária még nem készült föl a belsõ határellenõrzés felszámolását jelentõ schengeni csatlakozásra. Késõbb Hollandia is csatlakozott ehhez a nézethez.
Egy héttel ezelõtt Marian Tutilescu, a román belügyminisztérium schengeni csatlakozásért felelõs igazgatóságának vezetõje kijelentette: Románia számára kedvezõ eredménnyel zárult az ország schengeni csatlakozására irányuló ellenõrzés-sorozat utolsó technikai vizsgálata.
Bukaresti külügy: Románia minden feltételt teljesített
Mivel a schengeni övezet bõvítéséhez a tagországok egyhangú határozatára van szükség, a német és francia ellenszavazat azt jelenti, hogy a 2007 óta uniós tag Bulgáriának és Romániának várnia kell a csatlakozással. A bukaresti külügyminisztérium reakciójában bírálja a francia és a német felvetést, azzal érvelve, hogy jogilag semmi sem indokolja a a csatlakozás és az igazságügyi reform összekötését - tudhatjuk meg a Krónika összeállításából. Leszögezik: az ország minden feltételt teljesített és teljesít a schengeni csatlakozás érdekében, többek között a külsõ határok ellenõrzése terén is, lévén hogy a francia-német EADS cég jóvoltából vadonatúj, utolsó generációs berendezésekkel rendelkezik, és a schengeni információs rendszer (SIS) adatainak kezelésére szolgáló számítástechnikai géppark is a legújabb elemekbõl áll.
Traian Igaº belügyminiszter szerint az általa vezetett tárca mindent megtett a csatlakozásra való felkészülés érdekében, az ország teljesítette a feltételeket, de a döntés politikai lesz. Ugyanígy nyilatkozott elõdje, Vasile Blaga is.
Mircea Geoanã szenátusi elnök szerint a levél kemény csapás Románia számára, és a felelõsöknek fizetniük kell. Teodor Meleºcanu PNL-s szenátor, volt külügyminiszter pedig jogtalan, erkölcstelen és diszkriminatív gesztusnak nevezte a két miniszter levelét. Cristian Diaconescu volt külügyi vezetõ, az UNPR tiszteletbeli elnöke szerint inkorrekt és igazságtalan álláspontról van szó. Egy német szakértõ szerint egyébként Bulgária csatlakozását hat hónappal késleltetik majd, mivel kérdéses a bolgár-török határ biztonságossága.
A schengeni egyezmény
A Schengeni Egyezmény az Európai Unió (EU) elsõ és harmadik pillérének része, amely elsõsorban a belsõ határõrizet megszüntetését és a külsõ határok közös ellenõrzését jelenti. Az egyezménynek nem minden unióbeli ország a tagja, és vannak nem EU-beli tagjai is. Az egyezményt nem minden aláíró tagország alkalmazza. EU-tagállamként Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia alkalmazza, nem EU-tagként pedig Izland, Norvégia és Svájc. Románia és Bulgária mellett Ciprus is olyan EU-tagállam, amely nem része az egyezménynek.
A luxemburgi Schengenben 1985. június 14-én az Európai Gazdasági Közösség öt tagja - Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság - által a Princesse Marie-Astrid nevû hajó fedélzetén aláírt megállapodás mindössze a résztvevõ államok közötti közös határaikon gyakorolt ellenõrzés fokozatos megszüntetésérõl szólt. A megállapodás még csak egyszerûsítette a határátlépés formaságait, de már kilátásba helyezte a határok teljes lebontását is. A megállapodást 1990. június 19-én kibõvítették a Schengeni Végrehajtási Egyezménnyel, amely meghatározta a megállapodás megvalósításának folyamatát, egyúttal életképessé tette azt. A személyforgalom belsõ országhatárokon történõ ellenõrzésének megszüntetésével párhuzamosan erõsítették meg a részes államok külsõ határellenõrzésüket.
A megállapodás és az egyezmény végül teljes mértékben 1995-ben lépett hatályba az öt alapító, valamint Spanyolország és Portugália részvételével. Késõbb más államok is csatlakoztak a schengeni övezethez A jelenlegi schengeni határok összesen 24 országot érintenek. A schengeni megállapodást és a schengeni vívmányokat az 1997-es amszterdami szerzõdés emelte az EU keretébe. Az Egyesült Királyság és Írország az amszterdami szerzõdés szerint továbbra is fenntartja önálló határellenõrzési rendszerét.
Link