No meg egymillióan vannak a BAR-listások is! Hajrá Újmagyarország-zsidó édes nénikétek!
Hat év alatt megduplázódott a közmûdíjadósok száma. A távhõsöknél a legrosszabb a helyzet. Az elmúlt hat évben a lakossági közmûtartozások szinte megduplázódtak, a közmûhátralékosok száma több mint egymillióra nõtt - írta a Népszabadság az Esély címû társadalompolitikai folyóirat legutóbbi számában megjelent tanulmányra hivatkozva.

A cikk szerint miközben nõ a közmûdíjakat fizetni nem tudók száma az adósságkezelõ szolgáltatás igazságtalan: a települések mindössze négy-öt százalékában elérhetõ. Az elõre fizetõs mérõórák terjesztését pedig az energiaszolgáltatók nem szorgalmazzák.
A 2009-es kutatás alapján készült tanulmány szerzõje, Herpai Balázs jogász leszögezi: az adósságkezelés ellenére a lakossági eladósodottság mértéke jelentõsen nõtt. Hat éve az áram-, a gáz- és a távhõszolgáltatók felé összesen 596 ezer ember tartozott valamekkora összeggel, tavaly már egymillió 129 ezren.
A 2009. június 30-i állapot szerint az adatközlõ vállalatok által ellátott lakossági fogyasztók (4 963 137 fõ) több mint 11 százaléka (555 652 fõ) rendelkezett határidõn túli hátralékkal. Az egy fõre jutó hátralék átlagos összege 32 407 forint volt” – olvasható a tanulmányban az áramszolgáltatók felé tartozó fogyasztók arányáról. A legtöbben olyanok vannak ebben a tömegben (24 százalék), akiknek a lejárt tartozása már három–hat hónapos.
A gázszolgáltatásnál a közel 3,3 millió fogyasztó 14 százalékának volt hátraléka. Az egy fõre jutó tartozás összege közel 34 ezer forint volt. A legnagyobb arányt a tartozók között azok alkotják (24 százalék), akik egy éven túli hátralékkal rendelkeznek.
A távhõszolgáltatásba kapcsolt fogyasztók 23 százaléka rendelkezett határidõn túli tartozással. Az egy fõre számított tartozás az összes energiaszolgáltató közül itt a legmagasabb, 88 503 forint.
A hátralékos fogyasztók aránya a távhõszolgáltatásnál a legmagasabb, ahogy a hosszú távú tartozások is a távhõ esetében gyakoribbak. A tanulmány magyarázata szerint ennek az az oka, hogy az áram és a gáz esetében a hátralékost három hónap tartozás után kikapcsolják a szolgáltatásból, ezt a szankciót a távhõszolgáltatók nem tudják alkalmazni. Ráadásul a rossz minõségû lakásokban a szigetelés is rossz, így könnyen „elszalad” a fûtésszámla.
Herpai Balázs kiemeli: a 2003-as adatokkal összehasonlítva megállapítható, hogy jelentõsen emelkedett a rezsiszámláikat fizetni képtelen családok száma. Az áramhátralékosok 66 százalékkal vannak többen, mint hat éve, a gáztartozással rendelkezõk száma pedig közel a hétszeresére emelkedett. Ezt az óriási emelkedést a tanulmány a gáz árának növekedésével magyarázza: ez hat év alatt a háromszorosa lett.
Herpai szerint a hátralék felhalmozódásának megakadályozását célozza a lakásfenntartási támogatás, csakhogy a lakásfenntartási támogatást kevés helyen nyújtják természetben, így a készpénz belefolyik a családi kasszába, és „általános jövedelemkiegészítésként funkcionál”.
A szociális törvény rendelkezik az adósságkezelési szolgáltatásról, amely akkor nyújt segítséget, ha már összegyûlt egy nagyobb összegû díjhátralék. A teljes tartozásnak egy részét az adós önrészként (25 százalék) vállalja, a fennmaradó részt (75 százalék) pedig kipótolja az önkormányzat. Azonban ennek a 75 százaléknak a 90 százalékát visszaigényelheti az államkincstártól a település. A törvény viszont csupán a 40 ezer lakos feletti városok számára teszi kötelezõvé e szolgáltatást, a többi településen a képviselõ-testületre bízzák a döntést. Így a települések mindössze 4-5 százalékában érhetõ el ez a szolgáltatás. Az egyre szegényebb önkormányzatok ugyanis „maguktól” nem kérnek újabb feladatokat, sokuk a plusz egy adósságkezelõ munkatárs egyéves bérét sem lennének képesek kigazdálkodni.
A tanulmány kiemeli, hogy a legnehezebb körülmények közt élõket speciálisan védené a törvény az elõre fizetõs mérõberendezésekkel, ami segítség lehet a hátralékok felhalmozódása ellen. Viszont ebbõl csak néhány száz van, azért is, mert a szolgáltatók nem érdekeltek ezek felszerelésében - jegyzi meg a cikkben Gyõri Péter szociálpolitikus.

Forrás: Link