A novemberi 4,2 százalék után decemberben a Napi Gazdaság elemzõi konszenzusa szerint 4,4 százalék volt az év/év infláció, míg az éves pénzromlás 4,9 százalék. Idén az élelmiszerárak és az üzemanyagok okozhatnak leginkább problémát, az éves drágulást 3,8 százalékra várják az elemzõk, ami némileg meghaladja a 3,5 százalékos költségvetési prognózist.

Tavaly decemberben tovább nõtt az infláció az augusztus-szeptemberi, 4 százalék alatti mélypont, valamint a novemberi 4,2 százalék után, decemberre ugyanis már 4,4 százalékos év/év pénzromlást várnak a Napi Gazdaság által megkérdezett elemzõk, míg az éves átlag 4,9 százalék lehet. A KSH pénteken publikálja az adatokat. A várakozások szerint idén januárban jelentõsen csökken az infláció, ám ez kizárólag a bázishatás következménye – véli több piaci elemzõ is. Tavaly januárban ugyanis a gyenge forint és a jövedéki adó emelése megdobta az árindexet. (A 2010. decemberi növekvõ árnyomást is az üzemanyag- és az élelmiszerárak alakulásával indokolták az elemzõk.)

Bonyolult képlet
Idén az év elsõ felének inflációs folyamatainak megítélését nehezíti a hatósági árak áttekinthetetlensége – véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzõje. Csak a fõvárosban 19 százalékkal emelkednek a szennyvízdíjak, miközben a BKV árai változatlanok maradnak. Hasonlóan problémás a lakossági gázár emelkedésének becslése.


Inflációs nyomást az elemzõk többsége az élelmiszerárakban és az üzemanyagoknál érzékel 2011-re. Az élelmiszerek árváltozásának megítélése eltérõ: egyesek szerint az árnövekedés kezd lecsengeni, mások szerint még érhetik a fogyasztókat kellemetlen meglepetések.

A jelenlegi belvizes helyzet nem a legjobb indítás a magyar mezõgazdaság számára – mondta Németh Dávid, az ING Bank elemzõje. A két nagy árufõcsoport mellett a tartós fogyasztási cikkeknél látnak többen inflációs kockázatot, a tartósan gyenge forint és az esetleg élénkülõ fogyasztás e termékkörben is áremelkedéshez vezethet.

Az adócsökkentés nem jelent veszélyt, a válságadó igen
A prognoszták nagyobb része nem osztja a jegybank belsõ inflációs nyomással kapcsolatos véleményét, mely szerint az adócsökkentések révén felpörgõ fogyasztás inflációemelõ hatással járhat. Kondrát Zsolt, az MKB elemzõje szerint a háztartások még érzik a válság hatását, egyértelmûen nyomott a kereslet. Suppan szerint jócskán visszaesett a fogyasztás az utóbbi években, árnyomás kialakulásához elõször el kellene érni a válság elõtti fogyasztási szintet. Samu János, a Concorde elemzõje kifejezetten visszafogott a kérdésben, mondván: sem ár-, sem béroldalról nincs inflációs nyomás, még a munkanélküliség is kifejezetten magasnak mondható – ez mind ellentmond egy lakossági fogyasztási boomnak.
Nem világos az idei pálya

Az elemzõk szerint nem egyértelmû az infláció hosszú távú forgatókönyve: egyesek szerint 2011 végére a drágulás mértéke a háromszázalékos jegybanki cél közelébe süllyedhet (ehhez kell egy jó mezõgazdasági év is), más vélekedés szerint négy százalékon beragadhat a pénzromlás. Biztosnak tûnik, hogy a büdzsének idén „inflációs nyeresége" lesz, ami segíti a hiánycél teljesülését, mivel az idei költségvetést 3,5 százalékos éves pénzromlással számolták ki, míg az elemzõi konszenzus 3,8 százalék.

Inflációs kockázatot jelent viszont az, hogy a válságadók okozta többletterhet milyen mértékben képesek a cégek a lakosságra áthárítani: az energiapiac részben kontrollált, az élelmiszer-kereskedelemben pedig a verseny aligha engedi a fogyasztói árak emelését. A távközlési piacon szintén korlátozottak az áremelési lehetõségek, az amúgy is magas árak és a többéves hûségszerzõdések miatt – véli Suppan. Ezzel szemben Németh Dávid az idei inflációból 0,3 százalékpontot tud be a válságadók tovagyûrûzõ hatásának. Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelõ szakértõje szerint a válságadók a szolgáltatási szektorban átszivároghatnak a lakossági árakba, ennek mértéke azonban csak egy negyedév múlva látható.

Forrás: Link