(Leépítik a németeket is, hogy a zsidó-USA-angol-francia horda ellen tehetetlenek legyenek, ha mégis szembe mernének szállni a kazár gyilkosaikkal! Okos, de remélem a friccek sem hülyék és mér betáraztak otthonra is kellõ hadanyagot!)
Bundeswehr csak önkéntesekbõl
Alkalmasint történelmi változás: Németországban jövõre megszûnik a kötelezõ katonai szolgálat. Takarékossági okokból a hadsereg létszámát 240.000-rõl 185.000-re csökkentik s a jövõben a hivatásos és a szerzõdéses katonák mellett önkéntesekre is számítanak.


Az NSZK 1957-ben vezette be a kötelezõ katonai szolgálatot. Az NDK hadseregének elõfutárát, a „laktanyában elhelyezett népi rendõrséget” 1956-ban állították fel, még önkéntesekbõl, majd 1962-tõl állt már ott is kötelezõen besorozottakból a hadsereg.

Az egyesült Németország hadsereg-reformját a konzervatív-liberális kormány azzal vezette be, hogy az általános hadkötelezettség továbbra is érvényben marad, ám a kötelezõ szolgálat 2011 júliusától megszûnik – így utoljára januárban vonulnak be rekruták hat hónapra. Ami a szakértõk szerint amúgy sem volt már elegendõ – ez az egyik oka a kötelezõ szolgálat megszüntetésének. Arra számítanak, hogy korszerûsítésekkel, átszervezésekkel a jövõben kevesebb katona is elegendõ lesz s párhuzamosan még nagyobb mértékben leépítik a bürokráciát: a védelmi minisztérium létszáma akár a felére is csökkenhet. Ez nélkülözhetetlen is ahhoz, hogy Karl-Theodor zu Guttenberg védelmi miniszter tarthassa ígéretét: középtávon 8.5 milliárd euróval csökkenti a tárca kiadásait.

Drága önkéntesek

Míg a sorkötelesek nyilván örülnek, sok szakértõ szkeptikus – legalábbis ami az önkénteseket illeti. Guttenberg azt tervezi, hogy 170.000 hivatásos és szerzõdéses katona mellett be tudnak majd tölteni 15.000 helyet önkéntesekkel. Ezeknek 12-23 hónapos szolgálatot kínálnak, szerény, de tisztes zsold, jó ellátás és tanulási lehetõségek mellett. A miniszter szerint az önkéntesek toborzására, költségeire néhány száz millió elég, míg a hadsereg érdekképviselete úgy véli, egy milliárdot is elérhetnek a költségek. Miközben a hivatásosok is keveslik az illetményeket: éppen ezekben a napokban árasztották el tiltakozásokkal a tárcát, mert – az ígéretekkel ellentétben – a pár éve felére csökkentett karácsonyi jutalompénzt idén sem emelik vissza a korábbi szintre.

Mind több a nõ a Bundeswehrben
Guttenberg, az arisztokrata családból származó, jól képzett és jó fellépésû fiatal miniszter 2010-ben a német politika egyik csillagává vált – sokan már Angela Merkel lehetséges utódát látják benne. Népszerûvé tette az is, hogy támogatja a német csapatok Afganisztánból való fokozatos kivonását, 2011 végétõl. Német egységek 2001 óta állomásoznak az országban, számuk jelenleg 5.350 s eddig 44 halottat, sok sebesültet veszítettek. A miniszter egyébként a napokban a bírálatok kereszttüzébe került, amikor (igencsak csinos) felesége, valamint egy kereskedelmi tv-társaság népszerû mûsorvezetõje kíséretében kereste fel az afganisztáni német csapatokat. Önreklámmal vádolták – amit kereken visszautasított mondván: ha feleségével úgy ítélik meg, hasznos az ilyen út, a jövõben is hasonlóan cselekszenek…

Virágzó német fegyverkivitel

Bár a kérdésrõl viszonylag kevés szó esik, a német védelmi kiadásoknak jelentõs ellentételezése származik a fegyver- és hadianyag-export bevételeibõl. A Sipri, a stockholmi békekutató intézet adatai szerint Németország az USA és Oroszország után a világ harmadik legnagyobb fegyverexportõrje – más források szerint „csak” a negyedik, a franciák után. A hadianyag többsége NATO-partnerekhez, Török- és Görögországba kerül, de nem kevés vitatható helyszínekre is.

Keresettek a német harckocsik
Ezrével szállítanak például lõfegyvereket Egyiptomba és Szaud-Arábiába, ahol azokat feltehetõen a lakosság ellen is használhatják, de jut német hadianyag például Kolumbiába, Pakisztánba is. Mind a katolikus, mind az evangélikus egyház bírálta a napokban, hogy fejlõdõ országok jutnak belsõ elnyomásra is használható fegyverekhez. Az eddigi német gyakorlat elvben nem engedte meg a fegyverszállítást országokba, amelyekben megsértik az emberi jogokat. A jelenlegi kormány – az egyenlõ versenyfeltételekre hivatkozva - az EU irányelveit kívánja követni: azok csak „elõvigyázatosságot” írnak elõ ilyen esetekben. A Bundeswehr létszámának tervezett csökkentése (amelyet a parlamentnek még jóvá kell hagynia) várhatóan tovább növeli majd a fegyverkivitelt – többek között eladhatják a feleslegessé váló készleteket.

Link