(Na a kis héberek, éberen héderelnek. nem irányítják, hanem tönkre teszik!)
Szeretjük az összeesküvés-elméleteket, mert pszichológiailag kényelmes magyarázatot nyújtanak viszonylag nehezen megmagyarázható eseményekre - egyebek mellett errõl is szó esett a Political Capital által szervezett budapesti konferencián, melynek résztvevõi az antiszemita összeesküvés-elméleteket vesézték ki, több oldalról.

„Összeesküvés-elméletek és antiszemitizmus: régi barátság, új aktualitás” címmel rendeztek mini-konferenciát szerdán, a Közép-Európai Egyetemen. Az eseményen a meghívott elõadók átlagosan 15 percben beszéltek a témáról, különféle aspektusból vizsgálva a népszerû összeesküvés-elméleteket. Merthogy ezeket az elméleteket igen is szeretjük – derült ki Krekó Péter politikai elemzõ, szociálpszichológus elõadásából. „Az Egyesült Államokban a választók 75 százaléka nem hisz a Kennedy-gyilkosság „hivatalos”, Warren-bizottság jelentésén alapuló verziójának. Egy hét muszlim országban végzett kutatás szerint pedig a kérdezettek 78 százaléka szerint nem arabok, hanem az izraeli és az amerikai kormányok követték el a szeptember 11-ei merényletet” – mondta elõadásában a Political Capital vezetõ elemzõje.
Ahol gyenge a bizalom
Az összeesküvés-elméletek azért népszerûek, mert pszichológiailag kényelmes magyarázatot nyújtanak viszonylag nehezen megmagyarázható eseményekre és fenntartja a világ szimmetriáját azzal, hogy „igazolja”, rendkívüli eseményeket csak rendkívüli okok idézhetnek elõ – mondta elõadásában Krekó Péter. Rámutatott arra is, hogy összefüggés van az intézményekbe vetett bizalom és az összeesküvés-elméleti hiedelmek között. Minél kevésbé bízik egy társadalom az intézményeiben (az igazságszolgáltatásban, a médiában, a politikai intézményekben, a gazdasági szervezetekben), annál jobban hisz az összeesküvés-elméletekben. Mindez azért is érdekes, mert egy hivatkozott felmérés szerint európai viszonylatban Magyarországon az emberek 46 százaléka „rendszerellenes”, rajtunk kívül csak Törökországban, Lettországban, Bulgáriában és Ukrajnában hisznek az emberek kevésbé az ország intézményeiben.
Leginkább rendkívül szokatlan, váratlan események, társadalmi válságok idején „szeretjük” az összeesküvés-elméleteket, azaz ekkor vagyunk ezekre a leginkább fogékonyak – magyarázta Krekó Péter. Példaként a vörösiszap-katasztrófa kapcsán született összeesküvés-elméletet és a titkosszolgálati anyagokat szivárogtató Wikileaks portál példáját hozta fel, mondván, egyesek elõbbi mögött izraeli érdekcsoportok ármánykodását sejtik, míg utóbbiról úgy vélik, voltaképpen az is az izraeli titkosszolgálat akciója. Érdekes egyébként az is, hogy a vörösiszap-katasztrófa nyomán született elméletet erõsítette, mintsem gyengítette az a tény, hogy Soros György anyagilag támogatta a helyreállítást – az elméletben hívõk szerint ugyanis az ismert zsidó pénzügyi befektetõ ezzel is csak Magyarország felvásárlását segíti elõ. Elõadásában Krekó Péter kitért a Jobbikra is, hangsúlyozva, hogy az országgyûlési választások óta gyengülõ párt az utóbbi idõben a korábbinál nagyobb súlyt fektet az antiszemita retorikára. Kérdés, hogy a belsõ konfliktusokkal is küzdõ szervezet ezzel vajon megerõsödik-e vagy sem, mindenesetre Krekó Péter emlékeztetett arra, hogy a MIÉP-nek – amely úgyszintén az antiszemitizmusra épített – ez nem sikerült.
A Cion bölcsei, mint bestseller
A nemzetközi összeesküvés-elméleti bestseller egyik példája a Cion bölcseinek jegyzõkönyvei címû mû, amelyrõl Papp László Tamás tartott elõadást. A publicista úgy véli, a Cion bölcseinek jegyzõkönyvei valószínûleg jóval nagyobb hatást gyakorolt a befogadókra, mint bármi egyéb a mûfajban. Papp László Tamás úgy véli, azért lett ekkora sláger a mû, mivel a leghatásosabban képezte le az összeesküvés-elméleti gondolatstruktúrákat, így azon paranoiások számára is teóriagyártási sablont jelentett, akik nem voltak antiszemiták, sõt zsidóbarátként nyilvánultak meg, vagy zsidókérdésben teljesen közömbösek voltak.
A konferencián szó esett a „Kádár-kori” antiszemitizmusról is. Standeisky Éva, az 1956-os Intézet munkatársa arról beszélt, hogy a mindennapi és a hatalomhoz köthetõ antiszemitizmus a Kádár-érában is jelen volt. Ám a hatalom ódzkodott attól, hogy nyilvánosan, politikai fegyverként vesse be a zsidóellenes érzelmeket, ahogy ezt tette más szocialista ország vezetése. Standeisky Éva szerint a különbség legfõbb magyarázata 1956. Standeisky elmondta: a magyar kommunista párton belüli antiszemiták kódoltan azért mertek zsidózni, mert hasonló antiszemita megnyilvánulásokat tapasztaltak moszkvai "kollégáiknál" is. A kutató szerint elsõsorban õk lovagolták meg Magyarországon az 1967-es és az 1973-as anticionista hullámot.
Szembenézés
Bûntudatról és antiszemitizmusról tartott elõadást Kovács Mónika, az ELTE Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központjának munkatársa. Kovács a múlttal való szembenézés mellett sorakoztatott fel érveket és kétségeket, utóbbi között azt, hogy a „szembenézés” csapdája lehet, hogy az áldozatok - ahelyett, hogy a közösséghez integrálódnának - ismét csoporton kívüliek lesznek. Szerinte ez fõleg Németországban figyelhetõ meg, ahol az áldozatokra tisztelettel tekintenek, de azáltal, hogy az üldöztetés identitásképzõ lett, kevésbé az integrációt, mint inkább a csoporttól való elkülönítést segítették elõ. Ráadásul a bûntudatból fakadó és az áldozatok iránti „másodlagos” ellenszenv is inkább a múlttal való szembenézés ellen szól.
A szembenézés ugyanakkor fontos, mert - ahogy arra Kovács Mónika rámutatott - a trauma feldolgozása csak akkor lehetséges, ha a társadalom biztosítja az áldozatot, hogy egyszer és mindenkora az õ oldalán áll, s az áldozat személyes történetét integrálja a kollektív emlékezetbe. Kovács Mónika szerint Magyarországon a kollektív szembenézés helyett a múlt lezárásának kollektív igénye a jellemzõ. A holokauszttal kapcsolatos nézeteket elsõsorban az antiszemitizmus, holokauszt tagadás, valamint a nacionalizmus, xenofóbia határozták meg, ennek következményeként pedig az, hogy a holokauszt múlttal kapcsolatos nézetek kódként funkcionálnak az antiszemitizmus kifejezésére – magyarázta a pszichológus.
Link