Bejelentkezés
Újabb pofon Orbánnak - Nem várt helyrõl jött
A legolvasottabb svéd napilap a magyar kormányfõrõl
Az EU hitele forog kockán
A következõ félévben Magyarország vezeti az Európai Uniót. Miközben az ország új médiatörvénye a szólás szabadságát fenyegeti és ezért rászolgál a többi tagállam kíméletlen kritikájára – kezdi vezércikkét a legnagyobb svéd napilap, a balliberális Dagens Nyheter. Több millió polgár olvashatta a héten – otthon a reggeli mellett, a munkahelyi pihenõszobákban, az iskolákban, az orvosi várókban, a repülõjáratokon, s a döntéshozó intézményekben: Orbán alkalmatlan a szerepére.
Magyarország január elsején átvette az EU-elnökség stafétabotját. Július 1-ig a magyar miniszterek vezetik majd az európai törvényhozás munkáját. Jóllehet, az elnökség szerepe már nem olyan fajsúlyos, mint korábban. Miután a központi hatalom bizonyos elemeit az ET megválasztott elnöke, Herman Van Rompuy kezébe tették, a hathavonta egymást váltó országok elnöklésének jelentõsége csökkent. Mindazonáltal, továbbra is fontos feladat, konkrét és szimbolikus értelemben egyaránt.
A magyar kormány, egyebek mellett, Horvátország tagságát illetõ tárgyalások lezárásáért, s az európai cigányok helyzetének javítására alkotandó közös stratégia elfogadtatásáért is felel majd. E két területen elért sikereivel Budapest remélhetõleg hozzájárul majd, hogy Európa jobbá váljék. De mi történik Magyarországon? Rosszat sejtetõ jelek láthatók: a hatalom koncentrációja, s hogy a politika a média torkára teszi a kezét.
A tavaszi választások során elért nagyarányú gyõzelmével Orbán Viktor pártja, a Fidesz kapta a parlamenti mandátumok kétharmadát. Ezzel megnyílt elõtte annak lehetõsége, hogy átvigyen bármilyen alkotmányt érintõ változtatást, mások támogatása nélkül is. Ezen kívül Orbán tett arról is, hogy hozzá lojális személyekkel töltse be az államapparátus több fontos posztját. Az új fõügyész, az Állami Számvevõszék elnöke, s még az államfõ is mind Fidesz-hû emberek. Ellentétben a korábbi szokással, mely szerint: az elnököt mindig az ellenzék soraiból választották, ami része volt a hatalmi egyensúly megteremtésének. Ez most sérül.
Azonban a leginkább baljós körülmény: az új médiatörvény, melyet karácsony elõtt fogadott el a magyar parlament, s melynek az a küldetése, hogy egységes ellenõrzés alá vonja a teljes magyar médiát. Egy, kizárólag Fidesz-hû személyekkel mûködtetett, hatóság felügyeli majd, hogy az újságok, rádiók és televíziók megfelelnek-e a kiegyensúlyozott tájékoztatást elõíró igen messzemenõ követelményeknek. Ellenkezõ esetben csillagászati összegû büntetésekre számíthatnak.
E médiatörvényt kemény kritikával illette – mások mellett – Németország és Luxemburg. Svédország EU-minisztere, Birgitta Ohlsson is beállt e sorba – ami üdvözlendõ.
A legmarkánsabb kritika pedig, az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) részérõl hangzott el, azt követõen, hogy alaposan górcsõ alá vette az új magyar médiatörvényt. Az EBESZ arra a következtetésre jutott, hogy az új törvény több módon is sérti a szólásszabadságot Magyarországon. Kemény fogalmazás elgondolkodtató.
Mindazonáltal, több EU-ország részérõl is félénk óvatosság tapasztalható. Mintha udvariatlan dolog volna egy olyan tagállam kritizálása, mely éppen most foglalja el az elnöki széket.
Miután az Európai Uniónak nincs közösen hozott és egységesen kötelezõ érvényû szólásszabadság-törvénye, helyteleníthetõ a kritika egy olyan dolog esetében, mely az egyes országok saját szabályozású ügyének minõsül. Azonban a szólásszabadság – egyik alappillére az európai együttmûködésnek. Ezen túlmenõen, van az Európai Uniónak egy, az emberi jogokról szóló alaptörvénye is, mely iránymutató más törvények alkalmazásakor. Valamennyi tagország elfogadta s önként alávetette magát a közösen megalkotott Európai Konvenció idevonatkozó rendelkezéseinek is.
Emiatt van szükség nyílt és egyértelmû uniós kritikára az új magyar médiatörvénnyel-, s a diktatórikus tendenciákkal szemben.
A demokráciák által létrehozott klub, saját hitelének megõrzése érdekében, nem engedheti meg magának, hogy egy erõsödõ antidemokratikus reflexeket mutató ország vezesse – szögezi le befejezésül a lap, csütörtökön publikált vezércikkében.
Forrás: Link
Az EU hitele forog kockán
A következõ félévben Magyarország vezeti az Európai Uniót. Miközben az ország új médiatörvénye a szólás szabadságát fenyegeti és ezért rászolgál a többi tagállam kíméletlen kritikájára – kezdi vezércikkét a legnagyobb svéd napilap, a balliberális Dagens Nyheter. Több millió polgár olvashatta a héten – otthon a reggeli mellett, a munkahelyi pihenõszobákban, az iskolákban, az orvosi várókban, a repülõjáratokon, s a döntéshozó intézményekben: Orbán alkalmatlan a szerepére.
Magyarország január elsején átvette az EU-elnökség stafétabotját. Július 1-ig a magyar miniszterek vezetik majd az európai törvényhozás munkáját. Jóllehet, az elnökség szerepe már nem olyan fajsúlyos, mint korábban. Miután a központi hatalom bizonyos elemeit az ET megválasztott elnöke, Herman Van Rompuy kezébe tették, a hathavonta egymást váltó országok elnöklésének jelentõsége csökkent. Mindazonáltal, továbbra is fontos feladat, konkrét és szimbolikus értelemben egyaránt.
A magyar kormány, egyebek mellett, Horvátország tagságát illetõ tárgyalások lezárásáért, s az európai cigányok helyzetének javítására alkotandó közös stratégia elfogadtatásáért is felel majd. E két területen elért sikereivel Budapest remélhetõleg hozzájárul majd, hogy Európa jobbá váljék. De mi történik Magyarországon? Rosszat sejtetõ jelek láthatók: a hatalom koncentrációja, s hogy a politika a média torkára teszi a kezét.
A tavaszi választások során elért nagyarányú gyõzelmével Orbán Viktor pártja, a Fidesz kapta a parlamenti mandátumok kétharmadát. Ezzel megnyílt elõtte annak lehetõsége, hogy átvigyen bármilyen alkotmányt érintõ változtatást, mások támogatása nélkül is. Ezen kívül Orbán tett arról is, hogy hozzá lojális személyekkel töltse be az államapparátus több fontos posztját. Az új fõügyész, az Állami Számvevõszék elnöke, s még az államfõ is mind Fidesz-hû emberek. Ellentétben a korábbi szokással, mely szerint: az elnököt mindig az ellenzék soraiból választották, ami része volt a hatalmi egyensúly megteremtésének. Ez most sérül.
Azonban a leginkább baljós körülmény: az új médiatörvény, melyet karácsony elõtt fogadott el a magyar parlament, s melynek az a küldetése, hogy egységes ellenõrzés alá vonja a teljes magyar médiát. Egy, kizárólag Fidesz-hû személyekkel mûködtetett, hatóság felügyeli majd, hogy az újságok, rádiók és televíziók megfelelnek-e a kiegyensúlyozott tájékoztatást elõíró igen messzemenõ követelményeknek. Ellenkezõ esetben csillagászati összegû büntetésekre számíthatnak.
E médiatörvényt kemény kritikával illette – mások mellett – Németország és Luxemburg. Svédország EU-minisztere, Birgitta Ohlsson is beállt e sorba – ami üdvözlendõ.
A legmarkánsabb kritika pedig, az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) részérõl hangzott el, azt követõen, hogy alaposan górcsõ alá vette az új magyar médiatörvényt. Az EBESZ arra a következtetésre jutott, hogy az új törvény több módon is sérti a szólásszabadságot Magyarországon. Kemény fogalmazás elgondolkodtató.
Mindazonáltal, több EU-ország részérõl is félénk óvatosság tapasztalható. Mintha udvariatlan dolog volna egy olyan tagállam kritizálása, mely éppen most foglalja el az elnöki széket.
Miután az Európai Uniónak nincs közösen hozott és egységesen kötelezõ érvényû szólásszabadság-törvénye, helyteleníthetõ a kritika egy olyan dolog esetében, mely az egyes országok saját szabályozású ügyének minõsül. Azonban a szólásszabadság – egyik alappillére az európai együttmûködésnek. Ezen túlmenõen, van az Európai Uniónak egy, az emberi jogokról szóló alaptörvénye is, mely iránymutató más törvények alkalmazásakor. Valamennyi tagország elfogadta s önként alávetette magát a közösen megalkotott Európai Konvenció idevonatkozó rendelkezéseinek is.
Emiatt van szükség nyílt és egyértelmû uniós kritikára az új magyar médiatörvénnyel-, s a diktatórikus tendenciákkal szemben.
A demokráciák által létrehozott klub, saját hitelének megõrzése érdekében, nem engedheti meg magának, hogy egy erõsödõ antidemokratikus reflexeket mutató ország vezesse – szögezi le befejezésül a lap, csütörtökön publikált vezércikkében.
Forrás: Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2011. January 10. 18:05:51
- 2011. January 10. 18:41:45