Ez lehet az elsõ szög a Fidesz koporsójába
A Fidesz-MSZP világot, abban a formában, ahogy megismertük, hosszabb távon mégis komoly veszély fenyegeti. Az, ami a gyûlöletnél ezerszer ártalmasabb: az unalom, az elhasználtság és a cikivé válás veszélye – írta Török Gábor politológus a legújabb blogbejegyzésében.

Az MSZP kapcsán már 2010-ben világosan megmutatkozott ez a hatás. Nem csupán erõs ellenszenvbõl, elvi megfontolásokból, történelmi okok vagy családi példák alapján vált elutasíthatóvá az MSZP, hanem egyszerûen azért is, mert nem volt benne semmi, ami vonzó lehetett volna a törzsszavazóin kívüli választóknak – olvasható Török Gábor blogbejegyzésében.

A Vision Politics vezetõje szerint Fidesz a parlamenti választás környékén mindent megtett azért, hogy esetükben ez a hatás ne okozzon jelentõs veszteséget. A példátlan gyõzelemmel a Fidesz komoly lehetõséget kapott arra, hogy átformálja a velük kapcsolatos képet, hogy sikerrel kerülje el az MSZP sorsát, hogy tanuljon az elmúlt évek hibáiból. Mégsem tette: az elmúlt fél évben a kormányzó párt lényegesen közelebb került a ciki kategóriához.

"Az egyik legnagyobb hibát a médiafronton követte el a kormány: áterõltetett és tûzön-vízen keresztül védett egy olyan rendszert, amely lényegesen több kárt fog okozni kitalálójának, mint amennyi politikai haszonra számíthat általa" – állítja Török.

A politológus úgy látja, ahhoz, hogy a régi-új törésvonal megerõsödjön a magyar politikában, hogy a Fidesz-MSZP világgal szemben legyen valami más, valami új, sok feltételnek kell teljesülnie. "Akik azonban emlékeznek még mondjuk az 1998-as Orbán Viktorra, sejthetik, hogy milyen veszélyt jelentene ma a kormányfõ számára, ha megjelenne egy, a fiatalok százezrei által kedvelt, az õ nyelvüket beszélõ, dinamikus, bátor és szabadon gondolkodó politikus, akivel akár újra is játszhatnák a Horn-Orbán vitát…" – írja Török.

A politológus egy korábbi posztjába már úgy fogalmazott: ha sikertelen lesz ez a négy év, akkor a bukás – természetesen nem pontosan egyenlõ mértékben – biztosan minden kormánypárti politikus számára súlyos kárt okoz majd.

"Nem is kell nagyon messze menni, hogy lássuk ennek a mondatnak az igazságát: az MSZP elmúlt néhány évének története megmutatta, hogy hiába csak egy ember áll a reflektorok kereszttüzében, ha politikája összeomlik, mindazokat maga alá temeti, akik mögötte álltak. Ebbõl a szempontból pedig szinte teljesen mindegy, hogy õszinte lelkesedés vagy csak kényszerpályás(nak gondolt) politizálás tartotta ott õket."

Török Gábor szerint a 2006 utáni opportunista, beletörõdõ szocialista érvelés mostanában a Fidesznél köszön vissza, csak talán még erõsebben, még komolyabb átéléssel, kiegészülve új elemekkel. A Fidesznél a vezetõ iránti lojalitás, példás pártfegyelem és az összetartást ösztönzõ, mézesmadzagra és korbácsra építõ politika ráadásul nem új jelenség. Orbán Viktor messze nem ugyanazt jelenti a Fidesznek, mint Gyurcsány Ferenc az MSZP-nek. Ereje, tekintélye, hatalma pártján belül lényegesen jelentõsebb, mint a szocialista politikusnak bármikor volt. Ebben a helyzetben a nyilvános kritika, az ellenvélemény hangoztatása, különösen pedig a nyílt szembefordulás sokak (egyelõre mindenki) számára vállalhatatlan alternatíva.

Mindazok, akik zárt körben, üzengetve vagy a sorok között próbálják jelezni fenntartásukat, éppen ezért ugyanabban bíznak, mint a Gyurcsány alatti szocialista vezetõk: vagy sikeres lesz, és akkor mi is sikeresek leszünk, vagy bukik, és akkor majd – legalább a párt élén, de talán az országban is – mi jövünk.

A politikai elelmzõ szerint ez nincs így. Mindazoknak a „poszt-politikusoknak”, akik a túlélés és az élrekerülés lehetõségét az utolsó percig támogatásban vélik megtalálni, be kell látniuk: ha elszalasztják az idõben lépés lehetõségét, sorsuk végletesen összekapcsolódik a ciklus névadójának sorsával.

Forrás: Link