Ez egy balfogás, nem a magyarok köztársasági elnöke, hanem egy szabadkõmûves zsidó-csicska! A zászlós helycserét meg már régtõl mondjuk, de mostanra kezd másnak is feltûnni, de nem úgy, ahogy kellene! Ez egyszer a zászló jó helyen van, de a cikkiró zsidaja azért nyafog mert neki ez nem tetszik!
Kevésbé volt hiteles Schmitt Pál újévi beszéde azáltal, hogy az államfõ sétálva, rutintalanul olvasta a súgógépet, ráadásul nemcsak a nyelvtant, de a protokollt is sikerült „forradalmasítani” a Sándor-palotában.

Orbán Viktor új politikai rendszert épít, de nemcsak a kormányfõ tapos ki új ösvényeket, hanem láthatóan Schmitt Pál köztársasági elnök is. Az államfõ nemcsak abban különbözik elõdjeitõl, hogy minden elé kerülõ törvényt szó nélkül aláír. Újítása más területen is érzékelhetõ. Jó példa erre újévi beszéde, ami leginkább azért került reflektorfénybe január elsõ napjaiban, mert hemzsegett a helyesírási hibáktól.

Schmitt újévi beszédének legfeltûnõbb újítása volt, hogy az államfõ ezúttal nem egy helyben, hanem mozgásban mondta el szövegét. Ez azonban nem sült el valami jól, az ilyen típusú szereplésben még rutintalan államfõ – egy hvg.hu-nak nyilatkozó kommunikációs szakember szerint – ugyanis kénytelen volt a súgógépre tapadni, ami miatt csoszogó, esetlen, természetellenes lett a mozgása. Márpedig ez kihatással volt a szöveg tartalmára is, ami így kevésbé volt hiteles. „
Az Egyesült Államokben ezt ügyesen megoldották. Barack Obamának például két oldalon helyeznek el plexiüvegre tett szöveget, így természetesnek tûnik a beszéde, hiszen ha oldalra néz, akkor is látja a szöveget” – magyarázta a szakember.

Hasonlóan nyilatkozott a Schmitt-beszéddel kapcsolatban Görög Ibolya protokollszakértõ is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a mozgással elterelték a nézõk figyelmét a szövegrõl. „A nézõk egyfajta idegenvezetést láthattak a televízióban. Ha a dinamikát akarták volna kommunikálni, akkor sem sétáltatni kellett volna az államfõt, sétálva ugyanis az ember nem beszél egy másik emberhez, legfeljebb beszélget” – magyarázta a szakember, aki 1987-tõl 1999-ig a Miniszterelnöki Hivatal protokollfõosztályát vezette.

Görög Ibolya elmondta azt is, hogy a Sándor-palotában az EU-zászlót rossz helyre tették. „Az uniós zászlót a házigazda magyar zászlótól jobbra kellett volna elhelyezni, nem pedig a bal oldalára” – mutatott rá, hozzátéve: ez valószínûleg puszta hanyagságból történhetett meg, éppen úgy, ahogy a szövegben hagyott helyesírási hibák is.

Utóbbival kapcsolatban egy professzionális beszédíró azt mondta: bár azt állítja a KEH, hogy a beszédet maga Schmitt Pál írta, ezt fenntartással kell kezelni. „A politikai beszédírást alapvetõ szemérmesség lengi körül, a politikusok pedig általában igyekeznek azt állítani, õk maguk írják beszédeiket, pedig ez – egy-két kivételtõl eltekintve – nem így van”. Mint mondta, az ilyen szövegeket általában szövegíró írja, akinek a felettese is átnézi, jóváhagyja a szöveget. „Komoly humánerõforrás-problémákra utal, hogy már másodszor fordult elõ hasonló helyesírási baki a KEH-ben” – mondta, hozzátéve: valószínûleg Schmitt Pál maga is hozzáírhatott ezt-azt a szöveghez.

Szerinte alapvetõen jó ötlet volt, hogy Schmitt újévi beszédét szilveszter éjjel sugározták, szakítva ezzel az elõd, Sólyom László szokásával, aki mindig másnap, január elsején beszélt. „Sólyom László e tekintetben konzervatívabb volt és sokkal hosszabban beszélt. Schmitt ugyanakkor rövidre fogta, ami elõnye is volt a szövegnek, hiszen így nem untatta azokat, akik éppen egy szilveszteri bulit szakítottak meg azért, hogy meghallgassák.”

Csakhogy kizárólag a rövidsége volt az egyetlen elõnye a beszédnek, ami a hvg.hu-nak nyilatkozó beszédíró szerint lapos és unalmas, üzenet nélküli volt. „Nem volt úgynevezett sound bite-ja, üzenetdarabkája. A sound bite azért fontos, hogy idézhetõ legyen a szöveg a sajtóban, legyen valami benne, ami jó, figyelemfelhívó újságcím lehet” – magyarázta a szakember. Hozzátette: sokat rontott a beszéden, hogy az "emberek emberének" szerepébe helyezett Schmitt Pál nem természetes nyelven, az emberek nyelvén beszélt. A szöveg tele volt pátosszal, sok helyen archaizáló, atyáskodó a stílusa.

Forrás: Link