( A moszad akcióban!)
Szörnyû dolgot sejt a kormány
Legalább harmincnyolcan meghaltak és közel százan megsebesültek a múlt szerdai robbantásokban a dél-iráni Sáhbahár városában. A merényleteket a szunnita kisebbség hátrányos helyzete ellen harcoló Dzsundallah terrorszervezet vállalta magára, a perzsa állam azonban a nyugati titkosszolgálatokat vádolja a támadás kitervelésével, és az ENSZ-hez fordul segítségért.

Sokkolta Iránt a december 15-én elkövetett terrortámadás, amelynek célpontja Huszein imám mecset hívõi voltak, akik a másnapi asúra síita vallási ünnepre készültek. A merényletben három öngyilkos merénylõ vett részt, a biztonsági erõk csak egyiküket tudták megakadályozni abban, hogy beindítsa a testén viselt robbanószerkezetet a mecsetbõl távozó civilek között. A borzalmas akciót a Dzsundallah (Isten katonái) szélsõséges szunnita csoport vállalt magára, amelyet Irán és november óta az Egyesült Államok is terrorista szervezetként tart számon.
A Dzsundallah az iráni szunnita kisebbséget érintõ hátrányos megkülönböztetéssel indokolja a harcát, a mostani támadással pedig a korábbi vezetõjük, Abdolmalek Rigi júniusi kivégzését bosszulták meg. A terrorszervezet bázisa Pakisztánban található, Irán keleti szomszédja képtelen kordában tartani a területén kiképzést végzõ fegyveres szervezeteket.
A nemzetközi közvélemény élesen elítélte a mostani terrortámadást, pakisztáni vezetõk természetesen „teljes együttmûködésüket" ajánlották fel a Dzsundallah elleni harchoz, Irán közös fellépést javasolt a mindkét állam életét megkeserítõ fegyveres csoportok ellen. Szisztán-Beludzsisztán tartomány eddig is több támadás színhelye volt, emellett virágzik a csempészet és a drogkereskedelem az iráni-pakisztáni határon, amelynek közelében Sáhbahár városa is fekszik. A perzsa állam vezetése azonban nem Pakisztánt hibáztatja a leginkább, hanem a nyugati államok elleni propaganda-hadjáratra használja fel a támadásokat.
Az iráni államilag ellenõrzött médiában egyre-másra jelennek meg a politikai és katonai elit tagjainak nyilatkozatai, amelyekben közös motívum az amerikai, a brit, illetve az izraeli titkosszolgálatok szerepének boncolgatása a támadások kitervelésében. Egyes közlemények szerint a Dzsundallah korábban kivégzett vezetõje a fogvatartása során bevallotta, hogy az Egyesült Államok „korlátlan anyagi támogatást" ajánlott fel a szervezetnek a perzsa államon belül vívott harcához. Persze egy olyan országban, ahol nem ritka a foglyok megkínzása, ezek az állítások nem sokat bizonyítanak.

Az elkövetõk a robbanószerkezetekkel
(forrás: Taftan News Agency)
Talán a legérdekesebb momentum, hogy Irán az ENSZ segítségét kérte egyrészt a korábbi, atomtudósai ellen elkövetett robbantásos merényletek elítélésében, másrészt a perzsa állam törvényhozása felszólította a világszervezetet, hogy határozatban ítélje el az „Egyesült Államok által támogatott terrorizmust". Irán ellen jelenleg több ENSZ szankció is érvényben van a vitatott nukleáris programja miatt, illetve vizsgálat is folyik ellene törvénytelen fegyverexportálás miatt is.
A teokratikus rezsim számára elsõdleges fontosságú, hogy elterelje a figyelmet az etnikai és vallási kisebbségek közötti feszültségekrõl, illetve a politikai vezetésen belüli hatalmi harcokról, amelyek az ország dezintegrálódásával fenyegetnek. A nemzetközi gazdasági szankciók is egyre keményebben érintik a perzsa állam lakosságát, ezért a vezetés igyekszik a közvéleményt a nagyhatalmak, különösen a nyugati államok ellen hangolni, és az "idegen beavatkozást" okolni minden nehézségért.
Link