De meg ám, s aki magyar, az ragadja meg a kasza nyelét, vagy bárminemû fegyvernek látszó tárgyat és védje magát a magát magyarnak mondó, rasszista, szélsõséges, kirekesztõ és parazita ellenségtõl!
Nagy erõfeszítésekre készül a kormány, hogy az eddigieknél szorosabban kösse Magyarországhoz azt a néhány millió magyar, akik másik országban élnek. Lesz könnyített állampolgárság, vita arról, hogy magyar választójogot kapjanak-e a határon túliak, és várhatóan nagy energiákat fordítanak majd a magyarságtudat erõsítésére olyan helyeken is, ahol kihalóban vannak a magyarok. 2011 a 15 millió magyar éve lehet.

"Az anyaország egységét kell továbbvinni a határokon átívelõ nemzetegyesítés keretében. Össze kell fognunk, hogy ismét egy, hatalmas, közös alkotóerõvé válhassunk" - mondta augusztusban a vajdasági Palicsfürdõn Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfõ ezzel is jelezte, hogy a kormány és a Fidesz-KDNP szövetség számára kiemelt kérdés határon túli magyarok helyzete.
A parlament tavaly májusban a kormánypárti képviselõk - köztük Orbán Viktor miniszterelnök - egyik elsõ javaslata alapján, szinte teljes támogatottsággal fogadta el az állampolgárságról szóló törvény módosítását, amely lehetõvé tette a magyar állampolgárság felvételét anélkül is, hogy a kérelmezõk Magyarországra költöznének.

Nem sokkal késõbb, a parlament nyitó ülésén, az ellenzéki Jobbik által benyújtott hasonló javaslatot megkerülve a fideszes Kövér László és a KDNP-s Semjén Zsolt törvényjavaslatot nyújtott be A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételrõl, amellyel a nemzeti összetartozás napjává nyilvánították a trianoni békeszerzõdés évfordulóját. 2011 azonban ennél is nagyobb változásokat hozhat a határon túli magyaroknak.

Mozgósítani az egyetemes magyarságot
A kormánynak több lehetõsége is lesz rá, hogy felmérje, hány más országban élõ magyar tart ki nemzeti és kulturális gyökerei mellett. Várhatóan már január 3-ától nagyüzem lesz a magyar konzulátusokon, ahol a honosítást lehet kérni. Meg kell oldani néhány nyitva maradt kérdést is: egyelõre nem tisztázott például, hogy a magyar állampolgárság felvétele után is megkapják-e a határon túli magyarok a korábbi státusztörvény alapján, a magyarigazolvánnyal járó utazási kedvezményt, vagy a gyerekek anyanyelvi iskoláztatásához járó támogatást.
2011-ben Szlovákiában és Romániában is népszámlálást tartanak, ekkor ki fog derülni, hogy valójában hány magyar él a két szomszédos országban. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért is felelõs miniszterelnök-helyettes korábban a parlamentben azt mondta: "fel kell készülnünk rá, hogy igen beszédes adatokat fogunk kapni". Semjén szerint a demográfiai folyamatok és az asszimiláció fõként a szórványvidéken súlyosan befolyásolják a helyi magyar közösségek életképességét.
Jövõ év elején elkezdõdhet az úgynevezett összmagyar regiszter kialakítása is, amelyet Semjén Zsolt jelentett be november végén. A regiszter lényege az lenne, hogy üzeneteket, irodalmi mûveket küldhessenek a világban elszórtan élõ magyarok e-mail címére annak érdekében, hogy erõsítsék az identitásukat, és ha kell "mozgósítsák az egyetemes magyarságot".

Milliók elõtt nyílhat meg a választójog
A határon túli magyarok helyzete valószínûleg alaposan felforgatja majd a magyar belpolitikát is. A határon túli magyarok januárban induló honosítása és az új alkotmány tavaszra tervezett elfogadása szinte biztosan hevese vitát generál majd arról, hogy legyen-e választójoguk a nem Magyarországon élõ a magyar állampolgároknak. A jelenlegi szabályok szerint a szavazáshoz állandó magyarországi lakcím szükséges, de az új alaptörvény koncepciójából kimaradt ez a kitétel, ami megnyithatja az utat a választójog kiterjesztése felé. Ez alaposan felforgathatja a magyar politikát.
Májusban, az állampolgársági törvény vitájában még óvatosan nyilatkoztak a vezetõ fideszes politikusok. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár akkor az [origo]-nak azt mondta: bár elvileg lehetséges lenne, a Fidesz elképzeléseiben nem szerepel, hogy a kettõs állampolgárság mellett szavazati jogot is adjon a határon túli magyaroknak. Répássy úgy vélte: a szavazati jog megadása leértékelné a magyaroknak a lakóhelyükön járó választójogot, és gyengítené ottani parlamenti képviseletüket.
Õszre azonban a kormánypártok soraiban is megjelentek azok a hangok, amelyek szerint meg kell adni a választójogot. Gulyás Gergely fideszes képviselõ, az alkotmány-elõkészítõ eseti bizottság alelnöke októberben egy tévémûsorban azt mondta: "nekem az a személyes véleményem, hogy valamilyen formában a határon túl élõ magyar állampolgároknak választójogot kell kapniuk". Karácsony után Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszélt arról, hogy "személyes véleménye szerint" a szavazati jogot is biztosítani kellene a honosított magyaroknak.
A választójog kiterjesztése technikai és politikai kérdéseket is felvet. Technikai kérdés a szavazás lebonyolítása: hol szavaznának a határon túliak, melyik körzethez számítana a szavazatuk, illetve ugyanannyit érne-e a voksuk, mint az anyaországiaké. A politikai kérdés pedig az, hogy miként borítaná fel az erõviszonyokat akár több százezer új szavazó megjelenése. Semjén a Hírszerzõnek adott interjújában azt mondta: a határon túli szavazók többsége "nagy valószínûséggel" a Fidesz-KDNP szövetségre voksolna, "de ez nem érv a választójog megadása ellen".

Építkezés Erdélyben, új helyzet Pozsonyban
A magyar kormány és a kormánypártok 2011-ben várhatóan minden eddiginél aktívabban beavatkoznak majd a határon túli magyar közéletbe is. Jövõre eldõlhet például, hogy képes lesz-e a Tõkés László református püspök által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) létrehozni a harmadik romániai magyar pártot, az Erdélyi Néppártot (ENP), és az képes lesz-e valódi alternatívát nyújtani a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) szemben.
Az EMNT ugyan élvezi a magyar kormány támogatását, de azt még Toró T. Tibor, a tanács ügyvezetõ elnöke is elismerte, hogy az RMDSZ mélyen gyökerezik az erdélyi magyarságban. Az ENP-nek és az EMNT-nek ugyanakkor sokat segíthet az ismertség és népszerûség megszerzéséhez a januártól igényelhetõ magyar kettõs állampolgárság, hiszen a honosítást segítõ irodákat a nemzeti tanács mûködteti, a magyar kormánnyal együttmûködve.
Az erdélyi magyar szervezetek rivalizálása hasonló megosztottsághoz vezethet, mint ami - igaz, nem annyira a magyarországi beavatkozás, inkább a vezetõk közti személyes ellentétek miatt - Szlovákiában alakult ki 2009-ben a parlamentbõl idén kiesett Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Bugár Béla által vezetett, a szlovák kormánykoalícióban is szerepet vállaló magyar-szlovák Híd-Most párt közt. A szlovákiai helyzet érdekessége, hogy a magyar kormány továbbra is az MKP-t tekinti partnerének, Híd vezetõivel nem tárgyaltak, a párt a határon túli magyar szervezeteket tömörítõ Magyar Állandó Értekezletre (Máért) sem kapott meghívót. Semjén ezt azzal magyarázta, hogy a Híd nem etnikai párt. A jég csak karácsony elõtt tört meg, amikor Németh Zsolt külügyi államtitkár találkozott Pozsonyban Bugárral.

"Az utolsó mentsvár a templom és az iskola"
Az országgyûlés utolsó idei ülésnapján egyebek mellett arról is döntött, hogy Bethlen Gábor Alap néven egyetlen szervezethez utalja a határon túli magyaroknak szánt támogatásokat, amelyek eddig több intézmény (Szülõföld Alap, Illyés Közalapítvány, Miniszterelnöki Hivatal) közt oszlottak meg. A törvény vitájában ellenzéki képviselõk bírálták az összevonást, mert az szerintük megnöveli annak a veszélyét, hogy "önzõ pártérdekek alapján" azokat támogatják majd, akik az éppen kormányon lévõknek tetszenek.
A kormány tervei közt szerepel Semjén szerint egy úgynevezett szórványstratégiát dolgoznak ki az olyan magyar közösségek számára, amelyek már csak töredékét teszik ki a helyi társadalomnak. "A szórványvidékeken kiemelt hangsúlyt kapnak az egyházi fenntartású intézmények, iskolák, szórványkollégiumok, szociális jellegû intézetek, hiszen minden, magyarok által lakott település számára egyfajta utolsó mentsvár a templom és az iskola" - mondta Semjén a parlamentben.
Idén februárban, a Kárpát-medencei Magyar Képviselõk Fórumának munkacsoportja, Vetési László erdélyi református lelkész vezetésével már elkészített egy szórványstratégiát, de azt nem publikálták. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár az MTI-nek kedden adott interjújában utalt arra, hogy az új stratégia külön kezeli majd a kárpát-medencei szórványt és a nyugati diaszpórát. Ezek a februári változatban még együtt szerepeltek.
A tipikus szórványvidékrõl, a dél-erdélyi Hunyad megyébõl (a megye lakóinak kevesebb, mint öt százaléka, 20-25 ezer ember vallja magát magyarnak) származó Winkler Gyula romániai magyar EP-képviselõ az [origo]-nak azt mondta: az intézmény-létrehozás korszaka nagyjából lezárult, itt lenne az ideje a fenntartás megnyugtató rendezésének. Szerinte az lenne a jó, ha egy felmérés után az arra érdemes intézmények fix, kiszámítható támogatást kaphatnának.

Forrás: Link