New York – Magyarországon az Orbán-kormány vitatta és kisebbíteni próbálta, hogy az Európai Unió kifogásolja a médiatörvényt. Orbán Viktor miniszterelnök azt állította, hogy “a sajtószabadságot” szolgáló törvény minden elemében európai. Azt állították, hogy Németországnak nincs kifogása a törvénnyel kapcsolatban. Mindennek az ellenkezõje igaz.

Ennek igazolására közöltük eredetiben a Financial Times cikkét, amely ismertette Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke Navracsics Tibornak írott levelét, és az Associated Press tudósítását arról, hogy Németország felszólította Magyarországot, tartsa tiszteletben a sajtószabadságot. Az alábbiakban közöljük az eredeti cikkek teljes szövegét magyarul is.

Az EU nyomást gyakorol Magyarországra a médiatörvény miatt
Peter Spiegel, Brüsszel

Az Európai Unió sajtószabadságot felügyelõ illetékese arra kérte a magyar kormányt, adjon magyarázatot ellentmondásos új sajtótörvényére. Ennek következménye lehet a tárgykörben folytatott EU-vizsgálat.
Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke levelet írt Navracsics Tibor magyar miniszterelnök-helyettesnek, amelyben arra kérte, küldje el neki a törvény szövegét, hogy meghatározhassák, az összhangban van-e a sajtószabadsággal kapcsolatos uniós szabályozással.
A levél írására nem egészen két héttel azelõtt került sor, hogy Magyarország hat hónapra átveszi az EU soros elnökségét. Ennek következtében az uniós biztos, Kroes érdeklõdése növeli a politikai feszültséget. Kroes tagja az Európai Bizottság huszonhét tagú elnökségének, amely január elsõ hetében Budapesten ülésezik.
Navracsics Tibor egyben igazságügyi miniszter is Orbán Viktor miniszterelnök jobbközép kormányában. A jogszabályt a túlnyomórészt Orbán pártja, a Fidesz által ellenõrzött törvényhozás a múlt héten fogadta el.
A levél, annak ismerõi szerint, kérdéseket vet fel az Orbán-kormány által létrehozott, nagy hatalmú cenzúrahivatalt illetõen is, amelynek mind az öt tagját a Fidesz delegálja. A médiatanácsnak joga van nyomozni, ítélkezni, a kiadókat és a mûsorszolgáltatókat pénzbüntetéssel sújtani, amennyiben azok tevékenysége a tanács megítélése szerint sérti „az emberi méltóságot” vagy „sértõ” a nemzetiségekre, az egyházakra vagy a kisebbségekre nézve.
Azok szerint, akik a levelet látták, Kroes részletezi a sajtószabadság uniós védelmét, s hozzáteszi: tudomása van olyan aggodalmakról, melyek szerint „a törvény veszélyezteti ezeket a jogokat”. Továbbá Kroeshoz olyan panaszok érkeztek, miszerint az új médiatanács irányítása „nem látszik garantálni annak függetlenségét”.
Ezen kívül a levél felteszi a kérdést, vajon az új törvény rendelkezései nem sértik-e az EU azon direktíváit, amelyek értelmében tilos az egyes országoknak a más tagállamokból szolgáltatott tartalmakat szabályozniuk. Az uniós vizsgálat egyik illetékese szerint a magyar jogszabály a jelek szerint új megszorításokat léptet életbe a Magyarországon elérhetõ külföldi mûsorszolgáltatásokkal szemben.
A törvényt erõteljes nemzetközi kritika fogadta. Korábban az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet médiaügyi illetékese nyilatkozatban szögezte le, hogy a törvény sérti „a sajtószabadság normáját”, s valamint „veszélyezteti a szerkesztõi függetlenséget és a médiapluralizmust”.
Kroes eljárásának azonban nem lehet súlyosabb következménye. Az EU már megindította Magyarország ellen az úgynevezett szabálysértési eljárást, mivel az nem alkalmazkodik az EU médiaszabályozásához, és Kroes Budapest megregulázása érdekében az Európai Bíróság elé viheti az ügyet.
Az elmúlt napokban több, szokatlanul békülékeny kijelentés hangzott el a Fidesz politikusai részérõl, anélkül azonban, hogy a törvényt visszavonták volna. A párt vezetõje korábban az Országgyûlésben kijelentette: nem zárkózik el a jogszabály korrekciójától, amennyiben a médiatanács azt nem megfelelõen alkalmazná. Magyarország annak sem adta jelét, hogy engedni kívánna egy másik vitában, amelyet az Európai Központi Bankkal folytat saját jegybankja függetlenségérõl.

Németország üdvözli a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos uniós vizsgálatot
Jürgen Baetz, Associated Press

Berlin (AP) – Németország felszólította Magyarországot a sajtószabadság tiszteletben tartására, és üdvözölte az Európai Bizottság vizsgálatát a magyar kormány független médiával szembeni büntetésekre felhatalmazó, új médiatörvényérõl .
Werner Hoyer német külügyminiszter-helyettes szerint az új törvény elfogadása nem sok jót jelent az EU számára épp akkor, amikor Magyarország január elsején hat hónapra átveszi a huszonhét tagállam rotációs elnökségét.
„Súlyos aggodalom tárgyát képezi, ha csak a leghalványabb gyanú is felmerül azzal kapcsolatban, hogy az EU valamelyik tagállamában a sajtószabadságot tartalmi kontrollnak vetik alá”, fogalmazott Hoyer.

Nagy-Britannia ugyancsak sürgette Magyarországot, tartsa tiszteletben a sajtószabadságot, az EU egy prominens törvényhozója pedig kijelentette: a bizottság nem zárhatja ki, hogy szankciókat hozzon Magyarországgal szemben.
A magyar Országgyûlés kedden fogadta el az új, vitát kiváltó jogszabályt, amely nagymértékben kiterjeszti az állam hatalmát a magánkézen lévõ médiumok monitorozására és büntetésére. Ez tiltakozást váltott ki mind az ellenzéki pártok, mind pedig a civil társadalom részérõl. A kiegyensúlyozatlannak vagy bántónak ítélt tartalmakat közlõ kiadványok tekintélyes pénzbüntetéssel kell számoljanak.

Guido Westerwelle német külügyminiszter eközben karácsonyi szabadságát megszakítva telefonon felhívta magyar kollégáját, Martonyi Jánost, hogy megbeszéljék „a médiatörvény lehetséges változtatásait” – mondta a német külügyi szóvivõ - aki hozzátette, hogy a beszélgetés „barátságos” légkörben zajlott, részleteket azonban nem volt hajlandó elárulni.
Hoyer viszont azt is kifejtette, hogy Németország jó szemmel nézi, hogy az Európai Bizottság kivizsgálja, megsérti-e a jogszabály az EU jogi standardjait. Az unió mottójára hivatkozva hozzátette: az intézkedések „bizonyosan nem felelnek meg egy olyan unió ideáljainak, amely a sokféleség egységére épül. Magyarországnak mint az EU soros elnöki tisztjét betöltõ tagállamnak különleges felelõsséggel kell a nagyvilágban Európa értékeit és érdekeit képviselnie” – mondta Hoyer.
Németországi illetékesek már korábban is hangot adtak nemtetszésüknek, de Hoyer kijelentése eddig a legsúlyosabb kritika volt, amelyet Magyarországnak intéztek.

Németország – az Unió egyik vezetõ hatalma – „szorosan figyelemmel követi” az ügyet, adta tudtul Angela Merkel kancellár asszony szóvivõje, míg az ország emberjogi biztosa arra biztatta Magyarországot, álljon ki a sajtó szabadsága mellett.

Hangot adtak aggodalmuknak brit politikusok is. „A sajtó szabadága a szabad társadalom lényege”, hangzik a brit külügyminisztérium szóvivõjének nyilatkozata. „Reméljük, a magyar kormány hamarosan kielégítõ megoldást talál a problémára, s az nem lesz kedvezõtlen hatással a magyar EU-elnökségre.”
A Zöld Párt EP parlamenti csoportjának vezetõje, Daniel Cohn-Bendit a Deutschlandfunk rádiónak adott interjúban azt állította, a bizottságnak meg kell fontolnia, hogy szankciókat hozzon Budapest ellen, beleértve akár Budapest szavazati jogának, sõt az EU-elnökségi jognak a megvonását is abban az esetben, ha kiderül, hogy a jogszabály sérti az uniós egyezményeket. A törvény a német-francia politikus szerint „cenzúrahatóság” felállítását célozza. „Magyarország a kommunista felügyeleti diktatúra irányába hátrál vissza”, jelentette ki Cohn-Bendit, aki szerint Orbán Viktor magyar kormányfõ „viharos” ülés elébe néz az Európa Parlamentben, ahol a jövõ hónapban fogja országa uniós elnökségi programját elõterjeszteni.

Magyarország elutasítja az új médiatörvény megváltoztatását
Budapest (AP) – Magyarország miniszterelnöke szerint a sajtószabadság miatti nemzetközi felhördülés ellenére is elképzelhetetlen, hogy bármilyen változtatást eszközöljenek az új, vitát kavaró médiatörvényen.
A január elsején életbe lépõ jogszabály nagy mértékben kiterjeszti az állam magánmédiákkal kapcsolatos ellenõrzési és szankcionálási jogait. Több, a sajtó szabadsága felett õrködõ nemzetközi szervezet és számos európai állam, élén a vezetõ szerepû Németországgal, kritizálta a törvényt.
Orbán Viktor miniszterelnök a magánkézben lévõ Hír TV-nek kijelentette, kormányának nem áll szándékában a törvény megváltoztatása.
Magyarország január elsejétõl tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét.

Forrás: http://nepszava.com/2010/12/magyarorszag/itt-a-bizonyitek-magyarul-ezt-irtak-a-mediatorvenyrol.html

Hatalmas fejlesztési lehetõségek Ferihegyen
A ferihegyi új terminál, a SkyCourt (Égi Udvar) mûszaki átadása folyamatos, nincs az építkezésen komolyabb csúszás, 2011-ben pedig a teherszállítási központot fejleszti a Budapest Airport, amivel Közép-Kelet Európa egyik meghatározó cargo bázisa jöhet létre és a ferihegyi, a régió legdinamikusabban fejlõdõ repülõterévé válhat - mondta el Hardy Mihály, a Budapest Airport kommunikációs igazgatója az MTI-nek.
A SkyCourtrõl elmondta: hetekig eltart az elektromos hálózat, a légkondicionálás, biztonsági tûzoltórendszer tesztelése és hatósági átvétele. Idõigényes az automata poggyásztovábbító szalagok, a számítógépes gerinchálózat, és az optikai kábelek üzembeállítása is. "Az átadás menet közben zajlik és márciusig lesz idõnk valamennyi rendszert kipróbálni, mielõtt átadjuk a forgalomnak. Nem szeretnénk, ha Budapesten megismétlõdne a Heathrow 5-ös terminálon tapasztalt káosz, ahol az átadás után még hetekig okozott kalamajkát a számítógépes rendszer meghibásodása" - hangsúlyozta.
Figyelemre méltónak nevezte azt is, hogy az engedélyeztetés tovább tartott mint az építkezés: a SkyCourt megnyitásához nem kevesebb, mint 70 különféle hatósági engedélyt kellett és kell beszerezni. Az összes építési engedély beszerzése két évig tartott, míg magával az építkezéssel másfél év alatt végeztek.
Jövõre a BA üzleti tervében 2-3 százalékos növekedéssel számol, de sietett hozzátenni, hogy sokszor könnyebb "kávézaccból jósolni", mint elõre jelezni, hogy mi várható a légiközlekedésben. Sok függ a magyar gazdaság teljesítõképességtõl, a forint-euró árfolyamának alakulásától, az európai konjunktúra beindulásától, vagy elmaradásától. "Most sok pozitív jelet látunk a piacon, így a legtöbb nyugat-európai repülõtéren megindult a felépülés, reméljük Magyarországon is a kedvezõ tendenciák érvényesülnek" - jegyezte meg.
2011-ben elkezdik a 2-es terminál mellett, a vecsési oldalon a légi teherárú központ, a Cargo City fejlesztését is. "Célunk az, hogy Közép-Kelet-Európa egyik meghatározó cargo bázisát hozzuk létre Ferihegyen, hiszen ennek felbecsülhetetlen katalizátor szerepe lehet nemcsak dél-pesti régió, hanem egész Magyarország gazdasága számára" - mondta.
Megkezdik és 2012-re befejezik a tervek szerint a korszerû hajtómû próbázó hely építését, új tisztítóberendezések fejlesztésébe kezdenek, hogy megóvják a szennyezéstõl a Gyáli-patak vizét, amelybe a nyári záporok során hatalmas mennyiségû víz gyûlik össze. A BA tárgyalásokat folytat a Lufthansa Technikkel egy újabb karbantartó hangár megépítésérõl is - ismertette Hardy Mihály.
Elmondta, hogy Budapest a régióban alapvetõen Béccsel, Prágával és Varsóval, kisebb mértékben Pozsonnyal áll versenyben. Persze a turista önmagáért a repülõtér kedvéért még nem száll repülõre, számukra Budapest és Magyarország kell, hogy vonzó célpont legyen - hangsúlyozta.
Éppen ezért - egy most kötött, hároméves megállapodás keretében - összehangolják külföldi marketing tevékenységüket a Magyar Turizmus Zrt-vel: "célzott és összehangolt módon lépünk fel a legfontosabb küldõ piacokon azért, hogy minél több külföldi vendéget hozzunk közösen Magyarországra" - mondta Hardy Mihály. Ezért is vették örömmel, hogy a Magyar Turizmus Zrt. szavai szerint ismét "életet lehelt" a légi marketing alapba, amellyel tevékenyen tudja támogatni a fontos légitársaságok kezdõ lépéseit a magyar piacon.
Ezen túl a BA kedvezményekkel "csábítja" Budapestre a légitársaságokat, például ötéves kedvezményt biztosítanak a hosszú távú, új járatok üzemeltetõinek, pénzügyileg is támogatják az új európai járatok nyitását, vagy a csúcsidõn kívüli, úgynevezett „off peak” idõszakban érkezõ járatokat - sorolta. Fontos feltétel, hogy a kedvezmények azonosak és egyformán megilletnek mindenkit - fûzte hozzá.
A ferihegyi repülõtér fizikai adottságait tekintve hatalmas fejlesztési lehetõségei vannak Hardy szerint, hiszen a repülõtér területe nagyobb, mint az évi 67 millió utast kiszolgáló Heathrow-é. A két, egyébként kifogástalan állapotú párhuzamos futópályának a kapacitását még 25 százalékban sem használják ki, a terminálok kapacitását és az állóhelyek számát a forgalom igényei szerint tudják bõvíteni.
A SkyCourt és további létesítmények teljes kiépítése esetén elérheti a BA az évi 15 millió utasnak megfelelõ kapacitást. Hangsúlyozta azonban: ez egy számított adat, ekkora forgalommal még egy jó ideig nem számolhatnak. A SkyCourt átadása után azonnal hozzákezdenek a 2A és a 2B terminál épületének belsõ felújításához és bõvítéséhez, utána pedig modul-rendszerûen, a forgalom növekedésének mértékében, lépésrõl-lépésre haladhatnak a 2-es terminál bõvítésével - mondta el a Budapest Airport kommunikációs igazgatója.

Forrás: Link