Mégis mit gondoltatok EÜ kamarás vezér-zsidajai? Kit érdekel a véleményetek? Eddig kelletettek lerabolni a az EÜ-t, most mehettek a rabbihoz siránkozni!
A korábban közöltekhez képest más módon és más változatban nyújtották be az egészségügyben kötelezõ kamarai tagság visszaállításáról szóló törvényjavaslatot - nyilatkozta a három érintett kamara elnöke az MTI-nek.

Elmondásuk szerint október óta többször is egyeztetett a törvény kapcsán a Magyar Orvosi Kamara (MOK), a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK), a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK), a Nemzeti Erõforrás Minisztérium, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, azonban az utolsó, december közepére ígért egyeztetés valamilyen oknál fogva elmaradt, és nem az a szöveg került benyújtásra, amelyet korábban megismerhettek a kamarák.
A Réthelyi Miklós nemzeti erõforrás miniszter által december 23-án benyújtott törvényjavaslat újra visszaállítaná az egészségügyben a kötelezõ kamarai tagságot, amelyet 2006-ban töröltek el. A tervezet egyebek között elõírja az egészségügyi szakmai kamarákban a teljes körû kötelezõ kamarai tagságot, és egy a kamarák által teljes körû, független etikai rendszer mûködtetését. Továbbá valamennyi hivatásgyakorlót érintõen bõvíti a kamarák szakmai, minõségbiztosítási feladatkörét és kiterjeszti a szakmai kamarák véleményezési jogköreit.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke az MTI-nek elmondta, hogy számos dolog van az eljárás kapcsán, amit nem értenek. A korábbi egyeztetések során arról volt szó, hogy egyéni képviselõi indítványként, közigazgatási egyeztetést követõen lesz beterjesztve a javaslat. Ehhez képest közigazgatási javaslat nélkül nyújtotta be azt a miniszter - tette hozzá.
A MOK egyelõre még a december közepére ígért egyeztetésre vár - mondta Éger István, utalva ezzel arra, hogy a javaslat benyújtását megelõzõ utolsó egyeztetés egyszerûen elmaradt. Azóta sem értesítették õket arról, hogy beterjesztették a törvényjavaslatot.
Elmondta, hogy természetesen tanulmányozták a parlament honlapján olvasható szöveget, de nem kívánta azt kommentálni.
Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke azt nehezményezte, hogy a benyújtott tervezet a többszöri tárgyalások ellenére két-három ponton is eltér attól, mint amit a legutolsó egyeztetésen láttak.
Az egyik ilyen a kamarai tisztségviselõk újjáválaszthatóságát szabályzó rész. Jelenleg egymás után kétszer lehet újraválasztani valakit ugyanarra a tisztségre. Az egyeztetések során a teljes körû kötelezõ kamarai tagság életbe lépését egyfajta nulla pontként értelmezték. Tehát az egymás után kétszeri újraválaszthatóság a törvény hatályba lépését követõen indult volna - de ez kikerült a szövegbõl. Horváth Tamás ennek kapcsán kiemelte, mindenképpen tisztázni kell, hogy az új kamarai törvény szabályozása jogfolytonos-e, vagy sem.
A másik pont, amely megváltozott az utolsó egyeztetés óta, az a tagdíjak befizetésérõl szóló rész. Az MGYK javaslata az volt, hogy az összeget egyenlõ arányban osszák szét újra a kamarák között - ez viszont kikerült a végleges változatból. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy a három kamara feladatkörei, és az ehhez kapcsolódó költségei közel azonosak, a taglétszám viszont különbözik.
Közölte: ha a törvény életbe lép és kötelezõ lesz a kamarai tagság, a MESZK-nél 90-100 ezer, a MOK-nál 40-50 ezer, az MGYK-nál pedig 7-8 ezer körül prognosztizálják a taglétszámot. Kiemelte ugyanakkor: még változhat, hogy a kötelezõ kamarai tagság kire terjed ki, mivel egyebek mellett még nem dõlt el, hogy kinek van összeférhetetlensége, vagy felmentése a kamarai tagság alól.
Horváth Tamás elmondta, hogy az említett két pont kapcsán mindenképpen egyeztetni kívánnak. Szerinte az egyes kamarák a rájuk specifikus pontokban még nyilvánvalóan szeretnének módosításokat elérni, de lehetnek olyan pontok is, amelyek módosítását mindhárom kamara egyetértésben kezdeményezi majd.
Balogh Zoltán a Magyar Egészségügyi Szakdolgozó Kamara (MESZK) elnöke kifejtette: december elején volt az utolsó egyeztetés, ahol abban állapodtak meg, hogy a következõ hétre mindhárom kamara összeállítja és megküldi végsõ ajánlásait a tárcának, majd ezután újabb személyes egyeztetésre kerül sor. Tudomása szerint mindhárom szervezet elküldte ajánlásait, de az egyeztetés elmaradt. Emellett a benyújtás módja is megváltozott, amirõl szintén nem tájékoztatták õket.
A javaslat szövege szerint a kamarák "véleményezik az egészségbiztosítási szerv és az egészségügyi szolgáltatók közötti általános szerzõdési feltételeket, valamint az egyedi szerzõdések azonos feltételeit". Balogh Zoltán a szakdolgozókra nézve is veszteségnek tartja, hogy a törvény csupán véleményezési és nem egyetértési jogkört biztosít a szerzõdések megkötésében.
Mindezektõl eltekintve viszont fontosnak nevezte, hogy legalább már benyújtották a javaslatot. Elmondta, hogy már felállították azokat a munkaügyi bizottságokat, amelyek elkezdték a felkészülést az újjáalakulásra. Ez komoly munkát jelent, mivel náluk több mint nyolcvanezer ember érintett a változásokban - hangsúlyozta Balogh Zoltán.
A most benyújtott javaslat számos területen kibõvíti a kamarák feladatait és jogköreit is. Így például a jövõben ismét véleményezik a szakmai alkalmasság tekintetében a vezetõ állású egészségügyi dolgozók kinevezésére, felmentésre irányuló döntések tervezeteit is.
A kötelezõ kamarai tagság visszaállítására való tekintettel új kamarai alapszabály és etikai kódex megalkotását határozza meg. Ehhez soron kívüli kamarai választások alapján összehívandó küldöttgyûlés megtartását, valamint az ügyintézõ szervek és tisztségviselõk megválasztását is elõírja a javaslat.

Forrás: Link