Ennyi fenegyereket egy helyen. Tegnap a mossados Dagan volt az. Azért alakul szépen a molekula!
Közel négy év után tért vissza a héten Irakba Moktada asz-Szadr radikális síita hitszónok. Szadr Iránban tartózkodott eddig, ahol saját közlése szerint ajatollahnak tanult. Ajatollah ugyan egyelõre nem lett belõle, de a távollétében komoly iraki politikai tényezõvé vált imám kapcsolata Iránnal úgy tûnik, aggasztóan megerõsödött.

Ajatollahnak készül, és tanulni fog - ezzel az indokkal utazott Iránba 2007 nyarán Muktada asz-Szadr iraki radikális síita hitszónok, jóllehet az utazás mögött prózai okok álltak, valójában menekült. Az iraki síiták hevesen Amerika-ellenes fenegyereke - akinek fegyveresei, a Mehdi milícia többször nyíltan szembeszállt az Irakban állomásozó amerikaiakkal, és 2004-ben vérbe borította a síiták legszentebb helyének számító Nedzsefet - politikai befolyása 2007-re elillanni látszott.
Két kiábrándítóan kevés hívet megmozgató nagygyûlés után egy harmadikat már meg sem tartott. Vitába keveredett egy másik síita mozgalommal, ami után Ali asz-Szisztáni iraki síita nagyajatollah intette nyugalomra. Emellett a George Bush akkori amerikai elnök által bejelentett nagyszabású iraki katonai erõsítés azzal fenyegette, hogy egy 2004-ben - egy rivális síita vallási vezetõ meggyilkolása miatt ellene kiadott - elfogatóparancs alapján letartóztatják.
Szadr közel négy évvel késõbb - szerdán - tért vissza Irakba. Hívei nagy örömünneppel fogadták, és cseppet sem foglalkoztak azzal, hogy vezérükbõl nem lett ajatollah. Szadr politikai befolyása ugyanis minden korábbinál nagyobbra nõtt. A tavaly márciusi választásokon mozgalma 39 képviselõi helyre tett szert az iraki parlamentben, és kormányzati szerephez is jutott. Legalább nyolc miniszteri posztra számíthat Núri al-Maliki kormányfõ nagy nehézségek árán, a választás után kilenc hónappal, formálisan december 21-én megalakult kabinetjében, amely végsõ soron az õ támogatásának köszönhetõen állhatott fel, pedig két éve még Maliki volt az, aki felszámolta Szadr dél-iraki befolyását.

Mesterek homályban
Szadr szerint vallást tanult Iránban, de arról némileg ellentmondásos információk vannak, hogy valóban ki és mire oktatta. Ami biztos, hogy még nem lett ajatollah a suttyó gémerbõl, és valószínûleg Teheránban élt, ahonnan hetente egyszer utazott Komba, a síita vallási tanulmányok legjelentõsebb központjába a vallási szemináriumra.
Mestere egy meg nem nevezett, de magas rangú arab nyelven beszélõ, a teheráni rezsimhez közel álló imám volt a Foreign Policy szerint. A Washington Post szerint is egy, az iráni iszlám köztársaság legfõbb vallási tekintélyének számító Ali Hamenei ajatollahhoz közel álló oktatóról lehet szó, jóllehet maga Szadr azt állította, hogy az Irakból az 1970-es években elûzött Kazim Huszeini Haeri nagyajatollahtól tanult.

Szadr testõrei Nedzsefben
A Washington Postnak nyilatkozó Babak Rahimi, a San Diego-i egyetem iszlámkutató professzora - aki decemberben maga is elutazott Komba, hogy Szadr vallási fejlõdését vizsgálja - helyi információira hivatkozva azt állította, Szadr Kom helyett valójában inkább Teheránban tanult. Mesterei pedig vagy különbözõ vallási vezetõk voltak, vagy maga Máhmúd Ahmadinezsad iráni elnök lelki tanácsadója, Taghi Meszbah Jazdi. Az biztos, hogy olyasvalaki készítette fel az ajatollahi feladatra, akinek komoly befolyása van az iráni vezetésben, és ennek révén bírja is Teherán támogatását - mondta a lapnak Rahimi.

Nem tanult eleget
Ahhoz, hogy valakibõl ajatollah lehessen több tíz évig kell tanulni. A Foreign Policy szerint Szadr már tanulmányai végén járhat, és csak egy apró lépés választhatja el attól, hogy ajatollah legyen belõle. A Komban 14 éven keresztül ajatollahnak tanuló, jelenleg a Washington Institute közel-kelettel foglalkozó vezetõ munkatársa, Mehdi Khaladzsi ugyanakkor a Washington Postnak azt mondta, nem tanult még eleget ahhoz a nedzsefi hitszónok, hogy megszerezze a síiták legmagasabb vallási címét. Szerinte a fiatalnak számító - idén tölti be a 38-at - Szadr nem is szerepelt azok között a kevesek között Komban, akik valóban magas szintû vallási tanulmányokat folytatnak.
De ha még nem tanult eleget ahhoz, hogy ajatollah lehessen, akkor vajon mit csinált Iránban Szadr? Erre az iraki politikai események adhatnak választ. Szadr Iránban az iraki befolyásért folyó játszma egyik meghatározó figurájává vált, mégpedig iráni színekben. Teherán, a Guardian egyik tavaly novemberi cikke szerint, szakított korábbi iraki síita szövetségesével, az Iraki Iszlám Legfõbb Tanáccsal, és a tavaly márciusi választásokon szép eredményt elérõ Szadr mozgalma mellé állt.

Királycsináló
A választást ugyan a világiasabb felfogású, szunnita szövetségesekkel együtt induló Ijjád Allávi korábbi kormányfõ Irakíja szövetsége nyerte, de 91 képviselõi helye nem volt elég ahhoz, hogy kormányt alakítson a 325 tagú törvényhozásban, miután legfõbb ellenfele Núri al-Maliki síita szövetsége 89 helyet szerzett. Szadr mozgalma, amely 39 helyett szerzett ekkor értékelõdöt fel. Ijjád Allávi tavaly Damaszkuszban találkozott Szadrral, hogy elnyerje támogatását, de a hitszónok másképp döntött.

A Guardian és a Washington Post szerint is Irán bírta rá Muktada asz-Szadrt, hogy a kormányalakításról szóló tárgyalások alatt álljon korábbi legfõbb ellenfele Núri al-Maliki mellé - aki 2008-ban még szövetséges segítséggel kiûzte Bászrából a Szadrhoz hû milíciát, és bebörtönözte több száz hívét. Irán csak így tudta elérni, hogy a márciusi választások után kialakuló politikai patthelyzetben ne sikerüljön a jóval világiasabb felfogású, szunnita szövetségesekkel együtt induló Allávinak megszereznie az irányítást, amellyel Irak megint szunnita arab befolyás alá került volna, amelynek magakadályozása Irán legfõbb törekvése 2003, Szaddám Huszein elûzése óta.
Szadr így iraki királycsinálóvá válthatott. Kérdés, hogy mire használja fel erejét, befolyását hazai és külföldi támogatottságát: továbbra is marad-e akár saját hittársainak is nekirontó radikális hitszónok, vagy betagolódik az iraki politikai rendszerbe. Erre akár már szombaton választ adhat, mégpedig õ maga, miután jelezte, fontos beszédet fog tartani nedzsefi otthona elõtt.

A Hezbollah és a Hamasz útján
Fegyveres szárnyukat iskolákat, kórházakat irányító, munkahelyeket kínáló szociális és politikai csoportokkal egészítik ki. Befolyásuk az egész iraki közéletben érzékelhetõ a parlamenti folyosóktól a dél-iraki mocsarakig és paradicsomültetvényekig. Napi sajtóközleményeket adnak ki utcasöprõ akcióikról, általuk alapított új árvaházakról, közösségi központokról - írta a New York Times decemberben Szadr mozgalmáról, amelyet Irak legpopulistább és leghevesebben USA-ellenes politikai pártjának neveznek. Az amerikai lap szerint semmi nem utal arra, hogy ne akarnák újraszervezni a felszámolt hírhedt Mehdi milíciát, és bevessék politikai ellenfeleikkel szemben, fõként az idén év végére tervezett amerikai kivonulás után. Egy a libanoni Hezbollah és a Gázai övezetet uralma alatt tartó Hamasz általm itaposott utat követik a New York Times szerint. Mindkét szervezet síita vallási mozgalomból nõtt ki, és mindkettõt úgy tartják számon, mint az iráni befolyás érvényesítésének erõszaktól sem visszariadó eszközeit.

Forrás: Link