Magyar EU-elnökség
Politológusok szerint Magyarország nemzetközi pozíciója a tét az EU-elnökség ügyében. Martonyi János azt mondta: nem rontotta el a siker esélyeit a médiatörvény körüli vita. De mi a siker?

– Megnehezítették a kormány dolgát a médiatörvénnyel kapcsolatos bírálatok, de egyáltalán nem rontották el az EU-elnökség sikerének esélyeit - vélekedett Martonyi János egy vasárnapi osztrák televíziós vitamûsorban. Az osztrák közszolgálati televízió (ORF) Europastudio címû mûsorának vendégeként megismételte, hogy amennyiben az Európai Bizottság konkrét kifogásokkal él a törvény ellen, a kormány véghezviszi a szükséges "kiegészítéseket vagy módosításokat". A külügyminiszter annak a véleményének adott hangot, hogy "bizonyos kifejezések túl általánosak" a médiatörvényben. Ilyen esetben két dolog segíthet, egy "rendes" joggyakorlat vagy pedig egy kiegészítõ szabályozás.

Ugyanakkor úgy vélekedett, a sajtóban folyó vita, illetve annak hangneme helyenként "túlzó". Minél elõbb készül el a bizottság véleménye, "annál jobb mindannyiunk számára" - mondta Martonyi. A Paul Lendvai ausztriai publicista által vezetett beszélgetésben a miniszter vitatta azt a médiatörvénnyel kapcsolatos bírálatot, miszerint a kiegyensúlyozottság hiánya miatt büntetés szabható ki. "Ilyen nincs a törvényben" - mondta. Kijelentette, az antiszemita kijelentések és gyûlöletpropaganda ellen fel kell lépni. Rámutatott, hogy Magyarországot évek óta bírálják amiatt, hogy semmit sem vagy túl keveset tesz ezek ellen.

Magyarország eljátszotta?
Margareta Kopeinig, a Kurier címû osztrák napilap külpolitikai szerkesztõje úgy vélte, Magyarország az új médiatörvénnyel "meglehetõsen eljátszotta az elnökség sikerének esélyeit, és részben a szavahihetõségét és a bizalmat is". Georg Paul Hefty német újságíró ezt vitatta. A Frankfurter Allgemeine Zeitung címû tekintélyes német konzervatív napilap magyar származású rovatvezetõje úgy látja, a magyar médiatörvény alapelve megfelel az európai uniós irányelveknek. Ezek ugyancsak abból indulnak ki, hogy minden társadalom távol akarja tartani magától a szexista, diszkrimináló, antiszemita, gyûlöletkeltõ és hasonló megnyilvánulásokat.

Dalos György író, publicista úgy foglalt állást, a médiatörvény nagy része megfelel az európai normáknak, de néhány része felesleges. Hangsúlyozta: "nem a törvénnyel, hanem a gyakorlattal vannak problémák". Bõ fél éve zajló gyakorlat a médiahatalom koncentrálása, a törvény elõkészületei során elmaradt az egyeztetés és túl gyors volt a törvényalkotás - fejtette ki. "A demokrácia többet jelent a többség uralmánál, a kisebbséget is meg kell kérdezni" - mondta. A magyar médiatörvény körüli vita alkalmat teremt arra, hogy Európa megvitasson olyan, az európai értékekkel kapcsolatos fontos kérdéseket, amelyekhez "sokszor túl félénken áll hozzá" - mondta Ursula Plassnik osztrák konzervatív parlamenti képviselõ, volt külügyminiszter. Példaként említette a politika és a média, valamint a nyilvánosság és a magánélet viszonyát.

"Nincs napirenden" a határon túli magyarok szavazati joga
Az EU soros elnökeként Magyarország nem vezetni akarja az EU-t, hanem szolgálni az európai integrációt - fogalmazott Martonyi. Elnökként a koordinációban, az együttmûködés, a konszenzus elõmozdításában látja fõ feladatát Magyarország. Az elnökség súlypontjai egybevágnak az EU napirendjén lévõ témák súlypontjaival - hangsúlyozta. Horvátország uniós csatlakozási folyamatáról a magyar külügyminiszter kijelentette, általános vélekedés szerint jó esély van arra, hogy a magyar uniós elnökség végéig lezáruljanak a csatlakozási tárgyalások - számolt be az MTI.

– A határon túli magyarok szavazati jogának kérdése "nincs a napirenden", ebben a kérdésben késõbb kell dönteni - mondta Martonyi egy kérdésre válaszolva.

Politológusok: Magyarország nemzetközi pozíciója a tét az EU-elnökség ügyében
A magyar EU-elnökség alapvetõen befolyásolhatja az ország külföldi megítélését és nemzetközi pozícióját, így a következõ fél év sikere a késõbbiekben a Magyarország számára fontos tárgyalások során is hasznos lehet - állapították meg az MTI által megkérdezett politológusok. Juhász Attila, a Political Capital vezetõ elemzõje a következõ hat hónap legnagyobb kérdését abban látja, hogy a kétharmados parlamenti többségre támaszkodó, "erõpolitikához szokott" kormány miként tud megküzdeni a bonyolult egyeztetési folyamatokra és kompromisszumokra épülõ uniós feladatokkal. Kiemelte: Magyarország a tagállamok vezetõjeként elsõsorban a költségvetésileg gyenge államokat fenyegetõ válság miatt van nehéz helyzetben.

A következõ idõszakban ráadásul a kiélezõdött tagállami ellentétek és a közös valuta jövõjének megkérdõjelezõdése mellett kellene válságkezelõ intézkedéseket hozni - mutatott rá.

Nézõpont Intézet: rendezni kell a helyzetet
Szomszéd Orsolya, a Nézõpont Intézet elemzõje kiemelte továbbá, hogy a magyar elnökségnek már indulásakor egy többlettehertétellel kellett szembenéznie a médiatörvényt ért külföldi bírálatok miatt. Az elemzõ szerint ennek következtében a következõ idõszak tétje is megváltozott: a kabinetnek a pozitív üzenetek közvetítése mellett a médiatörvény, illetve a szintén bírált különadók ügyében is rendeznie kell a helyzetet, ha szükséges, a jogszabályok korrekciójával - írta az MTI.

Gyömöre Máté, a Magyar Progresszív Intézet elemzõje úgy vélekedett, hogy a médiatörvény fogadtatásához hasonló ügyek akár még egy sikeresnek mondható elnökséget is elhomályosíthatnak, ezért az elemzõ szerint nem véletlen, hogy Orbán Viktor miniszterelnök pénteken már azt mondta, nemcsak jogi, hanem politikai aggályok miatt is hajlandó módosítani az említett jogszabályt.

A romaintegráció a legfontosabb cél
Juhász Attila ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a kormány mellett Brüsszel is érdekelt a magyar elnökség sikerében. Ez magyarázhatja azt, hogy a médiatörvény és válságadók körül kialakult konfliktus is egyelõre inkább a kétoldalú kapcsolatokban van jelen, és nem közösségi szinten - fûzte hozzá. Szomszéd Orsolya szerint a kormánynak a hitelesség visszaszerzése mellett a magyar kezdeményezéssel indult, romaintegrációra vonatkozó európai keretmegállapodás tetõ alá hozása lehet a legfontosabb célja, az elõre behatárolt feladatok teljesítése mellett.

A Magyarországgal szembeni elvárások leginkább a gazdasági kormányzás elindításával, valamint a költségvetési fegyelem erõsítésével összefüggõ tárgyalások elõremozdítására vonatkoznak, hiszen az nyilvánvaló, hogy a válságból való kilábalás nem oldható meg fél év alatt - fejtette ki a Nézõpont Intézet elemzõje. Szomszéd Orsolya az EU-elnökség lehetséges belpolitikai hatásaira kitérve megjegyezte: a kormány a nemzetközi sikerétõl is csak rendkívül kis pártpolitikai hasznot remélhet, míg egy esetleges kudarc rendkívül káros lehet a Fidesz számára.

Gyömöre Máté ezzel szemben az ellenzék nehéz helyzetére mutatott rá, mivel szerinte õk a kormánnyal szembeni kritikus magatartásukkal könnyen az "ország ellenségeiként" tûnhetnek fel, miközben véleménye alapján a kabinetnek akár komoly fegyvertényt is jelenthet egy sikeres elnökség.

Forrás: Link