Nem jöhet, hanem jött!
Az üzemanyagok és az élelmiszerek az átlagosnál jobban drágulnak, bár a kereskedõk az árak leszorítását ígérik. Lesz 400 forint a benzin, ami nem is biztos, hogy olyan soknak számít. Az éves 3,5-4 százalékos inflációs prognózisok tarthatók.

Példátlanul drágák voltak tavaly decemberben az élelmiszer-alapanyagok; az ENSZ Élelmezési és Mezõgazdasági Szervezetének (FAO) globális élelmiszerár-indexe megdöntötte 2008-as rekordját, különösen a gabonafélék és a növényi olajok ára emelkedett. Az Economist számításai szerint az élelmiszerárak dollárban számolva 31,9 százalékkal nõttek tavaly. A világszerte szörnyû idõjárás mellett az élelmiszerek iránt egyre növekvõ kereslet, és az élelmiszerellátás bizonytalanságától való félelem is növeli az árakat. Az idõjárás ugyan fordulhat jobbra, de a másik két tényezõ tartósnak tûnik.

Az alapanyagok árának emelése csak korlátozottan jelenik meg a boltokban megvásárolt élelmiszerek árában; a kenyér fogyasztói árának csak egy részét adja a búza világpiaci ára – mondta kérdésünkre Vámos György. Ha az árak megugrása tartósnak bizonyul, vagyis fél éven túl is megmarad a drágaság, akkor az már érdemben felhajthatja az árakat és növelheti az éves átlagos inflációt is – tette hozzá az Országos Kereskedelmi Szövetség fõtitkára.
Tavaly nyártól nõtt a lakossági fogyasztás, de októberben az áremelkedések miatt megtört a kedvezõ trend – vagyis ismét bebizonyosodott, hogy a lakosság mennyire árérzékeny, és milyen kemény korlátot jelent a fizetõképes kereslet – mutatott rá a kereskedõk érdekvédelmi szervezetének fõtitkára. Vámos György valószínûtlennek tartja, hogy a mezõgazdasági termékek és az üzemanyagok drágulása nyomán idén is 10-12 százalékkal emelkedjen átlagosan az élelmiszerek ára, mint az 2008-ban történt, de az lehetséges, hogy a fogyasztás idei növekedése elmarad a büdzsében szereplõ 2,5 százaléktól.

Nyáron 400 forint lesz a benzin
A hordónkénti 93-94 dolláros világpiaci olajár az év egészében átlagosan 100 dollár körüli lesz minden mértékadó kutatóintézet szerint – mondta lapunknak Hegedûs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezetõ igazgatója. Így a benzin és a gázolja világpiaci ára is 8-10 százalékkal emelkedhet. A közgazdász nagy kérésnek nevezte a forint és a dollár keresztárfolyamának alakulását; úgy vélte, hogy ha a strukturális reformok februári bejelentése megnyugtató a piacok számára, akkor tartós maradhat a mostani, 210 forint körüli árfolyam.

Így a derûlátó forgatókönyv szerint a benzin jelenlegi, 365 forintos literenkénti átlagára éves szinten 380-385 forint lehet, ami azt is jelenti, hogy a nyári autózási fõszezonban 400 forint feletti árakkal is találkozhatunk.

Egyébként nem is drága a benzin – kockáztatott meg egy szokatlannak tûnõ mondatot a közgazdász. 2000 és 2010 között a kumulált infláció 75 százalékos volt, de az üzemanyagok csak 45 százalékkal drágultak – magyarázta Hegedûs Miklós – ráadásul a jövedéki adó okozza a különbséget: több, mint tíz éve a jövedéki adó a benzin árának nagyobb hányadát jelentette.

Tartható a cél
Elmondható, hogy az élelmiszerek és az üzemanyagok hosszabb távon is az átlagos inflációnál nagyobb mértékben drágulnak, de ezzel együtt is tarthatónak tûnik a kormányzat és a jegybank 3,5, illetve 4 százalékos idei éves inflációs prognózisa - mondta Hegedûs Miklós.
A lakosság például jövedelmének nagyobb részét fordítja távközlésre, mint üzemanyagra, így ha a telefonálás és az internetezés költségei tovább csökkennek, az fékezi az inflációt. A kutató szerint nagy jövedelem-kiáramlás idén sem lesz, és éves átlagban a forint is kissé erõsödhet – mindkét tényezõ ellensúlyozhatja a drágulási trendeket.

Forrás: Link