Naplóm/Verseim

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

A finnugor rokonságot hangsúlyozzák Európa 2011-es kulturális fõvárosai

Nem furcsa, hogy mindenki a rokonunk akar lenni, miközben "csúnyanáciknak" neveznek? Ez a paradoxon képkarabéllyal igen könnyen feloldható!
Az észt fõváros, Tallinn és az attól mindössze 200 kilométerre fekvõ finnországi Turku viseli 2011-ben az Európa Kulturális Fõvárosa címet; a Balti-tengeri városok szoros együttmûködést terveznek.

Vita az elsõ városkarácsonyfák miattA tallinni óváros éjféli harangszója kétszeres ünneplésre hívja majd az észt fõváros lakóit: a balti állam tizenhetedikként csatlakozik az eurózónához, Tallinn pedig attól a pillanattól kezdve egy éven át Európa egyik kulturális fõvárosa. "A színháztéren nagyon távolról érkezõ, igen különleges vendégeket várunk" - mondta Jaanus Rohumaa, a megnyitóünnepség mûvészeti vezetõje, többet azonban nem árult el. Két tûzijáték is lesz: az egyik a városközpont, a másik a Tallinni-öböl fölött; utóbbi Rohumaa elmondása szerint azt hivatott jelezni, hogy a kulturális év során "egy tengeri város történelmét mesélik majd el".
A tervek szerint a Tallinn-nál sokkal jobb anyagi helyzetben lévõ Turku - a tallinni évad teljes büdzséje 16 millió, a turkuié 50 millió euró - nem konkurál majd az észt várossal; ellenkezõleg, a szervezõk a mûvészeti és nyelvi - finnugor - rokonságot szeretnék hangsúlyozni. Maris Hellrand, a tallinni szervezõiroda munkatársa elmondta: többek között közös utazási ajánlatokkal készültek az évre. Az együttmûködés a finn kollégák szerint is jól halad. "A jelentõsebb projektjeink közül legalább 12 közösen fut majd Tallinn-nal" - jelezte Cay Sevón turkui fõszervezõ. Itt az évad ünnepélyes megnyitására csak január 15-én kerül sor.
Az ország legrégibb városának számító nyugat-finnországi település nagy hangsúlyt fektet a kultúra kedvezõ egészségügyi és közérzeti hatásaira. Ennek jegyében többek között mûvészien átalakított szaunák várják majd a látogatókat, a város orvosai pedig "kultúrkúrára" fogták betegeiket: több mint 5 ezer "kultúrareceptet" írtak fel pácienseiknek, akik az orvosi ajánlással ingyen vehetnek részt az évad egyes kulturális eseményein. A település a 2011-es kulturális évre 150 projekttel és több ezer eseménnyel készül, köztük egy Cirque Dracula címû varietéshow-val, valamint a vitatott finn rendezõ, Kristian Smeds A Karamazov család címû színházi darabjával.
A turkui szervezõk összesen 2 millió látogatóra számítanak, körülbelül 15 százalékkal többre, mint egy átlagos évben. Tallinn ennél valamivel kevesebb, mintegy 200 ezer pluszlátogatóval számol. Az észt fõváros lakossága 400 ezer, Turkué 176 ezer fõ.

Forrás: Link

· Olvaso - 2011. January 03. 10:03 · 27 hozzaszolas · 13478 megnyitas ·Nyomtatas

Hozzaszolasok

Oldal: 3 / 3: 123
272 #21 272
- 2011. January 05. 10:49:00
mitsubishi!

Márpedig mi itt átlagos intelligenciájú magyarok vagyunk, ha tetszik, ha nem!
Az, hogy valaki ébren van-e, és hogy látja-e amit kell, az nem pusztán intelligencia kérdése!
Ez összetett dolog!
Olyan összetett, hogy inkább nincs is kedvem belekezdeni kifejteni!
:D
783 #22 783
- 2011. January 05. 14:18:00
Kössz SzuhaMaka ne fáradj!
Bocs Imre! Tényleg nem akarlak fárasztani!
Szerintem kicsi nekem ahhoz a tudásom, hogy tanitsak! inkább csak olvasgatok. Magyarul.
2 #23 Olvaso
- 2011. January 05. 15:22:31
mitsu én is olvasgatok és tanulok sokat tõletek, általatok és veletek, miközben tanítok is tudatosan és tudatlanul is. Ez már így megy. Ha fáradok, szólok.
272 #24 272
- 2011. January 05. 15:59:59
mitsubishi!

Hát meg ne futamodjál már!

Azok után, hogy azt próbáltad sugalmazni amit próbáltál, ez igazán nem lenne szép tõled!
Mindenesetre nem árt ha tudod, hogy se franciául, se angolul nem beszélek, viszont elég érdekes, hogy te mégis azt hiszed, hogy igen!
:P:
2 #25 Olvaso
- 2011. January 05. 16:14:44
SZM, ne keseríts már el! És ezt pont most kell megtudnom így, mikor én azt hittem, hogy itt csupa baráti ügynökkel vagyok körbebástyázva, aki átlagmagyarnak mutatja magát, közben meg zseni. Mellesleg egy átlagmagyarnak ez elég könnyen megy, de ha már itt tartunk, akkor kérlek, lapozz már utána Alcsútnak, mert tegnap olvastam, hogy József fõherceg gyermekkorához kötõdik a hely. Csak Olstein miatt érdekel, hogy a Habsbourgoknak ott volt valami palotája?
272 #26 272
- 2011. January 05. 17:08:03
Ok!

Az átlagmagyar jelenti:

..."Az alcsúti kastély a Vértes keleti lábánál, a Váli-víz völgyében helyezkedik el. Az Alcsúti Arborétum az egykori Habsburg-kastély parkja.

A pompás klasszicista nyaralót Pollack Mihály építette 1819 - 1827 között József nádor számára. Az alapkõ letételére 1821. június 13-án került sor. A nádor pedig Fiumébõl érkezve, 1827-ben költözött be új otthonába.

Az épület, amely a második világháborúig a Habsburg család tulajdonában volt, elpusztult, köveit elhordták, már csak oszlopos, timpanonos bejárat része áll.

1816-ban József nádor és felesége Hermina anhalti hercegnõ Magyarországra költözött. A házaspár egy ideig ebben a kastélyban lakott. József nádor mintegy 20 év alatt alakított ki birtokán mintagazdaságot, a magyar kertmûvészet és klasszicista építészet egyik remekét. A nádor maga is kiváló kertész hírében állt, saját keze nyomát is magán viseli a park, de szolgálatába fogadja Tost Károlyt, királyi kertészként. Az úgynevezett platán-kor ideje volt ez, így a kertben rengeteg különféle platán faj került. Emellett akkor még különlegesnek számító újdonságok is kerültek a kertbe: tulipánfa, kanadai nyár, vasfa, japánakác, fekete dió, amerikai kõris, juharok, törökmogyoró, vadgesztenye, szilek, hársak, fehér akác, vérbükk, lepényfa.

József nádor 1847-ben bekövetkezett halálával a kert elsõ korszaka lezárult. A kastély fiára József Károly Lajos fõhercegre szállt, aki 1867-ben költözött a birtokra. Õ tovább csinosítgatta a kertet és a kastélyt is, több új épület született ez idõ alatt. A pálmaházat, amely döbbenetesen nagy volt, 1872-ben Ybl Miklós tervei alapján építették fel.

József Károly fõherceg 1905-ben halt meg, ezek után örökösei már nem foglalkoztak a kastéllyal, 1920-ban elhanyagolt parkként említi egy útikönyv.

Az kastély egykori északi szárnyához épített, istállóból kialakított kápolna ma is áll, ezt 1880-ban, Storno Ferenc tervei alapján, neoromán stílusban alakították ki. Jelenleg állandó történeti kiállítás látható a belsõ díszeitõl megfosztott épületben."...

arch.et.bme.hu/korabbi_folyam/kep/Image64.jpg

Jelentés vége! Kérek engedélyt lelépni!
:D
272 #27 272
- 2011. January 05. 17:43:18
Forrás:
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - 1888 Budapest
Dunántúl
Fejérmegye.
Wekerle Sándortól


..."Székesfejérvártól éjszaki s illetõleg éjszakkeleti irányban még két nevezetesebb útvonal vezet; az egyik Lovasberényen át Alcsúthra, a másik a Velenczei tó mellett a martonvásári völgyön át a fõvárosba.
A székesfejérvári szõlõhegyek nyugati oldalán, Csala pusztán át, hol Kégl Györgynek van csinos kastélya, s a kúnhalmokban gazdag Pátka községet balról hagyva, Lovasberénybe érünk, mely a megyének egyik jelentékenyebb helye s a gróf Cziráky-féle hitbizományi uradalmak székhelye. Régi temploma, mely csínnal van megújítva, Szent-András tiszteletére állíttatott. Az izraelitáknak is itt van egyik legrégibb imaházuk, minthogy e helyütt rég idõk óta meg volt engedve letelepûlésök. Ennek tulajdonítható, hogy sok Mózes-vallású lakja, hogy kereskedelme is aránylag igen fejlett. A gróf Cziráky család csinos kastélya, azt környezõ díszes parkja, jól rendezett uradalmi épületei, szép szántói, jó karban tartott erdei, melyekben egy kis vadászkastély is van, teszik e helyet kedvessé s az útat kellemessé, mely az alcsúthi uradalomhoz tartozó Acsa községen át Alcsúthra vezet. Lovasberényben született az egykor oly híres Saphir bécsi humorista.
Bár az az egész vidék, melyen innen Alcsúthra jutunk, szépen mûvelt s a gazdasági fejlettség és rendezettség minden kellékével bír, mégis valami megkapó az a látvány, mely Alcsúthon tárúl elénk.
Emelkedett halmokról a vaáli völgynek a láthatár végeig terjedõ kies virányai tûnnek itt elénk, melyeket patkó alakban a 13.000 holdat tevõ alcsúthi uradalom vesz körûl, szabályosan épített nyolcz majorjával s a földmívelés legmagasabb fokán álló gazdaságaival. A völgyekben pázsithoz hasonló tömött füvû rétek zöldelnek, s egy-egy pataknak vagy érnek ezüstös szalagja szakítja meg a virányos mezõket; a mívelhetõ lejtõk és fensíkok szántóföldekûl használtatnak s szabályos nagy táblákba osztva, minden ízökben a belterjes mívelés szép képét tûntetik föl. A 7.500 holdat tevõ szántókon egyenletes hullámokban ringanak az aranykalászok, míg nagy részökön a kapás növények s a legkülönbözõbb takarmánynemûek dús tenyészete tanúskodik a gazdaság nagy elõhaladottságáról. A répatáblák egyforma zöld sorait, s a nagy négyzetekbe osztott dús tengeri-táblákat, a takarmánybab lilaszín virága, a luczerna-táblák szelíd kék színe, s a messzire vöröslõ lóhere- és baltaczim-táblák váltják föl. A halmok magasabb lejtõin apró legelõ van, melynek világos zöld színét kellemesen tarkítja egy-egy berek, egy-egy csalit, míg a kúpok tetejére lombos erdõk sötéte borúl. S ezt a tarka, változatos képet mint szalagok kötik össze az uradalmon átvonúló széles fasorok, melyeknek mindegyike magában véve is a fatenyésztés egy-egy remeke. Páratlan a Platanus orientalis és Gymnocladus Canadensis fasor, s egy másik fasor, mely csupa Juglans nigra americanából áll; s a szakértõt is bámúlatba ejti az a hársfa-sor, mely a hársok minden faját terebélyes nagy példányokban egyesíti magában. Csak az uradalom éjszak-keleti részén a szent-györgyi majornál tûnnek föl azok a kopár hegyek, meredek sziklafalak, melyek a szomszédos Sóskút község határából nyúlnak ide át s szolgáltatják azt a homokkövet, mely mint sóskúti kõ ismeretes és fõvárosunknak legjobb építõ-anyagát szolgáltatja. Az idylli képet összhangzatosan egészítik ki azok a fínom merino-nyájak, melyek a lejtõs legelõkön tûnnek föl, s azok az egyenlõ jellegû példányokban ritka innthali s különösen simmenthali tehénfalkák, melyek a vetett takarmány nagy részét hasznosítják, s melyek az uradalomnak fejlett állattenyésztésérõl s nagy tejgazdaságáról tesznek tanúságot. Pedig mindez a sok szépség nem a természetnek adománya, hanem a munkának, szakértelemnek, ízlésnek a gyümölcse, egy fenkölt szellem teremtõ erejének szüleménye. Nagy emlékû nádorunk, József fõherczeg kopár halmokat, kizsarolt földet, nagy részt futóhomokot talált e helyen, midõn 1819-ben ezt az uradalmat a vallásalaptól cserébe vette. Az erdõk helyét a legelõ marha által lerágott csenevész cserjék lepték el, gyenge legelõ volt az uradalom túlnyomó nagy része, csak 1.900 hold szántó volt, a melybõl 600 holdat kezeltek házilag robotmunkával, 1.300 hold pedig feles mívelésre volt kiosztva a vidék nem nagy jóllétnek örvendõ lakói közt. A nádor teremtõ szelleme hozta létre a nagy átalakúlást, változtatta meg a természet, a vidék képét s alkotott – útmutatóúl szolgálván e téren is nemzetének – nemcsak páratlanúl kedves otthont családjának, mintaképet mezõgazdaságunknak, hanem áldó kezét különösen éreztette a vidék népével, melyet korábbi elhagyottságából a jóllét magas fokára emelt a fõherczegi családnak folytonos atyai gondoskodása. Fõleg Alcsúth a nádornak és fiának, József fõherczegnek köszönheti mai jóllétét, elõhaladottságát, közintézményeit, ezek, között elsõ rendû színvonalon álló tûzoltóságát, több ágazatban fejlett iparát, melyet a fõherczegi család úgy uradalmában, mint személyes szükségleteinél is szívesen foglalkoztat.

Fénypontja nemcsak az uradalomnak, hanem mondhatni az egész vidéknek az alcsúthi park és a fõherczegi kastély. Nincs az országnak egyetlen megyéje sem, melyben annyi valóban mintagazdaságot ûzõ uradalom, annyi szép nagyúri lak és park lenne, mint Fejérmegyében: de a mi a kertészeti berendezés magas fokát illeti, ezek között elsõ helyen az alcsúthi park áll.
A 90 kataszteri holdnyi park több halomból álló szép magaslaton terûl el, s központja a fõherczegi lak. Görög stylû, egyszerû, de szép épület, homlokzatán négy jóniai oszlopon nyugvó nagy kerti tornáczczal, mely az emeletnyi magasságú tágas ebédlõterembe vezet. Ezt környezik a fogadótermek, a lovagterem, a lakszobák, összekötve az emeleten lévõ gyermekszobákkal s a belsõ udvari személyzet lakosztályaival, míg az épület egyik szárnya a fõherczegi udvartartás személyzetének lakásait s a vendégszobákat, másika pedig a könyvtárt foglalja magában s az újonnan épûlt kápolnához vezet, mely valóban nemcsak kiváló építészeti alkotás, hanem mûízlésben is ritkítja párját.
A könyvtár telve ritka értékes kiadványokkal, a nagyemlékû nádor becses iratait is magában foglalja, míg a lakszobákban és termekben, különösen a lovag- vagy fegyverteremben a legkülönbözõbb fegyvereknek változatos és gazdag gyûjteménye s néprajzi tárgyak vannak fölhalmozva, elsõ rendû mûvészek festményei, szobormûvei kötik le a figyelmet, s különösen a fõherczegi családnak egyes családtagokra vonatkozó emlékei, ezek szobrai, arczképei, saját készítményû rajzai és festményei keltik föl a szemlélõben a kegyeletnek azt a gyöngéd érzését, melylyel ezek iránt az ereklyék iránt nemcsak a család tagjai viseltetnek, hanem a mely tiszteletre indít mindenkit, a ki látja, hogy a fõherczegi család tagjai mennyire föléje helyezik minden fénynek és pompának a családi élet bensõségét.
A fõherczegi kastély elõtti tért a szõnyegkertészet remekei foglalják el s a bámúló szem ritka szép pázsitokon át tekinthet le a tó sima tükréig, melynek tiszta vize kies berkeket környez, buja vízinövényeket hordoz, s a partját környezõ változatos fák törzsét, helyenként belecsüggõ gallyait mossa. A parkban több tó van, melyek közûl az, a mely vízvezetéki tartányúl szolgál, magas fekvésével s az innét a kert völgyületeibe nyíló szép kilátásokkal tûnik ki. A hatalmas vízvezeték nemcsak a park minden pontját látja el dúsan a szükséges vízzel, hanem az a két nagy kút, mely a vizet szolgáltatja, még egy csörgedezõ patak vízbõségét is növeli és több szökõkútat táplál. Legszebb része a parknak a Mély-út s annak környezete. A fenyõk legkülönbözõbb nemei változatosan csoportosítva, buján tenyészve, a kövi rózsák gazdag, húsos levelei, az üde alpesi növényzetnek tarka változata, magas partok elõtörõ sziklacsúcsokkal, zajosan csörtetõ patakokkal, dúsan szivárgó forrásokkal, vízesésekkel s azután egy hirtelen emelkedõ sziklafal olyan érzést keltenek bennünk, mintha a magas Tátra oly pontján volnánk, melyen az anyatermészet pazarúl egyesítette szépségeit. Csak tovább haladva, midõn újra a kertészet remekeivel, a mindenféle lombfát magában foglaló növényzettel, az állandóan gondozott pázsitokkal, szõnyegekkel, egy-egy délszaki növénynyel s a magasra törõ szökõkútakkal találkozunk, csak ekkor látjuk, hogy az a Mély-út, az a híven utánzott alpesi vidék az emberi teremtõ erõnek, a mûvészettel határos kerti mívelésnek mesterséges alkotása. Az alcsúthi park valóban nemcsak a legmagasabb fokú kertészetrõl, hanem arról a fínomabb mûízlésrõl is tanúskodik, mely a természet minden kincsét képes az aesthetikailag szép megteremtésére egyesíteni. Szebbnél szebb panoráma tárúl elénk a kert minden pontjáról.

A parkból a szõlõhegy mellett lombos fasorok árnyában széles út vezet föl egy sík magaslatra a csaplári erdõbe, úgy, hogy annak ez a 450 holdas fensík méltán kiegészítõ részeûl tekinthetõ. A lomb- és fenyõfák buja példányaiból álló erdõ csillag alakú s minden ágából más-más gyönyörködtetõ tájkép tûnik fel elõttünk. Alattunk terûl el maga az alcsúthi park, alattunk az uradalmi gazdaságok egy-egy szép kerthez hasonló majorságaikkal, elsurran szemünk a közbeesõ faluk háztömege fölött s tekintetünk a messze távolban a budai hegycsoport sötét felhõként kékellõ gerinczein, a vaáli völgynek zöldben elmosódó mélyedésein s a Vértes hegység magas szálerdeinek sötétében vész el.
A park és kilátások szépségénél is meglepõbb látvány tárúl elénk, ha a kertészet belvilágába s az üvegházakba tekintünk. Csinosan sorakozó kertészlakok fehérlenek ki a fák lombos sûrûjébõl, mert 12 mûkertész gondozza a kertet, s két falunak, Alcsúthnak és Doboznak népe seregel ide munkára. Párhuzamosan épített nyolcz üvegház, nagyszerû narancsház s a párját ritkító pálmaház képezik a nagy áldozattal és alapos szakértelemmel fentartott kertészetnek kincstárát. Ezek szolgálnak menedékûl télen a délszaki növényeknek, s ezek rejtik magukban azt a sokféle virág- és növénykincset, mely a világ minden tájáról ide összehordatott. A forró éghajlat banaánjainak, rhododendronainak, azaleáinak, kameliáinak, orchidaeáinak s legkülönbözõbb pálmáinak, úgy szólván minden ritkaságával találkozunk itt, s nemcsak a fajok és példányok sokasága, hanem egyes példányoknak páratlan szép volta teszi ezeket az üvegházakat a szakember elõtt is ritka nevezetességûekké. A páros sorban álló üvegházak földalatti folyosókkal vannak összekötve, míg a pálmaházak szintén földalatti folyosókkal egymás közt, s a tetõzetrõl vezetõ zárt folyosón át a kastély lakosztályaival állanak összeköttetésben.
A kertészet ily sokféle remeke Alcsúthot nemcsak a megyének, hanem az országnak is egyik díszévé teszik. A kinek alkalma nyílik itt megfordúlni, a milyen gyönyörûséggel telik el az itt látottak hatása alatt, bizonyára ép olyan mély tiszteletre fog gerjedni azon fejedelmi család iránt, mely ezt a remek helyet megalkotta.

Alcsúthtal szomszédos Doboz község, melynek lakosai mind régi nemesek, azonban elszegényedvén, most legjobb munkásai a fõherczegi kertnek. Doboz mellett fekszik Tabajd, hol a XVIII. század elején a Rákóczy-féle mozgalomban megyei közgyûlés is tartatott. Tordas tót község; de lakóinak legnagyobb része már magyarúl is beszél."...
Oldal: 3 / 3: 123

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Generalasi idö: 0.14 masodperc
657,005 egyedi latogato