Naplóm/Verseim

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Néhány gondolat, ami a rendõriskolák tananyagában valószínûleg nem, vagy nem így szerepel. (folytatás)

Kötelezõ olvasmány minden rendõrnek, közszolgának, rendvédelmi dolgozónak, Dr. Szakál Antal tollából!

Elõzmény
Link = http://postaimre.euroweb4you.eu/news.php?readmore=1097

Vizsgáljuk meg közelebbrõl a védelemre hivatott szervezetek mûködési sajátosságait, belülrõl kifelé haladva. Ezen szervezetek tevékenységüket a közösség érdekében fejtik ki, mely teljesítéséhez közhatalommal ruházzák fel õket.

Tehát: cél a közjó, eszköz a közhatalom.

A testületek egy jogállamban a törvényekben meghatározott feladatokat a törvényekben
meghatározott módon kötelesek ellátni – mivel munkáltatói szerepük is van – befelé és kifelé egyaránt. Ha nem azt, vagy nem úgy teszik, akkor vagy az állam nem jogállam, vagy a szervezetek nem felelnek meg az elvárásoknak. (Vagy mindkettõ, illetve egyik sem.)

A közhatalom a szervezeten belül a hierarchiában, a társadalom felé az erõszak alkalmazására felhatalmazottságban és a rendészeti jogosítványokban ismerhetõ fel.

2. Hierarchia. Kötelesség, jogosítványok. Kiválasztódás, torzulások

Ti, akik ezen szervezetek valamelyikében szolgáltok, feladataitokat szigorú alá-fölérendeltségi rendszerben látjátok el. A hierarchia piramisában a magasabb szintekhez több kötelesség tartozik, ezek ellátásához többletjogosítványok rendelésére kerül sor. Minél magasabb a szint, annál nyomasztóbb a felelõsség (példamutatás, utánpótlás, képzés, felszerelés, szolgálatvezénylés, szolgálati rend fenntartása, szociális gondoskodás…), de ezzel párhuzamosan a jogosultságok köre is nõ. A jog a kötelesség teljesítését lehetõvé tevõ eszköz.

A hierarchia csak azok között értelmezhetõ, akik között valamilyen cél- vagy feladatközösség fellelhetõ, ennek hiányában értelmetlen lenne a kérdést vizsgálni. (Miért is mondhatná meg egyébként akárki valakinek, hogy mikor,hol,kivel,hogyan,mit csináljon?) Ennek megfelelõen a jogosítványtöbblet csak a feladatot végzõkkel kapcsolatban, a feladat végzésekor, annak idejére illeti meg a címzetteket. Ha ezen a körön kívül gyakorolja valaki közületek jogait, az nem törvényes.

(Tapasztaltatok már olyat, hogy valaki, aki egyébként szolgálati idõben sem látja el feladatait, szolgálati idõn túl is igényt tart bizonyos jogosultságokra?)

A társadalom számára kiemelt fontossággal bír, hogy egyes magas pozíciók folyamatosan a legalkalmasabb emberekkel legyenek betöltve. Jó esetben ezek a személyek az eltöltött idõvel, a szükséges képesítések megszerzésével és a történések során tanúsított magatartásukkal hitelesítõdve válnak vezetett közösségeik természetes nemeseivé.

Kiválasztódnak közületek.

Hozzáértésük, emberségük nem kérdõjeles, tekintélyüket nem kell kikényszeríteni. Elismerik feljebbvalóikat, bennük követendõ példát látnak, az azonos szintûekkel és az alárendeltekkel kölcsönösen tisztelik egymást, az utánpótlás nevelését – mivel felismerik a poszttal járó kötelességük folyamatos teljesítéséhez fûzõdõ közérdeket - legfontosabb feladataik egyikének érzik.

A hozzáállásukban, életvitelükben beállt változások esetén, saját jogon szerzett közösségi pozícióikat bármikor elveszíthetik, és ha méltatlanná válnak bizalmatokra, az feltétlenül következményekkel jár.

Ezek a közérdeket szolgáló hierarchia jellemzõi.

(Egyébként hatályos törvényeink is errõl szólnak. Mivel a jogrendet az érvényesülés igényével alakítják ki, a törvény szemszögébõl nézve teljesen egyértelmû, hogy minden beosztásban csak a megfelelõ utat bejárt, megfelelõ ismeretekkel, kifogástalan tartással és életvitellel rendelkezõ emberek teljesíthetnek közszolgálatot. Elméletileg.)

Most nézz szét magad körül és tudatosítsd magadban, amit látsz.

A hierarchia kóros elváltozása határozott tüneteket produkál.

A vezetõk számára a jog nem a kötelesség teljesítésének eszköze, sokkal inkább cél lett, amely magasabb fizetésben, szolgálati autóban, mobiltelefonban és egyéb kiváltságokban testesül meg.

Az így kiválasztott - vagy legújabban önjelölt - vezetõ nem a közös célok elérésére törekszik, jogosítványait szolgálaton kívül és olyanokkal szemben is érvényesíteni akarja, akikkel egyébként nem áll hierarchikus viszonyban. Nem birtokolja, hanem bitorolja a beosztásával járó közhatalmat.
Hozzáértésrõl, tekintélyrõl szó sincs, eszköztárában a bizonytalanságban tartás, a fenyegetés, a korrumpálás és a nyílt vagy leplezett zsarolás található.

A kötelességgel nem, de a beosztással járó címmel teljes mértékben azonosul, az személyiségének elsõdleges forrásává válik, ahhoz az ésszerûség határain túl is ragaszkodik. A következõ lépcsõfokon állót a háta mögött fúrja, az azonos szinten lévõket gáncsolja, lehetséges utódait tûzzel-vassal irtja.

Pozícióját a társadalom szempontjából nézve érdemtelenül szerzi.

Hibáinak – ha azok nem sértenek rendszerbiztonsági érdekeket – a zsarolhatóságon kívül nincs következménye. Amennyiben megfelelõ szívességtevõ és/vagy viszontkompromittáló képességgel rendelkezik, akár még fentebb is léphet a ranglétrán.

A kontraszelekció nem zárja ki annak lehetõségét, hogy az amúgy érdemtelenül kiválasztottak a hétköznapit meghaladó képességekkel rendelkezzenek. Szánalmasabb formája a csoportérdekû kiválasztásnak, ha a könnyebb vezérelhetõség végett a hétköznapinál szerényebb képességû személyeket helyeznek pozícióba („kontárszelekció”). Napjainkban a jelenség egyre inkább tetten érhetõ, ezt te is tudod.

Ezek a szûk csoportérdekeket szolgáló hierarchia vázlatos jellemzõi.

A fegyveres testületek állománya az ilyen jelenségekkel szemben törvényekben biztosított egyéni jogorvoslati és az érdekvédelmi tevékenységben megvalósuló kollektív védelemben részesül. A nem rendeltetésszerû joggyakorlás súlyosabb esetei a büntetõjog által fenyegetettek. (Elméletileg.)

Ám amennyiben az 1. pontban írt torzulások kialakulnak a fegyveres testületeknél, annak nem csak kifelé irányuló hatásai vannak. A társadalomra támadó rendvédelmi intézményrendszer szükségszerûen saját állományának egészséges részére is veszélyes.

A jogorvoslati fórumrendszer

mûködésképtelenné válik, az általában járó jogok rendszeresen alulmaradnak a nevekhez köthetõ konkrét érdekekkel szemben, majd elõbbiek lassan elhalnak, utóbbiak kusza, fojtogató szövedékké válnak.

Ha nem tartozol valamely klikkhez, Te is ettõl fuldokolsz. (folyt.köv.)

Hozzaszolasok

119 #1 119
- 2010. December 26. 21:43:58
nemtom, eddig volt egy olyan érzésem, hogy az ilyen értelmezésekre nincs szükség. Szép, száraz és logikus. Van ilyenre igény?
2 #2 Olvaso
- 2010. December 27. 06:57:17
balu, ismered a fakabátok elleni harcmodort? Ezeknek nem elég, ha érzik, hogy igazad van, de jogi nyelven is el kell tudni mondani nekik, hogy "idióták" és ezen oknál fogva nem a törvényt, hanem az önkényurakat szolgálják, ezáltal zsoldosok és mint ilyenek (aki nem vedli le magáról sebesen a zsidó-köntöst) hadi állapotban agyon kell lõni õket mindegy egy szálig. Ha ezek az írások eljutnak az elöljáró "köcsögük" asztalára és utána bemennek, megbilincselik, nem is vergõdhet, hisz jogos, s ha kezet emelnek az önvédelméért és az õ védelmükért is harcoló magyar nemzetiek ellen, akkor nyilvános akasztásban kell részesedjenek, minimum.
74 #3 74
- 2010. December 27. 07:50:38
Sziasztok!

Én is úgy gondolom le kell írni így is úgy is mindenki számára érthetõen ... eszembe jutott, hogy Gyuri az eu belépés ellen is tiltakozott, ezért utána jártam és Churchill-lé jutottam mind kezdeményezõ , ahhoz az emberhez aki szinte kárörvendve mondta igen demokrácia míg ki nem találnak nála jobbat és a háborús bûnei stb ... nem errõl akartam írni lett be másolom röviden - és itt van az újabb szegény Gyuri és családja elsõ sorban gyermekeinek szívatása - idézek egy írásból:

Egy jellemzõ részlet Vellai Tamás tollából az ügyet illetõ gondolataiból kiragadva:

“…De tudják mit? Mindez egy cseppet sem lényeges. Semmit sem nyom a latba. Nem számít, hogy ki mit gondol Budaházy Györgyrõl. Nem számít, hogy ki tartja õt hõsnek és ki tartja õt provokátornak. S az sem számít, hogy nekem mi a véleményem róla. Itt kizárólag egyetlen egy dolog számít: Budaházy Györgyöt is megilleti a tisztességes eljárás. Budaházy Györgyöt is megilleti az ártatlanság vélelme, s Budaházy Györgyöt is megilleti az, hogy a média ne kiáltsa ki terroristának egy prekoncepció alapján. S fõként: Budaházy Györgyöt is megilleti az, hogy ne játszadozzon se az õ, se a családja érzelmeivel a bíróság.

Mert az Ítélõtábla egy, november 24-i végzésében az elõzetes letartóztatás indokai közül kivenni a bûnismétlés veszélyét, ezáltal lehetõvé tenni az óvadék megállapításának kérését, aztán erre rábólintva kitûzni december 23-ára az ülést, reményt keltve a családban, hogy végül mégis együtt tölthetik a karácsonyt, majd az ülésen egy mozdulattal lesöpörni Budaházy védõjének indítványát, nem más, mint játszadozás. Méghozzá az aljasabb fajtából….”


és a csokor az eu-ról hogy építették aprólékos gonddal idõt nem sajnálva napjainkig a ganéjok a mocskok....


Sziasztok!

Na látjátok így szívatnak bennünket õk már 1983-ban megjelenõ idegenszavak szótárában leírták
akkor tudták, hogy itt UNIÓ lesz.... elõre megírt forgató könyv szerint ámítanak és hatalmukat mentik folyamatosan....

és már: """" Churchill zürichi beszédében (1946. szeptember 19.) hitet tett az USA mintájára megalkotott Európai Egyesült Államok létrehozása mellett, noha ebben Nagy-Britanniának nem szánt szerepet. Részben e beszéd hatására az 1948-as hágai kongresszus döntése nyomán 1949-ben megalakult az Európa Tanács. Noha sokan többet vártak tõle, az ET - a britek közbenjárására - csupán kormányközi alapon mûködõ, korlátozott hatáskörû szervezet lett."""


"""Az elsõ lépés az EU megalakulása felé az Európai Szén- és Acélközösség („European Coal and Steel Community”, a Montánunió) megszületése volt. 1951-ben jött létre, alapító tagjai a Benelux-államok, Nyugat-Németország, Franciaország és Olaszország voltak. Azzal a céllal született, hogy a tagállamok megosszák egymás közt szén- és acéltartalékaikat, megelõzendõ egy újabb háború kirobbanását. A francia köztisztviselõ, Jean Monnet tervének beteljesülése volt az ESZAK létrejötte. Az ötletet Robert Schuman, Franciaország külügyminisztere karolta föl, aki 1950. május 9-én javasolta egy európai szervezet létrehozását, hangsúlyozva, hogy egy ilyen kezdeményezés elengedhetetlen a tartós béke érdekében. A Schuman-nyilatkozatként ismertté vált javaslatot tekintjük a mai Európai Uniót megalapozó elsõ, konkrét lépésnek. Schuman tettének emlékére május 9. Európa Napja. A briteket is meghívták, de azok a nemzeti szuverenitásukra hivatkozva nem csatlakoztak, így hat állam vetette meg az EU alapjait."""""
bõvebben itt:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Az_Eur%C3%B3pai_Uni%C3%B3_t%C3%B6rt%C3%A9nete

Ugye látjuk milyen alattomosan készíti elõre a terepet magának - hisz volt a szovjetuniónak is KGST-je - de belõle nem alakult semmiféle más államforma - gazdasági elkötelezettséget jelentett csúpán - úgye érted?

Szerzõdés a 21. századi Európa számára

A Lisszaboni Szerzõdés, mely 2009. december 1-jén lépett hatályba, korszerû intézményrendszert és optimalizált munkamódszereket biztosít az Unió számára annak érdekében, hogy Európa hatékonyan és eredményesen tudjon megbirkózni korunk kihívásaival. Rohamosan változó világunkban az európai polgárok az Uniótól várják, hogy választ keressen a globalizáció, az éghajlatváltozás, a demográfiai helyzet, a biztonság és az energiaügy terén jelentkezõ kérdésekre. A Lisszaboni Szerzõdés még jobban kiteljesíti a demokráciát Európában, és képessé teszi az Uniót arra, hogy a jelenleginél is jobban elõsegítse az európai polgárok érdekeinek érvényesülését. bõvebben ››


bõvebben itt kat:http://europa.eu/lisbon_treaty/index_hu.htm


szeretettel: sparta-kus
74 #4 74
- 2010. December 27. 07:51:45
Bocs lemaradt a célpont szerint életfogytiglant is kaphat.....
2 #5 Olvaso
- 2010. December 27. 13:57:04
Ordas, ez annak az álcája, hogy a cigányt hogy juttasson legálisan pénzhez és fegyverhez a zsidó, miközben a kreol zsidaja sem rí ki mellölük így. Nyugi, együtt mennek a meszesgödörbe.

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Generalasi idö: 0.12 masodperc
634,904 egyedi latogato